Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-09 / 107. szám

I vnfo FKoigfAflm TOLNA MEGYEI niEPUJSAG rumi jii PÉNTEK 1975. máj. 9. XXV. é»f. 107. szánt)' ARA] 0.80 Ft •• Ünnepség Moszkvában és Budapesten a győzelem napja alkalmából Leonyid Brezsnyev s Apró Antal s A szovjet emberek a legnehezebb megpróbáltatások árán is megvédték a haza becsületét és függetlenségét, megyédelmezték Október vívmányait Fogjunk össze a béke megvédésére, az emberiség boldog jövőjének biztosítására Csütörtökön délután a moszkvai Kreml kongresszusi palotájában megkezdődött a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülés, melyen részt vettík az SZKP, a szovjet kormány és a szovjet fegyveres erők veze­tői. A jelenlevők nagy tapsa közepette az ünnepség elnök­ségében foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyi- kolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke és Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnök. Jelen volt az ünnepségen a magyar párt- és kormánykül­döttség, élén Sarlós Istvánnal, az MSZMP KB Politikai Bi­zottsága tagjával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával. A szovjet himnusz eljátszása után katonai díszkísérettel hozták be a terembe a győ­zelem zászlaját — azt a lobo­gót, amelyet 1945. májusában Kantarija és Jegorov őrmeste­rek tűztek ki a berlini Reich­stag tornyára. Militon Kanta­rija és Mihail Jegorov 30 év elteltével ismét ott volt a zászlót kísérő tisztek között, A győzelem zászlajának be­hozatala után Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára emelke­dett szólásra, hogy megtartsa fiubileumi beszédét. .... | Kedves honfitársaim! f Kedves frontharcosok! | Tisztelt külföldi vendégeink! 1 Ezekben az ünnepi napok­ban minden szovjet ember, minden szovjet család és az egész szovjet nép visszaemlé­kezik 1945. felejthetetlen má­jusára. Újból átérezzük azt a nagy örömöt, amelyet népünk érzet^ akkor, amikor a hosszú és borzalmas háború után vég­re ráébredhetett a nehezen megszerzett béke boldogságá­ra. Nekünk sem kellett á há­ború, de amikor elkezdődött a szovjet nép bátran vette fel az élet-halálra szóló harcot az ggresszorokkal. I Csaknem négy esztendőn ke­resztül szinte egy pillanatra sem hallgatott el a harci zaj, egy pillanatra sem szünetelt a páratlanul kegyetlen küzde­lem. amelyben mindkét rész­ről több millió katona vett részt. Soha nem halványuló dicső­séget hozott a szovjet fegyve­reknek a hódító hadseregek felmorzsolása Moszkva alatt, y Leningrád védelme, a sztálin7 grádi hősköltemény, a Kauká­zusért vívott csata, a Kurszk —Arjol-i hatalmas ütközet, a Jvorszuny—Sevcsenkevo-i had­művelet, Berlin győzelmes ostroma, és sok más nagy had­művelet, amely mindörökre bekerült a hadtörténelembe. A szovjet emberek a legne­hezebb megpróbáltatások árán is megvédték a haza becsüle­tét és függetlenségét, megvé­delmezték október vívmányait, azt az ügyet, amelyet Lenin hagyott örökül reánk. A mai ünnep tehát a fasiz­mus elleni hatalmas küzdelem valamennyi résztvevőjének ün­nepe. Látható jele ennek az, hogy ünnepi gyűlésünkön szá­mos ország, párt- állami, ka­tonai és társadalmi küldöttsé­ge vesz részt. A szovjet em­berek szívélyesen üdvözlik külföldi vendégeiket, akik azért jöttek ide, hogy osztoz­zanak örömünkben és lelke­sedésünkben. Melegen üdvözöljük a test­véri szocialista országok — a Bolgár Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, a Kubai Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság küldöttségeinek tagjait, akik jelen vannak itt, a teremben. Üdvözöljük tisztelt vendé­geinket a Hitler-ellenes koalí­ció országaiból — Nagy-Bri- tanniából, az Egyesült Álla­mokból és Franciaországból. A szovjet emberek ezen a napon örömmel látjuk vendégül a hitleri agresszorok és hódítók elleni harcban velük együtt küzdött fegyvertársaikat — mondotta az SZKP főtitkára, — majd a fasiszta elnyomás felszámolásának következmé­nyeiről, a szocialista világ- rendszer létrejöttéről, a gyar­matbirodalmak széthullásáról szólott. Méltatta a Szovjetunió, a szovjet katonák, partizánok, a hátországban dolgozók el­évülhetetlen érdemeit a hitle­ri fasizmus leverésében, majd így folytatta: A fasizmus felett aratott győzelem után lehetővé vált, hogy népünk rövid idő alatt begyógyítsa a háborús sebe­ket, sőt sokszorosára növel­je az ország gazdasági poten­ciálját, a népgazdaság terme­lését ezen a napon meggyőző­déssel jelenthetjük ki, hogy országunk ipara és mezőgaz­dasága szilárd alapokon nyug­szik és sikeresen fejlődik. En­nek eredményeképpen sokkal jobban élnek embereink. így van ma is, elvtársak, és így lesz a jövőben is! A nép jólétének emelése, a szovjet ember életének további javí­tása . azonban pártunk válto­zatlan politikai irányvonala, amelyet a XXIV. pártkong­resszus ismételten igazolt. — Nem egészen egy eszten­dő van még hátra pártunk XXV. kongresszusáig. Vala­mennyi kommunista és min­den szovjet ember arra gondol, hogy méltóan fogadhassa az ország életének ezt a nagy ese­ményét. A párt felhívására ki­váló munkával válaszol, s nem sok idő kell hozzá, hogy a szovjet nép megoldja azokat a feladatokat, amelyeknek meg­oldására nemrég csak vágya­kozva gondolhatott — mon­dotta Leonyid Brezsnyev, majd a hidegháborús évekről, illetve az azt követő eszten­dőkről szólott Az elmúlt években kötött szerződések és megállapodá­sok jogilag alátámasztották a fasizmus feletti győzelem ered­ményeit és megteremtették a feltételeit az európai államok egymás közötti és az Egyesült Államokkal való eredményes és békés együttműködéséhez. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a második vi­lágháború után többször is fellobbant a háború tüze Ázsiában is,' Afrikában is, a Közel-Keleten és Latin-Ame- rikában is. Ezekben a hábo­rúkban, amelyek azért kelet­keztek, mert bizonyos körök nem tudtak megbékélni a né­pek felszabadításával, milliók pusztultak el. Megemgedhet- jük-e, hogy ez így folytatód­jék tovább? Nem, elvtársak, ezt nem lehet megengedni. Mindenki, akit illet, vegye tudomásul a következő egysze­rű igazságot: korunkban a né­pi felszabadító mozgalmak el­nyomására tett kísérletek ku­darcra vannak ítélve. A leg­jobb bizonyíték erre az a nagy­szerű győzelem, amelyet a vi­etnami nép aratott a külföldi intervenciósok és csatlósaik ellen vívott harcban. Ez a győzelem megkoronáz­za a vietnami hazafiak sok­éves hősi harcát. Ugyanakkor ez a győzelem egyben a szocia­lista országok hatékony harci szolidaritásának a diadala is. Megelégedéssel jegyezhetjük meg azt is, hogy az indokínai háborús tűzfészek felszámolá­sa megteremti a feltételeket a nemzetközi légkör további ja­vításához. A békeharc folytatódik és itt nem létezik sem piheni sem szünet. Minden népnek joga van ahhoz, hogy kellő biztonságban és tartós béké­ben éljen. És kivétel nincs! (Folytatás a 2, oldalon) A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a fasizmus felett aratott győze­lem 30. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön ünnepi meg­emlékezést rendezett a Víg­színházban. Az elnökségben helyet fog­lalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke; Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke; Apró Antal, Gáspár Sándor, dr. Maróthy László, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Az elnökségben foglalt he­lyet V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete, továbbá B. P. Ivanov vezér- ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka és K. I. Provalov vezér- ezredes,' a szovjet katonai kül­döttség vezetője. A Himnusz hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke mondott be­szédet. — Ez év tavaszán és nyarán történelmi útjának kiemelke­dő állomásait idézi fel a ma­gyar nép. Egy hónapja, hogy megemlékeztünk felszabadulá­sunk 30 év előtti örömteli napjairól, ma pedig a hitleri fasizmus ellen felkelt népek három évtizede aratott fényes győzelmére emlékezünk — mondotta bevezetőben. —- 1945. április 4-e és má­jus 9-e hazánk legújabbkori történelmének jeles dátumai. Azzal, hogy a szovjet hadsereg kiverte az utolsó náci meg­szállót is hazánk földjéről, a szabadság napja köszöntött népünkre. A horthysta ellen­forradalmi rend népünk aka­rata' ellenére láncolta az or­szágot a nácik szakadékba ro­hanó szekeréhez. Legjobbjaink küzdöttek, s ha kellett, életü­ket is áldozták azért, hogy megszabaduljunk az idegen elnyomástól. — Saját erőnk nem volt elegendő a történelmi fordulat eléréséhez. Felszabadulásunk abban a dicsőséges harcban született, amelyet a Szovjet­unió a német fasiszták ellen vívott és amelynek eredmé­nyeként a Reichstag ormáról sarló-kalapácsos lobogó adta hírül a világnak, hogy a hifié-; ri birodalom megsemmisült! — A győzelem napja zárta le végérvényesen a magyar történelem fájdalmas korsza­kát. Mi várt volna hazánkra, a magyar népre és a világ más népeire, ha nem pusztulnak el a fasizmus barbár erői? Le­igázás, nemzeti megsemmisü­lés; gyászba borult volna az ország — mondotta Apró An­tal, majd az antifasiszta harc­ról, a kivívott győzelem jelen­tőségéről beszélt. — A második világháború a népek felszabadító háborúja volt — mondotta ezután. Eb­ben döntő szerepet játszott, hogy a szövetségesek között ott volt és a háború fő terhét viselte a Szovjetunió. A győze­lemért is a legnagyobb áldoza­tot a szovjet nép hozta. A má­sodik világháború a keleti fronton dőlt el! A szovjet- német front volt a fő hadszín­tér, akár az arcvonal kiterje­dését, a szemben álló felek erőinek méreteit, akár a had­műveletek hevességét, időtar­tamát és eredményeit nézzük. — A német fasizmus sorsát elsősorban azok a vereségek pecsételték meg, amelyeket Hitler seregei Moszkva és Sztálingrád falai alatt, a Kau­kázus előhegyeiben, Kurszk­nál, az Odera partjain, Buda­pestnél, Bécsnél, Prágánál és Berlinnél elszenvedtek. — A magyar nép mély és el nem múló hálát érez a szov­jet nép iránt a hallatlan áldo­zatokért, hazánk felszabadítá­sáért. Ezt fejezik ki az or­szágszerte magasló szovjet hő­si emlékművek és soha nem feledkezünk meg arról, hogy friss virág pirosodjon a dicső­ség emlékművein! — Május 9-ének az az üze^ nete a mai nemzedékek szá­mára, hogy fogjon össze a bé­ke megvédésére és megszilár­dítására, az emberiség békés, boldog jövőjének biztosításá­ra! A szónok ezután arról be­szélt, hogy a fasizmus felett aratott győzelemben nagy ér­demeket szereztek a jugoszláv népi felszabadító erők. Jelen­tősen hozzájárult a győzelem ügyéhez a szovjet területen létrehozott lengyel hadsereg és csehszlovák felszabadító hadtest. Az antifasiszta harc krónikájának egy-egy dicsősé­ges fejezete volt a szlovákiai, a prágai, a varsói, a bulgáriai, és a romániai felkelés, a gö­rög és az albán partizánmoz- galóm. Nagy jelentősége volt a Franciaországban, Olaszor­szágban, Norvégiában, Dániá­ban, Belgiumban és Nyugat- Európa más megszállt orszá­gaiban kibontakozott \ellenál­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents