Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

4 1 T,rehiv Szekszárd. f >. rííKG fzjimnm TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄ8PÄRT TOLNA HEGYEI BIZOTTSAcANAK LAPJA SZÓMBA! 1975. máj. 3L XXV. évi. 126. szám« ] ARA: ’ 0.90 Ft Az Elnöki Tanács ülése fl mi parlamentünk szocialista nemzeti egységbe kovácsolódott társadalmunk minden rétegét képviseli Apró Antal a szegedi választási nagygyűlésen ' A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta az igazságügy-miniszter jelentését a hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója alkalmából gyakorolt közke­gyelem végrehajtásáról. Az amnesztiarendelet alapján ed­dig 1685 elítélt büntetésének végrehajtását elengedték, 2810 személy ellen a büntetőeljárást ' A pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartottak e Parlament kupolacsarnoká­ban. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Polinszky Károly ok­tatási miniszter, dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, II- lisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Or­bán Sándorné, a pedagógus­szakszervezet titkára. r Az ünnepségen dr. Polinsz- ky Károly oktatási miniszter üdvözölte a kitüntetett nevelő­megszüntették és mintegy 25 ezren mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az Elnöki Tanács meg­állapította, hogy az amnesztia­rendelet végrehajtása megfe­lel a kitűzött céloknak, és az igazságügy-miniszter jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács ezután bí­rákat mentett fel és választott meg, továbbá egyéni kegyelmi ügyekben döntött (MTI) két, s egész népünk köszönetét és elismerését tolmácsolta a pedagógusoknak, akik példa­mutató és áldozatos hivatás- tudattal embert nevelnek gyer­mekeinkből. Az oktatási miniszter az 1975. évi pedagógusnap alkal­mából eredményes oktató-ne­velő munkájuk elismeréséül a Kiváló tanár kitüntető címet adományozta Bajor Lászlónak, a bonyhádi 1. sz. általános is­kola igazgatójának, valamint Veress Józsefnek, a dombóvári Apáczai Csere János Szakkö­zépiskola igazgatójának. Dúsa Gáspárné, a gyönki ál­talános iskolai diákotthon igaz­gatóhelyettese a Kiváló tanító kitüntető címet nyerte eb Választási nagygyűlést ren­deztek pénteken a szegedi sportcsarnokban. A több mint háromezer érdeklődő részvéte­lével lezajlott nagygyűlés el­nökségében foglalt helyet Ap­ró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Komócsin Mi­hály, a Csongrád megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Per- jési László, a Csongrád megyei Tanács elnöke, a társadalmi és a közélet számos más vezetője. Dr. Kedvessy György egyete­mi tanár, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának elnöke mondott megnyitót. Ezután Apró Antal, a szege­di egyes számú választókerület képviselőjelöltje mondott be­szédet. NDK-beli testvérmegyénk­ből, Karl-Marx-Stadt megyé­ből küldöttség tartózkodott Tolnában, ismerkedett dol­gozóink munkájával, életével, tapasztalatokat szerzett a szakszervezeti munkával kap­csolatban. A küldöttség tegnap Han­nes Lange vezetésével gazdag program részese volt. Fogadta Elöljáróban szólt Csongrád megye, s Szeged fejlődéséről, majd a társadalmi kérdésekre áttérve így folytatta: — Rendszerünk nagy erőfor­rása a szocialista demokrácia. Társadalmunk milliós dolgozó tömegei cselekvőén részt vesz­nek a hatalom gyakorlásában, a közügyek eldöntésében és intézésében. A Magyar Szocia­lista Munlsáspárt, a szocialista állam szüntelen törekvése, hogy az állampolgárok mind nagyobb lehetőségeket kapja­nak erre a tevékeny részvétel­re és mindinkább éljenek ezek­kel a lehetőségekkel. Orszá­gunkban évek hosszú során nagy erőfeszítések történtek a szocialista demokrácia intéz­ményeinek és fórumainak ki­építéséért és működésük töké­letesítéséért. a négytagú küldöttséget K. Papp József, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára. Tájékoztatót mon­dott a megye eredményeiről, fejlődéséről. Ezután a testvérmegyei szakszervezeti küldöttség tag­jai Bonyhádra utaztak, ahol a cipőgyárban ismerkedtek a — A XI. kongresszus arra iS nyomatékkai hívta fel a fi-, gyeimet, hogy különös fontosságot tanú- ) sítsunk a munkahelyi, az ; üzemi demokrácia tovább- 1 fejlesztésének. A dolgozók véleményének: meghallgatása a vállalati ter­vek kidolgozásánál, az érdemi beleszólás biztosítása a válla­lati gazdálkodásba, az igazga­tói tanácsoknak munkásokkal való megerősítése növelni fog-; ja a dolgozók felelősségtuda­tát, erősíti a munkahelyi de­mokráciát. — A szocialista építés veze-’ tő ereje a munkásosztály párt­ja, fő eszköze a népi állam. Ä szocialista társadalom építésé­nek előrehaladásával növekszik (Folytatás a 2. oldalon) szakszervezeti munkával a dolgozók életével. Hannes Lange, a küldöttség vezetője, az FDGB Karl-Marx-Stadt megyei elnökhelyettese nagy elismeréssel szólt a cipőgyár­ban folyó szakszervezeti te­vékenységről. A napi program után; an­nak befejezése- és összegezé­seképpen az SZMT megyei (Folytatás a 2. oldalon). *» ” " — ——" • • Ünnepség a pedagógusnap alkalmából Kitüntetések A Karl-Marx-Stadt megyei szakszervezeti küldöttség az SZMT-nél Viharok és esőzések után Több helyen jégkár — Peronoszpóraveszély a szőlőkben Szódat Becsben Oltványi Ottó az MTI tudó­sítója jelenti} Jugoszláviai látogatását be­fejezve pénteken délben Becs­be érkezett Szadat egyiptomi elnök, akit Kirchshläger szö­vetségi elnök hívott meg. Szadat kétnapos látogatást tesz Bécsben. Pénteken dél­után tárgyalt Kirschschläger szövetségi elnökkel és hosz- szabb eszmecserét folytatott Kreisky kormányfővel. Ugyan­akkor Bielka külügyminiszter Fahmi egyiptomi külügymi­niszterrel találkozott, aki Sza­dat kíséretében utazott Bécs­ibe. 1 Szadat szombaton a bécsi Városházát tekinti meg és részt vesz a spanyol lovasisko­la bemutatóján. Ezt követően a délutáni órákban Kreisky kancellár és felesége társasá­gában átrepül Salzburgba, ahol vasárnap és hétfőn három al­kalommal tárgyal Ford ame­rikai elnökkel a közel-keleti helyzetről. Az osztrák—egyiptomi meg­beszélések középpontjában a közel-keleti válság békés ren­dezésének kérdése állt. Egy-két nap óta nem is ta­vasz, de nyár van, jóllehet, legszebb évszakunknak még nincs itt a naptár szerinti ide­je. Ennek ellenére nem feled­keztünk el a meleg napokat megelőző és hosszan tartó eső­zésekről, viharokról, jég veré­sek rőL Milyen károkat okozott me­gyénk mezőgazdaságának a májusban szokatlan időjárás? Kérdésünkre Nagy Árpád, az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának osztályvezető­je válaszolt, s történeti visz- szatekintésként elmondotta, hogy az elmúlt két esztendő igen kíméletes volt mezőgazda­ságunkhoz, ezzel szemben az 1973-at megelőző tíz esztendő­ben jelentős károk voltak. Ami a mostani viharokat illeti, nem sokban maradtak el károkozás szempontjából elő­deiktől. Az igazgatóságra fo­lyamatosan érkeznek a megve mezőgazdasági nagyüzemei­nek — termelőszövetkezetei­nek, állami gazdaságainak — bejelentései arról, hogy hol, milyen mérvű károkat okozott a vihar. Eddig 11 helyről érke­zett bejelentés, s ezeknek alap­ján a szakemberek előtt las­san körvonalazódik a kép. A legnagyobb károsodás a sza­badtéri növénytermesztést ér­te, így a kukorica-, gabonave­téseket, a cukorrépát, szőlőt, dinnyét. A legjobban sújtott terület a paksi és szekszárdi járás volt, ezen belül is Fadd és Tolna térsége. Egyedül Faddon közel 1500 hektárnyi mezőgazdasági kultúra károso­dott. A veszteségek összegéről még nem tudunk pontos adato­kat mondani. Az Állami Biz­tosító szakemberei most vég­zik a felméréseket, de ez nem jelenti azt, hogy a munka be­fejeztével mindjárt számsze­rűen is meg tudják mondani a kár nagyságát. Ezzel várnunk kell, hiszen sok minden vál­tozhat. A szakemberek a vesz­teség igazi nagyságát csak a növények érése, betakarítása előtti időszakban tudják meg­állapítani. Előfordulhat ugyan­is, hogy a jégverés után az el­ső látásra százszázalékos káro­sodottnak tűnő növény lábra kap, s nagyjából „kiheveri a megpróbáltatásokat. Attól függ, melyik növényféleségnek milyen a regenerálódás: képes­sége. Az előzőekben említett 11 kárbejelentés közel 4000 hek­tárnyi terület károsodásáról szól az egész megyében. A májusi eső aranyat ér, tartja a közmondás. Somorjai Sándort, a Tolna megyei Ta­nács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetőjét azért kerestük fel, hogy a károk el­lenére milyen haszon­nal jártgk a csapadékdús napok? Elmondotta, az esőzés nagyon jó volt, hiszen viszony­lag száraz tél és tavasz után minden csepp csapadékra szükség van. A viharos, esős napok alatt a legfrissebb ada­tok szerint 130 milliméternyi csapadék hullott megyénkre. Jól jött az eső valamennyi növénykultúrának, annál is inkább, mert ez meghatározó jelentőségű fejlődésük továb­bi menetére. A szekszárdi szőlőskertekről külön is érdeklődtünk. Kaposi István, a városi tanács mező- gazdasági osztályának vezető­je mondotta el, hogy a szőlők­ben jégverés nem volt, csu­pán az erős szél okozott kisebb károkat, azért mert mind a lu­gas, mind pedig a hagyomá­nyos telepítésű szőlők jelentős része kötözés előtt állt, így a szélnek könnyű volt letördel­ni az új hajtásokat. A csapadék viszonylag rövid idő alatt hul­lott, ezért a szőlőültetvénye­ken vízmosások keletkeztek, s az utak közel 50 százaléka járhatatlan. Az időjárás kedvezett a pe- ronoszpóra kifejlődésének. Tü­netek még nincsenek ugyan, ennek ellenére nagyon fontos most minden növényvédelem­mel kapcsolatos munka, így elsősorban a permetezés. — vj — \

Next

/
Thumbnails
Contents