Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-04 / 103. szám

SO éve történt s Kéíezer-százkilencrennégy nap statisztikája Mindazok, akik átéiWfc a hó borút, részesíti voltak m étet* hatóiba rcoknak, kiket nemegyszer érintett a hatói szele, a bar. bár pusztítás, akik harcoltak a fasiszta fenevadak, a hitleri hor­dák és a mételyeszmék ellen — száz és ezer emJékképet hordoz­nak magukban a második vitóg háborúnál, Azok, akik már békében születtek és sarjadtak ifjúvá, fel­nőtté, hány meg hány képeit ismernék a második világháborúról, hányszor döbbentek meg: emberek voltak-e azok, akik népekre, nemzetekre, országokra ennyi szenvedést, fájdalmat; gyászt és szomorúságot zúdítottak? összeállításunkká!, amelyekben eredeti dokumenituimképeket közlünk, emlékeztetni szeretnénk olvasónkat — elsősorban a hő­sökre, akik végül is elhozták számunkra, a ma élő és születő nemzedékek számára a békét, a győzelmet; az emberiesség dia­dalát. Mezőkövesden, Dombóváron meg Hajdúnánáson is sok-sok ember gondol mostanában, a fasizmus leverésének harmin­cadik évfordulóján a második világháború nagy csatáira. D.e van-e akár egyetlen ember is Mezőkövesden, Dombóváron vagy Hajdúnánáson, akinek eszébe jutna, hogy a második világháború 2194 napja alatt, minden egyes napon körül­belül annyi ember halt meg a frontokon, a bombázott váro­sok és falvak égő romihab maza alatt, vagy a náci meg- semmisítőtáborok szögesdrót­jai mögött, mint amennyien 1975-ben Mezőkövesden, Dom­teséglisták, amelyeket termé­szetesen c&aik jóval a 'második világiháború befejezése után lehetett összeállítani önért hi­szen az elesettek, eltűntek, lé­gitámadások által elpusztítot­tak, a koncentrációs táborok­ban meggyilkoltak számát csak a fasizmus megsemmisí­tése után lehetett összeállíta­ni), hozzávetőlegesen harminc- kétmillió katonahalottrói be­szélnek... Készült egy ugyan­csak nem pontos összeállítása sebesültek számáról is. Azok a sebesültek, akik kötözésre, or­Ha vesztesége például 373 000 ember, az Egyesült Államoké pedig — ott polgári áldozat egyáltalán nem volt — 405 000 ember. (A háborút kirobbantó támadónak, a háci Németor­szágnak is nagyon sokba ke­rült a „hódítás”. Szerte Euró­pában, meg az afrikai homok­ban és a szétbombázott német városok romjai alatt és a ten- gormélyben 13 600 000 német halott feküdt — mindannyiu- kért a fasizmus, Hitler és ban­dája volt a felelős.) Ma már kiszámítható, hogy a hadviselő államok közvetlen katonai kiadásai valamivel több, mint ezeregyszáz-milliárd dohárra rúgtak; csak Európá­ban több mint kétszázhatvan^ milliárd dollár értékű épüle­tet, üzemet, hidat, utat pusz­títottak el a hadviselőik. (Ér­dekes egyébként itt a háborús pusztítás országonként, — a Szovjetunió 128, Lengyelország 20, Anglia pedig 6,8 milliárd dohár kárt szenvedett...) t­A hadviselő államok kato­nai kiadásainak és a háborús pusztítás következtében meg­semmisült értékeknek összege A Schleswig-Holstein csatahajó 1939. szeptember 1-én hajn ali 4 óra 45 perckor lőni kezd­te a Gdanski-öböl kis félszigetét, a Westerplattét. A Lengyelország elleni támadással kezdő­dött a második világháború. Képünkön: náci katonák a tüzérségi előkészítés után be­hatolnak a Westerplattéra. lnia. bóváron vagy Hajdúnánáson laknak... Más szóval; azon a huszonikétimillió négyzetméter­nyi területen, amelyen 2194 mao és éj&zaika dúlt a második világháború, naponta 17 000 ember pusztult ek Félelmetes és fájdalmas ez a számsor, amelyet történészeid és statisztikusok állítottak ösz- sze a második világháborúról, összesen hatvanegy ország vett részt a háborúban és a moz­gósítottak száma valamivel több, mint száztízmillió volt Csak Európában hárommillió volt a partizánok, ellenállók száma. A legtöbb partizánhar­cos szovjet földön küzdött a betolakodó fasiszták ellen; a 'jugoszlávok, lengyelek után a franciák és az olaszok követ­keztek a sorban. Azok a vesz­1975. május 4. vosnál jelentkeztek, (tudnunk kell, hogy a nácik megszállta Európában sízázezrek nem mentek a németek orvosaihoz, mert okkal-joggal féltek a gyilkosságban is részes náci orvosoktól) mintegy harminc- ötmiliióaia voltak. ^ A legtöbb vért a .szocializ­mus országa, a Szovjetunió ve­szítette: a Nagy Honvédő Háborúban, amely egyúttal a fasizmust megsemmisítő győz­tes háború is volt, húszmillió szovjet polgár adta életét a hazáért, a győzelemért. A fa­sizmus ellen küzdő Lengyel- ország hatmillió embert veszí­tett, a hősies partizánharcot vívó jugoszláv nép vérveszte­sége egymillió-hétszázezer em­ber volt. Tisztelettel és kegye­lettel emlékezik meg a győ­zelem napján az emberiség az antifasiszta koalíció többi or­szágának áldozatairól is: Ang­az összes hadviselők nemzeti jövedelmének mintegy 76—79 százaléka volt. a.t Van egy számsor, amely sze­rint a hadviselők a 2194 hábo­rús nap alatt 287 000 harcko­csit, valamivel több, mint egy­millió löveget és 653 000 re­pülőgépet gyártottak. Ebből a hadfelszerelésiből megoldható lett volna az egész világ köz­lekedési gondja, vasúti kocsik, teherautók, utasszállító repülő­gépek formá jában, és ha azt az energiát, amelyet hadfelszere­lési eszközök gyártására fordí­tottak, az ember javára hasz­nálták volna fel, körülbelül száztizenkét Szahara területű sivatagot tehettek volna ter­mővé és talán ötven-, vagy százmillió éhes embernek ad­hattak volna mindennap ele­gendő ételt— ;.i a u. Megkezdte működését Szekszárdon a néphí róság Néhány héttel ezelőtt úri Szily Lászlóval beszélgettünk, hosszú büntetőbírói pályájának emlékeiről. A megyei bíróság volt elnöke megemlítette, hogy emlékezete szerint 1945. má­jus 4-én kezdett először tár­gyalni és ítélkezni Szekszár- don a népbíróság. A megyei levéltárban még nincsenek a korra vonatkozó iratok, ezért mikrofilmre vett régi újságo­kat néztünk át, melyek igazol­ták a dr. Szily által mondot­takat. A Tolna megyei Nép­lap, mely a Nemzeti Függet­lenségi Frontba tömörült pár­tok sajtóorgánuma volt. 1945. tavaszán egy ideig mér heten­te háromszor jelent meg. majd később a megjelenések száma a papírhiány miatt heti egy­szerire csökkent. Az első hír az április 1-i számban olvas­ható a népbíróságok megala­kulásáról. a még Magyarorszá­gon is dúló háború híranyaga mellett. r„Á népbirőság hatáskörébe tartozik a polgári egyének, a honvédség, csendőrség tag­jainak népellenes működése, a háborús bűnösök felelős- ségre vonása.” Ez a munka, mint a későb­biekből is kiderül. nem volt könnyű. A június 4-i szám ösz- szefoglalja a szekszárdi nép­bíróság működését, mely va­lóban egy hónappal korábban kezdődött. Az első tanácsve­zető bírák: dr. Tárkányi Ernő és dr. Szily László voltak. Odáig 59 ügy közül 33-ban hoztak ítéletet. 22 felmentéssel, 4 pedig vádejtéssel végződött, így ír akkori kollégánk: '„amíg a tanúk a nyomozás során határozott terhelő val­lomást tesznek, addig a fő­tárgyaiéira korábbi vallo­másukat visszavonják, meg­másítják. ingadoznak, ön­magukkal ellentmondásba kerülnek.’“. i A bíróság csak «teljesen bi­zonyított ügyekben hozott íté­letet. de — az újságíró szerinti „A szekszárdi népbírőság elé még komoly ügy nem került, noha egyesek szerint Tolna megye a reakció fel­legvára . volt. Ámde ha ez így vol{, ne helyezkedjék senki arra az álláspontra: én sokat tudnák mondani, de nem akarok szólni.* Néhány nappal később ni igazságügy-minisztériumból dr. Balogh Győző ellenőrizte a népbírák munkáját. Mind­két tanácsvezetőt még késő es­te is munkahelyén találta a minisztérium váratlanul jött küldötte, akik ilyesformán alaposan megdolgoztak az ülésenként kapott — egyre ke­vesebbet érő — 20-20 pengő tiszteletdíjukért, dr, Balogh '„Mindent a legnagyobb rendben talált, sőt elvi szem­pontból is megfelelőnek ta­lálta a népbíróság működé­sét.” Nem sokkal később már ke- gyetlenkedő keretlegények el­len hozott 7—10 éves ítéletek­ről. olvashatunk a lapban. A 30 évvel ezelőtt megindult munka a szocialista büntető- bíráskodás kezdetét jelentette megyénkben. - , JSt*» I l.vÉ (ordas) Tevékeny élet — megérdemelt pihenés Már nincsenek olyan sokan azok közül, akik becsülettel végigküzdötték a század világ­rengető háborúit, forradalma­it, s itthon a munka és napi teendők mellett, életük hát­ralévő napjait nyugodtan, kör­nyezetük megbecsülésében töl­tikto . . I­Kertai József nyugalmazott vas- és fémmunkás. Buda­pesten született. Életét alap­vetően meghatározta, hogy az ember nem lehet még munka nélkül. Fiatal korában, alig tizenhat évesen került kapcso­latba a munkásmozgalommal. Azok icöpé tartozik tehát, akik korán megtanulták az élet és a munka becsületét. Tevéke­nyen elte végig az őszirózsás forradalmat, majd 1919-ben. mint vas- és fémmunkás ön­ként jelentkezett a Vörös Had­seregbe. 1919 május elsején hadgyakorlaton vett részt. Augusztusban már a frontvo­nalban harcolt. Szigetvár, Németbóly (ma Magyarbóly), Kaposvár majd Szekszárd kö­vetkezett. Itt vert gyökeret, itt érzi jól magát. A háború zűr­zavaros évei után telepedett le, nyugodtan akart élni. E nyu­galom számára azonban csak akkor volt nyugalom, ha érez­te. hogy munkájára szükség van. Az első háború után Hosszú ideig — mint olyan sokan raj­ta kívül — időszakos, alkalmi munkából tartja fenn önmagát. majd családját. A nélkülözé­seknek azonban 1930-ban vége szakad. 1930-ban Szekszárdon a malomban hengerőrként ál­láshoz jut. Azon kevesek közé tartozott, akik 1945 május elsején Szek- szárdon éltették a munkásosz­tály nemzetközi ünnepét. A felszabadulás körüli idők­ben több olyan emberrel dol­gozott együtt, akikre azóta is büszke: Scherer Sándor, a HL, számú Babits Mihály Általá­nos Iskola igazgatója. Szabó­nál Antal, a Tolna megyei Ta­nács elnöke. Pollák Andor, az MSZMP Tolna megyei Bizott­sága Oktatási Igazgatóságának tanára. Rugássy Endre, a Pan­nónia Sörgyár igazgatója, Prantner József, Hunyadi Ká­roly és még sokan mások. , 1949 december 2&-án államo­sították a malmokat. Ebben neki is része volt. Államosítás Után a malmok igazgatója lett. A tanácsok megalakulása után, nyolc évre tanácstagnak vá­lasztották. 1962-ben ment nyugdíjba. A nyugállományba vonulás azonban nem jelentette a befe­lé, a világtól való elfordulást. Amíg ereje engedte, tevéke­nyen kivette részét a közélet napi eseményeiből. Az utóbbi években azonban többször kel­lett orvoshoz fordulnia. Hiába, az idő felette is elhaladt. Fá­radékonyabb leit. többet kell pihennie. Erre azonban ő nem akar időt hagyni, pedig orvosai ké­rik. Megszokta a mindennapok munkáját, s anélkül már nem is tudna élni. Léte és tevékeny„ e:ge valamennyiünk előtt pél» da lehetne. >. Sző " i

Next

/
Thumbnails
Contents