Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

agazin - magazin magazin

Munkaerő-toborzás a hangyáknál

Illatnyíl vezet a zsákmányhoz

Az ember újra és újra meglepődik azon a látszólagos ellentmondáson, hogy míg a hangya egyedül, feltehetően céltalanul és magányosan té- velyeg a fűben, a hangya- báliam” népe képes a legtávolabbi táplálékot is gyorsan felfedezni és csapataival a fészekbe szállítani; az apró lények munkaerő-toborzásra képesek.

Frankfurti zoológusok a ceyloni fullánkos hangyánál e jelenség új formáját fedezték fel: a tandem-futást. Az „őshangyák” — akiknek királynője megjelenésével tagadhatatlanul bizonyítja, hogy darazsaktól származik — 50—

200 hangyából álló népekben, földfészkekben élnek.

Ha egy dolgozó nőstény zsákmányt, mondjuk egy halott bogarat talált, amelyet egyedül nem tud elcipelni visz- szafut a fészekbe. Magával hív egy éppen nem dolgozó hangyát oly módon, hogy állkapcsának fogóival fejen ragadja és egy rántással magához húzza. Azután megfordul, és egyenesen a zsákmányhoz fut. Biztos lehet benne, hogy1 á .felfogadott Segéderő közvetlenül mögötte jön.

Ha az elöl, haladó hátsó lábát vagy testének hátsó részét az utána jövő nem ütögeti meg legalább kétszer másodpercenként, vagy nein löki meg fejével, azt jelenti, hogy a kapcsolat megszakadt. Megáll és négy másodpercet vár. Ha még mindig nem érzi á mögötte levőt, visszatapogatózik és kör-, ben keresgél. Amikor a kutatók az előr,», haladót égy .haj-, szállal hátul megcsijUandozták,’- úgy reagált, mint. aki ismét kapcsolatot .talált ’ vólna.: az utána jövővel és .: egyenesen folytatta útját a zsákmányhoz."

A sajátos vezetési formák hatékonysága növekszik, ha- a vezető egy bizonyos „parfüfrt-; mel” rendelkezik, azaz há „hangyaszagú”. Teljes . sötétségben akár erősen illatozó utánzatot is követnek másfél centiméter távolságig.

Ez a hangyák birodalmában ' folyó munkaerő-toborzás következő fejlődésére ’enged kö- ' vetkeztetni: f. elöl:> áll a ; f ullán-i kos hangyák említett tandem- '

futása, "amellyel egy, kettő, majd négy, végül nyolc segéderőt 7 fejlet hozni. Ebben való- színűfeg szerepet /játszik már a. hangyák mindig meglevő iilktá-.'A fejlődés ■ következő fokp^átát képviselik, a lep- ‘tofjiorax hangyák, amelyek a potroh fullánkjándevő méreg- ’mínigybjSl csak akkor bocsátanak ki " speciális’ tóborzé' illatot, ha segéderőre van szükségük.

■ , A lóhangyáknál ez a tobor- zó illat olyan hatékony, hogy ■a zsákmány helyét ismerő hangka mar 4—6 tudatlan hangyákból álló csoportot képes vezetni. A legmagasabb szintre' a tűz- és levélnyíró hangyák értek. Minden "égyes állat, ameiy zsákmányra lelt, a haza vezető úton potrohúnak fullánkjával illatnyomot húz a talajra. Minden kereső hangya, amely a nyomra lel, azonnal követni kezdi. Minthogy a nyom .minden illatvonala' nyíl formájú, a hangya ’ azonnal felismeri'a; követendő irányt is. így, egyetlen állat nagyszámú dolgozót .vezethet el a táplálék forrásához anélkül,.hogy magának, elöl kellene járnia.

Szintetikus illattal eltérített szövőlepkék

r Á Moldavai Köztársaságban érdekes módszerrel kísérleteznek az erdők szövőlepke elleni védelmében. Szintetikus úton előállított illat segítségével meghatározott helyre irányítják a szövőlepkéket.

Megfigyelték, hogy amikor fe nőstény szövőlepke párzás- ta kész állapotban van, olyan Kilátót bocsát ki magából, amelyet a hím állat rendkívül érzékeny szaglószerve azonnal megérez. Megfigyelték, hogy több mint 19 kilométer távolságról is megérzi a nőstény il- • tatát. Szovjet szakemberek KÄinteäkas úton olyan illatszert készítettek, amellyel megtéveszthetik a ‘ sző vőlepké-, két és ellenőrizhetik szaporodásukat.

Az illatszerrel bepermetezik az erdőnek mindazokat a pontjait, amelyeken szövőlepke fordul elő. A teljesen dezorien- tált hím szövőlepkék többsége

3—5 napig tartó élete folyamán képtelen rátalálni. párjára. Ennek a többi rovarokra és az erdő növényzetére .teljesen ártalmatlan eljárásnak köszönhető, hogy. a moldavai. erdőkben ma már jóval kevesebb kárt okoznak a szövőlepkék, mint régebben.

„MÉRGEZŐ” PACSIRTÁK

,A pacsirta. is okozhatja az \ ‘érrtbér1 halálát1: Ezf^'biZoHynja - egy, tarantói vadász, Vinicío Miltzia/ ‘-.esetei’ •’ 'aki ;’ipaesirta- mérgezéssel” kérült-íiórháaba. Megmentésére alig ’ van -1 remény. Miliziá pár nappal ezelőtt vadászni indult. Néhány pacsirtát* lelőtt,. majd hazatérve megfőzte és jó étvággyal el is fogyasztotta őket. '. Éjszaka rosszul lett és kórházba került. Az orvosok szerint a pacsirták a szántóföldeken - élős-« diek ellen elszórt szereket fogyasztottak, ezért váltak „mérgezőkké”, • . ‘

A virágpor fiatalító hatása

Neil Lyall, aki feltalálté a hagyma, sajt és szalonna ízű kétszérsültet, most újabb találmányon dolgozik.

Véleménye szerint egyedül a virágpornak köszönhető, hogy aZ azerbajdzsáni öregek 160 évig is elélnek, és az olimpiai atléták egészen kiváló eredményeket érnék el.

Neil Lyall tíz éve dolgozik egy szovjet biológussal a friss virágpor erényeinek kimutatásán. Megállapították, hogy a friss virágpor nagy mennyiségű-vitamint, II ásványi élésŰ- get, 11 enzimet és közel húszféle aminósavat tartalmazd Neil Lyall saját magán is kipróbálta a virágpor hatását, öt év óta rendszeresen fogyaszt virágport és azt állítja, hogy fizikailag jobban érzi magát, és boldogabb, mint korábban volt. Véleménye szerint, ha a virágport sikerül kereskedelmi forgalomba hozni, minden remény megvan arra, hogy az ember száz évig elélhet.

Szóródás

ä gólya világban

f Észak-Európában egyre kevesebb gólya ver tanyát, sokkal inkább a Balkánt vagy a 1 Szovjetunió nyugati részét keresik feL Nyugat-Németországiban, különösen az ország déli leiében még elég sc* a gólya, Svédországot és Svájcot azonban már egyre ritkábban keresik fel. Dániára hasonló sors ,-fPác. ÖKg 1895-ben — az első i*gólya-népszámlálás“ alkalma- . waí — 2000 gólyapárt számlál- ’ lak Dánia területén, 1939-re ez a szám már 600-ra csökkent. SC974-ben mindössze 40 gólyapár tért vissza dániai fészkére,

T Ennek a földrajzi eltolódás- , Ittak feltehetőleg az az oka, hogy az észak-európai országokban tavasszal, s a nyár elején nagyfokú a nedvesség és egyre hidegebb van. Ezek az időjárási feltételek kedvezőtlenek a kis gólyákra nézve, amelyeknek több esélyük van az életben maradáshoz Spanyolországban, Olaszországban vagy Becstől keletre, ahol a nyár melegebb és szárazabb, mint másutt

Nápoly kutyasztárja

Róla nem mondhatjuk el, hogy kutyaélete van: reggelenként kap egy cukorral kikevert tojást, majd jó hosszú sétára viszik. Hazatérve harminc deka lóhúst kap, ezután két órát pihen, majd kis futótréning következik,

Marmagassága 50 centiméter, súlya 28—29 kiló, óránkénti legnagyobb sebessége 80 kilométer, Nápoly jelenlegi sztárja, a két és fel éves Angel Hill Európa leggyorsabb agara. Tulajdonosainak igen

sok gondot okoz, attól tartanak, hogy ellopják. Kereskedelmi értéke óriási: egy angól versenyistálló 10 ezer fontsterlinget ajánlott fgl érte.

Öt-hat év múlva amikor.An-1 gel Hill.;kjpr^gszik ;a;%irs’§nyr\ zéstől,-rábízzák. májd: 'aj fiatál \ kutyák* betánitását.vAf remekül ' taktikázmvérsehyzp, megtanítja ’ májd.'u’a. iriésinygkét, ? hhgyfm » kell’startolni,*miként kell« az % erővel’ gazdálkodniés, győzni- *

FENYŐMATUZSÁLEM

A bulgáriai Pirin-hegység egyik lejtőjén páratlan természeti. ritkaság, úgy is nevezhetnénk: „természeti műemlék” található. Itt „él” ugyanis az az egész Balkán viszonylatában- , , egyedülálló fenyő, amely mindössze ! száz évvel fiatalabb a; bolgár i, államnál: több mint-1-200 éves. A matu- sálemi korú .fenyőfa átmérője»^, méter 38 . centiméter, kerülete- 7,8 méter, magassága pedig 25 méter.

??

Különleges

baktériumok

A NASA. egyik kutatócser portja különleges baktériumot fedezett fel, amelynek az a tulajdonsága, hogy megél olyan környezetben is, amelyben tízszer annyi lúg találka- \ tó, mint amennyit a ’ normál baktériumok kibírnak. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy ilyen ’baktériumok nagyszerűen megélhetnek a Jupiteren is.

A „Vas Lili"-iXj&f.rWy ■ W-W*

így nevezik 3 londoniak ezt a régesrégi öntöttvas lámpát, mely utolsónak maradt fenn a „tisztátalan gázok megsemmisítői”-nek rendszeréből. Vas Lili éjjel nappal világít az év 365 napjában. Vas Lili tulajdonképpen egy biztonsági szelep a régi csatornázási rendszerben, melynek alagút jain nagy mennyiségű metán válik ki. Ha a metán a föld alatti utakon levegővel keveredik, erős robbanó^ elegyet képez. Hogy ez ne történjék meg, annak idején LÓndon- szerte felállították ^ezeket a „Vas Liliket”, amelyek állandóan .égetik a föld alatt keletkező metánt.

Az új csatornázási rendszerben ezt a veszélyt más módon hárítják el és a „Vas Lili”, az-egyetlen kiolthatatlan lámpa, ma. m£r csupán régmúlt korok utolsó megmaradt emléke«

Vigyázat, arzén veszély!

Hosszú év*ken át; a '.világ: valamennyi or-' szágának földművesei két kézzel szórták szét a földeken az arzén tartalmú gyomirtószereket. A .'nagy mennyiségű gyomirtó válóban hatásosnak bizonyult, csak azit- nem tisztázták még, Vajon hová' került a gyomirtókban lévő arzén. ; '

A’kútaWk:napfjainkbaft érzékenyen reagál- nak erre a kérőéire,', .hiszen'’ alaposán ';,meg- égették" avkezti kér; a; Hjggnny'ál.^ar^pl.yről «säk - akköf* derűi! 'ki, ■ hbgy mérgező/b'altást gyapírr rol az;emberi’ szérdézetré, -amikor !a .tengervíz' és á hálák', hi^riysz'dfinyezltts’égé''miatt ' új’ betegség.; az> úgy,ifevézétt:']ytinamata-kór kapott lábt'a.'^Mint' i:srne.réfes,,:‘V higanyfe.rtpzps- re Japán partjainál' került' sor, ahol' a különböző gyárak a tengervízbe örplesztették higanytartalmú szennyvizüket; A tengervízben lévő .halak lassan-lassan telítődtek higannyal, és jelentős mennyiségű higany halmozódott fel a halfogyasztó halászok szervezetében is.

Minthogy a higanyszennyezettség tűrési ha tárát hirtelen túllépték, Minamata lakói tra gikus hírnévre tettek szert az égés? világon A legszerencsésebbek meghaltak. A 'többié! szervezetében helyrehozhatatlan deformáció kát eredményezett a túlságosan , magas hi ganyszint. A higanyfertőzést ettől az ese ménytől kezdve hevezik Minimata-kómak.

' Az American Chemical Society kutatói eb bői az esetből kiindulva nagy-figyelmet szeri telnek az arzénnek. A legfőbb veszély — szerintük — abban rejlik, hogy a talajban jelenlevő néhány baktériumfajta a szilárd

arzént gázzá alakítja. „A-növények pedig _

m

ondja Donald P. Cox, a Cornell University munkatársa — felhalmozzák a gáznemű arzént; ezt laboratóriumj vizsgálataink is bizonyítják.”

Arra ma még nem tudunk választ adni vajon a földeken mind ez ideig elszórt arzén mikor és milyen mennyiségben kerül az asztalunkra.-:ÜVíVí XTÍST. 4? iftifiti ■ .

SZIESZTA