Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-22 / 118. szám

/ Kádár János ötödször flnpiföld országgyűlési képviselőjelöltje (Folytatás az 1. oldalról). között Földes Róbert, a XIII. kerületi tanács elnöke, Szép János, a Magyar Hajó- és Da­rugyár vezérigazgatója, és Szaló János, a gyár pártbi­zottságának titkára. Matuz László, a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizott­ságának titkára nyitotta meg a ( ■ gyűlést, majd Kovács Károly, a XFS. kerületi pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés előadója emlékeztetett az el­múlt országgyűlési ciklus ide­jén az országban és a kerület­ben elért eredményekre, s a Hazafias Népfront budapesti és XIII. kerületi bizottsága nevében javasolta, hogy Kádár Jánost, a Központi Bizottság első titkárát jelöljék a 38-as választókerület képviselőjévé. Kádár János képviselői jelölt­ségét támogatva felszólalt a gyűlésen Hudák Mihályné, a Kender-jutagyár szövőnője, a Hazafias Népfront XIII. kerü­leti bizottságának alelnöke, Eperjési László, a Magyar Ha­jó- és Dárugyár munkása, Bor­széki György, a Láng Gép­gyár mérnöke, Neubauei; Já­nos, a Magyar Hajó- és Daru­gyár munkása és Márkus Gyula angyalföldi veterán. Hangsúlyozták, hogy Kádár János egész életében példát mutatott kommunista elvhűsé­gével, emberi magatartásával, töretlenül szolgálta éS szolgál­ja a munkásosztály, a dolgozó nép, a szocializmus eszméjé­nek, hazánk felvirágzásának ügyét. Élete, munkássága ösz­szeforrott a szocializmus ügyé­vel, a magyar nép harcával, hazánk felemelkedésével, a fő­város és benne Angyalföld sor­sával, fejlődésével. A jelölő gyűlés résztvevői — egyhangúlag elfogadva a ja­vaslatot — országgyűlési kép­viselőnek jelölték és hosszan tartó tapssal köszöntötték Ká­dár Jánost. Kádár János köszönetét mondott a bizalomért, a jelö­lésért, elismeréssel szólt az angyalföldiek áldozatos mun­kájáról, a kerület fejlődéséről. Időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről beszélt, s a Köz­ponti Bizottság nevében sok sikert kívánt a Magyar Hajó- és Darugyár, Angyalföld dol­gozóinak munkájukhoz. (MTI). Pullai Árpádat jelölték országgyűlési képviselőnek Ajkán Veszprém megye 11. sz. vá­lasztókerületében szerdán tar­tották meg az országgyűlési képviselőjelölő gyűlést az aj­kai művelődési központban. Részt vett a gyűlésen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pap Já­nos, az MSZMP Veszprém me­gyei Bizottságának első titkára és dr.. Hardy Zoltán, a Veszp­rém megyei Tanács titkára is. Kincs Istvánja Hazafias Nép­front városi bizottságának el­nöke köszöntötte a megjelente­ket, majd Seinsei György, az MSZMP ajkai városi bizottsá­gának első titkára szólt a fia­tal szocialista város gyors üte­mű fejlődéséről és a következő időszakban megoldandó főbb feladatokról. Befejezésül a Ha­zafias Népfront megyei és aj­kai városi elnökségé nevében javasolta, hogy ismét Pullai Árpádot jelöljék a választó- kerület országgyűlési képvise­lőjének. A felszólalások elhangzása után Pullai Árpádot egyhan­gúlag országgyűlési képviselő­nek jelölték. Ezt követően Pul­lai Árpád köszönetét mondott a bizalomért. (MTI). Gierek és Jaroszewicz az NDIÍ-ban A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban május 19—21-én megtartották az egyesített fegyveres erők kato­nai tanácsának soron követke­ző, a Varsói Szerződés 20-ik évfordulója tiszteletére rende­zett ülését. A katonai tanács Ivan Jaku- bovszkijnak, a Szovjetunió marsalljának, az egyesített fegyveres erők főparancsnoká­nak elnökletével értékelte az egyesített fegyveres erők húsz­éves tevékenységét és meg­vizsgálta a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeit köl­csönösen érdeklő egyéb kér­déseket. BNV ’75 .r, (Folytatás az L oldalról) adottságok és struktúra figye­lembevétele. E?t legjobban Kifejezi a Szovjetunióval foly­tatott kereskedelmi forgal­munk szerkezete. Ipari jellegű exportunknak mintegy 46 szá­zaléka irányul a Szovjetunió­ba, ezen belül gépipari expor­tunk 48 százaléka. Importunk­ra jellemző, hogy a nyers­anyag-behozatal 43 százaléka, ezen belül össz-energiahordozó behozatalunk kétharmada a Szovjetunióból származik. A KGST-országokba irá­nyuló kivitelünkön belül mint­egy 11 milliárd forintot tesz ki a termelésszakosítási és koope­rációs egyezmények keretében történő szállítások értéke, en­nek körülbelül 60 százaléka a Szovjetunióba irányuk örvendetes, hogy az. elmúlt három-négy évben növekedett és így a korábbinál nagyobb arányú a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünk. A forgalom elsősorban a füg­getlenségért és a társadalmi haladásért küzdelmet folytató országokkal növekedett. To­vábbra is célkitűzésünk marad a velük folytatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szélesítése és bővítése. Külkereskedelmi forgal­munk mintegy 30 százalékát adja a fejlett nyugati orszá­gokkal folytatott kereskede­lem. A békés egymás mellett élés politikáját követve arra törekszünk, hogy a külkeres­kedelmi forgalom és a koope­ráció továbbra is növekedjék. Á szocialista országokkal foly­tatott hosszú távú kereskedel­mi kapcsolatok rendszere a tőkés országok számára is megteremti az állandóan fej­lődő biztonságos piaci lehető­séget Pozitív tényezőnek tekint­jük nyugati partnereinknek a mostani nemzetközi vásáron a korábbinál nagyobb részvéte­lét. Hisszük, hogy — az eddi­giekhez hasonlóan — ez a vá­sár is jó alkalmat fog nyúj­tani kapcsolatépítésekhez, tár­gyalásokhoz. Befejezésül köszönetét mon­dok mindazoknak, akik mun­kájukkal hozzájárultak a vá­sár megrendezéséhez, a kiállí­tóknak pedig kellemes itt-tar- tőzkodást. s jó üzleti eredmé­nyeket kívánok. Ezzel az 1975. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitom. Dr. Bíró József beszédének elhangzása után a vendégek a vásár megtekintésére, körsétá­ra indultak. . _ A vásárközpont legújabb lé­tesítményéjjen, a „D” jelű pa­vilonban dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kalauzolta a körséta résztvevő­it. A körséta a Magyar Tudo­mányos Akadémia kiállításá­nál fejeződött be, ahol dr. Márta Ferenc, az MTA főtit­kára kalauzolta a többi vendé­geket. , A BNV délután 2 órakor megnyitotta kapuit a nagykö­zönség számára. A BNV első üzletkötése Szerdán megkötötték a-BNV első üzletét. A mintegy 23 millió rubel értékű szerződést a NIKEX külkereskedelmi vállalat és a lengyel KOPEiX cég vezérigazgatója írta alá. A megállapodás értelmében 1976 —1980 között a lengyel ipar különböző bányagépeket, köz­tük széngyalut, komplett szál­lítószalagokat és úgynevezett marótárcsás kombájnt készít a magyar bányák részére. A partnerek megállapodtak ab­ban is, hogy a jövőben fokoz­zák a tapasztalatcserét és a bányászok kölcsönös látogatá­sait. . A NIKEX-nek már hagyo­mányos partnerei közé tarto­zik a lengyel vállalat. 1971— 75. ,■ között például 13 millió rubelért vásároltunk lengyel bányaipari berendezéseket. Egyébként a BNV ideje alatt a magyar és a lengyel bánya­ipari szakemberek a tatabá­nyai szénbányászati tröszt ja­vaslatáról tárgyalnak, amely­nek alapján műszaki-tudomá­nyos együttműködés jöhetne létre a két ország szénbányá­szata kÖZÖtt. (MTI) . ... , Gromiko Bécsben Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter — aki hétfőn és kedden amerikai kollégájával, Kissingerrel tárgyalt az oszt­rák fővárosban — szerdán délelőtt hivatalában felkereste Bruno Kreisky osztrák kancel­lárt Találkozójukon mint a látogatás után közölték — a két ország közötti jóviszonyt tükröző barátságos légkörben áttekintették a Szovjetunió és Ausztria kapcsolatait és tár­gyaltak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió figyelemmel kísérj és tá­mogatja a semleges Ausztriá­nak az európai enyhülés érde­kében kifejtett fáradozásait és a két ország közötti együtt­működés fejlesztésére törek­szik. Bécsben figyelemre méltónak tartják, hogy a szovjet kül­ügyminiszter érkezésekor adott nyilatkozatában, csakúgy mint Kreisky kormányfőnél tett lá­togatásakor hangsúlyozta az osztrák államszerződés jelentő­ségét, amely Gromiko szavai szerint „a független és semle­ges Ausztria létének szilárd alapját képezi”. Gromiko a ballhausplatzi miniszterelnökségi épületből a schwechati repülőtérre háj- tatott, s onnan déli fél tizen­kettőkor különrepülőgéppel el­utazott Moszkvába. lamtanács elnöke, Horst Sin- dermann, a minisztertanács el­nöke és Paul Verner a KB tit­kára — fogadták. A nap folyamán a felek kö­zött megkezdődnek a tárgyalá­sok a párt- és államközi együttműködés további szilár­dításáról. A nyugat-európai kommunista pártok párizsi tanácskozása Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: Az európai tőkés országok kommunista és munkáspárt­jainak képviselői szerdán foly­tatják tanácskozásukat Párizs­ban, a parasztságot érintő problémákról. A tanácskozáson Gaston Plissonnier,, az FKP küldöttsé­gének vezetője, rámutatott, a munkásosztály és a parasztság szövetségének fontosságára A mezőgazdaság helyzetét jelen­leg a tőkés országokban az jellemzi, hogy a nagyburzsoá­zia még fokozottabban kizsák­mányolja a mezőgazdaság dol­gozóit és így objektíve kedve­ző helyzet alakul; ki, hogy a parasztság nagy többségét megnyerjék a kizsákmányolók elleni harc ügyének. Az agrárválság elszegényíti a parasztok százezreit, elűzi őket földjeikről. A kapitalista rendszer képtelennek bizonyult arra, hogy megoldja a mező­gazdaság problémáit és képte­len biztos jövőt nyújtani a pa­rasztság számára — hangsú­lyozta Plissonnier. Ludwig Müller, a Német Kommunista Párt küldöttségé­nek vezetője elmondotta: a közös piaci agrárpolitika kö­vetkeztében az NSZK-ban a parasztság bevételei az elmúlt évben 20 százalékkal csökken­tek és ez a tendencia idén is folytatódik, sőt fokozódik. A parasztok éppen ezért egyre aktívabb küzdelmet folytatnak a monopóliumok érdekeit szol­gáló agrárpolitika ellen. Jean Dubosch, a Belga Kom­munista Párt küldöttségének vezetője ugyancsak rámutatott arra, hogy a közös piaci ag­rárpolitika elsősorban a nagy kapitalista monopóliumok ér­dekeit szolgálja, éppen ezért demokratikus alternatívát kell találni e politikával szemben. A tanácskozás csütörtökön ér véget. Erich Honeckernek, az NSZ.EP KB első titkárának a meghívására szerdán Berlin­be érkezett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnöke. A vendégeket a repülőtéren Erich Honecker, továbbá a PB tagjai — Willi Stoph, az ál­Jó hazajönni ÜLÖK A DOHÁNYZÓ VÁ­RÓTEREM HŰVÖSÉBEN, szoktatom magam a hazai le­vegőhöz, s türelmetlenül vá­rom az autóbuszt. Szeged felől érkezik, Kelebiáról fél három­kor indul Bajára, nos, ha min­den jól megy, fél hét körül Szekszárdra érek. Este még sé­tálhatok is egyet végig a pa­takparton, föl a Béla térig és a fák alatt vissza a Gemenc- szállóig. Egy hétig, tíz napig nincs baj, de a második hét vége felé külföldön mindig honvágyat érzek. Hiányzik a város, s idegen utcákon kóbo­rolva reménytelen sóvárgással ismerős arcok után kutatok. Különös. A kötődés ereje és mélysége megfejthetetlen rej­tély, olyan emberek is hiá­nyoznak, akiket Szekszárdon csupán látásból ismerek, hát még mennyire hiányoznak a barátok, a közeliek. MI A HAZA? örömeink, bosszúságaink, sírásaink, ne­vetéseink, öleléseink, civódá- saink színtere. Természetesen jelentős plusszal azzal, hogy értjük egymást örömben is, haragban is, gyűlölködésben is. Garay úr jut eszembe,, a párizsi lapszerkesztő. 1965-ben disszidált, s néhány nappal ezelőtt Makarszkában a nem­zetközi újságíró-konferencián saját szememmel láttam, hogy csak teng-leng, nem tartozik sehová. Magyarnak nem ma­gyar, franciának nem francia. Gyökértelenül, hazátlanul él a világban. Aki így él, minden­nap hazudik, mindennap be­csapja saját .magát. Delet harangoznak. A kis­kocsma előtt ritkul a bicikli­erdő, húzzák a levesmarsot, az emberek sietnek haza asztal­hoz ülni. Nyálcsordítő étkek jutnak az eszembe, pompás dolog lesz estére jóízűen be­vacsorázni. A mi konyhánk utolérhetetlen. Holnap hétfő, és hétfőn az üzemi konyhán rendesen túrós csusza szerepel az étlapon. Ne is mondjam, dupla adagot kérek. Fél órája szálltam le a vo­natról, hosszú útról érkeztem, két hétig kizárólag szerb-hor- vát, német és francia szót hal­lottam, s most a három nyelv tengeréből kiúszva a magyar szóra még fel-felkapom a fejem. Úgy látszik ez az átál­lás, Kellőképpen még nem tu-, datosodott bennem, hogy meg­érkeztem, természetes tehát, hogy az emberek magyarul szólnak egymáshoz, hiszen ott­hon vagyok. Mostantól kezdve minden világos, érthető, átte­kinthető: az emberek, a házak, az utcák, a feliratok, a plaká­tok, minden. ÁLLJ MEG VÁNDOR, ma­radj csendben. Bejön egy férfi a váróterembe, iparosnak né­zem, s megkopogtatja a pénz- tárablakoL Figyelek. Szólítja a pénztárosnőt. — Mariska. Legyen szíves adjon tanácsot. Hogyan jövök ki jobban? Föl akarok adni Pestre nyolc mázsa cseresz­nyét. Egy tételben adjam fel a saját nevemre, vagy több té­telben fiktív nevekre. A tarifa hogy alakul? — Egy tételben is feladhat­ja, meg több tételben is. A sza­bályzat szerint mindegy — mondja a. pénztáros. Amaz a választ nem tartja kielégítőnek. — Mariska. Ha például 80 kilós tételekben adom föl, ak­kor ugyanannyiba kerül,

Next

/
Thumbnails
Contents