Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
■4. Kőzségfejlesztési ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszórd, Postafiók 71. I OTP-kölcsön lakásvásárlásra Völgyi Jánosné (Dombóvár, Balassi Bálint utca 36.) olva- sónk kérdezi: „Régebben olvastam az újságban, hogy az OTP ad lakásvásárlásra kölcsönt. Szoba-konyhás házban lakunk édesapáméknál férjemmel és négy gyermekünkkel. Csak saját pénzünkből nem tudnánk építkezni. Kérem, Írják meg, vásárlásra ad-e kölcsönt az OTP." Dudás Antal, az Országos Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságának vezetője felelt: „Mivel kedves olvasójuk leveléből — sajnos — nem tűnik ki, hogy milyen lakást, milyen házat kíván vásárolni, pontosabban milyenek a szociális körülményei, kérdésére csak bizonyos mértékű általánosságban tudunk válaszolni. Lakásvásárláshoz általában nincs lehetőség hosszú lejáratú kölcsön folyósítására. Ilyen célra legfeljebb 10 000 forintos — rövid lejáraté — személyi kölcsön nyújtásával tudnak fiókjaink az igénylők rendelkezésére állni. A szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken élők részére — évenként meghatá rozott esetben — tanácsi kijelölésben lakóház vásárlásához legfeljebb 50 000 forintos kamatmentes kölcsönt tudunk nyújtani, üresen álló családi házak vásárlására, meghatározott településeken — Dombóváron azonban nem! — a tanács végrehajtó bizottságának kijelölése alapján szintén van lehetőség arra, hogy családi ház vételéhez hosszú lejáratú kölcsönt folyósítsunk. Megemlítem, hogy az OTP minden fiókja minden érdek- (ődő részére készségesen ad sésztetes felvilágosítást;" Szebb kenyér Fürgédén Gyárfás Mátyás fürgéd! (Árpád u. 1.) olvasónk a következőket panaszolja: „Községünkben néhány éve létesült egy korszerű ruházati, élelmiszer és vasipari kisáruház. A Tamási Sütőipari Vállalat pincehelyi kirendeltsége mindennap a reggeli órákban szállít ki friss pékárut Aki ebben az időben megy kenyérért, az vásárolhat; de a délutáni nyitáskor ez a fontos cikk már nem mindig kapható. Hétfőn gyakorta előfordul, hogy a vásárló pénteki sütésű kenyeret kap. Nem kifogástalan az ellátás tejtermékből sem. Ez általában kedden és pénteken délután érkezik. Túrót jóformán sosem lehet kapni, tejtől! is csak nagyon ritkán." 5ztei®áflh Alajos,’ az treg- szemose és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöke válaszolt; „A fürgedi kisáruház a Pincehelyi Sütőipari Vállalattól kapja a kenyeret, pékárut Az egység általában napi 230 kilogramm kenyeret rendel, szombatra 450 kilogrammot A kenyér minősége valóban sokszor kifogásolható, mert részben összepréselődve, részben sületlemH kapja az áruház. Ennek következtében havonta hozzávetőleg két métertaíkarmámyozás céljára. A Pincehelyi Sütőipari Vállalat járatának utolsó állomása Fürgéd. Tekintettel arra, hogy Ozorán másik gépkocsira rakják át a kenyeret, annak minősége tovább romlik: természetesen nem javul attól sem, hogy a kenyér mintegy tíz órát tölt úton, ÁFÉSZ-örvk felvette a kapcsolatát a sütőipari vállalattal', közölte bíráló észrevételeit A vállalat arról tájékoztatott hogy rövidesen új gépkocsi szállítja a kenyeret — átrakás nélkül. Az áruház vezetőjének figyelmét felhívtam arra, hogy csak jó minőségű kenyeret vehet át csak ilyet értékesíthet. Helytálló Gyárfás Mátyásnak az az állítása is, hogy tej és tejtermék hetenként kétszer érkezik a kisáruházba. Abban az időben, am kor levelét írta, az egység egy-egy rendelése 5 kg vaj, 80 pohár tejföl, 5 pohár tejszín, 3 kg trappista sajt, 15,5 kg túró volt Megállapítottam, hogy ez a meny- nylség nem elégíti ki a lakosság igényeit Intézkedtem, hogy a jövőben körültekintőbben történjék az árurendelés. Mivel az is tudomásomra jutott, hogy egyes bolti dolgozók olykor udvariatlanok a vevőkkel, nyomatékosan felhívtam figyelmüket az udvariasságra, az előzékeny k'- szalgálúsra." Állatkár megtéríttetése Tóth György diósberényi (Ady Endre u, 1.) olvasónk szerkesztőségünkhöz Írott levelében előadta, hogy a község belterületén 2200 négyszögölnyi, mezőgazdaságilag művelt ingatlanja van. Megírta azt is, hogy a falubeliek egyike reggelenként a közterületre engedi baromfiét; ennek következményeként pedig az aprójószág kárt tesz a növényi kultúrában. Tóth György —, akinek az áltatkár miatt 150 négyszögölön újra kellett vetnie —, két kérdést tett fel. Köteles-e növényeit kerítéssel óvni, s hogy kárigényét milyen módon, hol érvényesítheti? iDir. Deák Konrőé, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze válaszait: ^Elöljáróban emlékeztetek a Polgári Törvénykönyvnek arra a rendelkezésére, amely széria* a polgári jogi viszonyokban kölcsönösen együttműködve és a szocblisto együttélés követelményei szerint Iceft eljárni, A Polgári Törvény, könyv t05. §.-a így rendelkezik: A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg oz általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti.’ Kimondja a jogszabály azt is, hogy aki másnak jogellenesen kórt okoz, köteles azt megtéríteni; de mentesül a felelősség alól, ho bizonyítja, hogy úgy járt ef, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A károsult a kár eühárltásp, illetőleg csökkentése érdekében szintén úgy köteles eljárni, ahogyan az az adott helyzetben elvárható. ,Nem keti megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget,’ — mondja ki ugyancsak a jogszabály. Jóllehet Tóth György nem kötelezhető arra, hogy mezőgazdasági ingatlana köré kerítést húzzon, tétlenül sem nézheti a mások tulajdonát képező állatok által történő károkozást; hanem kárának enyhítése érdekében mindazt meg keli tennie, ami ebben a helyzetben elvárható. Ellenkező esetben a bíróság úgynevezett kórmegosztást alkalmazhat; vagyis nem ítéli meg Tóth György teljes kárának megtérítését. A kárigény a bíróság előtt érvényesíthető; amennyiben azonban tí károsult az állatok tulajdonosa ellen szabálysértési feljelentést tett, kárigényét ennek keretében is érvényesítheti. A szabálysértési eljárás lefolytatása a községi tanács hatáskörébe tartozik. Gyermekgondozási segély után szabadság Pankovics Józsefné pőrbölyi (állami gazdaság) olvasónk levelében megirta, hogy 1967 óta áll munkaviszonyban a Szekszárdi Állami Gazdaságnál. A gyermekgondozási segélyt 1970 szeptemberében kezdte, és 1976 októberéig óhajtja igénybe venni. Érdeklődik, ha visszamegy dolgozni, hány nap szabadság illeti meg. Dr. Deák Kontód főügyészségi osztályvezető válasza: „A dolgozót naptári évenként 12 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezenkívül jár a dolgozónak — meghatározott feltételek megléte esetén — pótszabadság is. Így például mindern munkaviszonyban töltött két év utón egy nap, de összesen legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. A gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkaviszonyban töltött idő kiszámító sónál teljes mértékben figyelembe kell venni, ha ez olyan munkaviszony alapján jár, amely egyébként gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető. Kimondja a jogszabály azt is, hogy nem Illeti meg o dolgozót szabadság a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időnek egy éven túli időszakára. Pankovics József- nét tehát a gyermekgondozási segélyen töltött három évből az évi rendes szabadsága csak egy évre illeti meg; ezen túlmenően pedig megilleti a munkaviszonyban töltött minden két év után egy munkanap pótszabadság. A tanácskérő ‘levélből — sajnos —■ nem tudódik ki, hogy Pankovics Józsefnénak hány gyermeke van, hogy az asszony milyen munkakörben dolgozott, stb, — ugyanis o pót- szabadság mértékét efféle tényezők is befolyásolják. Az egészségre ártalmas munkakörben például, ha arra tekintettel a munkaidőt nem csökkentették, évi tizenkét munkanapig terjedő pótszabadság jár; vagy a dolgozó anyának három gyermeke után összesen évi két, minden további gyermeke után két; két, de évenként legfeljebb tizenkét nap pótszabadság jár. Lényeges tudnivaló, hogy pót- szabadság csak egyféle címen jár. Ha a dolgozót többféle címen illeti meg pótszas badság, a kedvezőbb tarto- atú pótszabadságra jogosuk Mikor üzemi a baleset? Seszták Józsefné dombóvári (Aliende utca 9/b (6.) így irt: „Kerékpáron mentem munkahelyemre, a Lángba dolgozni. Az üzem külső területén, talán húsz méternyire a portától a géppel elestem, jobb térdem csúnyán összezúztam. Több mint egy hétig voltam táppénzen. Munkavédelmi felelősünk balesetemre vonatkozóan azt mondta, hogy nem üzemi baleset, mert nem a kapun belül történt —, miért nem idebent estem el, mikor bejöttem a kapun. A tv-ből viszont arról értesültem, hogy munkába menet, munkából jövet is érhet valakit üzemi baleset." Dr. Deák bontód, főügyészségi osztályvezető ügyész válasza: „A társadalombiztosításról szóló törvény szerint .üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkáiba vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. üzemi baleset az is, amely a biz; tosítottat társadalmi munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igény- bevétele során éri.’ A fentiektől némileg eltérően bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás szempontjából .üzemi’ balesetnek minősül minden olyan baleset, amely a vállalat (intézmény, szerv, stb.) dolgozóját — függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt, vagy azon üdvül — a vállalat t. telephelyén érte; 2. telephelyén kívül, o vállalat rendelkezése folytán, vagy a vállalat értelmében végzett munka során érte, ideértve a külszolgálat, kiküldetés, kihelyezés, stb. alkalmával a munkával összefüggő baleseteket is; 3. saját vagy bérelt járműé Vei érte, . , A dolgozót munkába menet, illetve munkáiból jövet ért baleset bejelentés, nyilvántartás és kivizsgálás szempontjából csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a baleset a vállalat (saját, bérelt) járművével történt; kivéve, ha o járművet a baleset időpontjában menetrend szerinti szállításra használták. A fentiekre figyelemmel tehát: ha Seszták Józsefné társadalom- biztosítási ellátást, baleseti ellátást igénye!, a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (SZTK) kell fordulnia. Ha vállalatával szemben merül fel igénye és e körben a munkáltató és a munkavállaló között vita támad, a munkavállaló a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat." «kmso kenyeret értékesítünk dl-v;;-? ■' Telefonszámaink: 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK Több millió forint sorsa X megye különböző közsőJ geinek fejlődéséről rendszeresen hírt adunk lapunkban, bár ahhoz természetesen nincs elégséges helyünk, hogy minden apróságról számot adjunk. 20—30 méter járda megépülte azonban csak a távol lakónak csekélység, annak, akit megóv a sáron átlábalástól, már egyáltalán nem az. Nemcsak új építkezések vannak azonban, hanem nagyobb mérvű tatarozások, felújítások is, melyek révén régebbi épületek használhatósága javul, várható élettartama növekszik. Jankó Sándortól, a szekszárdi járási hivatal pénzügyi osztályának vezetőjétől aziránt érdeklődtünk, hogy ebben az évben erre a célra a járásban milyen: nagyobb összeg áll rendelkezésre és azt melyik községben, mire szánják? - L Ä rendelkezésünkre bocsáj-í. tott adatokból kiderült, hogy Tolna nagyközség az egyetlen^ melynek tanácsa önálló fej-f lejtési alapképzési joggal renJ delkezik és azt saját belátása szerint használhatja feL Ez az idén 771 ezer forint, amiből 150—150 ezer forint jut a 2. sz, általános iskola és a mözsi tanácsház felújítására. 100—100 ezer forintos nagyságrenddel állami lakóházak, a 4. sz. orvosi rendelő, az ifjúsági ház és a mözsi óvoda szerepel a sorban, míg a tolnai tanácsházra 2íJ ezer forint jut. Decs összese» 642 ezer forintot fordít a művelődési házra és a központi orvosi rendelőre. A kis Várdombon 640 ezer forint jut az iskolára. Alsótengelicen 140 ezer forintot szánnak a szociális otthon mosóhelyiségére^ Bogyiszlón 160 ezret a tűzoltószertárra és lakóházak tataroz zására. Az állami lakóházak felújítása Bátaszéken is tetemes összeget — 240 ezer forint tot — igényel, míg a bölcsőde felújítására itt 140 ezer forint jut. Medinán még bizonytalan 50 ezer forint sorsa, ami rendelkezésre áll ugyan, de mivel a termelőszövetkezet a munkát lemondta, egyelőre nincs kire bízni a tűzoltószertárral kapcsolatban végzendő munkákat. Hasonló a helyzet Szedresen, ahol a fogorvosi rendelőre van ugyan 200 ezer forint, de csak előzetes költségvetés készült, se felújítási terv, se kivitelező nincsen. Kölesd tanácsháza műemlék jellegű épület. Felújítására 400 ezer forintot kíván, más munkákra a falubeli állami lakóházakban és egyebütt további 460 ezer, forintot szánnak, ^ ’ \ j A felsorolt községekben ese-' dékes munkákat nagyrészt a helyi költségvetési üzemek végzik majd, de azokból részt vállalnak a termelőszövetkezeti építőbrigádok és a gyönki, bátaszéki, bonyhádi ktsz-ek Is. j ~s. -n, 1 \ 1975. május ZU
