Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-20 / 116. szám
« * Visszhang Az adőkőnyvelés gépesítése Lapunk május 15-i számában rövid hír jelent meg az adókönyvelés gépesítéséről. Ezt Ribling Ferenc, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője a következőkkel egészítette ki: „A lakossági adók könyvelése megyénkben 1973, illetve 1974. január 1 óta könyvelőgépeken történik. Az elmúlt évben Dombóvár városban már kísérlet folyt az adókivetési összesítők könyvelőgépes feldolgozását illetően is. A kísérlet kedvező eredménnyel zárult, ennek következtében az idén Dombóvár városban — 's várdfe és a város környéki községeket illetően — az adókivetési összesítők is könyvelőgépes feldolgozással készülnek. Megyénkben 1976. január 1-én mindenütt áttérnek a kivetési összesítők könyvelőgépes feldolgozására.” Bikenagygyíílés, ttí agyar—szovjet baráti találkozás rmajáhs Kitüntették a madocsai népi együttest Több S2áz madocsai vett részt vasárnap azon a rendezvénysorozaton, amire a béke- és barátsági hónap keretében került sor. Ott voltak a honvédség, valamint a Varsói Szerződés alapján ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet egységek képviselői is. Délelőtt béke-nagygyűlést tartottak a községi művelődési házban. Tolnai Istvánnak, a Hazafias Népfront községi bizottsága elnökének megnyitó szavai után Sándor István, az Országos Béketanács ‘ tagja mondott ünnepi beszédet, emlékezett meg a fasizmus fölött aratott győzelem harmincadik évfordulójáról, majd bejelentette, hogy az Országos Béketanács, a békemozgalomban végzett kiváló munka jutalmaként a békemozgalom emíékpiakettjét adományozta a madocsai népi együttesnek. Az emlékplakettet Földes! János, az együttes vezetője vette át A nagygyűlés után színes műsor következett, melyben a kitüntetett együttes tagjai léptek ,íel — a legfiatalabb tagja az együttesnek, az 5 esztendős Puch EsZterke énekés táncszámokat adott elő, a legidősebb, a 72 éves Seregi István szólóénekes, természetesen közben nagy sikerrel szerepeltek az együttes többi tagjai is. A műsort gazdagította a szovjet katonák, az általános iskolások, a KISZ-esek és a paksi ÁFÉSZ néptánc- csoportjának fellépése. Ezután Krisztián Istvánná a művelődési ház igazgatója megnyitotta Staub Ferenc németkéri és Oszoli Piroska du- naföldvári festőművész kiállítását, majd délután nagyszabású majálissal zárult, a Du- na-oarton, a volt hajóállomás mellett a madocsai békenap. Megelőzve e II tagú Dsaléést szívből gratulálunk a Duzson élő özvegy Gálos Jánosáénak, aki május 25-én tölti be kilencvenedik életévét, s régi olvasónk, Gálos nénivel együtt fog ünnepelni 6 élő gyermeke, akik közül négyen már megérdemelt nyugdíjukat élvezik. Gyermekei közül a legidősebb ez év végén lesz 70 éves. A ritka születésnapot ünneplő asszonynak van 12 unokája, 22 dédunokája és ez év áprilisában megélhette, amit kortársai közül kevesen; megszületett az első ükunokája is. A család új tagjával együtt negyvenegyen köszöntik majd özvegy Gálos János- nét, akit tisztelettel és szeretettel köszöntünk mi is. Kívánunk neki jó egészséget, derűs, szép napokat, hogy még sok örömét lelje népes családjában! Hegesztőtrafó és petróleumlámpa Sárgássá halványul a villany, a tévében kisebb lesz a kép, s a hang gyengül. Néhány másodperc, esetleg perc, s újra minden rendben. Aztán kezdődik az egész elölről. A laikusok nem tudják mi történik. Szidnak mindenkit, aki eszükbe jut, elsősorban a DÉ- DÁSZ-t. Az áramszolgáltató szakemberei jól ismerik az okot. Házi készítményt, összebarkácsolt ylllanyhegesztő. így aztán érthető, hogy mikor a megyei tanácsülésen a nagydorogiak nevében hangzott el ilyen ok miatt interpelláció, azonnal ellenőrzést végeztek. S az eredmény: este nyolc és kilenc óra között az egyik utcában négy, a másikban egy ilyen szerkezetet találtak. A Vörösmarty utcában Banga János, Török László, Árki József és Kocsis László, a Jókaiban pedig Tancsa István hegesztett. A hálózat feszültsége pedig elképesztő módon ingadozott. A történtekről feljegyzést küldtek a megyei tanács vezetődnek, s azóta le is folyt a szabálysértési eljárás. Első alkalommal a DÉDÁSZ még nem élt jogával, hogy kikapcsolja az illetők lakásában az áramot. Miről is van szó? E2ek a készülékek a hegesztés pillanataiban 10—15 kilowattnyi vil-. lamos energiát fogyasztanak. Annyit, mint egy közepes hosz- szúságú utca. lakásaiban a villanylámpák. Hirtelen annyira leterhelik a hálózatot, hogy több tíz volttal Csökken a feszültség. Ezért ilyen készülékek használata minden időben, de kiváltképp az esti csúcsidő- szakban tilos. Egyébként is a törvény kimondja, hogy ilyen, s más nagy fogyasztású berendezések üzemeltetéséhez az áramszolgáltató engedélye szükséges. A megyében sok ezer kilométernyi kisfeszültségű hálózat működik. Ezeknek jó része több tízéves. Az akkori igénybevételnek megfelelően készültek. S a statisztikák szerint a viilamosenergia-igény 8 •—10 évenként kétszeresére nő. Tolna megyében pedig a növekedés jóval meghaladja az átlagot. Az igények növekedésével párhuzamosan a hálózat kapacitása azonban nem nő. Százmilliókba kerülne, s kife- jezhetétlen nagymértékű pazarlás lenne, ha hirtelen mind átépítenék, s úgy, hogy az otthon hegesztgető ezermesterek pillanatnyi, hatalmas áramigényét is ki tudják elégíteni. Sajnos, ezek a barkácsolók ezt nem veszik figyelembe. Gomba módra szaporodnak a házikészítésű hegesztőtrafók. 3 nem törődve mások érdekeivel, s a törvény írott betűjével, használják is az ilyeneket. Hogy így van, bizonyítják ezt a panaszok Tengelicről, Dombóvárról, s a megye még sok községéből. A DÉDÁSZ éppen emiatt a jövőben gyakran tart majd ellenőrzést, is valószínű, hogy lesznek néhányan, akiknek vissza kell térni a petróleum- lámpához. Más megoldás ugyanis nincs. Ha nem hajlandók a hegesztőtrafók tulajdonosai beszüntetni zavaró tevékenységüket, a DÉDÁSZ kikapcsolja lakásukban az áramot. így juttatva érvényre százezernek érdekét. — szepesi — Ne érezzék magukat a periférián ! r "A közelmúltban hat megyében rendezett széles körű tanácskozásokat, felméréseket a Hazafias Népfront Országos Tanácsának falu- és szövetkezetpolitikai munkaközössége. A téma az apró falvak, társközségek helyzete volt. A tanácskozáson egyértelműen bebizonyosodott, hogy ezekre az apróbb településekre, emberi közösségekre még sokáig számítani kell, nem volt igazuk azoknak, akik azt jósolták, hogy 15 év múlva mintegy ezerrel kevesebb település lesz hazánkban — az apró falvak megszűnése következtében. Egyértelművé vált az is, hogy ott, ahol a gazdasági-társadalmi igények indokolják, fejleszteni kell ezeket a lakóközösségeket, /. , ug,,. í Hazánkban Jelenleg 3224 r helység van, közülük 1483 településen a lakosság száma nem éri el az ezer főt, az állampolgárok nyolc százaléka él tehát kisebb falvakban, társközségekben. Borsod megyében például a települések csaknem fele 500—1000 lako- ' sú 'társközség, Vas v megyében pedig összevéve többi ember él apró falvakban, mint>a megye- székhelyen, Szombathelyen, A kisebb települések, falvak gondjainak megoldására, a további fejlesztés lehetőségeinek megteremtésére már meg- »lakultak az úgynevezett társ: ~ községek. Két vagy több község közös tanácsot kapott, kör- zetesítették az iskolákat, s ahol lehetett és szükséges volt, összevonták a termelőszövetkezeteket Az intézkedések hasznosak voltak, a székhely és a társközség között megerősödött a kapcsolat, az apróbb falvak is jobban bekapcsolódhattak a nagyobbak vérkeringésébe, mindennapi életébe. A tanácsok több helyen kiszállásos rendszert vezettek be, heten- ként-kéthetenként meglátogatják a társközségeket, ott helyben rendezik a lakosság ügyesbajos dolgait. Kétségtelen viszont az is, hogy az apró falvakban, társközségekben élők még sok helyen magukra ha- gyatottnak, a perifériára szo- rultnak érzik magukat — nemcsak földrajzilag. És ez is érthető. A 2—300-nál csekélyebb lélekszámú falvak egyharma- dába még bekötő út sem vezet. Nehézkes az áruellátás, sok helyen uralkodik olyan szemlélet, hogy az apró falvak kereskedelmi hálózatának fejlesztése haszon nélküli munka, több gondot oko2, mint amit ér az egész üzlet. Hiányoznak a fiókkönyvtárak, nincs egy hely, ahol a falubeliek összejöhetnének, pedig nem kevés iskola üresen áll, A néhány száz lakosú településeken pedig igen erős a közösségi érzés, - az emberek türelmetlenül várják a „kintről’’ érkező információt. Nyilvánvaló tehát, hogy a társközségekben, apró falvakban szükség van valamilyen közélet megteremtésére. Az ott élő népfront-aktivisták / vezetésével, tanácstagokból, díszesekből olyan közösségi magot lehet létrehozni, amely ha szükséges, helyettesítheti a tanácsot, szervezheti a közéletet, megrendezheti a falugyűléseket, fórumot teremthet a közösségi élethez. Annál is inkább, mert összefogásra, közös cselekvésre bármikor kész emberek élnek ezekben az apró falvakban. Sok helyen a társadalmi munka átlaga megha- ■ ladja az országos szintet is. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatában olvasható: „Azon kell munkálkodnunk, hogy tovább csökkenjenek a különbségek az azonos jellegű településeken, valamint a város és a falu kommunális, kulturális, egészségügyi ellátásában. Településeink nyújtsanak a szocializmust építő embernek mind kedvezőbb életfeltételeket.” Mindehhez nagy segítséget nyújthat a népfront, amely a gondok, az igények és a tennivalók felmérésével, a tapasztalatok ismertetésével már megtette az első lépéseket az apró falvak, társközségek felemelkedéséhez vezető '. úton. L_ E. Gy. Kirándulás kosos összefogással Bátaszéki példa másoknak Az előző napi eső majdnem reménytelenné tete a várva várt kirándulást. A csillagos éjszaka és a ködös reggel reményt ébresztett a fél hétkor induló, kirándulókban. Kik voltak ők, s mi volt utazásuk célja? A bálaszéki nyugdíjasklub és az öregek szociális otthona fürgébb lábú tagjai verődtek össze, hogy mikrabusszal, autókkal és három vezetővel integy huszonötén Pörböly- , az erdőgazdaság központi telepére érkezzenek, ahol már várták őket vendéglátóik. Innen fél nyolckor Diesel-hajtású, keskeny vágányú vasúton a pörböly—gemenci erdőben Gemenc úlicéllal 24 kilométeres utat tettek meg. Szemet, szívet-lelket gyönyörködtető volt számukra a májusi erdő, minden pompájával és kincsével. Érdekes volt, hogy a legelésző őzeket, szarvasokat, vaddisznókat egyáltalán nem tette félénkké a vonat zakatolása, szinte megnézték a boldog társaságot, s csak akkor iramodtak futásnak, amikor az ember örömkiáltásait meghallották. Uticéljuk végén, körülbelül tizenegy órakor másfél órás szünet következett. Ez alatt megtekintették a, híres vadászmúzeumot (trófeák, a környék madárvilága sít».}, majd az ebédelés következett, de voltak, akik kíváncsiak lévén a gemenc—keselyűsi Szarvas csárdára, kb. egy kilométeres sétával, oda is eljutottak. Tanulságos, példás kirándulás volt nemcsak azért, mert a nyugdíjasoknak, öregeknek ajándékul szánták, hanem azért is, mert több szocialista brigád: a Szekszárdi Szolgáltató Szövetkezet bátaszékl részlegének Petőfi brigádja, a bátaszéki Fémipari Szövetkezet Petőfi brigádja, a bátaszéki ÁFÉSZ Martos Flóra és a pörbölyi Türr István szocia- , lista brigád összefogásával vált lehetővé. Szocialista brigádmunka volt, szép volt, tanulságos volt, követendő példa másoknak isi , • ’ (f. i. b.j j Jégén aki utcarészlet Fotó: U £* Az Országos Béketanács emlékplakettje.
