Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

Gondoskodás ns ÓsvegyekrSl és ns árvákról

X nyugellátást javító két legjelentősebb intézkedés az egységes nyugdíjkorhatár és az egységes mértékszabály mellett a törvény még egyéb olyan kisebb reformokat is érvényesít, amelyek tovább javítják egyes rétegek ellátását, a korábbinál kedvezőbb elbírálásra adnak lehetőséget.

Az új szabályok szerint változatlanul szolgálati időnek számít a munkaviszonyban, az .. ipari és mezőgazdasági szövet- _ kezet tagjaként, a szakmunkástanuló-viszonyban, a bedolgozóként, a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában ledolgozott idő és a katonai .szolgálat ideje. A sorkatonai és tartalékos katonai idő beszámításánál azonban a korábbi szabályozástól eltérően nem teszik a szolgálati idő elismerését attól függővé, hogy bevonulás előtt dolgozott-e már az illető, vagy sem, a katonaság feltétel nélkül szolgálati időnek minősük

Igen jelentős kedvezmény a hosszú munkaviszonnyal rendelkezőknek, hogy az 1929 utáni munkaviszonyban töltött időt akkor is szolgálati időnek , lehet minősíteni, ha a munka- viszony annak idején nem járt k nyugdíjjogosultsággal, illetve az illető nem volt biztosított. Ez az egykori mezőgazdasági cselédek, napszámosok igen széles rétegét érinti, hiszen, mint már erről szó volt, a fel- szabadulás előtt a mezőgazda- sági munkások ki voltak re- kesztve a társadalombiztosításból. Szolgálati idejük ily módon történő elismerése magasabb nyugdíjösszeg elérésére ed lehetőséget.

A nyugdíj összegének kiszámításánál a törvény módot ad rá, hogy az igénylő a száméra legkedvezőbb évek keresetét válassza alapnak. Választhatja a nyugdíjazást megelőző öt évből a legjobb három év átlag- keresetét, de választhatja az ennél öt évvel alacsonyabb életkor előtti átlagkeresetét is. Ez utóbbi esetben az az egyetlen feltétel, hogy tízéves szolgálati idővel az illető már a korábbi időpontban is feltétlenül rendelkezzék.

A szakmunkásoknak külön kedvezményt biztosít az új szabály arra az esetre, ha a nyugdíjazásuk előtt egy éven át nem szakmunkás munkakörben * dolgoztak. Ilyenkor kérhetik, hogy nyugdíjuk alapjául a volt munkakörükkel azonos munkakörben dolgozó szakmunkások átlagkeresetét számítsák.

Kedvezően változtatja a törvény a hozzátartozói nyugellá- V tás néhány szabályát. Mint ismeretes a társadalombiztosítás az özvegyi nyugdíj két formáját alkalmazza. Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat a férj halálától számított egy éven át folyósítják, függetlenül attól, hogy az özvegy hány éves, hány gyereke van, mennyit keres, milyen az egészségi állapota. Az állandó özvegyi nyugdíj legfontosabb feltétele, hogy az özvegy férje halálakor, vagy azt követően tizenöt éven belül betöltse ötvenötödik évét. , »uuwH-mu ,

Ez a korább! szabályozásban is így volt, kivéve a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyét, akit csak a hatvanadik év betöltése jogosított állandó özvegyi nyugdíjra. A nyugdíjkorhatár egységesítése kapcsán a tsz-tag özvegyének állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatára is csökken 1976. január 1-től évente egy-egy évvel, s 1980. január 1-re azonos lesz a munkások és alkalmazottak özvegyének korhatáráéval.

Módosul a szabály a tekintetben Is — és ez sokakat érint —, hogy az özvegy akkor is megtartja az állandó özvegyi nyugdíjra való jogosultságát, ha az 55 év betöltése után férjhez megy. Csupán akkor nem kaphat állandó özvegyi nyugdíjat, ha előbb megy férjhez, mint a juttatásra jogosító korhatárt, tehát az 55. évét be- töltené. Ha azonban az új házasságkötéstől számított egy éven belül kéri, egyévi özvegyi nyugdíjnak megfelelő ösz- szegű végkielégítést kaphat.

Az árvaellátást is új kedvezmény fejleszti. Azok az árvák, akik felsőfokú tanulmányokat folytatnak, erre az időtartamra 25 éves korukig ellátást kapnak. A korábbi szabály csupán a középfokú tanulmányok idejére, az árva 19 éves koráig biztosította ezt az ellátást.

Társadalombiztosítási nyugellátás jár annak a szülőnek, nagyszülőnek, aki az őt eltartó, gyermek halálakor már rokkant volt. Az új szabály a jogot kiterjeszti a mostoha- és nevelőszülőre is. Lehetővé teszi — a korábbi szabályozástól eltérően —, hogy a rokkant szülő vagy nagyszülő akkor is megkapja a nyugdíjat, ha van eltartásra kötelezhető hozzátartozója.

S. E.

Következik: Családvédelem, baleseti ellátás.

iíí íS rSsstéíeiévet- U^láEg Árpád szerzői estje

Jól sikerült kórustalálkozó színhelye volt vasárnap késő délután a Babits Mihály megyei művelődési központ színházterme. Zsúfolásig megtelt a nézőtér a szereplőkkel, de magas volt az érdeklődők száma is. Aki jelen volt, él- ménydúsan távozhatott.

Varjas János, a KISZ megyebizottságának első titkára köszöntötte a szerzői est résztvevőit. A nézőtéren foglalt helyet Balázs Árpád, SZOT- és Ei-kel-díjas zeneszerző is, aki a közelmúltban kapta meg a Munka érdemrend arany fokozata kitüntetést.

Egymás után léptek pódiumra a kórusok, bizonyítva, hogy otthonosak Balázs Árpád műveinek tolmácsolásában. Igaz, régóta készültek és ez lát- j szott valamennyiük fellépésén. Nehéz dolog a fiz kórus produkciója alapján értékren- det felállítani. Valamennyien helytálltak. Hallottuk a Bonyhádi Vörösmarty Mihály Ál- ' talános Iskola gyermekkorú- - sát, a mözsi Bartók Béla női < kart, a Szekszárdi Garay Já- < nos Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola lánykarát, a Dombóvári IV. számú Molnár György ének-zenei Általános Iskola kisdobos-, úttörő- és egyesített énekkarát, a Babits Mihály megyei művelődési központ pedagóguskórusát, a Dombóvári Gőgös Ignác Gim- _ názium vegyes kórusát, a Dombóvári Kapos kórust, a bonyhádi egyesített KISZ- kórust, valamint a Szekszárdi I. számú Garay János Általános Iskola kisdobos és úttörő egyesített énekkarát. Abban, ,!

hogy a szerzői est valamennyi együttese sikeresen szerepelt, a karnagyoké és a hangszeres kísérőké az érdem. Két énekkar teljesítményét külön is kiemelhetjük. Kitűnően szerepelt a Dombóvári IV. számú Molnár György ének-zenei Általános Iskola kórusa, Varga Ferencné vezényletével. Elbűvölően énekeltek az alsósok, de az úttörő- és az egyesített énekkar teljesítménye is nagyszerű volt. Különösen a Bölcsődal egy őszi éjszakáról című mű előadásának kidolgozottságával emelkedett ki a Szekszárdi Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközép- iskola leánykara. Hatásosan mutatták be a Varázslások című kompozíciót is Gerse József vezényletével.

Az est kedves fénypontja volt, amikor a zeneszerzőt köszöntötték az együtteSek. Majd valamennyi kórus emléklapot és egy Balázs-hang* ; lemezt kapott, á

;?■ Befejezésül a szerző vezé- , nyelte az Akik harcba men- , tek kezdetű művét, melyet az esten szereplő valamennyi énekkar és a Babits Mihály megyei művelődési központ fúvószenekarának előadásában hallottak.

í Végezetül Balázs Árpád köszönő szavaiban Tolna megye zenei gazdagságának további feltárására buzdította a dalosokat. Szavai feltehetően termékeny talajra találnak, s légióként azoknak körében, alúknek a zeneszerző munkásságát szenteli.

Szé- 1

§\ © SSl- (kisre«rnv)

*3

iK.f í

Rózsi egyik reggel felment az Udvarra, hogy a mosakodáshoz egy kis havat kotorjon magának. Jólesett szívni a friss levegőt. Megállt a fal mellett.

Rózsi úgy érezte: megváltozott. Valami történt vele. De mi? Ö változott meg. vagy a körülötte lévő világ ? Sorra vette a ház lakóit. mindegyi_ két megpróbálta körülírni, megérteni, jellemezni. Aztán azt is megfogalmazta magának, hogy életében először: boldog. De mitől boldog? Attól, hogy ennyi emberről gondoskodhat. Nem félt többé az emberektől. Még Melaniera sem tudott haragudni, inkább sajnálta. Egyszer például elhatározta, hogy Kocsis Erzsit, aki napszámra csak feküdt a vackán, bevonja a munkába.

— Örülök, hogy nyugodtan dögölhetek, amíg meg nem döglök — utasította el a lány eleinte. Naphosszat imádkozott és magában megfogadta, ha élve megússza többé nem enged férfit magához...

megtervezte a napját. Ekkor már minden gond rászakadt Senki nem tett nélküle semmit. A férfiak is csak akkor mozdultak vízért, fáért, ha Rózsi utasította őket. Egyszerre felfigyelt. Simóék. akik földszinti lakásukban vészelték át az ostromot, veszekedtek.

— Valamit tenni kell. Egy falat ennivalónk sincs. Nem pusztulhatunk éhen.

— Csak nem gondolod, hogy lemegyek koldulni. Bejártam az egész környéket. Sehol nem találtam egy döglött lovat, az csak mese. hogy tele a város lódögökkel.. i

Rózsi kopogás nélkül nyitott be az ajtón. Simóék a konyhá- ban beszélgettek. A szoba ajtaja nyitva volt. így Rózsi lát. ta. amint egy férfi gyors mozdulattal beugrik a rekamié ágyneműtartójába.

— Mit akar itt? — ordított rá Simó. '"‘"firigäp6

— Segíteni N! 'v,

«— Ki kérte rá? ,v

— Ezzel semmire sem megyünk. nagyságos úr — mondta Rózsi.

— Mit nagyságos uraz engem. Nagyon jól tudja, hogy a bányászok nem nagyságos urak. Egy nyomorék pedig különben sem az.

— Tudom én, csakhát így szoktam..;

— Majd erről is le kell szoknia — mondta megenyhülten Simó,

— Ne kezdd már megint — intette le a felesége és Simó el is hallgatott.

— Mindenesetre köszönöm — mondta a férfi és gyengéden kituszkolta az ajtón. Rózsi még hallotta az asszony ijedt hangját:

— Mit gondolsz, meglátta?

Délben Rózsi egy lábas lencsefőzeléket vitt fel Simóék- nak. A főzelék tetejére három szelet füstölt húst rakott.

Csak hosszas kopogtatás Után engedték be.

— Nem kell semmi — mondta Simó. de hangja már nem volt olyan határozott.

— Ha maga igazi szegény- ember és nem nagyságos úr, akkor tudnia kell a mondást: ha adnak fogadd el. ha ütnek szaladj el..,

— Csakhogy én akarok ütni már egyszer — mondta Simó.

— Béla! —■ intette az asz- szony.

— Tőlem ne tessék félni nagys ... Simoné asszony — mosolygott Rózsi, — Apám,

meg a bátyáim is mindig így

beszéltek.

Simoné éhesen nézett a lábosra. Amikor meglátta a három szelet húst. elvörösödött. Rózsi persze, észrevette.

— Ne tessék félni... Én tőlem nem tudnak meg semmit ,.. Mától kezdve a vendégük kosztolását is vállalom ...

— Nincfs nekünk vendégünk — morogta Simó.

— Hagyd. Béla. meglátta..;

Kinyílt a szoba ajtaja.

— Nézd csak. a Köves úr.. 1 Pedig már elsirattuk — örült Rózsi.

— Nem bírom tovább — mondta Köves. — Én kimegyek. Nektek is jobb lesz ...

— Hová menne? Ha valaki meglátja, vége van. Eötvösék- hez majd minden éjjel eljön az a Köpetzy. Mostanában meg azt a nyálas zászlóst is itt eszi a fene a Krisztina körül... Tessék csak maradni. Nyugodtan — mondta Rózsi.

(Folytatjuk)

üazz-est

Nagy sikerű jazzműsort hallhatott a zenekedvelő szekszárdi közönség; a májusi programsorozat keretében a megyei művelődési központban. A zenei „csemegének” számító műsor külön érdekessége volt, hogy neves budapesti és pécsi jazzmuzsi-4 kusok is színpadra léptek.

Fellépett a szekszárdi jazz-» trió; — Kelemen Endre —■ vibrafon, Radnai Tibor — dob, Lőrinczy Gyula — bőgő. Az est vendég művészei: Zágon Iván — zongora (Budapest) Bornemissza Mária — ének, Kovács Árpád — fuvola, szaxofon (Pécs).

Az együttes produkciókat a közönség vastapsokkal jutalmazta.

Kelemen Endre kiforrott, művészi vibrafon játékát nagy élvezettel hallgatta az értő közönség J. Lewis „Románc”, Gilberto „Minha Saudate”, valamint Burke „Esős nap” című kompozíciójában.

Tadnai Tibor stabil ritmus- tartása és Lőrinczy Gyula virtuóz bőgőjátéka méltán járult hozzá a sikerhez.

Bornemissza Mária alighanem egyike azon nagyon kevés magyar jazzművésznek, aki bármely európai jazzpódiu- mon méltóan képviselné a műfajt.

Kovács Árpád kitűnően diszponálva játszotta lírai fuvolaszólóit, szaxofonimpro- vizáeiója pedig Jakson Blue- sology című kompozíciójában aratott sikert.

Zágon Iván zongorajátéka a szólókban és a kíséretben kitűnő alapját képezte az együttes összjátékának. Külön említést érdemelnek Off-beat-es improvizációi.

....... ÁBRAHÁM ZSOLT ,

T

örvény a biztonságos életért