Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

1 Ezt hozta a hét a külpolitikában így látta a hetet hírmagya­rázónk, Pálfy József: Még mindig Indokína áll az emberiség érdeklődésének kö­zéppontjában. Egyfelől az új­jáépítés megkezdése kelt fi­gyelmet. másfelől az ameri­kaiak szolgáltattak újra okot arra. hogy egy jellegzetesen imperialista, agresszív csele­kedetük nyomán világszerte elítéljék a húsz év alatt any- nyiszor megbélyegzett politi­kájukat. A Mayaguez nevű ke­reskedelmi hajójuk visszaszer­zésére megint az ..ágyún aszád- tíipiomáciát” alkalmazták. Az USA hadügyminisztériu­ma tengerészgyalogosok, heli­kopterek és bombázók, vala­mint repülőgép-anyahajó és más hadihaiók igénybevételét tartotta szükségesnek ahhoz, hogy a Mayaguez-t kiszabadít­sa a kambodzsai „fogságból”. .., A Mavaguez a kambodzsai partok előtt lyiladt. rakomá­nya — amerikai közlés szerint — „posta és fegyver” volt. A khmer hadihajók feltartóztat­ták é<? pgv kambodzsai kikötő­be kísérték a hajót, fedélze­tén 39 amerikai matrózzal. Washington az első perctől kezdve kardcsörtetéssel vála­szolt a kambodzsai intézke­désre. A léoés jogosságát még egyes amerikai jogászok sem vonták kétségbe. A Coral Sea repülőgéo-anvahajót nvomban a Sziámi-öbölbe irányították. Ezer tengerészgyalogost küld­tek Thaiföldre, nem törődve azzal, hogy a bangkoki kor­mány épp most sürgeti az egvéb amerikai támaszpontok felszámolását. A thai tiltakozás ellenére ezekről a támaszpontokról in­dult el a Mayaguez kiszabadí­tására elhatározott katonai ak­ció. A csillagos-csíkos lobogó nevében csak úgv „melléke­sen megsemmisítették az egyik khmer kikötőváros olajfinomí­tó berendezéseit is .. Nem lephet meg senkit, hogy az ötmillió lakosú kis ország és az USA újabb kato. nai erőpróbájából most az egy­szer Amerika került ki „győz­tesen”. De ez a győzelem po­litikai szempontból pyrrhusi győzelem, mivel Délkelet- Ázsia népeit még inkább az amerikai imperializmus ellen fordítja. Kuala Lumpurban. Malaysia fővárosában éppen ezekben a napokban ülésezett a térség öt külügyminisztere. Hangsúlyozták: nem tűrnek idegen beavatkozást a térség belügyeib'e! Thaiföld kormánya máris cselekedett: visszahívta wa­shingtoni nagykövetét, ami a diplomácia szokásai szerint a nagyfokú rosszallás kifejezése. Bangkokban nagyszabású amerikaellenes tüntetések robbantak ki. Az „Ami go ho­me!” még hangosabb lett Dél- kelet-Ázsiában. Mi volt az amerikai lépés célja, értelme? Meglehet, hogy valóban olyan elektronikai be­rendezések voltak a kémhajón, amelyeket még ilyen kétség- beesett akcióval is érdemes volt visszaszerezni. Az már valószínűbb, hogy a 39 ame­rikai matróz kiszabadítása presztízskérdéssé vált a Ford- kormányzat számára — min­denekelőtt belpolitikai okok­ból. Jövőre elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban ... Viszont, ha erőfitogtatásnak szánták az ügyet Washington­ban. ha azt remélték hogy a mostani keménység feledtetheti a vietnami kambodzsai, laoszi visszavonulást, akkor téved­tek. Tajvanban és Dél-Koreá- ban, Thaifötdün és a Fülöp- szigeteken ezután is lidérc­nyomás marad az amerikaiak csatlósai számára, hogy az USA egy szép napon sorsukra hagyja őket. S legfeljebb 39 amerikai matróz sorsával fog akkor is törődni... A Közel-Kelet újra /előtérbe került a világpolitikában. Koszigin szovjet miniszter- elnök két észak-afrikai arab országban Líbiában és Tuné­ziában tárgyalt. Gazdasági vagy stratégiai szempontból mindkettő fontos lehet holnap, még inkább holnapután. Szá­dat egyiptomi elnök pedig a nvugatbarát arab országokat járta végig Szaúd-Arábiától Jordániáig. Kairóban híre kelt. hogy rövidesen összeül a már majdnem elfeledett egyiptomi —Szíriái—líbiai hármas állam- szövetség vezető testületé, az elnökök tanácsa. A meglepetés annál nagyobb mert köztudo­mású: az utóbbi hónapokban Kadhafi és Szadat között igen feszültté vált a viszony a köl­csönös vádaskodások nyomán. Valószínű, hogy az egyiptomi elnök minden arab vezetővel ismertetni szeretné elképzelé­seit. mielőtt Ford amerikai el­nökkel június 1-én az ausztriai Salzburgban találkoznék. A szovjet—arab tárgyaláso­kon. valamint az arab vezetők egymás közti megbeszélésein * egyformán közéoponti helyet foglalt el a genfi békekonfe­rencia felújítása. Most már nem várathat sokáig magára a békeértekezlet összehívása. A tunéziai tárgyalásokon han­goztatták: a Palesztin Felsza. badítási Szervezetnek is tel­jes jogú tagként részt kell ven­nie az értekezlet munkájában. A szocialista világ ünnepelt •a héten: a Varsói Szerződés aláírásának 20. évfordulóján a lengyel fővárosban a tagorszá­gok parlamenti küldöttségei emlékeztek meg a béke bizto­sításának nagyszerű szerveze­téről. Közös felhívást is ki­bocsátottak, amely bizonyítot­ta. hogy a Varsói Szerződés célja: az európai földrész bé­kéjének, biztonságának szava­tolása. A szocialista főváro­sokban külön ünnepségeket gvűléseket is rendeztek: Moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása alkalmat adott a szovjet béke­politika megerősítésére. a szovjet békediplomácia törek­vésének újabb összegezésére. E diplomáciát a gyakorlat­ban olyan eseményeken alkal­mazzák, mint a küszöbön álló Gromiko—Kissinger találkozó Bécsben. amely a SALT-tár- gvalások eredményességének előmozdítását éopúgy szolgál­ja. mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejező szakaszának köze- lebbre hozását, illetve az ősz­re tervezett Brezsnvev—Ford találkozó előkészítését. Ho apó em Holnap lesz, hogy 85 éve, 1890. május 19-én meg­született a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a bátor vietnami forradalmár, Ho Si Minh. Személye már életében legendássá vált. Életének nyolc évéből hatot egyetlenegy gigászi célnak szentelt: Indokína népeinek függetlenségéért, szabadságáért, fel­virágoztatásáért folytatott harcnak. , Ho apó, ahogy Vietnam népe nevezte. Annám tar­tományban született, tizennyolc éves korában hajóra szállt, hogy Franciaországban érjen partot. Párizs nagy erővel hat a fiatal vietnamira. A francia fővárosban összetalálkozik a népes indokínai kolónia számos tag­jával. Ekkor kerül kapcsolatba a baloldali mozgalmak képviselőivel. 1923-ban élete egyik nagy eseményéhez érkezik: Moszkvában találkozik a bolsevik forradalom vezető­jével, Leninnel. Nem sokkal ezután visszatér Ázsiába. Itt megkezdi, immár, aktív, tudatos kommunistaként azt a felszabadító harcot, amelyet halála napjáig tö­retlenül folytatott. Nem volt erő, amely meg tudta volna törni. Az ille­gális munkát végző fiatal kommunistát Hongkongban, kitartó üldözés után, elfogja a brit rendőrség. A fran­cia gyarmatosító hatóságok kiadatását kérik. A Szívós forradalmár átvészeli a kolonialisták börtönének gyöt- relmes időszakát is. A világháború ideje alatt magas­ra tartja a japán fasizmus elleni harc zászlaját. 1945. augusztus 25-én Hanoiban létrejön az ideigle­nes demokratikus vietnami kormányzat, majd napok­kal később kikiáltják a független Vietnamot. A fran­cia gyarmatosítók nem nyugodnak bele a tényékbe, s megindítják támadásukat a „piszkos háború”-t egy­kori gyarmatuk ellen. A Ho Si Minh vezette felszaba­dító erők Dien Bien Phu-nál történelmi vereséget mérnek a franciákra. Ám az imperializmus nem adta fel vitanami terveit. Távoztak a franciák, s helyükre léptek az új gyarmatosítók, az amerikaiak. Az Egyesült Államok indokínai kalandja már nap­jaink történelmének lapjaira tartozik. Ho Si Minh, mint a VDK államelnöke, a vietnami kommunisták bölcs, előrelátó vezetője a háború gyötrelmes évei alatt ren­dületlenül ösztönözte honfitársait kitartásra, helytállás­ra, az igaz ügy tudatának magabiztosságára. Végren­deletének szavai szinte }átnokiak: „Honfitársainknak még bizonyára további súlyos áldozatokat kell hozniuk anyagiakban és emberéletben. Mindazonáltal elszántan kell harcolniuk az amerikai támadók ellen a végső győzelemig. Bármilyen nehézség és nélkülözés árán, de népünk mindenképpen győzni fog. Hazánk kétség­kívül egyesülni fog.” Nem érhette meg azt a napot, amikor Vietnam földjéről kitakarodtak az elnyomók utolsó osztagai is. Nem láthatta azt az örömünnepet, amellyel az ő tanításainak szellemében harcoló fel­szabadító erőket fogadták Saigonban, Ho Si Minh vá­rosban. De neve, e^nléke, derűs bölcsessége, embersége és példaadása örökké élni fog tanítványaiban, Viet­nam népében és az egész világ munkásosztályának nagy családjában. GYŐRI SÁNDOR Külföldi államférfiak üdvözlete Lázár Györgyhöz Növekszik az ellenállás Chilében Az AASs közgyűlése kénytelen volt elhalasztani a chilei napirend vitáját Lázár Györgyöt, a Miniszter­tanács elnökévé történt meg­választása alkalmából távirat­ban üdvözölte A. N. Koszigin, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke, Lubomír Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának el­Az előzetes számvetések sze­rint 122 236 nyolcadik osztályos diák fejezi be általános isko­lai tanulmányait az idei tan­évben. Pályaválasztásukról, to­vábbtanulási lehetőségeikről tájékoztatták az Oktatási Mi­nisztériumban a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát. Az elmúlt tanévhez képest — nem jelentősen — mintegy 5000-rel tovább csökkent a végző fiatalok száma. Az ille­tékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem je­lentett gondot elhelyezésük. Továbbtanulásra való jelentke­zésük kiegyenlített volt. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a továbbtanulásra jer lentkezök 19 százaléka gimná­ziumokba adta be felvételi ké­relmét, szakközépiskolákba 28,2 százalékuk, szakmunkás- képző intézetekbe pedig 47,5 nöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsának el­nöke, Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke és Aldo Moro, az Olasz Köztár­saság miniszterelnöke. százalékuk jelentkezett. Ehhez képest lényegesen eltérnek a fővárosi adatok: 100 tovább tanulni kívánkozó nyolcadikat végzett diák közül 32 jelent­kezett gimnáziumba, 37 szak- középiskolába, és mindössze 27 szakmunkásképző intézetbe. A gimnáziumokba jelentke­zőknek mintegy fele munkás-, parasztszülők gyermeke, (a fővárosban 27,6 százalék), a szakközépiskolába felvételüket kérők soraiban 76,1 százalék a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, Budapesten 59,4 szá­zalék. Országosan általában mint­egy 8—10 százalékos a tovább­tanulásban a túl jelentkezők aránya, ez azonban bizonyos iskolánként, iskolatípusokén!, illetve megyénként vagy váro­sonként igen erősen differen­ciált, A havannai rádióállomások beszámoltak arról, hogy Chilé­ben tovább növekszik a haza­fias erők ellenállása. A illega­litásban működő baloldali erők tiltakozásul az országban uralkodó terror miatt, az el­múlt napokban több sikeres akciót hajtottak végre. Néhány órával azután, hogy a junta bejelentette. 15 kül­földi monopólium érdeklődik a chilei olajlelőhelyek iránt, bomba robbant az „ESSO” Vi­na del Marban működő olaj­finomítójában. A kár megha­ladja a 250 ezer dollárt. Ugyanezen a napon Santiago de Chile központjában több bomba csaknem rofhba dön­tötte a „Sumar” cég vezetőjé­nek otthonát. Az eset röviddel azután történt, hogy Santiagó- ban nyilvánosságra hozták, hogy a junta visszaadta tulaj­donosának a korábban államo­sított kézműipari céget. A .,Su- mar”-t a leghírhedtebb mun­kásnyúzó üzemek között tart­ják nyilván. Az ellenállási bi­zottság nyilatkozatában „d munkásosztály ellenségei elleni megtorlásnak” nevezte az ak­ciót. Az Amerikai Államok Szer­vezetének washingtoni közgyű­lése — a latin-amerikai fel­háborodás nyomására — kény­telen volt úgy dönteni pénte­ken. hogy egy évre elhalasztja „a chilei emberi jogokról” szó­ló anyag, vitáját. Mint ismere­tes. a jelentés valóságot meg­hamisítva kedvező színbe ál­lította be a juntát. A Finn KP kongresszusa Aarne Saarinen, a Finn Kommunista Párt elnöke a párt pénteken megnyílt XVII. kongresszusán elhangzott be­számolójában kijelentette: A Finn Kommunista Párt a kommunista mozgalom elide­geníthetetlen része volt és az is marad. Nyomatékosan alá­húzta a Finn Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja közötti állandó és sokoldalú együttműködés sze­repét és jelentőségét. Mint mondotta, ennek az együtt­működésnek az eredményekép­pen a Finn KP tapasztalatok­kal én ismeretekkel gazdago­dott az új szocialista és kom­munista társadalom építésének kérdéseiben. Saarinen bírálta a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány politikáját, amely a Szovjetunió és más szocialista országok ellen, a béke és az együttműködés politikája ellen irányul. A kínai vezetők te­vékenysége. a NATO és a Kö­zös Piac támogatásának poli­tikája a kommunista mozga­lom megbontását célozza, és gyakorlatilag az imperializmus állásainak erősítését szolgálja. A maolzmus sem most. sem a jövőben nem talál megértésre és támogatásra pártunknál és a munkásmozgalom más osz­tagainál — mondotta Saari­nen. A Finn Kommunista Párt feladatairól szólva a párt el­nöke rámutatott, hogy éber­ségre van szükség, le kell lep­lezni a jobboldali erők tevé­kenységét, amely Finnország politikája ellen irányul. A Finn Kommunista Párt támo­gatja azt a politikai irány­vonalat. amelyet Finnország elnöke vezetésével megvalósít" és amely az 1948-ban aláírt finn—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződésen alap­szik, Tájékoztató az általános iskolát végzettek idei továbbtanulásáról

Next

/
Thumbnails
Contents