Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
/ Klubiskola, módszervásár S megyei klubtanács májusi ülését a „Babits Mihály” megyei művelődési központban tartotta. A napirendi pontok közül az első a klubvezetőképzés beindítása volt. Bula Ágnes számolt be az előkészületi munkáról, s kért javaslatokat, ötleteket a megvalósításhoz. Az egyéves képzés jelentőségét nem kell külön kiemelni — mintegy hatvan klubvezető beiskolázására van lehetőség. A képzés első része a dombori „Mátai Antal” KlSZ-vezető- képző táborban kerül lebonyolításra július 27—augusztus 3- ig. A táborba meghívásos alapon lehet bekerülni — már működő, illetve leendő klubvezetőknek. Az érdeklődők a járási népművelési felügyelőknél, illetve KlSZ-bizottságo- kon jelentkezhetnek május 20- ig. A képzési tetvben több előadás szerepel: művelődéspolitikánkról, ifjúságpolitikánkról, a közművelődési intézmény- hálózat megismertetéséről, a szabad idő hasznos eltöltéséről, a klubvezetés elméletéről. Az előadások klubszerű csoportfoglalkozáson kerülnek megvitatásra. Szerepel a tervben játék-, illetve daltanítás oktatása, klubestek, filmvita és sportprogram is. Az egy hét képzés leteltekor minden résztvevő feladatot kap, melyet az évközi képzés Során kell végrehajtania. Az évközi képzésben is több érdekes előadás, módszeresere, közös kirándulás szerepel. A vizsgákra 1976. tavaszán kerül sor, bentlakásos foglalkozások segítségével. Az ülés további menetében a megyei módszervásárra való felkészülésről esett szó. Az országos módszervásár 1976-ban kerül megrendezésre, a megyei éz év novemberében azt a célt szolgálja, hogy kiválaszthassa a zsűri az országos szintre meghívható klubokat. A befejező részben a tamási klubtalálkozó tapasztalatait beszélték meg. HERCZEG ISTVÁN 1 Középmagas, sötétszőke sassoon frizurás,’ farmernadrágban, fekete virágokkal hímzett pulóverben,. Bakonyi Éva a szekszárdi Garay Gimnázium végzős tanulója, az idén április végén Győrben „Szép magyar beszéd” országos döntőjén sikerrel szerepelt, a 21 Ka- zinczy-órmes egyike. Édesapja a Szekszárdi Állami Gazdaság igazgató- helyettese, édesanyja ugyanitt adminisztrátor. 1971-ben kerültek Szekszárdra, előtte Borsod megyében, Abaújszántón laktak. A híres sárospataki gimnáziumba felvételizett, de közben Szekszárdra költöztek. — Sárospatakot sajnálom egy kicsit — meséli —, de az elmúlt négy év alatt megszerettem Szekszárdot és az iskolát, a tanárokat, az osztálytársaimat. Csak az. első néhány hónap volt nehéz. Annak pedig külön örülök, hogy falun nőttem fel. A városi gyerekek közül sokan nem ittak még frissen fejt tejet és nem láttak igazi falusi búcsút sem. Elmondani ezeket az élményeket nem lehet, érezni kell, s hogy mindezt tapasztalhattam, „gazdagnak”, érzem magam. Győrben a versenyen nem Izgult, amin ő maga is nagyon csodálkozott/ Az eredmény *— ameddig biztosan nem tudta — kissé hihetetlennek tűnt, még most is mély átéléssel meséli a verseny részleteit. Szereplése mégsem változtatott az életén. Előtte és most is a jogtudományi egyetemre készül. Nemrégen rendezték meg az elsős, másodikos gimnazisták országos kémia versenyét: az Irinyi-versenyt. Minden, megyéből öten, valamint Budapestről tízen vettek rajta részt. Megyénket Bátori György (Bonyhád, Petőfi Gimnázium), Demeter Ágoston (Gyönk), Orbán László (Tolna, Földvári Gimnázium), Pasinsz- ki József (Szekszárd, Garay Gimnázium), és Vértesy Rudolf (Dombóvár, Gőgös Ignác Gimnázium) képviselte. Négy kategóriára bontva versenyeztünk évfolyam, valamint aszerint, hogy kémia- tagozatra járunk-e Vagy sem. Először egy írásbeli fordulón vettünk részt. Innen hatvannégyen jutottunk tovább, Min— Miért éppen eit a pályát választottad? •— Kezdetben színésznőnek készültem, de jól ismerem magam, tudom, hogy azon a pályán nem lennék boldog. A bátyám jogot végez, sokat lapozgattam a könyveit, jegyzeteit és egyre nagyobb kedvet kaptam a jogi pálya iránt. «**■ Mi érdekel? , - — -**.*e;z — Minden: az állattenyésztés és a szőlészet, és ha az időm engedi, szívesen horgolok, hímzek vagy zenét hallgatok. A beát-zenét inkább lemezről. Van amikor idegesig ha látom azokat, akik művelik is. Nagyon befolyásol a zenészek megjelenése, de az sem mindegy, hogyan jelenik meg egy író vagy költő a tv képernyőjén, hogyan beszél. Nem hazudtolhatja meg a jelenlétével az írásait. A művészre figyelnek és hallgatnak az emberek. A fiatalok közül sokat nem tudok hova tenni, úgy érzem egy bizonyos körnek, kis csoportnak írnak és nem mindenkinek — mondja. Ha nem veszik fel az egyetemre, dolgozni fog, önálló lesz és addig jelentkezik, amíg nem sikerül a felvételi. • — Milyen szeretnél lenni? — Olyan ember, aki becsületesen dolgozik, aki mindenhez ért egy kicsit, hogy társaságban ne szégyenkezzék. Művelt akarok lenni és ami azt illeti — kispolgári nézeteket vallók. Az egyetem után férjhez akarok menni, családot szeretnék. Otthont teremteni, dolgozni és utazgatni. Most Sokat táftulók, készülök az érettségire és a felvételi vizsgára is. Nagyon jó lenne az ősszel egyetemistának lenni. den Tolna megyei továbbjutott, méghozzá az elsők közt. A második forduló laboratóriumi gyakorlat volt. Innen kategóriánként öt-öt fő került a döntőbe. Nekem (10S ponttal a 3—i. helyen holtversenyben) Sikerült bejutnom, a többieknek sajnos nem: Demeter Ágoston három tized ponttal maradt ki, Orbán László a 8. lett. (Ezt egyébként a megyei tanács művelődési osztályának figyelmébe ajánlom: ha versenyzőinknek kicsivel több gyakorlási lehetősége — vegyszer, eszköz, helyiség volna, Három kérdéa Páskándi Gézához Páskándí Géza a közelmúltban Bonyhádon járt és találkozott olvasóival. Három kérdést tettünk fel az írónak. 1. Mit nyújtott önnek ez a bonyhádi találkozás? •— Azt éreztem, hogy a versnek, a költészetnek máskor is „van hatalma”, nem. csupán ünnepnapokon. 2. A két tnottó: „Hogy szeretném, ha gondolkodnátok!” (Tű foka) És ami majdnem azonos, „Türelmet kérek az olvasótól: a gondolkodás szeretetek higgyen nekem e 356 oldalnyi úton”. (Az eb olykor -emeli lábát c. kötetben) gondolata honnan gyökerezik? — Azt hiszem: nincs annál fontosabb, mint az, hogy gondolkodó ifjúságot neveljünk. Egyáltalán: gondolkodó embereket. közösségeket. Az ember néha hajlamos arra, hogy a „gondolkodó ember” nevet „címnek”, öröklött „rangnak” fogja fel, amiért semmit sem kell tennie, 3. Hisz-e az ifjúság et-ejé-, ben, — hogyan? <— Az ifjúság nagy eró. de csak akkor, ha saját erejét okosan ismeri fel és okosan „gazdálkodik” vele. Azt hiszem az ilyen író-ólvasó találkozók és műsorok segítenek a legtöbbet nemcsak a „művelt nép” nagy célját elérni, de az általános ]6 ízlést is kialakítani. Nagyon tetszett a szép Tolna megye, szívesen jövök máskor is. I DEVECSERI ZOLTÁN biztos, hogy még szebb eredményeket produkálnának.) Első kérdésünk a döntőn kristályszerkezettel volt kapcsolatos. Második feladatunk egy kémiai totó kitöltése volt. Végül egy fogalomjátékot kaptunk. Ezen 45 pontot szereztem, így a második lettem. Büszke vagyok rá, hogy sikerült megdöntenem egy szomorú statisztikát: iskolánk természettudományi tárgyakból hosszú évek óta csak egy országos eredményt produkált: tavaly Székely Csaba matematikából a 10. lett. Kaptam szép jutalmakat, de a legszebb jutalom osztálytársaim őszinte önömé volt. y PASINSZKl JÓZSEF Knipp@iii@@ ®7S Május első napjaiban rendezték meg a harmadik FDJ —KISZ találkozót az NDKban, a Cottbus megyei Knap- pensee-ben. 360, az NDK-ban dolgozó és tanuló KISZ-fiatal és 150 FDJ-tag részvételével. A KISZ és az ,FDJ knappen- , See-i találkbzói mindig politikai aktualitáshoz kötődnek. Az első baráti találkozót 1973- ben a tizedik VlT előzetese- { ként, a másodikat 1974-ben az NDK fennállásának 25 éves évfordulója alkalmával, a harmadik — idei — találkozót az MSZMP XI. kongresszusa és a harmincéves évforduló jegyében rendezték meg. A Politikai, kulturális és sportrendezvények célja a két nép barátságának erősítése. A találkozó kulturális rendezvényeit német, szovjet, görög és magyar folklóregyüttesek fellépései tették színessé. A háromnapos találkozón a budapesti Gyár- és Gépszerelő Vállalat vendégeként negyvenhat fős Tolna megyei delegáció is részt vett. A megyénket képviselő paksi néptáncegyüttes nagy sikerű műsorral szerepeit a találkozó kulturális műsorában is. Szerepel a paksi néptáncegyüttes. A záró nagygyűlésen: háttérben a találkozó emlékszobrával. Vége A találkozónak: delegációnk énekszóval várja a busz indulását. KOMÁROMI ZOLTÁN Kémiaverseny Bakonyi Éva