Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

/ Klubiskola, módszervásár S megyei klubtanács májusi ülését a „Babits Mihály” me­gyei művelődési központban tartotta. A napirendi pontok közül az első a klubvezetőképzés bein­dítása volt. Bula Ágnes szá­molt be az előkészületi mun­káról, s kért javaslatokat, ötle­teket a megvalósításhoz. Az egyéves képzés jelentőségét nem kell külön kiemelni — mintegy hatvan klubvezető be­iskolázására van lehetőség. A képzés első része a dombori „Mátai Antal” KlSZ-vezető- képző táborban kerül lebonyo­lításra július 27—augusztus 3- ig. A táborba meghívásos ala­pon lehet bekerülni — már működő, illetve leendő klub­vezetőknek. Az érdeklődők a járási népművelési felügyelők­nél, illetve KlSZ-bizottságo- kon jelentkezhetnek május 20- ig. A képzési tetvben több elő­adás szerepel: művelődéspoli­tikánkról, ifjúságpolitikánkról, a közművelődési intézmény- hálózat megismertetéséről, a szabad idő hasznos eltöltésé­ről, a klubvezetés elméletéről. Az előadások klubszerű cso­portfoglalkozáson kerülnek megvitatásra. Szerepel a terv­ben játék-, illetve daltanítás oktatása, klubestek, filmvita és sportprogram is. Az egy hét képzés leteltekor minden részt­vevő feladatot kap, melyet az évközi képzés Során kell vég­rehajtania. Az évközi képzés­ben is több érdekes előadás, módszeresere, közös kirándu­lás szerepel. A vizsgákra 1976. tavaszán kerül sor, bentlaká­sos foglalkozások segítségével. Az ülés további menetében a megyei módszervásárra való felkészülésről esett szó. Az or­szágos módszervásár 1976-ban kerül megrendezésre, a me­gyei éz év novemberében azt a célt szolgálja, hogy kiválaszt­hassa a zsűri az országos szint­re meghívható klubokat. A befejező részben a tamá­si klubtalálkozó tapasztalatait beszélték meg. HERCZEG ISTVÁN 1 Középmagas, sötétszőke sassoon frizurás,’ farmernad­rágban, fekete virágokkal hím­zett pulóverben,. Bakonyi Éva a szekszárdi Garay Gimnázium végzős ta­nulója, az idén április végén Győrben „Szép magyar be­széd” országos döntőjén si­kerrel szerepelt, a 21 Ka- zinczy-órmes egyike. Édesapja a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság igazgató- helyettese, édesanyja ugyanitt adminisztrátor. 1971-ben ke­rültek Szekszárdra, előtte Bor­sod megyében, Abaújszántón laktak. A híres sárospataki gimnáziumba felvételizett, de közben Szekszárdra költöztek. — Sárospatakot sajnálom egy kicsit — meséli —, de az elmúlt négy év alatt megsze­rettem Szekszárdot és az isko­lát, a tanárokat, az osztálytár­saimat. Csak az. első néhány hónap volt nehéz. Annak pe­dig külön örülök, hogy falun nőttem fel. A városi gyere­kek közül sokan nem ittak még frissen fejt tejet és nem láttak igazi falusi búcsút sem. Elmondani ezeket az élmé­nyeket nem lehet, érezni kell, s hogy mindezt tapasztalhat­tam, „gazdagnak”, érzem ma­gam. Győrben a versenyen nem Izgult, amin ő maga is na­gyon csodálkozott/ Az ered­mény *— ameddig biztosan nem tudta — kissé hihetetlen­nek tűnt, még most is mély átéléssel meséli a verseny részleteit. Szereplése mégsem változ­tatott az életén. Előtte és most is a jogtudományi egyetemre készül. Nemrégen rendezték meg az elsős, másodikos gimnazis­ták országos kémia versenyét: az Irinyi-versenyt. Minden, megyéből öten, valamint Bu­dapestről tízen vettek rajta részt. Megyénket Bátori György (Bonyhád, Petőfi Gim­názium), Demeter Ágoston (Gyönk), Orbán László (Tolna, Földvári Gimnázium), Pasinsz- ki József (Szekszárd, Garay Gimnázium), és Vértesy Ru­dolf (Dombóvár, Gőgös Ignác Gimnázium) képviselte. Négy kategóriára bontva versenyeztünk évfolyam, vala­mint aszerint, hogy kémia- tagozatra járunk-e Vagy sem. Először egy írásbeli fordulón vettünk részt. Innen hatvan­négyen jutottunk tovább, Min­— Miért éppen eit a pályát választottad? •— Kezdetben színésznőnek készültem, de jól ismerem ma­gam, tudom, hogy azon a pályán nem lennék boldog. A bátyám jogot végez, sokat la­pozgattam a könyveit, jegyze­teit és egyre nagyobb kedvet kaptam a jogi pálya iránt. «**■ Mi érdekel? , - — -**.*e;z — Minden: az állattenyész­tés és a szőlészet, és ha az időm engedi, szívesen horgo­lok, hímzek vagy zenét hall­gatok. A beát-zenét inkább lemezről. Van amikor idege­sig ha látom azokat, akik művelik is. Nagyon befolyá­sol a zenészek megjelenése, de az sem mindegy, hogyan jelenik meg egy író vagy köl­tő a tv képernyőjén, hogyan beszél. Nem hazudtolhatja meg a jelenlétével az írásait. A művészre figyelnek és hallgatnak az emberek. A fiatalok közül sokat nem tu­dok hova tenni, úgy érzem egy bizonyos körnek, kis csoport­nak írnak és nem mindenki­nek — mondja. Ha nem veszik fel az egye­temre, dolgozni fog, önálló lesz és addig jelentkezik, amíg nem sikerül a felvételi. • — Milyen szeretnél lenni? — Olyan ember, aki becsü­letesen dolgozik, aki minden­hez ért egy kicsit, hogy tár­saságban ne szégyenkezzék. Művelt akarok lenni és ami azt illeti — kispolgári nézete­ket vallók. Az egyetem után férjhez akarok menni, csalá­dot szeretnék. Otthont terem­teni, dolgozni és utazgatni. Most Sokat táftulók, készülök az érettségire és a felvételi vizsgára is. Nagyon jó lenne az ősszel egyetemistának len­ni. den Tolna megyei továbbju­tott, méghozzá az elsők közt. A második forduló laborató­riumi gyakorlat volt. Innen kategóriánként öt-öt fő került a döntőbe. Nekem (10S ponttal a 3—i. helyen holtversenyben) Sikerült bejutnom, a többiek­nek sajnos nem: Demeter Ágoston három tized ponttal maradt ki, Orbán László a 8. lett. (Ezt egyébként a megyei tanács művelődési osztályának figyelmébe ajánlom: ha ver­senyzőinknek kicsivel több gyakorlási lehetősége — vegy­szer, eszköz, helyiség volna, Három kérdéa Páskándi Gézához Páskándí Géza a közel­múltban Bonyhádon járt és találkozott olvasóival. Három kérdést tettünk fel az író­nak. 1. Mit nyújtott önnek ez a bonyhádi találkozás? •— Azt éreztem, hogy a vers­nek, a költészetnek máskor is „van hatalma”, nem. csupán ünnepnapokon. 2. A két tnottó: „Hogy sze­retném, ha gondolkodnátok!” (Tű foka) És ami majdnem azonos, „Türelmet kérek az olvasótól: a gondolkodás sze­retetek higgyen nekem e 356 oldalnyi úton”. (Az eb olykor -emeli lábát c. kötetben) gon­dolata honnan gyökerezik? — Azt hiszem: nincs annál fontosabb, mint az, hogy gon­dolkodó ifjúságot neveljünk. Egyáltalán: gondolkodó em­bereket. közösségeket. Az ember néha hajlamos ar­ra, hogy a „gondol­kodó ember” nevet „címnek”, öröklött „rangnak” fogja fel, amiért semmit sem kell ten­nie, 3. Hisz-e az ifjúság et-ejé-, ben, — hogyan? <— Az ifjúság nagy eró. de csak akkor, ha saját erejét okosan ismeri fel és okosan „gazdálkodik” vele. Azt hi­szem az ilyen író-ólvasó ta­lálkozók és műsorok segítenek a legtöbbet nemcsak a „mű­velt nép” nagy célját elérni, de az általános ]6 ízlést is ki­alakítani. Nagyon tetszett a szép Tolna megye, szívesen jö­vök máskor is. I DEVECSERI ZOLTÁN biztos, hogy még szebb ered­ményeket produkálnának.) Első kérdésünk a döntőn kris­tályszerkezettel volt kapcsola­tos. Második feladatunk egy kémiai totó kitöltése volt. Vé­gül egy fogalomjátékot kap­tunk. Ezen 45 pontot szerez­tem, így a második lettem. Büszke vagyok rá, hogy sike­rült megdöntenem egy szomo­rú statisztikát: iskolánk ter­mészettudományi tárgyakból hosszú évek óta csak egy or­szágos eredményt produkált: tavaly Székely Csaba matema­tikából a 10. lett. Kaptam szép jutalmakat, de a legszebb juta­lom osztálytársaim őszinte önö­mé volt. y PASINSZKl JÓZSEF Knipp@iii@@ ®7S Május első napjaiban ren­dezték meg a harmadik FDJ —KISZ találkozót az NDK­ban, a Cottbus megyei Knap- pensee-ben. 360, az NDK-ban dolgozó és tanuló KISZ-fiatal és 150 FDJ-tag részvételével. A KISZ és az ,FDJ knappen- , See-i találkbzói mindig politi­kai aktualitáshoz kötődnek. Az első baráti találkozót 1973- ben a tizedik VlT előzetese- { ként, a másodikat 1974-ben az NDK fennállásának 25 éves évfordulója alkalmával, a har­madik — idei — találkozót az MSZMP XI. kongresszusa és a harmincéves évforduló je­gyében rendezték meg. A Po­litikai, kulturális és sportren­dezvények célja a két nép ba­rátságának erősítése. A találkozó kulturális ren­dezvényeit német, szovjet, gö­rög és magyar folklóregyütte­sek fellépései tették színessé. A háromnapos találkozón a budapesti Gyár- és Gépszerelő Vállalat vendégeként negyven­hat fős Tolna megyei delegá­ció is részt vett. A megyénket képviselő paksi néptánc­együttes nagy sikerű műsor­ral szerepeit a találkozó kul­turális műsorában is. Szerepel a paksi néptáncegyüttes. A záró nagygyűlésen: háttérben a találkozó emlékszobrával. Vége A találkozónak: delegációnk énekszóval várja a busz indulását. KOMÁROMI ZOLTÁN Kémiaverseny Bakonyi Éva

Next

/
Thumbnails
Contents