Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

Vb-ütés Szekszárdion s T Kisajátítás, kártalanítás, szanálás Hosszúra nyúlt tegnap dél* előtti ülésén Saekszárd város t Tanácsa Végrehajtó Bizottsá­ga sok fontos kérdéssel foglal­kozott. Ezek egy része a jövő heti tanácsülésen is napirend­re kerül, ézekre majd akkor visszatérünk. Legnagyobb köz- érdeklődésre a kisajátításokat felölelő témakör számíthat, melynek tárgyalásában részt vett dr. Szigeth Ferenc, a já-. rásbíróság elnöke és dr. Major László, az ilyen ügyeket évek óta tárgyaló járásbíró is. Pé- terfi Kálmán igazgatási osz­tályvezető beszámolójából ki­tűnt, hogy a kisajátítások té­nye ellen, szinte sose élnek fellebbezéssel az érdekeltek, megértik azok közérdekű vol­tát. Az esetek majdnem 95 százaléka mégis a járásbíró­ság elé kerül, mert a kisajátí­tást szenvedők a megállapított érteket kifogásolják. Itt fur­csa kettősség mutatkozik. A becslőket egy idejétmúlt jog­szabály az 1965-ös kulcs alkal­mazására kényszeríti, míg a Legfelsőbb Bíróság határozata a mindenkori tényleges for­galmi érték megállapítását te­szi kötelezővé. A Jelen lévő jogászok megállapításaiból ki­tűnt, hogy. a becslések gyak­ran felületesek, sőt a korábbi bírósági , értékmegállapításo- kat sokszor még szomszédos területeken se veszik figye­lembe. A szakértők száma cse­kély és összeférhetetlenségi okokból gyakran azokat se le­het foglalkoztatni. Ha például a városi tanács kér kisajátí­tást, érthető módon nem be­csültethet az állományába tartozó szakemberekkel. Ter­mészetesen előfordulnak, ir­reális igénvek is. Többekkel együtt dr. Ordas József, a me­gyei tanács vb jelen lévő tagja is hangsúlyozta a szakértők száma szaporításának fontos­ságát és azt, hogy az érintettek időben értesüljenek arról, hogy ingatlanuk, házuk köz­érdekből kisajátításra kerül. A város gyors ütemű fejlődé­se még jó ideig csak Szanálá­sok révén lesz biztosítható, a probléma rendezése — ezzel már törvényhozói szinten is foglalkoznak — mindenho­gyan sürgető. A végrehajtó bizottság által tárgyalt másik fontos napiren­di pont a pénzügyi osztálynak az adózással kapcsolatos elő­terjesztése volt. Bár, mint Cimesi Imre osztályvezető be­számolójában megállapította, az adóbevételi jövedelmek a költségvetési előirányzatnak csak viszonylag kis részét ké­pezik, az adómorál társadalom­politikai jelentősége nagy. Er­re nem vet jó fényt, hogy az elmúlt évben az adózók mint­egy 30 százaléka maradt hát­ralékban és a befizetetlenül maradt összeg is jelentős. Szó esett az osztály munkaerő- hiányából és adminisztratív okokból (az OTP-átutalások nehézkessége) származó ne­hézségekről is. A vb-ülésének befejező részében került sor a tanácsülésre szánt témák meg­vitatására, az MHSZ és a vá­rosi tanács együttműködési tervére, más időszerű felada­tokra és bejelentésekre. O. i. Friss zöldséget, gyümölcsöt az asztalra Anyagi és szellemi támogatás a termelőknek — 100 vagon uborka a feldolgozóiparnak A címben foglalt mondattal összegezhetnénk a. megyében tevékenykedő háztáji és kis­gazdaságok törekvéseit, melye­ket a megye fogyasztási szö­vetkezetei, s a MÉSZÖV fogja Össze. Mindnyájunkat érintő munkát folytatnak, hiszen me­zőgazdasági termékeket — to* jást, babot, zöldséget, gyü­mölcsöt, stb. — termelnek. Milyen év elé tekintenek a megye ÁFÉSZ-ei, a háztáji és kisgazdaságokban előállított termékek értékesítői? Erről be­szélgettünk dr. Kálmán Gyu­lával, a MÉSZÖV elnq^ével. Elmondotta, hogy a kormány által meghirdetett zöldség­program eredményeként a MÉSZÖV elnöksége az elmúlt évek során jó néhány, a ter­melést segítő intézkedést tett, S tavaly például az elnökség felhívására a megye fogyasztá­si szövetkezetei intézkedési ter­vet dolgoztak ki a zöldség­gyümölcs ellátás további javí­tására. Az eredmény már az elmúlt évben érzékelhető volt, hiszen az ÁFÉSZ-ek burgo­nyából 7, zöldségfélékből 7,6 Százalékkal többet vásároltak fel a kisgazdaságoktól, mint az előző évbeh. A növekedés ked­vezően befolyásolta az árviszo­nyokat is. örvendetes ered­mény, hogy a fogyasztói ár­színvonal zöldség- és gyü­mölcsféleségekből megyénkben 4—5 százalékkal alacsonyabb $a országos átlagnál. A TERMELÉS SEGÍTÉSE A megye ÁFÉSZ-einek egyik legfontosabb feladata á mezőgazdasági termelés segí­tése, felvásárlása és értékesí­tése. Ami a termelés segítését illeti, kedvező a kép. Az idén a megyei tanács által vetőmag- cserére kijelölt körzetekben 32 vagon vetőbürgonyát értékesí­tettek a háztáji és kisegítő gaz­daságok részére. Három ÁFÉSZ lerákata közel félmillió forint értékű facsemetét adott el a kis- és házíkertek gyümölcsfa­1975. május 15. állományának felújítására, pót­lására. Mindezen túl nem sza­bad elfeledkeznünk a nagyobb termelést szolgáló anyagi és szellemi támogatásról sem. A takarékszövetkezetek 1974-ben 15 millió forintos termelési hi­telt nyújtottak a termelőknek. Ugyanakkor az ÁFÉSZ-ek pénzügyi tervükben külön ala­pot képednek a kisgazdaságok segítésére, s ebből az alapból különböző termelési előlegeket adnak a szakcsoportok tagjai­nak és a szerződést kötő kis­termelőknek. A közelmúltban ismét felvetődött a gondolat, hogy amint már néhány helyen korábban is gyakorlat volt, a jövőben Ismét nagyobb szak­mai segítséget nyújtanak mind a szakcsoportoknak, mind a kistermelőknek. FELVÁSÁRLÁS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS Mi a helyzet a felvásárlás és az értékesítés területén? Az elmúlt években sok problé­mát okozott az elaprózott, nem egy időpontban értékesíthető áruk felvásárlása. E gondok enyhítésére intézkedés szüle­tett, amelynek eredményeként a megye 152 kiskereskedelmi üzlete jogosult felvásárlásra. Ennek a hatása már az elmúlt évben megmutatkozott. Az in­tézkedés rugalmassá tette a felvásárlást, s így az árunak nem kell a kereskedelem va­lamennyi állomását Végig jár­nia. A másik pedig, a helyi felvásárlás és értékesítés lé­nyegesen javítja a községek zöldség-gyümölcs ellátását. A lakosság zöldség-gyümölcs ellátásában igen nagy részt vállalnak magukra a különbö­ző szakcsoportok. A megyében 129 mezőgazdasági szakcso­port működik, összesen több mint 5 ezer taggal. Munkáju­kat az ÁFÉSZ-ek irányítják, s ha kell, anyagi támogatást is adnak számukra, különféle ter­melőeszközök beszerzéséhez. Említést kell tehni arról a kedvező változásról, ami a szakcsoportok által termelt primőrök mennyiségét jellem­zi. Jelentősen növekszik a ko­rai zöldségfélék előállításánál nélkülözhetetlen fóliasátrak te­rülete. Jelenleg a megye szak­csoportjai 4 ezer négyzetméter alapterületen termelnek pri­mőr salátát, retket, karfiolt, paprikát, paradicsomot. Az el­ső termékek már február vé­gén megjelentek a piacokon. Fontos az a segítség is, ame­lyet a megye mezőgazdasági nagyüzemei nyújtottak dolgo­zóiknak. Sok helyütt a fólia alá való palántát előnevelik a tsz-tagók számára, s jó néhány községben földterületet biztosí­tottak a zöldségfélék termelé­séhez. Az elmúlt évben több mint 2Ó0 család jutott így hét­végi kiskerthez. Uj jelenség, hogy a szak­csoportok közvetlenül a fel­dolgozóipar részére is termel­nek. így például már az idén a meggyen, szilván kívül kö­zel 100 vagon uborkát adnak az ÁFÉSZ-eken keresztül a paksi, nagyatádi, szigetvári konzervgyáraknak. A TAVALYINÁL TÖBB SZERZŐDÉSKÖTÉS Egyelőre korai lenne a vár­ható terméseredményekről szólnunk. De a felvásárolható zöldség, gyümölcs mennyisé­gére következtetni lehet az ÁFÉSZ-ek által megkötött ter­melési szerződésekből. Az idén az elmúlt évhez képest burgo­nyából 34,5, zöldségből 33, gyü­mölcsből pedig 63 százalékkal több értékesítési szerződést ír­tak alá a termelők. Ami a felvásárlás objektív feltételeit illeti, ott is előrelépés várható az elkövetkező években. A szekszárdi, dombóvári és ta­mási ÁFÉSZ-ek áruátvevő rak­tárak, Bátaszéken, Pakson pe­dig hűtőkamrák építését ter­vezik. Végezetül a személyi felté­teleket említjük. Ez ideig gon­dot jelentett, hogy nem voltak olyan szakemberek, akik fel­vásárlói szakképesítéssel ren­delkeztek. Szaktudásra, szak­mai ismeretekre pedig ebben a munkában is nagy szükség van. s éppen ezért a MÉSZÖV elnöksége úgy határozott, hogy „házon” belül szervezi meg a felvásárlók szakmai képzését. Az eredmény máris megvan, hiszen éppen a napokban fe­jezték be tanulmányaikat a felvásárlás megyei szakembe­rei közül tizennégyen. VARGA JÓZSEF Zöldpaprika Szekszárdit* — káposzta Svédországba A szekszárdi piacon, a termelőszövetkezetek élelmiszer- üzletében legutóbb két íoriht volt a zöldpaprika darabja. Az üzlet egyik állatidé szállítója a medinai Béke Tsz, a friss zöldség forrása pedig a szövetkezet háromhektáros fólia­telepe. A fűthető fóliasátrakban nevelt paprikát már folyama­tosan szedik, nemsokára érni kezd a paradicsom is. Megkez­dődött a fólia alatt nevelt káposzta és karfiol szedése, amelyből kedden megrakták az első exportvagont, E két zöldségfélét Svédországba szállítják. Megkezdték mér a paprikapalánták szántóföldi kiülteté- sét is: először négy hektárra a pritaminpaprikát, majd foly­tatják a kocsolai, a paradicsom-, a keszthelyi fehér fajták­kal. Összesen harminc hektár területen termelnek paprikát Medinán. Folyamatosan szedik a fólia alatt nevélt zöldpaprikát. A palántázflgéppcl egyszerre hat soron Ültetik t<{ szántóföld­be » szépen fejlett palántát. Az ültetés után nyomban ön­töznek, B. L—a K. j ) Kötözik, kacsozzák a paradicsomot.

Next

/
Thumbnails
Contents