Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

* { Ünnepség Varaiban, Budapesten és Moszkvában r (Folytatás az 1. oldalról.) r . ^ «ül. A legreakciósabb imperia­lista hatalmak rövidesen hátat fordítottak a második világ­háború idején létrejött anti­fasiszta koalíciónak és a potsdami szerződésben rögzí­tett elveknek. : Miután az imperialista ma­nővereket betetőzte a párizsi egyezmények ratifikálása és Nvugat-Németországot felvet­ték a NATO-ba. a szocialista országoknak saját biztonságuk é'-dekében hatékony intézke­déseket kellett tenniük. 1955. május 14-én a lengyel főváros­ban barátsági, együttműködé­si'és kölcsönös segítségnyújtá­si egyezményt írtak alá, amely Vársói Szerződés néven ke­rült a történelembe. A Varsói Szerződés szerve­zetében testet öltött és tovább fejlődött az európai szocialista országok internacionalista szellemű politikai, gazdasági és katonai szövetsége. Húsz esztendővel ezelőtt a történe­lemben ... —;.)C ■"»»■» j f1 az első olyan koalíció ata- ? kult meg, amely nem irá­nyul más nének vagy álla- r inok ellen, hanem a szo- L cialista országok védel- r- mét hivatott biztosítani, r* A Varsói Szerződés aláírá­sa óta eltelt két évtized iga­zolta, hogv az európai szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai előrelátó poli­tikát folytattak, amikor egye­sítették erőfeszítéseiket a leg« reakciósább imperialista kö­rök háborús törekvéseivel Szemben, a népek ma biza­lommal tekinthetnek a Var­sói Szerződés országaira, mint ’ földünknek, arra a. fontos té­nyezőiére,. amelv a maga ál­landóan növekvő gazdasági és védelmi erejével mindig haté­konyan féken tartja az agresz- s.zív háborús törekvéseket. Napjainkban újult erővel mutatkozik/meg az az önzet­len internacionalista támoga­tás, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok nyújtot­tak és nyújtanak Indokína népeinek. Éppen május else­jén, a nemzetközi munkás­szolidaritás nagy ünnepén kö­szönthette az egész haladó em­beriség a dél-vietnami felsza­badító erők szabadságküzdel­mének világra szóló diadalát. A dél-vietnami hazafiak, akik évtizedekig tartó küzde­lemben felszabadították hazá­jukat a régi és új gyarmatosí­tók uralma alól, történelmi je­lentőségű győzelmet arattak. Kambodzsa után Dél-Vietnam- ból. tehát lényegében egyszer­re két délkelet-ázsiai ország­ból kényszerültek távozni az amerikaiak, s e puszta tény is. szemléletesen érzékelteti, hogy milyen jelentős a béke. erői­nek győzelme ebbe«, a térség­ben. A szocialista országok vé­delmi szövetségének két évti­zedes története egyértelműen bizonyítja, hogy országaink, s ezen túlmenően >a világ vala­mennyi antiinroerialista, bé­keszerető erejének pddigi és. eljövendő sikerei ’ elképzelhe­tetlenek a Szovjetunió és a szocialista országok politikai, gazdasági, katonai ereje, a Varsói Szerződés tagállamai­nak egységes Cselekvése nél­kül. Mint ismeretes, már a Var­sói Szerződés alapító okmá­nyában hangsúlyozták, hogy i a szervezet kollektív vé­delmi jellegű, s ezért kész részt venni min­den nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság megteremté­se és erősítése. Nem véletlen tehát, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamainak egyeztetett külpolitikája — a reakciós erők aknamunkája ellenére- is ■ jelentős eredményeket ho­zott az európai biztonsági rendszer megvalósításáért foly­tatott harcban. A politikai tanácskozó tes­tület már 1956-os prágai ülé­sén állást foglalt olyan euró­pai. kollektív biztonsági rend­szer mellett, arr^ely a fennálló katonai csoportosulások helyé­be léone. Javasolta egy euró­pai korlátozott és ellenőrzött fegyverzetű övezet kialakítá­sát és azt, hogy a két Német­ország területén állomásozó fegyveres erők birtokában ne legyen atomfegyver. Az ülés szorgalmazta, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön megnemtámadási egyezményt. A politikai tanácskozó testü­let 1966-ban Bukarestben el­fogadott nyilatkozata részlete­sen kifejtette az európai biz­tonság szocialista koncepció­ját. Hazánk fővárosában 1969- ben született meg a testület felhívása Európa országaihoz, hogy működjenek együtt az összeurópai értekezlet összehí­vásában. A politikai tanácskozó tes­tület 1972-es prágai és tavalyi varsói ülésén rendszerbe fog­lalta az európai államok biz­tonságának és egymáshoz fűző­dő viszonyának alapelveit, ál­lást foglalt a közép-európai haderő és a fegyverzett csök­kentéséről folytatandó tárgya­lások mellett. Az európai biztonsági kon­Unnepi ülést tartottak szer­dán délután Moszkvában, a Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában a Varsói Szer­ződés aláírásának húszadik év­fordulója alkalmából. Az ün­nepség fő szónoka Andrej Gío- miko, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere volt. A moszkvai megemlékezés elnökségében foglalt helyet Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Konsz- tantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, Ivan Jakubovszkij mar­sall, a Varsói Szerződés egye­sített fegyveres erőinek fő- parancsnoka, valamint több más hivatalos személyiség és meghívott vendég. Andrej Gromiko külügymi­niszter beszéde bevezető ré­szében rámutatott: A szocialista közösség or­szágai döntő mértékben járul­tak hozzá ahhoz, hogy Európa harminc éve élvezheti a békés ■élet előnyeit és hogy a világ- események menetét mind­inkább a feszültség enyhülésé­nek folyamata hatja át. A szovjet külügyminiszter megemlékezett a Varsói Szer­ződés létrejöttének körülmé­nyeiről, majd hangsúlyozta: az elmúlt két évtizedben a Var­sói Szerződés országai követ- ■ kezetes harcot vívtak az új háború kirobbanásának- meg­akadályozása, a nemzetközi-fe­szültség és a konfliktus- forrá­sainak kioltása érdekében. Márpedig ez az időszak feszült harcok korszaka, konfliktusok­kal terhes húsz év volt. A külügyminiszter utalt az indo­kínai háborúra, a közel-keleti konfliktusokra és arra, hogy Európában is komoly feszült­ségekkel kellett szembenézniük a szocialista országoknak, nél- dául a nyugat-berlini válság idején. Ezekben a harcokban a Varsói Szerződés országai min­den síkidommal békeszerető politikájuk egész súlyéit latba vetették annak érdtekében, hogy véget vessenek az önké­nyes cselekedeteknek, megvé- delmezzék az államokat és né­peket a belügyeikbe való be­avatkozástól, az agressziótól. ferencia jelenleg Genfben fo« lyó második, előkészítő szaka­szát eredményesnek ítéljük, olyannak, ami a sikeres befe­jezéshez közeledik. Ez min­denekelőtt a részt vevő szocia­lista országok rugalmas politi­kájának köszönhető, de szere­pe van ebben a mai világ realitását felismerő nyugaH politikusok tevékenységének is. Mindezt egybevetve re­ménnyel tölt el bennünket az a reális lehetőség, hogy .. az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet mielőbb a legmagasabb szinten befeje­ződhet. Az európai biztonsági érte­kezlettel kapcsolatos kezde­ményezéseink is mutatják, hogy a Varsói Szerződés tag­államai kezdettől fogva zászló­vivői a nemzetközi konfliktu­sok és feszültséggócok felszá­molásának, a viták békés esz­közökkel történő rendezésé­nek, továbbá hívei az erőszak­ról való lemondásnak, a kü­lönböző társadalmi berendez- kedési államok közötti széles körű együttműködésnek. Rámutatott Borbándi János arra, hogy szabadságunk, füg­getlenségünk, területi sérthe­tetlenségünk védelme csakis a szocialista közösség keretében biztosítható. Ezért nemzeti ér­dekeink és proletár interna­cionalista kötelezettségeink alapján a Varsói Szerződés hű­séges tagjának tekintjük ma­gunkat. í í „Azok az országok, amelyek­re az imperializmus nyíltan nyomást gyakorolt, mélyen hit­tek abban, hogy a Szovjetunió és szövetségesei a nehéz órá­ban mindig segítségükre siet­nek — állapította meg a szov­jet külügyminiszter. Hangsúlyozva, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetben a béke és az enyhülés tendenciá­ja az uralkodó és hogy á vi­lág biztonságosabbá vált, Andrej Gromiko elismeréssel szólt a testvérpártok és a testvéri szocialista országok érdemeiről a nemzetközi fe­szültség enyhítésében, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram jelen­tőségéről. Az Európában végbement kedvező változások mindenek­előtt a Varsói Szerződés tag­országainak érdeme. A szovjet külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok az utóbbi években eredményesen fejlesz­tették kapcsolataikat csaknem minden tőkés országgal, és kiemelte a több mint tíz éve kedvezően fejlődő szovjet— francia kapcsolatokat. „Bizo­nyos fordulat következett be Angliához fűződő kapcsola­tainkban is. Pozitiven kell ér­tékelnünk kapcsolataink fej­lődését Olaszországgal és a skandináv országokkal”. A portugáliai eseményeket Gromiko annak példájaként említette, hogy a feszültség enyhülése egész Európában kedvezően hat a béke és a demokrácia szempontjából. Az európai biztonsági kon­ferenciának a Varsói Szerző­dés tevékenységében betöltött különleges szerepét méltatva Gromiko kijelentette: „Ideje pontot tenni a tanácskozás végére, hogy legmagasabb szinten és a legközelebbi jö­vőben jóváhagyják az érte­kezleten részt vevő országok viszonyának alanelvelt a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek szilárd bázisán, majd ezt követően hozzáfogjanak a ta­nácskozás határozatainak gya­korlati megvalósításához”. A szocialista országok — folytatta a kiiUigvminiszter — nemegyszer kifejtették, hogy nagy jelentőséget tulajdoníta­nak politikai enyhülés kato­nai enyhüléssel való kiegészí­tésének. Ä szocialista országok több­ször fordultak a NATO-álla- mokhoz, azzal a javaslattal, hogy egyidejűleg oszlassák fel az észak-atlanti szövetséget és a Varsói Szerződés szerveze­tét, vagy — kezdő lépésként — számolják fel azok katonai szervezeteit. Ez a javaslat ma is fennáll és érvényes — hangsúlyozta Gromiko. A szovjet—amerikai viszony alakulásáról szólva a külügy­miniszter „kivételesen fontos és nagyszabású akciónak” ne­vezte Leonyid Brezsnyev kü­szöbönálló látogatását az Egyesült Államokban, fnelyre mindkét fél nagy felelősségtu­dattal , készül. A jelenlévők nagy tapsa kö­zepette üdvözölte Gromiko történelmi győzelme alkalmá­ból a vietnami népet, hangoz­tatva, hogy a vietnami haza­fiak sikerében hatalmas mér­tékben közrejátszott a szocia­lista közösség szolidaritása. Megerősítve a Szovjetunió és a szocialista országok vál­tozatlan elvi álláspontját a közel-keleti kérdésben, Gro­miko kiemelte a genfi értekez­let szerepét és hangsúlyozta a konferencia alapos előkészíté­sének: jelentőségét. A Szovjetunió változatlanul „a nemzetközi élet súlyos bo­nyolító tényezőjeként” ítéli meg a kínai vezetés szovjet­ellenes, antileninista politika- ját — állapította meg Gromi-, ^ ko. Egyre feltűnőbbé válik Ki- 1 na kísérlete, hogy ebbe a nem- : zetközi béke szempontjából ártalmas politikába más or­szágokat is bevonjon. Beszédének befejező részé­ben Andrej Gromiko hangsú­lyozta, hogy a szocialista kül­politika sikereiben nagy sze­repet játszik a Varsói Szerző­dés tagországainak magas szintű véleményegyeztetése, a. külpolitikai tevékenység szün­telen és egyre hatékonyabb összehangolása, amelynek fó­ruma legutóbb a testvérorszá-' gok vezetőinek budapesti ta-- lálkozója volt az MSZMP XL. kongresszusa idején. Gromiko beszédét követően Kirill Moszkalenko mársall, a> Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettese mondott beszédet, szólt a szovjet fegy­veres erők fejlődéséről, a teste véri szocialista országok fegy­veres erőinek szüntelen tökéé létesítéséről, a Varsói Szerző^ dés egyesített fegyveres erőié nek tevékenységéről. Jelölő gyűlések (Folytatás az 1. oldalról) mat továbbra is megadjuk ne­ki. Dr. Hegedűs János javasla­tához csatlakozott, felszólaló­ként, Kránicz József, az ÁFÉSZ dolgozója, Kovács András tsz-tag, Péter József, a kádár ktsz dolgozója, újabb Péter József, aki a fémipari szövetkezetnél párttitkár, Roz- gonyi Pálné ÁFÉSZ-dolgozó, Kató Annamária tsz-fiatal, Csáki Béla a vázkerámia igazgatója és Zentai István vasutas. A szavazás egyhangú volt, több mint négyszáz kar emel­Tamásiban, az ORION ud­varán tartották meg tegnap a 6-os választási körzet első je­lölő gyűlését. A másodikra ma kerül sor Iregszemcsén. A fiatal tamási üzem dolgo­zói voltak tehát a jelölő gyű­lés házigazdái, ők voltak jelen a legnagyobb létszámban is, de azért a 290 fős hallgatóság so­raiból nem hiányoztak a járá­si székhely lakosságának kép­viselői sem. A gyűlés a Him­nusz elhangzását követően dr. Újvári Istvánnénak, a községi nőbizottság elnökének meg­nyitójával kezdődött el. Első­ként ő szólt arról a kollektív felelősségről, aminek tudatá­ban el kell dönteni, kit juttat­nak a 6-os körzet választói az országgyűlési képviselők jelölő­listájára. Ezt követően Jáno? Jeromos, az MSZMP járási bi­zottságának első titkára kapott szót. Bevezetőként arról be­szélt, hogy a június 15-én sor­ra kerülő országgyűlési képvi­selőválasztások előkészületei, majd maga a választás arra kínál lehetőséget népünknek, hogy hitet tegyen a párt poli­tikája mellett és együttesen határozza el, hogy eleget tesz a Hazafias Népfront válasz­tási programiában foglaltak­nak. Az. előadó ezután az or­szág, Tolna megye és a Tamá­si járás négyéves fejlődéséről beszélt, érintve természetesen azokat a feladatokat, gondo­kat is, amelyek megoldása előttünk áll. Végezetül a Ha­zafias Népfront ajánlását is­mertette. Az ajánlás Szászi Gábor újrajelölését javasolta, mivel „képviselői munkáját kedett magasba, bizonyítván^ hogy a bátaszékiek Fülöpt Lászlót kívánják képviselő- jelöltjüknek. A jelölt megköszönte a bi­zalmat és ígéretet tett, hogy mint eddig, a jövőben is hű tolmácsoló ja lesz kerülete választópolgárai kívánságai­nak — amennyiben a válasz­tásokkor is hasonló bizalom: nyilvánul meg iránta. „ígére­tet teszek, hogy erőmhöz, ké­pességeimhez mérten mindent megteszek azoknak az útmu­tatásoknak a megvalósításá­ra, amelyeket ezen a jelölő' gyűlésen kaptam” — mondot­ta. közmegelégedésre végezte és &z elmúlt négy év alatt bebi­zonyította, hogy alkalmas a 6-os számú körzet képviseleté­re”. A javaslat egyhangú elfoga­dását megelőzően sokan kér­tek szót. Gressai Gábor, a VEGYÉPSZER főmérnöke első­ként támogatva Szászi Gábor újrajelölését arra kérte a kép­viselőjelöltet, hogy megválasz­tása esetén segítse a sok pén­zért felépített, de évek óta zár­va tartó művelődési ház hasz­nálatba vételét. Büchholcz János tanár a nagyközség pe­dagógusainak nevében helye­selte Szászi Gábor újrajelölé­sét. Miklós Margit, az ORION munkáskollektívája nevében kért szót, Nagy György, a Bé­ke Tsz gazdáinak véleményét tolmácsolta. Miután a jelölő gyűlés részt­vevői ellenszavazat nélkül vá­lasztották képviselőjelöltjük­nek ismét Szászi Gábort, a jelölt köszönetét mondott a bizalomért, ami az újrajelö­lésben nyilvánult meg, de újó­lag megköszönte azt a bizal­mat is, amit négy évvel ezelőtt a körzet választói előlegeztek neki. Szászi Gábor ezután ar­ra kérte a jelölő gyűlés részt­vevőit, hogy megválasztása esetén ugyanúgy segítsék kép­viselői munkája ellátásában, ahogy a most zárult ciklusban segítették. Mint említettük, a Tamási­ban megtartott jelölő gyűlés eredménye részeredmény. Ma Iregszemcsén jönnek össze a választók. Gromiko beszédé Tegnap Tamási, ma liegnemese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents