Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

Nevelés a Dózsában 1954-ben anyám sírva fakadt, amikor elvesztettük a fi/fcaB- világbajnokságot. Vele sírtak barátnéi, pedig fogalmuk sem volt arról, hogy merne vám München avagy Hali©, Hamburgot pedig pláne nem tudták. De sírtak. Hogy mi a futball manapság, azt én nem keresem. Nem ke­sergek azon sem, hogy nemrégiben nagy vereséget szenvedett a Dózsa. Annát jobban örülök viszont orrnak, hogy ez nem okozott katosztrófahangujatot és a sportkör vezetői a mindennapi ered­ménynél többre becsülik azt a nevelőm unkát, amit végeztek és Végeznek a sportkör és a futballcsaipat kereteiben. húsz emberrel számoljunk. Ennyi a fix létszám a csapatban. A húszból érettségije van nyolcnak, ketten egyetemen, illetve fő­iskolán tanulnak tovább. A nyála általánoson a Dózsa valamennyi játékosa túl van. A nem érettségizettek közül hárman most járnak technikumba, a maradékbál kettő szakimunkás. S csak oki már ezek után marad, az állapodott meg a segédmunka színvonalán. Ők sem sokáig, mert ahogy Szentgyörgyi Kálmán elnökhelyettes szavaiból kiveszem, e!őbb-u.tóbb bekényszerítik az iskolába mindahányat, mert nem szeretnék, ha újabb D. Pisták, vagy G. Jóskák kerülnének ki a szekszárdi labdarúgók közűi Egyébként ilyen veszély nem is fenyeget, erről gondoskodik <t vezetőség és gondoskodnak maguk a futballisták is. Azt mondja Szentgyörgyi Kálmán: Tavaly összesen 4500 forint jutalmat kapott a vállalatától, jó munkájáért. Mi nem is tudtunk ráta, csak utólag, amikor a Tolna megyei Építőipari Vállalat igazgatója megmondta. Mondjam, hogy örültem?! Sz. Lázival baj volt az iskolában. Fizikából bizony bukásta állt. Nekünk jó játékosunk, fogjunk hát össze. Bizisten nem volt itt protekció, hanem megbeszéltük az osztályfőnökével, meg a tanáraival, hogy fogják keményen a gyereket. Mi is szóltunk neki. Problémamentesen érettségizett. Ha esze van a gyereknek, akkor használja is, hiszen élete végéig nem kergetheti a labdát No, adva van ez a húsz életerős, egészséges fiatalember, aki — most hadd gonoszkodjak egy kicsit — nemcsak kikapni tud vasárnap, hanem néhanapján győzni 'is, s ezzel szórakoztatja a nézőközönséget, örömet is okoz néhány száz, vagy ezer ember­nek. Előbb vagy utóbb kiöregszenek, s a csapat akikor már nem tart rójuk igényt. A jövőt viszont most kell megalapozni, sőt meg­teremteni, mert a futball a jelen, a műveltség a jövő. Az elfoglaltság és a leterhelés meglehetősen nagy, Ugyan­akkor a szabad idő sem kevés. Ezt kell egészségesen kitölteni. Az általános művelésről már szóltam, most a politikái művelődést is hangoztatnám. „Helyünk a társadalomban" -— főleg az ifjúság és az ifjú sportoló szempontjából. iNagyon érdekes előadás volt. „Szocialista hazafiság, internacionalizmus” — Szentgyörgyi Kálmán azt mond­ja, hogy a címmel semmit sem fejezett ki, mert látni kellett volna az arcokat, ahogy hallgatták a gyerekek az előadót. Persze hozzájárult a sikerhez, ha-Nani a semmivé vált Varga Zoltánról, meg a Kocsisékrót, akik elsüllyedtek a rvévtelenség'ben, pedig -ónnak idején 'itthon babérkoszorút raktak o homlokukra. .Jel­szabadulásunk 30. évfordulója“ — hazánk. Tolna megye és Szekszórd, ez is az előadások során szerepelt A Babits művelődési házzal szoros az egyesület kapcsolata, rendszeresen kölcsönöznek filmeket. A játékvezetők szabálymagyarázatokkal segítik a Dózsa fiatal labdarúgóit Csak egy címet: Hogyan viselkedik a kulturált ember o pályán.- Tegyem még hozzá? üzemlátogatáson voltok Csatáron o kérőmiagyórbon, répát szedtek a Béri Balogh Tsz-ben. (Szent­györgyi: — Art mondtuk, gyerekek verjetek rá, nehogy megszólja- aak benneteket. Hát rávertek. Meg kell kérdezni az elnököt.) Megörültem, a Szekszárdi Dózsában nemcsak futball ista- •evefés folyik, hanem embernevelés is. Sőt elsősorban az. Mert ne szomorkadjunk, ha néha kikap a csapat, sokkol szomorúbb, ha eikaMádík egy entbec. i >w IETENYEÍ GYÖRGY A nokérdés nem a nők kérdése n mai fiatal nagyanyáid zömének háborús ser­dülőkor jutott osztályrészük Álmaik megrekedtek annál a vágynál, hogy az égbolt csen­des és kék legyen. Az ábrán­dosak képzeletben királyfit, a reálisabbak pedig csak egy­szerűen vőlegényt vártak. A jövőt mindenképpen csak férj oldalán, asszony és anyaként tudták elképzelni, nagyjából ugyanúgy, mint anyáik, nagy­anyáik, szépanyáik százado­kon át. Ennek a nemzedéknek ju­tott először osztályrészül, hogy egyenlő jogúakként a férfiak­kal, részt vegyenek a társa­dalmi termelésben. Lányaik már úgy nőttek fel, hogy a kereső munka végleges szere­pet játszott céljaik között. Nyugodtan elnjondhatjuk, hogy a mai nőideál a dol­gozó anya, aki szakmával vagy hivatással rendelkezik. Akkor is, ha a régi szemlélet hatására még mindig sok az olyan nő, aki nem szerzett szakképesítést. LA jövőben is nagy figyel­met kell fordítani a nők szak­képzésére — mondta Kádár János kongresszusi zárszavá­ban —, és az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének hiánytalan érvényesülésére. Továbbá fontos feladatunk, hogy biztosítsuk': több nő ke­rüljön a vezetői tisztségekbe a pártban, a tömegszervezetek­ben, az állami, a gazdasági, a kulturális posztokra és min­den olyan területen, ahol ez lehetséges és megvalósítható.” Ä nőhatározat óta eltelt évek tapasztalatai igazolják, hogy ilyen biztatás szükséges mindaddig, amíg nem alakul­nak ki azok az arányok, ame­lyek a két nemnek a terme­lésben elfoglalt helyét és tár­sadalmi szerepét visszatükrö- ** Még mindig sokan vannak olyanok, akik a nőkérdést a nők kérdésének tekintik és nem az egész társadalom ügyé­nek. Megoldásán így nem túl­ságosan buzgólkodnak. Vagy nem értik, vagy nem szemé­lyes érdekük. A nőhatározat végrehajtása során számtalan esetben megnyilvánult, hogy ezt a fontos társadalmi kér­dést sokan — olyanok, akiktől a döntések függnek — for­málisan intézik el. Valahogy így: van egy határozat, te­gyünk neki eleget, legyen eggyel vagy kettővel több nő a vezetők között. Hogy aztán azt a nagyon szűkre méretezett keretet a legalkal­masabbakkal töltik-e ki, nem túlságosan mérlegelik, P edig az arányos képvi­seletre a különféle ve­hetői posztokon egyáltalán nem formai okok miatt van szükség. Éppen a lényeg kö­veteli, hogy a legalkalmasabb nők kerüljenek felelős tiszt­ségekbe. Kiválasztásuknál az igény ma még nem irányul­hat egyedül a szakmai-emberi tulajdonságok együttes meglé­tére, hanem sok. más sajátos, egyéni körülményt is figye­lembe kell venni. Számolni kell bizonyos technikai köve­telményekkel, továbbá a még mindig ható, ritkábban nyílt, gyakrabban tudat alatt meg­mutatkozó előítéletekkel. Egy férfi vezető kiválasztásánál ál­talában elhanyagolható körül­mény, hogy hány gyereke van és azok hány évesek, nős-e az illető, vagy nőtlen — nem kell számolni, vagy legalábbis nagyon ritkán a házaspár vé­leményével, hiszen a nő örül, ha a férjét előléptetik, fele- lősebb munkakörrel bízzák meg, fordított esetben sokszor egészen más a helyzet. Ha nőről van szó, mindig számí­tásba veszik — néha valóban elengedhetetlen ez —, hogy a szakmai és emberi adottsá­gok mellett hány gyereke van, azok mekkorák, van-e férje, vagy egyedül tartja gyermekeit, házastársa milyen mértékben rabja az előítéle­teknek, stb. , Ha kisebb mértékben isj ezek mindig szerepet játsza­nak a fiatalabb nemzedékek életében. Joggal figyelmezte­tett tehát Kádár elvtárs, hogy a nők vezetői tisztségbe helye­zésének „túlteljesítésétől” nem kell tartani. Sajnálatos, de eb­ben a kérdésben maguknak az érintetteknek, a nőknek is van még mit seperniük sa­ját előítéleteik háza táján. » Egyik megye KISZÖV-vé- zetőitől hallottam nemrég.; hogy tagszövetkezetük női el­nöke nyugdíjba megy. Utód­ja megválasztásának előkészü­letei folynak most. Kézenfek­vő, hogy ott, ahol csak né­hány idősebb férfi dolgozik,' s a tagok többsége fiatal nő, ez utóbbiak között keressék az utódelnöknek alkalmas je­lölteket. Sajnálatos azonban, hogy még az elismerten jól dolgozó női elnök sem nőt ja­vasol utódjának, bár munka­társai között szép számmal vannak magasan képzett, minden vezetői feltételnek megfelelő nők is. ^ ^ I ’Áz évezredes megszokás, ön­bizalomhiány, s tudat alatti irigység vegyüléke fékezi a valódi érdekek felismerését.' így a legjobb határozatok sem helyettesítik a szívós, meg­győző munkát, a maradi gon­dolkodás felszámolását. : H M indaz, amit ma teszünk; tanítunk, s elfogadta­tunk, az elkövetkező nemze­dékek — gyermekeink, uno­káink — életét határozza meg. Könnyebb dolguk lesz, ha. gyorsabban; következeteseb­ben számoljuk fel az előíté­leteket Önmagunkban, környe­zetünkben. mé A nőkérdés megoldása S szocializmus kiteljesedését is jelenti. Amikor a nő számára mind a társadalomban, mind a családban a férfival telje­sen azonosak a döntések fel­tételei és az esélyek is, j. s. —ü Szerelők a magasban Az élelmiszer-ellenőrzések tapasztalatai A megyei (fővárosi) élelmi­szer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézetek a tavaszi hetekben újabb élelmiszeripari termékek szúrópróbaszerű vizsgálatát kezdték meg. Számos termék­nél jelentős minőségjavulást állapítottak meg, ami annál is inkább örvendetes, mert a ké­szítmények egy része hosszú időn keresztül nem kifogásta­lanul került ki' az üzemekből és ezt nemcsak a vegyészeti el­lenőrök, jianem maguk a vá­sárlók is jogosan kifogásolták. Az egyik ilyen áru a Sport túrósajt, amely igen kelendő volt az üzletekben, de a vá­sárlók is szóvá tették, hogy a műanyagba csomagolt sajt rö­vid tárolás után is savót ereszt, a savó kiválását új technológiával most megszün­tette a kunszentmártoni tej­üzem és így az egyébként nép­szerű termék jó minőségben kerül a fogyasztókhoz. A szé­kesfehérvári tejüzemben új tejszínérlelő berendezések üzembe állításával javították a vaj minőségét, az új gépekkel ugyanis lehetővé teszik, hogy a vaj víztartalma ne lépje túl a megengedett határt. ’S vásárlóit áz elmúlt EeteS- ben kifogásolták, hogy az üz­letekbe kerülő cukor egy része sötét színű. Megállapították, hogy import áruról van sző, ezt a cukrot nem a hazai üze­mekben készítették, a Cukor­ipari Vállalatok Trösztje gyors intézkedéssel átvizsgáltatta a külföldről érkező szállítmá­nyokat, és az elszíneződött tételeket olyan felhasználók­hoz irányították, ahol a vegyi­leg különben kifogástalan cuk­rot felhasználhatják. I j Az ellenőrök az élelmiszer- '„razziák” tapasztalatai alapján arra is figyelmeztették az il­letékeseket, hogy nem elég jó minőségű terméket gyártani, a kereskedelmi tárolás fejlesz­tésére is nagy szükség van,' mert a szakszerűtlen tárolás minőségromlást okozhat Egész sor vállalatot figyelmeztettek, hogy a készletek raktározását a jövőben megfelelő műszáki­technológiai intézkedésekkel tegyék biztonságosabbá, ;1,., ; ^ lí»7ü. május H,

Next

/
Thumbnails
Contents