Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám
A megyei HEB ülés© Bőséges, |á a vetőmagtermelés A .Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésének legfontosabb napirendi pontja azoknak a tapasztalatoknak megvitatása volt, amelyeket a népi ellenőrzés a vetőmagtermelés-, -forgalmazás és -ellátás helyzetéről szerzett. A vizsgálatot Buzogány István, a megyei NEB tagja vezette. A népi ellenőrzés vizsgálata az 1972-től 1974-ig terjedő időszakra — , paprikára, babra, fajtaborsóra, petrezselyemre, sárgarépára, uborkára, búzára, őszi árpára, kukoricára és lucernára vonatkozott. A népi ellenőrök — többek között — két állami gazdaságban és kilenc termelőszövetkezetben jártak. A vizsgált három esztendőben nem volt lényeges változás a szántóterülethez viszonyítva a vetőmagtermelő területek nagyságrendjében; ez utóbbi a szántóterületek mintegy hét százalékát tette ki. A hozamok lényegesen növekedtek; 1972-ben 47 ezer métermázsa, tavaly 91 ezer métermázsa volt a szerződött területekről felvásárolt vetőmagvak mennyisége. Fontos megállapítás, hogy a vetőmag-termeltetésben dolgozók — szervek és személyek — jól látják el feladatukat. A mezőgazdasági üzemek kalászos vetőmagfelújítási kötelezettségüknek a törvényben előírtnál hamarabb, a többi növényfajtánál késedelem nélkül tesznek eleget. A vetőmagmérlegben tervezett magvakat a termelők — csekély kivételtől eltekintve — általában a megrendelt meny- nyiségben és jó minőségben kapják meg. Esetenként előfordult, hogy a kalászosokból nem a megrendelt szaporítási fokú magot kapták a megrendelők. Hasonló gondok adódtak olykor a rövidebb tenyészidejű kukorica-vetőmagvaknál is. Néhány új fajtát a termelési rendszereken kívül álló üzemek nem tudnak beszerezni. A tavalyi esztendő rossz időjárása sajnálatosan érezteti hatását a lucernavctőmag- ellátásban. Mind borsóból, mind zöldbabból a feldolgozó ipar is, sok termelőüzem is a jelenleginél nagyobb hozamú fajtákat igényel. Ennek a követelménynek a hazai vetőmagvak mérsékelten felelnek meg, — az importéi származók viszont egyelőre nem állnak korlátlanul rendelkezésre, áruk pedig meglehetősen drága. A vetőmagtermelés specializálódását jól szolgálja a több éves termelésre vonatkozó szerződéses rendszer. Hasznos törekvés tapasztalható a búza-, a borsó-, a lucerna- és a babvetőmag termelési rendszerben történő termesztésére; ugyanennek azonban a kertészeti magvak esetében nincsenek érdemleges jelei. Az igazság része, hogy nem a jó- - szándék hiányzik; a magfogási lehetőségek e kultúrából az időjárás kiszámíthatatlansága miatt meglehetősen kockázatosak, sőt nem teljesen rendezett termesztésük anyagi érdekeltsége sem. A soeciális termesztést jól szolgáló technikai berendezések várható kialakítása remélhetőleg javít majd e helyzeten. A hatóság? felügyeletet ellátó szakigazgatási szervek, a megyei vetőmag- felügyelőségek maradéktalanul ellátják a vetőmag- törvényből rejtjük háramló feladatokat. Kévés üzemeknél a hatósági felügyelet a vetőmagtörvény végrehajtásával kapcsolatban súlyosabb mulasztást nem állapított meg. de — helyesen — itt felelősségre vonást, ott figyelmeztetést alkalmazott. Az összképre jellemző, hosv a vizsgált szövetkezetek között mindössze egvetlen vet»tt export célra olyan vetőmagot, amelynek hazai köztermesztése nincs engedélyezve. Főként állami gazdasági vezetők hangoztatták, hogy ’kalászosoknál is. kukoricánál is szívesen kötnének a jelenleginél hosszabb távú termelési szerződést. A vetőmagtermeltető vállalat jó partnere az üzemeknek. Ennek egvtk bizonysága: az elmúlt esztendőben csaknem két és fél millió forintot juttatott számukra fejlesztésre. A vetőmagtermelésben koncentrálódás tapasztalható. Ez bizonyos határig előnyös; a további koncentráció azonban már nem kívánatos, mivel nagy termőkörzetben jelentkező elemi csapás vagy fertőzés érzékeny kiesést okozhat. A megyei NEB célszerűnek tartaná országos szinten megvizsgálni, hogyan javíthatnák a termelési rendszereken kívül .gazdálkodó üzemek vetőmag- ellátását. Az energiatakarékosságban is jelentős eredményeket hozna, ha mielőbb sikerülne javítani a rövidebb tenyészidejű (alacsony FAO- számú) kukorica-vetőmagvak részarányát a hosszú tenyész- idejűek rovására; ezzel csökkenne a szárítási költség, a kései betakarításból eredő veszteség. A kistermelők érdekében javasolta a bizottság, hogy az apró vetőmagcsomagokon is bővebb tájékoztatás szerepeljen a mag legjobb felhasználási módjáról. Figyelemre méltó az a javaslat is, hogy a termeltető vállalat és a termelőüzem — a vetőmagfelügyelőség hatósági felügyelete mellett — önálló fémzárolási jogot kapjon. A megyei NEB más javaslatai a kertészeti magvak termesztésének jobb propagálására, a szükségtárolók lehető gyors felszámolására vonatkoznak. A területi tsz-szövetségek figyelmébe ajánlotta a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy — az állami gazdaságokkal ellentétben — a termelő- szövetkezetekben a számviteli nyilvántartásokban a vetőmag- termesztésre vonatkozó adatok nincsenek elkülönítve. Ezért velük kapcsolatban gazdaságossági számítást csak kalku- latív ütőn lehet végezni. A bizottság az állami gazdaságokéhoz hasonló olyan nyilvántartást javasolt a tsz-ek számára, amelyek reális alapot nyújtanak a termékek tényleges utókalkulációjának elvégzéséhez. B. Z. Munkaünnep Kaposszekcsőn Harmadszor kiváló a Kossuth Tsz A kaposszekcsői Zrínyi Miklós körzeti művelődési ház mozitermében rendezték tegnap délelőtt a termelőszövetkezeti gazdák ünnepségüket. Az egész tagságot nem „mozgatták” meg erre a jelentős eseményre, csak az üzemágak képviselőit — ' sok a munka, jó az időjárás, a földeken halaszthatatlan sok a tennivaló. Az ünnepséget abból az alkalomból tartották, hogy a múlt évi termelési eredmények, a szocialista munkaverseny sikerei alapján a gazdaságot a MÉM Kiváló szövetkezet címmel tüntette ki. Szőcs Kálmán párttitkár köszöntötte a tagság képviselőit, a vendégeket, köztük Szabópál Antalt, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagját, megyei tanácselnököt, Gyuricza Istvánt, a dombóvári pártbizottság első titkárát, Vidóczi Lászlót, a dombóvári tanács elnökét, Kolozs Istvánt a Kapos-Kop- pány völgyi területi szövetség titkárát. A szövetkezet elnöke, Máté Antal ismertette, hogy milyen gazdasági és politikai eredményeket értek el, amelynek alapján a szövetkezetek közötti versenyben a magas kitüntetésre érdemesültek. Elmondotta a közös gazdaság elnöke, hogy a tíz évvel ezelőtti egyesülés megteremtette az alapját a közös gazdaságban is az iparszerű mezőgazdasági munkának. Termelési eredményeik a tagok szorgalma nyomán azt bizonyítják, hogy a fejlett agrotechnikát jól hasznosították, csaknem minden növénynél magasabbak az átlagok mint a Tolna megyei. A fejlett állattenyésztési ágazat is a várt eredményt produkálta, a dolgozók itt is teljesítették vállalásaikat. Tavaly a szövetkezet árbevétele meghaladta a 84 millió forintot, az egy hektárra jutó szövetkezeti eredmény 2857 forint volt, a halmozott termelési érték 117 és fél millió forintot tett ki. Eredményes volt a szocialista brigádok munkája, a gazdasági és tömegszervezeti vezetők kapcsolata ló a tagsággal, ez a hosszú évek óta sikeres munka titka — állapította meg az elnök. A közös gazdaság elnökének jelentése után Szabópál Antal dr. Dimény Imre miniszter nevében átadta a közös gazdaság tagságának a Kiváló szövetkezet kitüntető cím viselésére jogosító oklevelet, majd „A mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést adta át — ugyancsak a miniszter nevében — Perleczlcy Géza tápkeverőnek és Schrott Imre építési ágazat vezetőnek. Szabópál elvtárs a megyei és városi párt és tanácsi szervek nevében gratulált a kitűnő eredményekkel büszkélkedhető szövetkezeti gazdáknak. Vázolta rövid köszöntő * beszédében a megyei tanácselnök azt is, hogy pártunk a tizenegyedik kongresszusán, miként értékelte a mezőgazdasági dolgozók munkáját, s milyen feladatokat jelölt meg. Az ilyen kollektívák, mint a kaposszekcsői. felkészültek a párt programjának a közeli és távlati terveinek megvalósítására. Emlékeztette a hallgatóságot arra is, hogy a közeljövőben népünk országgyűlési képviselőket választ. E? a politikai munka .fontos esemény, s az előkészületek is azt igazolják, hogy népünk most is hitet tesz a párt politikája mellett. A kaposszekcsői gazdákat köszöntötték a Kapos-Koppány völgyi és a Mecsek-Drávai TESZÖV-szö vétségek jelenlévő képviselői, valamint a sásdi járási pártbizottság munkatársa. Tekintettel a nagy dologidőre, a szövetkezeti vezetőség határozata értelmében a tagságnak szombaton, a nyugdíjasoknak vasárnap tartják az ünnepség második részét, a díszvacsorát, a mulatságot. ~ PS- Folytatódnék a jelölő gyűlések megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasága. Azt is elmondta, milyen nagy jelentőségű törvényeket alkotott az ország- gyűlés; az ifjúságról, a nőkről, a büntetőjogról, a népgazdasági tervezésről, a társadalombiztosításról. A szónok egyben útravalót is adott a leendő képviselőnek: elmondta melyek azok a községet közvetlenül érintő feladatok, amelyekben az üzem, a tanács segítséget vár. — Csapó Jánosné most már két országgyűlési cikluson keresztül képviselte érdekeinket. Javaslatunk az, hogy továbbra is képviselőnk legyen, javasoljuk, hogy a jelölő gyűlés fogadja el Csapó Jánosnét képviselőjelöltnek, akinek az apja is negyven éven keresztül itt dolgozott a bőrgyárban. — Mi, a Vályi Péter szocialista brigád nevében csatlakozunk a Hazafias Népfront jelöltjéhez — szólt Szabó István. — A krómgyári részleg asz- szonyai, lányai nevében csak azt kérjük: Csapóné úgy képviselje az érdekeinket az országgyűlésben is, a községi tanácsban is, mint eddig — mondotta Márovics Istvánná, vasalómunkás. — A községi népfrontbizottság nevében nem kívánunk más, mint az eddigi, közügyekben való odaadást — kérte őri István, a „szomszédvér”, a bőr- és szőrmefeldolgozó vállalat dolgozója. Macher Tibomé, a tanács pénzügyi előadója csak azt tolmácsolta „Gabinak”: úgy képviselje az asszonyok, a fiatal lók érdekeit, mint eddig. A jelölésre a szavazás egy-J hangú volt: A simontornyai üzemek munkáskollektívája, mint eddig már kétszer, ezúttal is képviselőnek jelölte Csapó Jánosnét, a bőrgyár krómüzemének helyettes vezetőjét. Kettős jelillés Pakson Zsúfolásig megtelt tegnap délután fél háromra a Paksi Konzervgyár ebédlője, többen már csak az előcsarnokba jutottak helyhez. A résztvevőkről pontos adatot is rögzített a jegyzőkönyv: Pontosan 577 választópolgár jött el, hogy — élve törvényadta jogával — jelöltet. Illetve jelölteket állítson Tolna megye 9-es számú választási körzetébe. Természetesen a legtöbben a konzervgyáriak voltak — műszakváltásra esett a gyűlés megkezdésének időpontja — nekik külön megtiszteltetés, hogy immár másodízben a gyár a színhelye a 9-es körzet első jelölő gyűlésének, és a Népfront javaslatára konzervgyári dolgozót ajánlanak majd az egy hónap múlva sorra kerülő választásokra, hogy képviselővé válasszák. Természetesen képviseltették magúkat a paksi üzemek, intézmények dolgozói, itt voltak a küldöttségek Dunakömlődről, Madocsá- ról, Györköhyből és BölcsVé- ről is. Oláh Mihály, a nagyközségi közös tanács elnöke nyitotta meg a községi és a járási népfront-bizottság képviseletében a jelölő gyűlést, majd Hor- nyák László, a járási pártbizottság titkára tartott beszédet, elemezve az elmúlt négy esztendő alatt elért országos és helyi eredményeket, azt, hogy az országgyűlés betöltötte feladatát, megvalósította azt, amit a négy évvel ezelőtti választási program ígért és szólt a feladatokról is. Majd előterjesztette a Népfront javaslatát: Jelöljék képviselőnek a 9-es körzetben Dániel Mária konzervgyári főművezetőt és Tar Istvánné konzervgyári szakmunkást. A jelölő gyűlésen képviselőt jelölnek. De mérlegre kerül az Is, hogy mi történt az elmúlt években, melyek a tennivalók. Itt Pakson különösen sok jut a mérleg „eredmény”-$erpenyő- iébe, hiszen az elmúlt években indult lendületes fejlődésnek a község és környéke, itt indult meg az atomerőműberuházás, de van mit számba venni, az ipar, a mezőgazdaság, a kommunális ellátás területén 'az életszínvonal emelkedésénél is. Szaporodtak a gondok, a fejlődéssel járó gondok és ezek megoldására mutat utat a XI. pártkongresz- szus határozata és igen tömören a népfront választási felhívása. A korábbinál több és nehezebb feladata lesz a megválasztandó képviselőnek is. —Sok alkalmas ember vart köztünk erre a tisztségre — hangsúlyozta az egyik felszólaló — nem könnyű választani. Dé mind Dániel Mária,’ mind Tar Istvánné ezek között van. Dániel Mária négy évig már képviselte Paksot és környékét az országgyűlésben, tagja a többszörösen kitüntetett „Lenin” szocialista brigádnak, Tar Istvánné pedig vezetője a „December 2” szocialista brigádnak. Természetes, hogy a felszólaló brigádtagok —■ akik a két brigád véleményét mondták el — a maguk brigádtagja mellett „tették le a garast”. De a kívülálló nemigen állapíthatta meg. melyikük érdemel több dicsérő jelzőt, hiszen mind felkészültség, mind emberi magatartás, mind munkatársaikkal kialakult kapcsolat, mind a politikai elkötelezettség tekintetében egyforma vélemények hangzottak el. Majd június 15-én dől el, hogy melyikük kapia a több szavazatot, de mindenképp alkalmas ember kerül a magas tisztségbe, kapja a megtisztelő bizalmat. És — elhangzott ez is — aki kettőjük közül nem lesz képviselő, számára is kitüntetés már maga a jelölés. A jelölő gyűlés résztvevőinek jogában állt más jelölteket is javasolni, ezzel azonban senki sem élt. Mind Dániel Mária, mind Tar Istvánné a résztvevők túlnyomó többségének szavazatával válik képviselőjelöltté. A végleges kép — mint azt az elnöklő Oláh Mihály bejelentette, a néhány nap múlva Du- naszentgyörgyön sorra kerülő jelölő gyűlésen alakul ki. 1975. május 14»
