Tolna Megyei Népújság, 1975. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

A megyei HEB ülés© Bőséges, |á a vetőmagtermelés A .Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság tegnapi ülésé­nek legfontosabb napirendi pontja azoknak a tapasztala­toknak megvitatása volt, ame­lyeket a népi ellenőrzés a vető­magtermelés-, -forgalmazás és -ellátás helyzetéről szerzett. A vizsgálatot Buzogány István, a megyei NEB tagja vezette. A népi ellenőrzés vizsgálata az 1972-től 1974-ig terjedő idő­szakra — , paprikára, babra, fajtaborsóra, petrezselyemre, sárgarépára, uborkára, búzára, őszi árpára, kukoricára és lu­cernára vonatkozott. A népi ellenőrök — többek között — két állami gazdaságban és ki­lenc termelőszövetkezetben jártak. A vizsgált három esztendő­ben nem volt lényeges válto­zás a szántóterülethez viszo­nyítva a vetőmagtermelő terü­letek nagyságrendjében; ez utóbbi a szántóterületek mint­egy hét százalékát tette ki. A hozamok lényegesen nö­vekedtek; 1972-ben 47 ezer métermázsa, tavaly 91 ezer métermázsa volt a szerző­dött területekről felvásá­rolt vetőmagvak mennyi­sége. Fontos megállapítás, hogy a vetőmag-termeltetésben dolgo­zók — szervek és személyek — jól látják el feladatukat. A mezőgazdasági üzemek kalá­szos vetőmagfelújítási kötele­zettségüknek a törvényben elő­írtnál hamarabb, a többi nö­vényfajtánál késedelem nél­kül tesznek eleget. A vetőmagmérlegben terve­zett magvakat a termelők — csekély kivételtől eltekintve — általában a megrendelt meny- nyiségben és jó minőségben kapják meg. Esetenként elő­fordult, hogy a kalászosokból nem a megrendelt szaporítási fokú magot kapták a megren­delők. Hasonló gondok adód­tak olykor a rövidebb tenyész­idejű kukorica-vetőmagvaknál is. Néhány új fajtát a terme­lési rendszereken kívül álló üzemek nem tudnak beszerez­ni. A tavalyi esztendő rossz időjárása sajnálatosan érezteti hatását a lucernavctőmag- ellátásban. Mind borsóból, mind zöld­babból a feldolgozó ipar is, sok termelőüzem is a jelenle­ginél nagyobb hozamú fajtá­kat igényel. Ennek a követel­ménynek a hazai vetőmagvak mérsékelten felelnek meg, — az importéi származók vi­szont egyelőre nem állnak kor­látlanul rendelkezésre, áruk pedig meglehetősen drága. A vetőmagtermelés specia­lizálódását jól szolgálja a több éves termelésre vonat­kozó szerződéses rendszer. Hasznos törekvés tapasztalha­tó a búza-, a borsó-, a lucer­na- és a babvetőmag termelési rendszerben történő termesz­tésére; ugyanennek azonban a kertészeti magvak esetében nincsenek érdemleges jelei. Az igazság része, hogy nem a jó- - szándék hiányzik; a magfogá­si lehetőségek e kultúrából az időjárás kiszámíthatatlansága miatt meglehetősen kockázato­sak, sőt nem teljesen rende­zett termesztésük anyagi ér­dekeltsége sem. A soeciális ter­mesztést jól szolgáló technikai berendezések várható kialakí­tása remélhetőleg javít majd e helyzeten. A hatóság? felügyeletet el­látó szakigazgatási szer­vek, a megyei vetőmag- felügyelőségek maradékta­lanul ellátják a vetőmag- törvényből rejtjük háramló feladatokat. Kévés üzemeknél a hatósági felügyelet a vetőmagtörvény végrehajtásával kapcsolatban súlyosabb mulasztást nem ál­lapított meg. de — helyesen — itt felelősségre vonást, ott fi­gyelmeztetést alkalmazott. Az összképre jellemző, hosv a vizsgált szövetkezetek között mindössze egvetlen vet»tt ex­port célra olyan vetőmagot, amelynek hazai köztermeszté­se nincs engedélyezve. Főként állami gazdasági ve­zetők hangoztatták, hogy ’kalá­szosoknál is. kukoricánál is szívesen kötnének a jelenlegi­nél hosszabb távú termelési szerződést. A vetőmagtermeltető vál­lalat jó partnere az üze­meknek. Ennek egvtk bi­zonysága: az elmúlt esz­tendőben csaknem két és fél millió forintot juttatott számukra fejlesztésre. A vetőmagtermelésben kon­centrálódás tapasztalható. Ez bizonyos határig előnyös; a további koncentráció azonban már nem kívánatos, mivel nagy termőkörzetben jelentke­ző elemi csapás vagy fertőzés érzékeny kiesést okozhat. A megyei NEB célszerűnek tartaná országos szinten meg­vizsgálni, hogyan javíthatnák a termelési rendszereken kívül .gazdálkodó üzemek vetőmag- ellátását. Az energiatakarékos­ságban is jelentős eredménye­ket hozna, ha mielőbb sike­rülne javítani a rövidebb te­nyészidejű (alacsony FAO- számú) kukorica-vetőmagvak részarányát a hosszú tenyész- idejűek rovására; ezzel csök­kenne a szárítási költség, a kései betakarításból eredő veszteség. A kistermelők érdekében javasolta a bizottság, hogy az apró vetőmagcsomago­kon is bővebb tájékoztatás szerepeljen a mag legjobb felhasználási módjáról. Figyelemre méltó az a javas­lat is, hogy a termeltető vál­lalat és a termelőüzem — a vetőmagfelügyelőség hatósági felügyelete mellett — önálló fémzárolási jogot kapjon. A megyei NEB más javaslatai a kertészeti magvak termesztésé­nek jobb propagálására, a szükségtárolók lehető gyors felszámolására vonatkoznak. A területi tsz-szövetségek figyel­mébe ajánlotta a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy — az állami gazdaságok­kal ellentétben — a termelő- szövetkezetekben a számviteli nyilvántartásokban a vetőmag- termesztésre vonatkozó adatok nincsenek elkülönítve. Ezért velük kapcsolatban gazdasá­gossági számítást csak kalku- latív ütőn lehet végezni. A bizottság az állami gazdaságo­kéhoz hasonló olyan nyilván­tartást javasolt a tsz-ek szá­mára, amelyek reális alapot nyújtanak a termékek tényle­ges utókalkulációjának elvég­zéséhez. B. Z. Munkaünnep Kaposszekcsőn Harmadszor kiváló a Kossuth Tsz A kaposszekcsői Zrínyi Mik­lós körzeti művelődési ház mozitermében rendezték teg­nap délelőtt a termelőszövet­kezeti gazdák ünnepségüket. Az egész tagságot nem „moz­gatták” meg erre a jelentős eseményre, csak az üzemágak képviselőit — ' sok a munka, jó az időjárás, a földeken halaszthatatlan sok a tenni­való. Az ünnepséget abból az al­kalomból tartották, hogy a múlt évi termelési eredmé­nyek, a szocialista munkaver­seny sikerei alapján a gaz­daságot a MÉM Kiváló szö­vetkezet címmel tüntette ki. Szőcs Kálmán párttitkár kö­szöntötte a tagság képvise­lőit, a vendégeket, köztük Szabópál Antalt, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsá­gának tagját, megyei tanács­elnököt, Gyuricza Istvánt, a dombóvári pártbizottság első titkárát, Vidóczi Lászlót, a dombóvári tanács elnökét, Kolozs Istvánt a Kapos-Kop- pány völgyi területi szövetség titkárát. A szövetkezet el­nöke, Máté Antal ismertette, hogy milyen gazdasági és po­litikai eredményeket értek el, amelynek alapján a szövetke­zetek közötti versenyben a magas kitüntetésre érdeme­sültek. Elmondotta a közös gazda­ság elnöke, hogy a tíz évvel ezelőtti egyesülés megterem­tette az alapját a közös gaz­daságban is az iparszerű me­zőgazdasági munkának. Ter­melési eredményeik a tagok szorgalma nyomán azt bizo­nyítják, hogy a fejlett agro­technikát jól hasznosították, csaknem minden növénynél magasabbak az átlagok mint a Tolna megyei. A fejlett ál­lattenyésztési ágazat is a várt eredményt produkálta, a dol­gozók itt is teljesítették vál­lalásaikat. Tavaly a szövet­kezet árbevétele meghaladta a 84 millió forintot, az egy hektárra jutó szövetkezeti eredmény 2857 forint volt, a halmozott termelési érték 117 és fél millió forintot tett ki. Eredményes volt a szocialis­ta brigádok munkája, a gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetők kapcsolata ló a tagság­gal, ez a hosszú évek óta si­keres munka titka — álla­pította meg az elnök. A közös gazdaság elnökének jelentése után Szabópál An­tal dr. Dimény Imre miniszter nevében átadta a közös gaz­daság tagságának a Kiváló szövetkezet kitüntető cím vi­selésére jogosító oklevelet, majd „A mezőgazdaság kivá­ló dolgozója” kitüntetést adta át — ugyancsak a miniszter nevében — Perleczlcy Géza tápkeverőnek és Schrott Im­re építési ágazat vezetőnek. Szabópál elvtárs a megyei és városi párt és tanácsi szer­vek nevében gratulált a kitű­nő eredményekkel büszkél­kedhető szövetkezeti gazdák­nak. Vázolta rövid köszöntő * beszédében a megyei tanács­elnök azt is, hogy pártunk a tizenegyedik kongresszusán, miként értékelte a mezőgaz­dasági dolgozók munkáját, s milyen feladatokat jelölt meg. Az ilyen kollektívák, mint a kaposszekcsői. fel­készültek a párt programjá­nak a közeli és távlati tervei­nek megvalósítására. Emlé­keztette a hallgatóságot arra is, hogy a közeljövőben né­pünk országgyűlési képviselő­ket választ. E? a politikai munka .fontos esemény, s az előkészületek is azt igazolják, hogy népünk most is hitet tesz a párt politikája mellett. A kaposszekcsői gazdákat köszöntötték a Kapos-Koppány völgyi és a Mecsek-Drávai TESZÖV-szö vétségek jelenlé­vő képviselői, valamint a sásdi járási pártbizottság munka­társa. Tekintettel a nagy dolog­időre, a szövetkezeti vezetőség határozata értelmében a tag­ságnak szombaton, a nyugdí­jasoknak vasárnap tartják az ünnepség második részét, a díszvacsorát, a mulatságot. ~ PS- ­Folytatódnék a jelölő gyűlések megyénkben (Folytatás az 1. oldalról.) gazdasága. Azt is elmondta, milyen nagy jelentőségű tör­vényeket alkotott az ország- gyűlés; az ifjúságról, a nőkről, a büntetőjogról, a népgazdasá­gi tervezésről, a társadalom­biztosításról. A szónok egyben útravalót is adott a leendő képviselő­nek: elmondta melyek azok a községet közvetlenül érintő feladatok, amelyekben az üzem, a tanács segítséget vár. — Csapó Jánosné most már két országgyűlési cikluson ke­resztül képviselte érdekeinket. Javaslatunk az, hogy tovább­ra is képviselőnk legyen, java­soljuk, hogy a jelölő gyűlés fogadja el Csapó Jánosnét kép­viselőjelöltnek, akinek az apja is negyven éven keresztül itt dolgozott a bőrgyárban. — Mi, a Vályi Péter szocia­lista brigád nevében csatlako­zunk a Hazafias Népfront je­löltjéhez — szólt Szabó István. — A krómgyári részleg asz- szonyai, lányai nevében csak azt kérjük: Csapóné úgy kép­viselje az érdekeinket az or­szággyűlésben is, a községi ta­nácsban is, mint eddig — mon­dotta Márovics Istvánná, va­salómunkás. — A községi népfront­bizottság nevében nem kívá­nunk más, mint az eddigi, köz­ügyekben való odaadást — kérte őri István, a „szomszéd­vér”, a bőr- és szőrmefeldol­gozó vállalat dolgozója. Macher Tibomé, a tanács pénzügyi előadója csak azt tol­mácsolta „Gabinak”: úgy kép­viselje az asszonyok, a fiatal lók érdekeit, mint eddig. A jelölésre a szavazás egy-J hangú volt: A simontornyai üzemek munkáskollektívája, mint eddig már kétszer, ezút­tal is képviselőnek jelölte Csapó Jánosnét, a bőrgyár krómüzemének helyettes veze­tőjét. Kettős jelillés Pakson Zsúfolásig megtelt tegnap délután fél háromra a Paksi Konzervgyár ebédlője, többen már csak az előcsarnokba ju­tottak helyhez. A résztvevőkről pontos adatot is rögzített a jegyzőkönyv: Pontosan 577 vá­lasztópolgár jött el, hogy — élve törvényadta jogával — je­löltet. Illetve jelölteket állít­son Tolna megye 9-es számú választási körzetébe. Termé­szetesen a legtöbben a kon­zervgyáriak voltak — műszak­váltásra esett a gyűlés meg­kezdésének időpontja — nekik külön megtiszteltetés, hogy immár másodízben a gyár a színhelye a 9-es körzet első jelölő gyűlésének, és a Nép­front javaslatára konzervgyá­ri dolgozót ajánlanak majd az egy hónap múlva sorra kerülő választásokra, hogy képviselő­vé válasszák. Természetesen képviseltették magúkat a pak­si üzemek, intézmények dol­gozói, itt voltak a küldöttsé­gek Dunakömlődről, Madocsá- ról, Györköhyből és BölcsVé- ről is. Oláh Mihály, a nagyközségi közös tanács elnöke nyitotta meg a községi és a járási nép­front-bizottság képviseletében a jelölő gyűlést, majd Hor- nyák László, a járási pártbi­zottság titkára tartott beszé­det, elemezve az elmúlt négy esztendő alatt elért országos és helyi eredményeket, azt, hogy az országgyűlés betöltöt­te feladatát, megvalósította azt, amit a négy évvel ezelőtti vá­lasztási program ígért és szólt a feladatokról is. Majd előter­jesztette a Népfront javaslatát: Jelöljék képviselőnek a 9-es körzetben Dániel Mária kon­zervgyári főművezetőt és Tar Istvánné konzervgyári szak­munkást. A jelölő gyűlésen képviselőt jelölnek. De mérlegre kerül az Is, hogy mi történt az elmúlt években, melyek a tennivalók. Itt Pakson különösen sok jut a mérleg „eredmény”-$erpenyő- iébe, hiszen az elmúlt évek­ben indult lendületes fejlődés­nek a község és környéke, itt indult meg az atomerőmű­beruházás, de van mit szám­ba venni, az ipar, a mezőgaz­daság, a kommunális ellátás területén 'az életszínvonal emelkedésénél is. Szaporodtak a gondok, a fejlődéssel járó gondok és ezek megoldására mutat utat a XI. pártkongresz- szus határozata és igen tömö­ren a népfront választási fel­hívása. A korábbinál több és nehezebb feladata lesz a meg­választandó képviselőnek is. —Sok alkalmas ember vart köztünk erre a tisztségre — hangsúlyozta az egyik felszó­laló — nem könnyű választa­ni. Dé mind Dániel Mária,’ mind Tar Istvánné ezek kö­zött van. Dániel Mária négy évig már képviselte Paksot és környékét az országgyűlésben, tagja a többszörösen kitünte­tett „Lenin” szocialista bri­gádnak, Tar Istvánné pedig vezetője a „December 2” szo­cialista brigádnak. Természe­tes, hogy a felszólaló brigádta­gok —■ akik a két brigád véle­ményét mondták el — a ma­guk brigádtagja mellett „tet­ték le a garast”. De a kívül­álló nemigen állapíthatta meg. melyikük érdemel több dicsérő jelzőt, hiszen mind felkészült­ség, mind emberi magatartás, mind munkatársaikkal kiala­kult kapcsolat, mind a politi­kai elkötelezettség tekintetében egyforma vélemények hang­zottak el. Majd június 15-én dől el, hogy melyikük kapia a több szavazatot, de minden­képp alkalmas ember kerül a magas tisztségbe, kapja a meg­tisztelő bizalmat. És — el­hangzott ez is — aki kettőjük közül nem lesz képviselő, szá­mára is kitüntetés már maga a jelölés. A jelölő gyűlés résztvevői­nek jogában állt más jelölte­ket is javasolni, ezzel azonban senki sem élt. Mind Dániel Mária, mind Tar Istvánné a résztvevők túlnyomó többségé­nek szavazatával válik képviselőjelöltté. A végle­ges kép — mint azt az el­nöklő Oláh Mihály bejelentet­te, a néhány nap múlva Du- naszentgyörgyön sorra kerü­lő jelölő gyűlésen alakul ki. 1975. május 14»

Next

/
Thumbnails
Contents