Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
Vörösmarty Görbőn '„1828. nov. mentem Görbőre Csehfalvayhoz.” — írja abban az Autobiográfiai töredékben, amit 1824-ben készített' barátja. Stettner György kérésére. Azonban e görbői esztendőnek a reménye már jóval korábban fölbukkan abban a versében. amit Pincehelyre távozott Tesiér barátjának írt, tárgyilagosan bejelentve. „Nyilas havának kezdetén tanyám Görbő leend”, a örömmel gondol arra. hogy jőzturik, S a dagadó habokat széliéiben úszva verénk" — olvassuk A palvaristában, majd néhány sorral alább: S mit csak eget, s vizeket látunk, s még igy ha soká tart Földes űrünk Görbőn vagy viza, vagy csuka lesz. A dolgainktól megmaradt üdőt Oh melly vidáman fogjuk tölteni? Együtt csevegvén, vagy hallván ha l&M Hangokra ébredt hegedűd húrjaim Szívszaggató nótáid zengenek, Vagy túl az élet megszűkült körén Shakespeare világát választjuk lakúi. Az Egy cifrán készült meleg hűselőre című versben pedig. amire később Csehíalvay Sándor ts hivatkozik levélében, arról panaszkodik: De mi szörnyű hőség éri testemet. Tálán csak sülni készülsz, oldalam, S szegény fejem te is forralsz, hevülsz? Bár Teslér. akivel Bony hódon kötött barátságot, rövidesen elhagyta Pincehelyt, Vörösmarty igazán kedves társakra lelt új helyén. A görbői esztendő életének talán legnyugodtabb, legörömtelibb időszaka volt A Perczel gyerekek gondja után, midőn — erre is van adatunk — a csizmajavításról is neki kellett gondoskodnia. a Csehfalvay-kúria a gondtalan ifjúság, a barátság boldog és önfeledt ideje, halászni jár a Kapósra, vadászik, ami később is szenvedélyes szórakozása, s ha a pat- varia „keserű firkát” is jelent néha, a görbői házban a vidámság éÚ világát. Az itt keletkezett versek sora életének mintha naplója lenne: minden versbe kívánkozik, felszabadultan és örömtelin. Verset ír a cifrán készült meleg hűselőre. leírja a patvarista életét szinte előre vetítve A helység kalapácsa ötletét, számol be templomba záratásáról. melynek színhelye a ma is álló plébániatemplom volt, s följegy- zi azt is, hogy szebb az asz- szony. ha hamis. De mindez csak egy része a görbői gazdaságnak. Mert itt szólal meg a másik Vörösmarty is, aki a reformkor kezdeti reménysége és nemesi felháborodása helyett mintha Batsányi hangján dalolna, akiért talán az öreg értényi barát, a derék Juranics László tanította lelkesedni. A három egyesült fejedelmekre írt epi- grammatikus átok. bár a megyei ellenállásban gyökerezik, nem a nemesség hangján szól. hisz már-már a forradalom ígéretét zengi a „hármas erőszak” ellen: Melly még most nyugszik, főikéi a bátor oroszlán, szíveitek fognak vérzeni .körme között. Jaj néktek! ha kivész: elhúz sírjába magával. Jaj! ha megél: iszonyú mérge pokolra taszít. Bár nem Görbőn keletkezett, de csak hónapok választják el az itteni versektől, ezért mindenképp a fejedelmekre írott mellé kívánkozik A farkas című melynek félreérthetetlenül Batsányit idéző vokativuszáig majd csak Petőfi mer elmenni: üralkodókl mi lesz belőletek. Ha nyúzni jötök népetek nya kára? A bőr. bél és csont nem tesz nemzetet, S ezeknek őrs hentes, nem király. A kép teljességéhez még egy motivum tartozik, bár ez inkább csak költői ereje próbája, mintha maga is kiváncsi lenne. hogyan tudja váltani hangját. tökéletesen birtokában van-e a formának, s keze alatt a vers valóban „csak cifra szolga”? Kisfaludy Károly kívánságára gondolok, aki azt kérte A juhász és a bojtár című vers kapcsán, hogy szőjön idilljébe „Greacizmust”. Így keletkezik a Damon panasza, Amaryllis és Daphne. Myrtill és Daphne párbeszéde, telve a kívánt graecizmussal, de a valóság szavát itt sem tudja, vagy talán nem is akarja elhallgattatni. Mert Damon pa- haszában Boris, Emma, Lincsi, a szöszke Laura lép elő a gör-> bői hétköznapokból, ledobva a graecizmus pásztori jelmezét. S ezzel tulajdonképpen a görbői versek lényegénél vagyunk: míg Börzsöny az absztrakt vágyat jelentette, az irodalmiasí- tott sóvárgást és elvágyódást, aminek nincs topográfiája s földrajzi koordinátáit sem lehet meghatározni, addig Görbő a félreérthetetlen valóság, s ha ma ebben a házban és ezen a tájon Vörösmarty szellemének jelenetét érezzük, nem a képzeletünket megszépítő vágy varázsolja ide, hanem jelenlétének valósága, amit itt fogalmazott meg s itt él tovább, mert ezeknek a verseknek nincs egyetlen eleme sem, amit a belemagyarázásnak kelleje hitelesítenie. Tóth Dezső figyelmeztet arra. hogy az itteni „derűs, pajtáskodó légkör most újra felélesztette, de már magasabb fokon, a pesti diákversek realisztikus, paródizáló genre-alakitő készségét és gyakorlatát." Ez a költői realizmus odóig megy, hogy ennek az 1823-as esztendőnek időjárását is rekonstruálni lehet a versekből. „Vízen és sáson kényünkre haA Hazai és Külföldi Tudósításokból tudjuk, hogy július elejéig, „essőzések és heves szelek” voltak, majd egyszerre a Kéaumur-skála szerint „a hévmérőben 32 lineánál fell- jebb ment a kényeső”, ez pedig azt jelenti, hogy Celsius- skálánk szerint több mint 40 fok meleg volt azon a nyáron Görbőn. miközben a Kapóson levonult a zöldár. De Görbő mást Is Jelentett, jóval többet ennél. „1823 Telén írtam Zsigmond szomorú Játékot ötös iambusban öt Szakaszban, 1823/2-1. írtam Zalán futását 11 hónap alatt” —, hogy ismét az Autobiográfiai töredékeket idézzük. A Zsigmond drámaírói pályájának kezdetén áll, s jelentőségét elsősorban Vörösmarty életművén belül kell keresnünk. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy Salamon és a Görbőn alkotott Zsigmond fölött már Shakespeare csillaga ragyog; a nagy angolra pincehelyi lelkész barátja. Teslér hívta fel figyelmét s épp a Zsigmondot Shakespeare-el egybevetve bírálta. A Shakes-/ peare-hatás mellett azonban a Zsigmondban nyomon l-’het követni a megyei ellenállás hatását is, az idegen király és a nemzeti érdek közötti ellentmondás irodalmi vetületét amihez az indítékot elsősorban görbői patvariájának tapasztalatai adták. A Zsigmond indulás, a görbői év legnagyobb vállalkozása, a Zalán azonban a megérkezés. Nemzedékek reménye vált valóra benne, s a kortársak élete és hite példázza, amit Vörösmarty előfizetési felhívása így fogalmazott meg: „Egy. a hadak vas pályáján századokig vérengzett nemzetnek később korában sem lehet elragadtatás nélkül vissza nézni elmúlt idejére, mellyben nagyobb szerencsével; de egyszersmind nagyobb lélekkel, s nagyobb erővel is szállott ki a veszedelmek ellen." A görbői patvarista hazafl- sága a hajthatatlan császári abszolutizmus és a megyei ellenállás tüzében edződött s a „nagyobb lélek” és a „nagyobb erő” Árpád hadrontó népének példájával szolgálta a gyakorlati hazafiságot. ami iskola a magyarságra, s bár ekkor még senki nem látja a folytatást, ez az út vezet 48 forradalmához és a szabadságharchoz, A Zalán előélete még a XVIII. század második felében kezdődött, s ahogyan a történeti kútfők egyre közelebb hozták a honfoglalás tényét, á nemzeti tudattal erősödött az igény is, hogy méltó irodalmi megfogalmazást kapjon a honalapítás. Már Ráday, Csokonai tervezi az Árpádeposzt, Vörösmartynak pedig nincs egyetlen kortársa sem, akinek tervei között ne szerepelne. Az első kísérletek is ott vannak előtte, Horvát István elbeszélése az Aurórában, Aranyrákosi Székely eposza, s Pázmándi Horváth Endre hosz-i szú éveken át készülő műve. amitől nemcsak Teslér barátja, hanem valamennyi kortárs js a beteljesülést várta. De közvetlen környezetben is sok sző eshetett epikus tervekről, hisz bonyhádi mentorát, a derék Egyed Antalt éveken át foglalkoztatta a terv, s csak A tölgyfa árnyékában Könyv Veres Péterről 1975. április 13. Nádasdi Péter könyvet írt apjáról, Veres Péterről. Nem kell erőltetni emlékezőtehetségünket. Péter bácsi itt van előttünk, érintésközeiben. A gyorsan pergő évekből alig néhány vált jelenből múlttá azóta, hogy Szekszárdon járt. Figyelő szemmel (és hajnalok hajnalán) bebarangolta a várost. előadást tartott a régi megyeháza nagytermében ösz- szegyűlteknek és azoknak, akik a kisvejkei művelődési otthont zsúfolásig megtöltötték a kedvéért Éppen ezért különösen bosszantó, hogy fia rá vonatkozó visszaemlékezéseiről anélkül vagyok kénytelen írni, hogy azt teljes egészében elolvastam volna. Ebben nemén vagyok a ludas, hanem a kecskeméti Petőfi Nyomda, melynek hanyag munkájáról a szigorú írónak bizonyára lett volna néhány epés megjegyzése. Aligha én vagyok az egyedüli tulajdonosa egy olyan kötetnek, melyből hiányzik a 18—19. 22—23, 26—27. 30—31, és a 81—96. oldal, viszont cserébe jó néhány duplán is szerepel. Nádasdi Péter becsületére vál- ' 'k, hogy több mint tízéves ’nyve, a jól válogatott fény- ' épekkel. így is érdeklődést t kelt és sok helyen őszinte orö- 1 möt okoz az olvasónak. Nem könnyű a tölgyfa árnyékában felnőni, nagy ember fiának lenhi. A nagyság nyomasztó. Nádasdi Péter sikeresen elkerüli a túlzásba csapó istenííés fenyegető buktatóit és hihető hűséggel mutatja be hogyan vált naggyá egy ember nem a világ, hanem a fia szemé- ' ben. Veres Péternek a mélyből magasra ívelő pályája ma már (szerencsére) megismételhetetlen vasakarat, példátlan szívósság és '■ törhetetlen . gerinc kellett ahhoz, hogy egy falusi nincstelen, 1919. „bélyegével” a homlokán így döntsön: „Elhatároztam hát titokban és önmagomban, hogy márpedig nem adom meg magam, és fel kell jutnom minden áron a szellemi élet világába, a bennem élő tehetség és akarat nem veszhet kárba, mert máskülönben nekem ez az élet nem élet.” Már ismert író. amikor még mindig mezítláb jár kapálni kilométerekre fekvő bérelt földjére. Fia visszaemlékezéseinek talán legdöbbenetesebb része az, amikor felidézi, hogyan tér vissza otthonába a sok munkában szíjassá sová- nyodott, meglett férfiember, csendőrpofonok kéklő nyomával az arcán. Szinte aszkétai szigor, konok célratörés, hivatástudat. melynek értelme, célja fokozatosan bontakozik ki a cseperedő fiúgyermek előtt. A végtelenbe nyúló gyepsori beszélgetéseknél talán forrását lehet lelni annak, hogy miért lett később is Veres Péternek az írással majdnem egyenrangú, sokszor előbbinek rovására menő műfaja az élő beszéd. Nádasdi Péter kalauzolásával eljutunk a regények egyik-másik alakjának modelljéhez, fel- elevenednek előttünk a valóságnak megfelelő mozzanatok. Az író kedvenc itala a tej volt — Szekszárdon is tejet hozatott magának egyik kollégánk feleségével a késő éjszakába hajló beszélgetéshez. Az 1919- től a felszabadulásig terjedő keserves éveket, évtizedeket így kellett végigcsinálni, verekedni ahhoz, hogy Veres Péter művek sorában készíthesse el egy szünidőben, átalakulóban lévő létforma, a magyar paraszti élet páratlanul gazdag leltárát. Nádasdi Péter könyve szép lírai adalék ehhez a munkához. életúthoz és bizonyára értékes alapanyagul szolgál majd annak, aki egy átfogó Veres Pétnr-monográfia megírására vállalkozik. Ezt elkészíteni sürget az idő, a kortársak. harcostársak, szemtanúk sora fovy. ORDAS IVAN FARKAS PAL SZOBRA Paksról írta meg ifjú barátjának, hogy letett róla, mivel mhelyhezete hozzá könyveket nem adott". Talán ez a személyes kapcsolat is hozzájárult, hogy bátortalan börzsönyi kísérlete után az eposzba fogjon, szinte Egyed helyett is. De legalább ilyen fontos az a tény. hogy épp Görbőn pillanthatott be a megyei életbe, ismerhette meg a kor legőszintébb törekvéseit Csehfalvay mellett nyilván ott volt azon a szekszárdi megyegyűlésen, mely az ország- gyűlés összehívását követelte, s visszautasította az „adónak pengőben való beszedését/”, s ott kellett lennie akkor is. amidőn bejelentették, hogy a király Győry Ferenc személyében királyi biztost küld a reni- tenskedő megye nyakára. A Zalán természetesen nem közvetlenül tükrözi a megyei ellenállás egyes momentumait, de azt erősítette, midőn a múltat támasztva fel, példát és biztatást adott. A legenda úgy tudja, hogy a ház előtt álló terebélyes fa árnyékában kezdte írni a Zalán hexametereit. Lehet, hogy valóban így volt. az azonban bizonyos, hogy ennek a tájnak minden részlete Vörösmarty emlékét őrzi. De tulajdonképpen ezzel is keveset mondtunk. A börzsönyi évek alatt csak versek születtek, egy sokat ígérő költői pálya biztató jelei. A görbő,- színtér ennél jóval több: Vörösmarty itt lép be a világirodalomba. Mert a Zalán, bár klasszikus minták után indult, mag# is klasszikus mű, semmiben sem maradva el példaképeitől. S itt alakul a drámaíró is, a Shakes- peare-élmény itt válik ösztönző erővé, már nem a követendő példát jelentve, hanem a célt. amit el kell érnie. Irodalmunk csillaga egy évig Görbő felett ragyogott De úgy látszik, nemcsak a könyveknek van meg a sorsuk. A ház. mely egy évig á világirodalom egyik legnagyobb költőjének adott otthont hosszú ideig mintha megfeledkezett volna Vörösmarty- ról. Emléktábla is csak későn, halála után száz évvel került falára. De más is történt. Gyilkos merénylet színhelye jsvolt a ház, s talán épp azon az ablakon. ahonnan Vörösmarty gyönyörködött a tájban, lőttbe fegyverével a merénylő, aki a termelőszövetkezet elnökét akarta meggyilkolni. Ez is Görbő történetéhez tartozik, s ha emléket idéz ez a ház, hát idézne ezt is. CSÁNYI LÁSZLÓ
