Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-13 / 86. szám
Gemeinderat Györköny Äz ország nyilvánossága elolt A közmivelődésről szóló törvénytervezete Lückl János, a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezet kovácsa nem repesett az örömtől, amikor megkérték, hogy tíz hónapra vállalja el a községi tanács elnökének helyettesítését. A falut jól ismerte ugyan, hiszen az ükapja is itt született, meg a tanácsi munkában sem volt teljesen járatlan: — 1950 óta, egy ciklus kivételével, végig tanácstag és vb-tag. Molt- Csakhogy egy tanácselnöknek Györkönyben akkoriban havi 1900 forintot fizettek, ami kereken 1400 forinttal alatta ma-' radt a tsz-kovács keresetének. Ekkora különbséget minden családos ember megérez. Azóta kilenc esztendő telt el, Lückl János változatlanul tanácselnök, de természetesen fizétése jócskáiii emelkedett, elfogad, ható váj vált. Kilenc évvel ezelőtt a györkönyi házak javarésze zsup- pos, nádfedeles volt. Ma ilyeneket csak mutatóban .látni. Felépült viszont seregnyi új ház és a régiek többségét modernizálták. 350 lakásban ésapból folyik az ivóvíz, 5400 méter hosszan aszfaltozott- kövezett gyalogjáró vezet a házak előtt és 8800 négyzet- méternyi felületén szilárd burkolattal látták el az uta-; kát. — Most már a mellékutcákat is így kellene kiépíteni, — mondja az elnök. — Hetven személygépkocsi van a faluban és a tulajdonosok természetesen esős időben is ki akarnak járni a portájukról. Már azt sem tudom hányán ígértek pénzt a költségekre, de a mi kis, öttagú, házilagos brigádunk egyelőre még nem tud megbirkózni az építkezésekkel, nem elégíthet ki minden igényt. Abban, hogy az 1500 lakosú község szépen épül és gyarapszik, a tanácsnak természetesen csak irányító szerepe van. Az eredmények a györ- könyiek híres szorgalmát dicsérik. — Amikor a Videoton megegyezett a termelőszövetkezete tel, hogy egy kis üzemet telepít idé, abban nem csekély szerepet játszott a gyár kiküldöttjének személyes tapasztalata. Ebédidőben érkezett a faluba és elcsodálkozott azon, hogy az ebédszünet lejártakor, szinte az órájukat nézve, milyen pontosan igyekszik mindenki vissza a munkahelyére. A melléküzem most ötven nőnek ad munkát. Olyan .szorgalmasan .dolgoznak, hogy a központ sokszor alig győzi .szállítani a tv-esat- lakozókhoz szükséges alapanyagot. ' A györkönyiek fő megélhetési forrása; a termelőszövetkezet, mely még munkaegységrendszerben dolgozik. Egy munkaegység tavaly 76 forintot ért. A 70—80 ingázó Tolnára, Bikácsra, a környező állami gazdaságokba és az újabban nagyobb' Vonzerőt képviselő Paksra jár. — A tanácson hányán vannak? — öten? A vb-titkárunk súlyos beteg, így már egy esztendeje az 8 munkáját is én látom el. Van egy adóügyi, egy költségvetési előadónk, egy adminisztrátorunk és egy hivatalsegédünk. ' *■"■. . A „Községi tanács, Györ- köny” tábla mellett a „GE- MEINDEÖ.AT, GYÖRKÖNY” táblát is viselő épületben va- , lóban nem teng túl az íróasz- 'tal mellett ülők száma A lakosság .74 százaléka német aj- Rú, ennek megfelelően minden középületen, közintézményen kinn van az anyanyelvükön szövegezett tábla is. — Fokozatosan kitesszük majd az utcák sarkára is. Egyszerre nem mw, mert a táblakészítés drágább, semrrünt az ember hinné. Györköny ettől függetlenül, nagyságához mérten, szép pénzzel gazdálkodik. A községfejlesztési alap'240 ezer forint, a termelőszövetkezet 100 ezerrel járul hozzá a kútfúráshoz, 305 ezer forint értékű társadalmi munkával számolnak, ami a tavalyról maradt tartalékkal együtt 1 millió 100 ezer forintra, rúg. — Az idén másfél kilométer járdát éoítünk és 200 méter utat. Ebből az utóbbiból 120 méter már készen van! Mi történt a tanácsházán tegnap? — Mi is? Lássuk csak! Reggel a költségvetési előadó és az adminisztrátor számolt be a paksi értekezleten hallottakról. A népésségnyilvántartás- ról volt szó, ami új feladat és elsősorban nagy pontosságot követel, hogy az adatokat a gépi feldolgozásnál hasznosítani lehessen. A költségvetési előadónak ezután naphosszat a havi zárlattal, anyagszámadásokkal és a szociális segélyezetteknek szükséges pénz lehívásával kellett foglalkoznia. Tíz szociális segélyezettünk van; akik fejenként átlagosan havi 610 forintot kapnak. Az adóügyls dolga a boradó kivetése volt. A kisebb- nagyobb szőlők .területe eléri a 120 holdat, vegyes fajtájú- ak,. de jó bort. adnak.,Nálam egymást érték az ügyfelek.. Hernádi Györggyel, a művelődési otthon vezetőjével az április 18-i végrehajtó bizottsági ülés élé terjesztendő be-1 számolójának jellegét; vitattuk még. Áz öregek napközi .otthonának vezetője létszámváltozást > jelentett; más építési engedélyt kért. Az idén is. legalább pégy-öt ház épül a faluban és ugyanennyit .modernizálnak. Volt, aki háláló-’ zást jelentett, egy- gsszony pedig régi munkaviszqnya igazolása .ügyében járt, nálam, amire • a nyugdí jazással kap- csolátban volt szüksége. — V-ita, veszekedés? — Mi györkönyiek, nem vagyunk veszekedősek. Csak a zöldségtermesztő szakcsoportbelieknek kellett tudtukra adnom, hogy nem azért segítettük kétszeresére növelni a területüket, hogy azt egyesek kizárólag krumplival hasznosítsák. A zöldséghiány Csökkentésében kell segíteniük, nem az a cél, hogy a saját háztartásukat lássák el burgonyával a közös, sőt a tanács által rendelkezésükre bocsátott területről. ■ — A község lakosait hány tanácstag képviseli? — Huszonegy. A végrehajtó bizottság pedig öt tagú. — Tevékenyek? — A túlnyomó többség igen. Legfeljebb csak a fiatalok, akiknek még kisebb a tapasztalatuk, idegenkednek olykor attól, hogy ‘ nagyobb nyilvánosság előtt ' felszólaljanak. Ez azonban majd elmúlik. Senki se született tanácstagnak, ebbe a munkába is bele kell tanulni... ORDAS IVÁN Közművelődés. Mit is jelent e fogalom? A iközművelődés felöleli az emberi képességek sokoldalú fejlesztését. Átfogja a politikai, a társadalomtudományi, á természettudományi, a műszaki, á művészeti, az egészségügyi, a testnevelési és sportkuitúrát. A közművelődési tevékenység segíti az egyes társadalmi -rétegek, csoportok eltérő, vagy különböző művelődési érdekeinek és igényeinek összehangolt kielégítését, A közművelődés célja társadat*, munkban az-, hogy a kor igényeinek megfelelően, szakmailag és általánosan egyaránt művelt, szocialista világnézetű, közösségi gondolkodású, ■ kulturált maga-, tartású emberek tömegeit formálja. Ezzel segítse- azt a célt, hogy az egész nép részt vehessen a kultúra létrehozásában és ápolgsában, a kulturális értékek elsajátításában. Hazánkban a közművelődés o társadalom egészére, minden rétegére, valamennyi állampolgárára kiterjed. A közművelődésben való részvé-. te! minden állampolgárnak elidegeníthetetlen joga, egyben képessége, érdeklődése, valamint társadalmi és munkaköri felelőssége mértékében — kötelessége is. A felsoroltak egy új, most főm málódó törvénytervezet alapelveit képezik. Olyan törvényét, amely a fejlett szocialista társadalom igényét fejezi ki: állampolgáraink legyenek sokoldalúan művelt emberek. A törvény minden esetben szabályokat, követendő, betartandó előírásokat tartalmaz, s ilyen fesz a közművelődésről szóló törvény is — ez nyilvánvalóan közös érdek. Közös árért is, mert a közművelődési tevékenység sokoldalú társadalmi összefogásra, az állampolgárok önkéntes kezdeményező és cselekvő részvételére épük Nem új dolog társadalmunkban, hogy egy-egy törvény megalkotása előtt a törvény tervezetét széles körű társadalmi vitára bocsátják. így volt ez a népesedéspolitikai határozatok meghozatala előtt, és hasonlóan az ország közvéleménye elé került a közelmúltban a környezetvédelmi törvény tervezete is» v Az országot vita — körtük a Tolna megyeinek is — tapasztalatai igen ják voltak, s ennek alapján az illetékes kulturális és egészségügyi tárca a készülő közművelődési törvény tervezetét is nyilvánosság elé bocsátja. Az új törvénytervezetről folyó országos vitát -— mint az előbbieket is — a Hazafias Népfront szervezi, irányítja. Valamennyi megyében, nagyobb városokban, a főváros kerületeiben, jelentős kulturális és oktatási intézményekben széles körű vitát rendeznék a készülő törvényről: milyen módszerekkel biztosítható a közművelődés a családban, a lakóhelyen, a munkahelyen, az oktatási-vezetési intézményekben» Vitákat rendeznek arról, hogy a társadalmi szervezetek, az érdek- képviseleti szervek milyen módon segíthetik e fontos feladat meg* oldását. Előtérbe kerül a közművelődést szolgáló intézmények fokozottabb szerepe, a sajtó, ai rádió, a televízió és a könyvkiadás felelősségteljes munkája é tekintetben. A tanácskozások célja egyértelmű: az állam a közművelődés feladatainak megvalósításában támaszkodik a szocialista termelési és művelődési közösségekre, különösen a munkásosztály és az ifjúság kezdeményezéséből kibontakozó társad dalimi mozgalmakra. Ezért is bocsátja nyilvánosság elé a törvény tervezetét. A tanácskozások megkezdődtek. A társadalmi vita összefoglalóját ugyancsak a Hazafias Népfront végzi el, s javaslatait az illetékes kormányszervek elé tért jesztü A második világháború utolsó ” ágyúlövései dördültek' el, hazánk | területén,. amikor — Váratlanul — apa és fiú találkozott össze a Magyar Kommunista Párt helyiségében Somogyszüep, Az előbbi ti- zenkilences kommunista volt és szegényparaszt. Négy hóira öt gyerekkel. Az utóbbi ügyes kezű asztaloslegény: Őszi Ferenc. Őszi Ferenc fiatal párttag nem sokkal ez ütán a párt szavára letette a gyalut, majd karszalagot illesztett kopott kabátjára. Ha rajta áll, bizonyára megmarkolja a puskát, ami akkoriban megjárt a rendőrnek, — de hát nem volt puska... Ennek három évtizede. A Bonyhádi Járási Rendőrkapitányság igazgatásrendészeti alosztályának vezetője — Őszi Ferenc őrnagy — oly élesen emlékezik vissza a hőskor eseményeire, minthp azok. az elmúlt héten játszódtak volna le. — Milyennek képzelte a rendőri hivatást, amikor a párt kívánságára rendűr lett? — Tudtam, hogy a felszabadult országban rendnek kell lennie; azt. is, hogy a párt szava parancs, — válaszolta. — Ám a rendőri munka, annak sok sok területe ismeretlen, de ■ érdekes, fontos . feladatokkal teli világként rajzolódott ki elképzeléseimben. Úgy is mondhatnám, hogy nekünk, fiatal kommunista rend- - őröknek egyik kezünket a párt, a másikat a demokratikus rendőrség fogta. Szeminárium, szemináriumot, szakmai tanfolyam, szakmai tanfolyamot követett; az egyik beosztást mihamar felváltotta a másik; faluról városba, városból falura kerültünk. Megtanultuk, mi a járőr felÁ párt küldte rendőrnek adata, mi a nyomozóé. Mi, MKP- tagok annyiban voltunk előnyösebb helyzetben más koalíciós pártokhoz tartozó baj társainknál, hogy a mi pártunk útmutatása, elvi szilárdsága volt a legerősebb. A korszak velejárójaként keveset aludtunk, - keveset ettünk; viszont sokat áztunk, fáztunk. Az' egyik nap az országúton verejtékeztünk, a másik napon a gabonatáblán. . , — A táblán? tt. Aratott már életében? Nos, ha nem, kérde'zzen meg öreg parasztot árról, miféle munka az.: Embernyúzó. Mégis arattunk, mert az országnak kellett a kenyér. r Társadalmi . segítőkként arattunk éppúgy, mint például a gyári mun- . kások. Amikor kaszára kaptunk, az új gazdák alig hittek a szemüknek. Bizonyára nem kevesek számára akkor vált elfogadott valósággá, hogy . a demokratikus rendőrség a dolgozó . népért létező , rendőrség. Valóságos felüdülésnek, számított, amikor a fizikai münkát a. szellemi' társadalmi munka: az agitáció váltotta fel. Sosem felejtem el az 1947-es választást. Amikor a rádió közölte az eredményt,- valamennyi elvtársammal együtt ügy éreztük, hogy részünk van a győzelemben, hogy sok választópolgár bizalmát nyertük meg a párt számára. — Feltehetően a rendőrség részére is. — Nem téved. Az igazsághoz, — talán nem túlzás azt mondanunk. hogy a történelmi igazsághoz —, még valami tartozik. Kérem, kísérelje meg azok szívével érezni, akik negyedszázadon át nemcsak a bűnözők, hanem az emberi igazság keresőinek üldözőit is látták a rendőrben. Az emberek gondolatvilágában e miatt lappangott az a hiedelem, hogy a rendőri munkát támogatni nem -állampolgári, nem hazafias kötelesség, hanem besúgás, spiclis- kedós. Elhiheti az öreg rendőröknek, , hogy könnyebb érvet érvvel, mint érzelmet érvvel legyőzni. — Öreg újságírónak is van efféle tapasztalata... őrnagy elvtárs! ön, ha jóí tudom, 1950 óta dolgozik megyénkben, -1967 óta pedig Bony hódon, az igazgatásrendészeti alosztály vezetője. A járási székhelyen sokak előtt ismert, hogy jól tanul pedagógusnak készülő leánya, hogy : fiát becsülik a honvédségnél, hogy sze- retetben, egyetértésben él feleségével, hogy számos kitüntetés tulajdonosa, sőt tagja a nagyközség- pártbizottságának. Mégis megkérdem: visz- szakívánkozik-e néha a hőskorba? — Miért kívánkoznék?. — Persze, nem azért, mivel harminc évvel fiatalabbnak lenni nem volna rossz... Úgy gondolom, akkoriban több emberrel • volt közvetlen •kapcsolata, mint jelenlegi beosztásában. • . ! ‘ * A z én munkakörömben nem " egyszerűen a papírok, hanem túlnyomó többségben az emberek személyes megismerése alapján kell döntenem számos fontos kérdésben. Párt- és szakmai feladataim!- végrehajtása során szintén sokat találkozom az emberekkel: munkásokkal, parasztokkal. Különösen szívesen járok a fiatalok közé. Ha már az emberekkel való kapcsolatomról kérdezett, hadd említsem meg, hogy a mi szerveink megközelítően sem dolgozhatnának olyan eredményesen, mint most, ha a rendőrök nem járnának az emberek között, ők szívesen támogatják munkánkat, hiszen céljaink azonosak. Nem ritka, hogy az állampolgárokkal — elvtársi, baráti hangulatban — kölcsönösen megvitatjuk problémáinkat. Szólni, persze, mindig van miről. Higgye el, érdemes pártosan, politikusán, türelmesen szólni és vitatkozni is a jó cél érdekében, mert áz így kimondott szó, — ha fogalmazhatjuk így: —, a közösség számára válik gyümölccsé. A megfontolt szó erő. A megfontolt szó hozzájárult, hogy szilárdul a közrend, a közbiztonság, hogy szebben, boldogabban élnek a szocializmust építő, a társadalmi rendünk gondoskodását élvező emberek. A párt politikájának eredménye mindez. A pártnak köszönhetem, ' hogy — sok elvtársarúmal együtt — rendőrként dolgozhatok az egyre gazdagabb jelenért, az egyre biztatóbb jövőért, immár a felszabadulás óta. Sima arcú, nyugodt tekintetű, ősztől alig csillogó hajú férfi — Őszi Ferenc rendőr őrnagy — így búcsúzott vendégétől. BORVÁRÓ ZOLTÁN
