Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

Gemeinderat Györköny Äz ország nyilvánossága elolt A közmivelődésről szóló törvénytervezete Lückl János, a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezet kovácsa nem repesett az örömtől, amikor megkérték, hogy tíz hónapra vállalja el a községi tanács elnökének helyettesítését. A falut jól is­merte ugyan, hiszen az ükap­ja is itt született, meg a ta­nácsi munkában sem volt tel­jesen járatlan: — 1950 óta, egy ciklus kivételével, végig tanácstag és vb-tag. Molt- Csakhogy egy tanácselnöknek Györkönyben akkoriban havi 1900 forintot fizettek, ami ke­reken 1400 forinttal alatta ma-' radt a tsz-kovács keresetének. Ekkora különbséget minden családos ember megérez. Azóta kilenc esztendő telt el, Lückl János változatlanul tanácsel­nök, de természetesen fizétése jócskáiii emelkedett, elfogad, ható váj vált. Kilenc évvel ezelőtt a györ­könyi házak javarésze zsup- pos, nádfedeles volt. Ma ilye­neket csak mutatóban .látni. Felépült viszont seregnyi új ház és a régiek többségét modernizálták. 350 lakásban ésapból folyik az ivóvíz, 5400 méter hosszan aszfaltozott- kövezett gyalogjáró vezet a házak előtt és 8800 négyzet- méternyi felületén szilárd burkolattal látták el az uta-; kát. — Most már a mellékutcá­kat is így kellene kiépíteni, — mondja az elnök. — Hetven személygépkocsi van a falu­ban és a tulajdonosok termé­szetesen esős időben is ki akarnak járni a portájukról. Már azt sem tudom hányán ígértek pénzt a költségekre, de a mi kis, öttagú, házilagos brigádunk egyelőre még nem tud megbirkózni az építkezé­sekkel, nem elégíthet ki min­den igényt. Abban, hogy az 1500 lako­sú község szépen épül és gya­rapszik, a tanácsnak természe­tesen csak irányító szerepe van. Az eredmények a györ- könyiek híres szorgalmát di­csérik. — Amikor a Videoton meg­egyezett a termelőszövetkezete tel, hogy egy kis üzemet tele­pít idé, abban nem csekély szerepet játszott a gyár ki­küldöttjének személyes ta­pasztalata. Ebédidőben érke­zett a faluba és elcsodálko­zott azon, hogy az ebédszünet lejártakor, szinte az órájukat nézve, milyen pontosan igyek­szik mindenki vissza a mun­kahelyére. A melléküzem most ötven nőnek ad munkát. Olyan .szorgalmasan .dolgoz­nak, hogy a központ sokszor alig győzi .szállítani a tv-esat- lakozókhoz szükséges alap­anyagot. ' A györkönyiek fő megélhe­tési forrása; a termelőszövetke­zet, mely még munkaegység­rendszerben dolgozik. Egy munkaegység tavaly 76 forin­tot ért. A 70—80 ingázó Tol­nára, Bikácsra, a környező ál­lami gazdaságokba és az újab­ban nagyobb' Vonzerőt képvi­selő Paksra jár. — A tanácson hányán van­nak? — öten? A vb-titkárunk súlyos beteg, így már egy esz­tendeje az 8 munkáját is én látom el. Van egy adóügyi, egy költségvetési előadónk, egy adminisztrátorunk és egy hivatalsegédünk. ' *■"■. . A „Községi tanács, Györ- köny” tábla mellett a „GE- MEINDEÖ.AT, GYÖRKÖNY” táblát is viselő épületben va- , lóban nem teng túl az íróasz- 'tal mellett ülők száma A la­kosság .74 százaléka német aj- Rú, ennek megfelelően min­den középületen, közintézmé­nyen kinn van az anyanyel­vükön szövegezett tábla is. — Fokozatosan kitesszük majd az utcák sarkára is. Egy­szerre nem mw, mert a táb­lakészítés drágább, semrrünt az ember hinné. Györköny ettől függetlenül, nagyságához mérten, szép pénzzel gazdálkodik. A köz­ségfejlesztési alap'240 ezer fo­rint, a termelőszövetkezet 100 ezerrel járul hozzá a kútfú­ráshoz, 305 ezer forint érté­kű társadalmi munkával szá­molnak, ami a tavalyról ma­radt tartalékkal együtt 1 mil­lió 100 ezer forintra, rúg. ­— Az idén másfél kilomé­ter járdát éoítünk és 200 mé­ter utat. Ebből az utóbbiból 120 méter már készen van! Mi történt a tanácsházán tegnap? — Mi is? Lássuk csak! Reg­gel a költségvetési előadó és az adminisztrátor számolt be a paksi értekezleten hallottak­ról. A népésségnyilvántartás- ról volt szó, ami új feladat és elsősorban nagy pontosságot követel, hogy az adatokat a gépi feldolgozásnál hasznosí­tani lehessen. A költségvetési előadónak ezután naphosszat a havi zárlattal, anyagszám­adásokkal és a szociális segé­lyezetteknek szükséges pénz lehívásával kellett foglalkoz­nia. Tíz szociális segélyezet­tünk van; akik fejenként át­lagosan havi 610 forintot kap­nak. Az adóügyls dolga a bor­adó kivetése volt. A kisebb- nagyobb szőlők .területe eléri a 120 holdat, vegyes fajtájú- ak,. de jó bort. adnak.,Nálam egymást érték az ügyfelek.. Hernádi Györggyel, a műve­lődési otthon vezetőjével az április 18-i végrehajtó bizott­sági ülés élé terjesztendő be-1 számolójának jellegét; vitattuk még. Áz öregek napközi .ott­honának vezetője létszámvál­tozást > jelentett; más építési engedélyt kért. Az idén is. legalább pégy-öt ház épül a faluban és ugyanennyit .mo­dernizálnak. Volt, aki háláló-’ zást jelentett, egy- gsszony pe­dig régi munkaviszqnya iga­zolása .ügyében járt, nálam, amire • a nyugdí jazással kap- csolátban volt szüksége. — V-ita, veszekedés? — Mi györkönyiek, nem va­gyunk veszekedősek. Csak a zöldségtermesztő szakcsoport­belieknek kellett tudtukra ad­nom, hogy nem azért segítet­tük kétszeresére növelni a te­rületüket, hogy azt egyesek kizárólag krumplival haszno­sítsák. A zöldséghiány Csök­kentésében kell segíteniük, nem az a cél, hogy a saját háztartásukat lássák el bur­gonyával a közös, sőt a ta­nács által rendelkezésükre bo­csátott területről. ■ — A község lakosait hány tanácstag képviseli? — Huszonegy. A végrehajtó bizottság pedig öt tagú. — Tevékenyek? — A túlnyomó többség igen. Legfeljebb csak a fiatalok, akiknek még kisebb a tapasz­talatuk, idegenkednek olykor attól, hogy ‘ nagyobb nyilvá­nosság előtt ' felszólaljanak. Ez azonban majd elmúlik. Senki se született tanácstag­nak, ebbe a munkába is bele kell tanulni... ORDAS IVÁN Közművelődés. Mit is jelent e fogalom? A iközművelődés fel­öleli az emberi képességek sok­oldalú fejlesztését. Átfogja a po­litikai, a társadalomtudományi, á természettudományi, a műsza­ki, á művészeti, az egészségügyi, a testnevelési és sportkuitúrát. A közművelődési tevékenység segíti az egyes társadalmi -rétegek, cso­portok eltérő, vagy különböző művelődési érdekeinek és igé­nyeinek összehangolt kielégítését, A közművelődés célja társadat*, munkban az-, hogy a kor igé­nyeinek megfelelően, szakmailag és általánosan egyaránt művelt, szocialista világnézetű, közösségi gondolkodású, ■ kulturált maga-, tartású emberek tömegeit for­málja. Ezzel segítse- azt a célt, hogy az egész nép részt vehes­sen a kultúra létrehozásában és ápolgsában, a kulturális értékek elsajátításában. Hazánkban a közművelődés o társadalom egészére, minden rétegére, vala­mennyi állampolgárára kiterjed. A közművelődésben való részvé-. te! minden állampolgárnak el­idegeníthetetlen joga, egyben képessége, érdeklődése, valamint társadalmi és munkaköri felelős­sége mértékében — kötelessége is. A felsoroltak egy új, most főm málódó törvénytervezet alapelveit képezik. Olyan törvényét, amely a fejlett szocialista társadalom igényét fejezi ki: állampolgáraink legyenek sokoldalúan művelt em­berek. A törvény minden esetben szabályokat, követendő, betartan­dó előírásokat tartalmaz, s ilyen fesz a közművelődésről szóló tör­vény is — ez nyilvánvalóan közös érdek. Közös árért is, mert a közművelődési tevékenység sok­oldalú társadalmi összefogásra, az állampolgárok önkéntes kez­deményező és cselekvő részvéte­lére épük Nem új dolog társadalmunk­ban, hogy egy-egy törvény meg­alkotása előtt a törvény terveze­tét széles körű társadalmi vitára bocsátják. így volt ez a népe­sedéspolitikai határozatok meg­hozatala előtt, és hasonlóan az ország közvéleménye elé került a közelmúltban a környezetvédelmi törvény tervezete is» v Az országot vita — körtük a Tolna megyeinek is — tapaszta­latai igen ják voltak, s ennek alapján az illetékes kulturális és egészségügyi tárca a készülő közművelődési törvény tervezetét is nyilvánosság elé bocsátja. Az új törvénytervezetről folyó orszá­gos vitát -— mint az előbbieket is — a Hazafias Népfront szer­vezi, irányítja. Valamennyi me­gyében, nagyobb városokban, a főváros kerületeiben, jelentős kulturális és oktatási intézmé­nyekben széles körű vitát ren­deznék a készülő törvényről: mi­lyen módszerekkel biztosítható a közművelődés a családban, a lakóhelyen, a munkahelyen, az oktatási-vezetési intézményekben» Vitákat rendeznek arról, hogy a társadalmi szervezetek, az érdek- képviseleti szervek milyen módon segíthetik e fontos feladat meg* oldását. Előtérbe kerül a köz­művelődést szolgáló intézmények fokozottabb szerepe, a sajtó, ai rádió, a televízió és a könyv­kiadás felelősségteljes munkája é tekintetben. A tanácskozások célja egyértelmű: az állam a közművelődés feladatainak meg­valósításában támaszkodik a szo­cialista termelési és művelődési közösségekre, különösen a mun­kásosztály és az ifjúság kezde­ményezéséből kibontakozó társad dalimi mozgalmakra. Ezért is bo­csátja nyilvánosság elé a törvény tervezetét. A tanácskozások meg­kezdődtek. A társadalmi vita összefoglaló­ját ugyancsak a Hazafias Nép­front végzi el, s javaslatait az illetékes kormányszervek elé tért jesztü A második világháború utolsó ” ágyúlövései dördültek' el, ha­zánk | területén,. amikor — Váratla­nul — apa és fiú találkozott össze a Magyar Kommunista Párt helyisé­gében Somogyszüep, Az előbbi ti- zenkilences kommunista volt és szegényparaszt. Négy hóira öt gye­rekkel. Az utóbbi ügyes kezű aszta­loslegény: Őszi Ferenc. Őszi Ferenc fiatal párttag nem sokkal ez ütán a párt szavára letet­te a gyalut, majd karszalagot illesz­tett kopott kabátjára. Ha rajta áll, bizonyára megmarkolja a puskát, ami akkoriban megjárt a rendőrnek, — de hát nem volt puska... Ennek három évtizede. A Bonyhádi Járási Rendőrkapi­tányság igazgatásrendészeti alosztá­lyának vezetője — Őszi Ferenc őr­nagy — oly élesen emlékezik vissza a hőskor eseményeire, minthp azok. az elmúlt héten játszódtak volna le. — Milyennek képzelte a rendőri hivatást, amikor a párt kívánságá­ra rendűr lett? — Tudtam, hogy a felszabadult országban rendnek kell lennie; azt. is, hogy a párt szava parancs, — válaszolta. — Ám a rendőri munka, annak sok sok területe ismeretlen, de ■ érdekes, fontos . feladatokkal teli világként rajzolódott ki elképzelé­seimben. Úgy is mondhatnám, hogy nekünk, fiatal kommunista rend- - őröknek egyik kezünket a párt, a másikat a demokratikus rendőrség fogta. Szeminárium, szemináriumot, szakmai tanfolyam, szakmai tanfo­lyamot követett; az egyik beosztást mihamar felváltotta a másik; falu­ról városba, városból falura kerül­tünk. Megtanultuk, mi a járőr fel­Á párt küldte rendőrnek adata, mi a nyomozóé. Mi, MKP- tagok annyiban voltunk előnyösebb helyzetben más koalíciós pártokhoz tartozó baj társainknál, hogy a mi pártunk útmutatása, elvi szilárdsága volt a legerősebb. A korszak velejá­rójaként keveset aludtunk, - keveset ettünk; viszont sokat áztunk, fáz­tunk. Az' egyik nap az országúton verejtékeztünk, a másik napon a ga­bonatáblán. . , — A táblán? tt. Aratott már életében? Nos, ha nem, kérde'zzen meg öreg parasztot árról, miféle munka az.: Embernyúzó. Mégis arattunk, mert az országnak kellett a kenyér. r Társadalmi . segítőkként arattunk éppúgy, mint például a gyári mun- . kások. Amikor kaszára kaptunk, az új gazdák alig hittek a szemüknek. Bizonyára nem kevesek számára ak­kor vált elfogadott valósággá, hogy . a demokratikus rendőrség a dolgo­zó . népért létező , rendőrség. Valósá­gos felüdülésnek, számított, amikor a fizikai münkát a. szellemi' társadal­mi munka: az agitáció váltotta fel. Sosem felejtem el az 1947-es vá­lasztást. Amikor a rádió közölte az eredményt,- valamennyi elvtársam­mal együtt ügy éreztük, hogy ré­szünk van a győzelemben, hogy sok választópolgár bizalmát nyertük meg a párt számára. — Feltehetően a rendőrség ré­szére is. — Nem téved. Az igazsághoz, — talán nem túlzás azt mondanunk. hogy a történelmi igazsághoz —, még valami tartozik. Kérem, kísérel­je meg azok szívével érezni, akik negyedszázadon át nemcsak a bű­nözők, hanem az emberi igazság ke­resőinek üldözőit is látták a rendőr­ben. Az emberek gondolatvilágában e miatt lappangott az a hiedelem, hogy a rendőri munkát támogatni nem -állampolgári, nem hazafias kötelesség, hanem besúgás, spiclis- kedós. Elhiheti az öreg rendőröknek, , hogy könnyebb érvet érvvel, mint érzelmet érvvel legyőzni. — Öreg újságírónak is van efféle tapasztalata... őrnagy elvtárs! ön, ha jóí tudom, 1950 óta dolgozik me­gyénkben, -1967 óta pedig Bony hó­don, az igazgatásrendészeti alosztály vezetője. A járási székhelyen sokak előtt ismert, hogy jól tanul pedagó­gusnak készülő leánya, hogy : fiát becsülik a honvédségnél, hogy sze- retetben, egyetértésben él feleségé­vel, hogy számos kitüntetés tulajdo­nosa, sőt tagja a nagyközség- pártbi­zottságának. Mégis megkérdem: visz- szakívánkozik-e néha a hőskorba? — Miért kívánkoznék?. — Persze, nem azért, mivel har­minc évvel fiatalabbnak lenni nem volna rossz... Úgy gondolom, akko­riban több emberrel • volt közvetlen •kapcsolata, mint jelenlegi beosztá­sában. • . ! ‘ * A z én munkakörömben nem " egyszerűen a papírok, hanem túlnyomó többségben az emberek személyes megismerése alapján kell döntenem számos fontos kérdésben. Párt- és szakmai feladataim!- végre­hajtása során szintén sokat találko­zom az emberekkel: munkásokkal, parasztokkal. Különösen szívesen járok a fiatalok közé. Ha már az emberekkel való kapcsolatomról kérdezett, hadd említsem meg, hogy a mi szerveink megközelítően sem dolgozhatnának olyan eredménye­sen, mint most, ha a rendőrök nem járnának az emberek között, ők szí­vesen támogatják munkánkat, hiszen céljaink azonosak. Nem ritka, hogy az állampolgárokkal — elvtársi, ba­ráti hangulatban — kölcsönösen megvitatjuk problémáinkat. Szólni, persze, mindig van miről. Higgye el, érdemes pártosan, poli­tikusán, türelmesen szólni és vitat­kozni is a jó cél érdekében, mert áz így kimondott szó, — ha fogalmaz­hatjuk így: —, a közösség számára válik gyümölccsé. A megfontolt szó erő. A megfontolt szó hozzájárult, hogy szilárdul a közrend, a közbiz­tonság, hogy szebben, boldogabban élnek a szocializmust építő, a társa­dalmi rendünk gondoskodását élvező emberek. A párt politikájának ered­ménye mindez. A pártnak köszönhe­tem, ' hogy — sok elvtársarúmal együtt — rendőrként dolgozhatok az egyre gazdagabb jelenért, az egyre biztatóbb jövőért, immár a felsza­badulás óta. Sima arcú, nyugodt tekintetű, ősz­től alig csillogó hajú férfi — Őszi Ferenc rendőr őrnagy — így búcsú­zott vendégétől. BORVÁRÓ ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents