Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

Tennivalók a XL kongresszus után A kapospniai Ezüsíkaíász TermelőszSretkezetben I ’ í. f ■ ■ ■ ■ Illés János elnök és Ezeres Béla főagronómus értékeli a dél­utáni határszemlét. Befejeződött az alagútzsalüzatos építésmód meghonosítása Eddig 13 ezer lakás épült az új módszerrel A KGST építésügyi állandó bizottságának ajánlására, és az építőipari műszaki fejlesz­tés nemzetközi tapasztalatai szerint került sor öt évvel ez­előtt az alagútzsalüzatos épí­tési módszer meghonosítására. E feladat irányítására és szervezésére az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium külön célprogram-bizottságot hozott létre, amely most je­lentette, hogy megbízatásának eleget tett. A minisztérium vezetőinek értekezlete megtár­gyalta a jelentést, eredményes­nek ítélte a célprogram-bizott­ság munkáját, s miután e tes­tület teljesítette kötelezettsé­gét, felmentette a további te­endők alól. Az alagútzsalüzatos építés­mód elsősorban a többszintes lakóházakból tervezett kisebb lakótelepek építésének mód­szere, amelynek felhasználása akkor indokolt, ha a termelé­kenyebb házgyárak termékei­nek szállítása a nagy távolsá­gok következtében vagy a nagy sorozatú építés feltételei­nek hiánya miatt nem lenne kifizetődő. Az új eljárás ki­tölti tehát a házgyári körze­tek fehér foltjait, mert az alagútzsaluzatok és a kiegé­szítő gépsorok alkalmazása is termelékeny, nagyipari jellegű építéstechnológia, amellyel egy-egy lakás általában 7—9 nap alatt épül fel. Gazdaságos még a szállás jellegű és a sejtrendszerű középületek lé­tesítésénél, s újabban kitűnő­en hasznosítják a paneles há­zak előregyártott épületszer­kezeteit tartó épületrész, az úgynevezett fogadószint hely­színi betonozásának meggyor­sítására is. Az építőipari vállalatok kez­detben francia zsalukészlete­ket szereztek be, de francia licenc alapján a Fémmunkás Vállalat már megoldotta a berendezések hazai gyártását is. Az új módszer alkalmazása 1969-ben négy zsaluzókészlet­tel kezdődött, s most már 50 készlettel dolgozik az ország­ban mintegy 30 építőipari szervezet. Eddig 13 000 lakást építettek, s jelenlegi kapaci­tásuk már évente 10 000 lakás, 30 ezer négyzetméter alapte­rületű középület és a paneles házaknál 40 ezer négyzetmé­ter fogadószint építésére ele­gendő. Az új technológiai módszer honosítása befejeződött, de to­vábbfejlesztése állandó fel­adat, amelynek irányítását éa szervezését a minisztérium megfelelő főosztályai vették át. (MTI) Visszhang Keressük a takarékossági lehetőségeket A Tolna megyei Népújság 1 1975. március 9-1 számában Pálkovács Jenő által írt , .Le­vél a dohogó mozdonyról” cí­mű cikk jelent meg. A cikkíró K. D. sütvényi dolgozó levele alapján a hosz- szabb időn keresztül álló moz­donyok Diesel-motorjainak já­ratásával, ennek kapcsán ener­giatakarékossági kérdéssel fog­lalkozik. A cikkben javaslatot tesz a hosszabb időn keresztül vára­kozó mozdonyok motorjának leállítására. Közöljük, hogy a javasolt kérdés rendezése a MÁV ener­giatakarékossági intézkedési tervében szerepel. Ez év ele­jén rendeletet adtak ki a gép- menetben közlekedő és állo­mási tartalék szolgálatot tel­jesítő mozdonyok motorjánál leállítására., A vonatot továbbító mozdo^ nyok motorjának leállítására vonatkozó rendelet kidolgozá­sa folyamatban van. E rende­let kiadása, több, a vonatköz­lekedés ^biztonságával össze­függő utasítás módosítását vonja maga után, mely első­sorban a fékezéshez szüksége» levegőtermeléssel és fékpróba- megtartással kapcsolatos A MÁV, ezen belül a Pécsí Igazgatóság az energiatakaré­kossággal kapcsolatban tett in­tézkedései már eddig is ko­moly népgazdasági megtakarí­tást eredményeztek. Állandóan keressük a további energia* megtakarítás lehetőségeit. Palla István osztályvezető MÁV Pécsi Igazgatóság 4 ' Kapospulám az eredményei­ről országos hírű Ezüstkalász Termelőszövetkezetben Illés Jánossal, a közös gazdaság el­nökével a XI. kongresszus ha­tározataiból adódó tennivalók­ról, feladatokról beszélgetünk. — Elnök »Irtán, mi váltolott, it­fletőleg változik-» valami Kapospuláa • lu-bM • XL iangitului utáni I, — Meggyőződésem, hogy erősödni fog és előtérbe kerül — sokkal jobban, mint valaha — a minőségi szemlélet Ez a folyamat megkezdődött. A ta­gok és a vezetők most is ugyanazt végzik, amit a me­rőgazdasági munka megkíván, ugyanazt de nem ugyanúgy. Mindez most van még kiala­kulóban és szerintem nekünk éppen az a fő tennivalónk, hogy az alakulóban lévő dol­gok egy idő után állandósul­janak, elválaszthatatlanul hoz­zá tartozzanak a termelési fo­lyamatokhoz, a munkafegye­lemhez, az irányító munkához, összességében „beépüljenek” gondolkodásmódunkba. — Konkrétan mit jelent az Ezüst* kalász Tsz gyakorlatában, hogy ugyanazt végzik, da n*m ugyanúgy? — Megkezdtük felszámolni mindazt amit gyűjtőszóval ká­ros nagyvonalúságnak nevez­hetek. Megnézzük, hogy amit Végzünk, azt miként lehetne a lehetőségek és tartalékok maximális kihasználásával, feltárásával jobban elvégezni. Jelentős eredménynek érzem, hogy ebben a vonatkozásban az első lépéseket megtettük. A termelőszövetkezetben egyre több gázda érzi és vallja: a rongyrázás a termelésben is káros, elítélendő és haszonta­lan dolog. Ebből nyugodtan arra következtethetek, hogy itt végeredményben éppen a XI. kongresszus ránk vonatkozó lényegének a megértéséről van *zó. Felesleges természetesen a konkrétság alatt valami rend­kívülire gondolni, ha a minő­ségi szemlélet erősödéséről beszélünk. Nézze, az angol nagykövetség nem volt úgy ki­világítva, mint nálunk a tehén­istálló. Semmi szükség az ilyen díszkivilágításra. Megszüntet­jük és ezzel természetesen ta­karékoskodunk. De hogy az ilyen és ebhez hasonló pazar­lást meglássuk, észrevegyük, ahhoz arra a minőségi szem­léletre van szükség, amiről beszélek. Ennek jegyében az eddiginél nagyobb körültekin­téssel végezzük a jövőben a növénytermesztési ágazatban a Cajtamegválasztást, ezzel a szemlélettel áthatva vásároljuk ez erő- és a munkagépeket. Kicsit „szögletesebben” kell te­hát gondolkodnunk. Szükség van bizonyos megszigorítások­ra. ■ * »agok hogyan fogadják a * AogsxigorítálokaiV — Mi is elkészítettük a ta­karékossági intézkedési tervet. Teljes egészében átfogja üze­münket. Mondhatom, a szak­vezetők a középvezetőkkel együtt, körültekintő munkát Végeztek, valamennyi lehetősé­get számításba vettek, illetőleg az ámításba vettünk. Ebben az évben a takarékossági intéz­kedési terv előírása szerint megfelelő intézkedéseket is te­szünk. A maga helyén ezek mindegyike nagy jelentőségű. Uj, az eddiginél jobb fejőgé­peket vásárolunk, ezek beállí­tásával 10—15 százalékkal tud­juk majd növelni a tejterme­lést. A növényvédő szerek fel- használása eddig csak úgy szemre történt. Az idén szigo­rúan bevezettük a mérlegelést, más években nem is volt mér­leg. Ezzel gondolom érzékel­tetni tudom, hogy mire gon­dolok akkor, amikor azt mon­dom, hogy a maga helyén mindegyik intézkedés lénye­ges és fontos. Most persze az a kérdés, hogyan fogadják a tagok a megszigorításokat? El­mondhatom, tenni akaró, segí­tő szándékkal, és számos új ötlettel, javaslattal. A takaré­kossági intézkedési tervet ter­melési értekezleteken beszél­tük meg a tagokkal. A gazdák kiegészítették saját hasznos el­képzeléseikkel. Nagyon jók az elgondolások. A jövőben pél­dául a tagok javaslatára szá­mos területen ésszerűbb meg­oldásokat alkalmazunk. Eddig például számtalanszor előfor­dult, hogy reggel a traktoros erőgépével elhajtott az üzem­anyagtöltő állomás előtt, majd két-három óra múlva vissza­jött a határból tankolni. Ez a jövőben maximális ésszerűség­gel a holtjáratok kiiktatásával történik. Tervszerűbben, szer­vezettebben. Egyfelől módsze­resen felszámolunk minden néven nevezendő pazarlást, másfelől ezzel egy időben ki­alakítjuk egymásban’ azt a nél­külözhetetlen munkamorált, ami a kongresszus határozatá­ból világosan kiolvasható. — Elnök elvtársi íhalallanut fel­vetődik behnem a kérdés: a minő­ségi nemlétet klalakulásáhoi meg­vannak a személyi feltételek? — Általában igen. Mégis azt mondom, elképzelhető, hogy egyes esetekben az alkalmas­ságot figyelembe véve áthe­lyezésekre is sor kerül, hogy mindenütt az arra legráter­mettebb emberek végezzék a munkát. Ezzel együtt termé­szetesen növelni akarjuk a szövetkezeti gazdák politikai és szakmai képzettségét, álta­lános műveltségét. Sajnos van­nak olyan munkakörök a ter­melőszövetkezetben, amelyek­re nincs kialakítva intézmé­nyes szakképzés. Itt szeretném elmondani, feltétlenül növelni kell a középvezetők jártassá­gát a vezetés tudományában. S ha már a személyi feltéte­lekről Van szó, a mi termelő- szövetkezetünkben is fő erős­ségei a közösségnek a szocia­lista brigádok, ezeknek az a fő törekvése, hogy mindenkor lépést tartsanak a követelmé­nyekkel. — KSiiönjOk a b»uálg»téit elnök »ívtárs. Sz. P. vagyok, ha megtudják ró­lam, hogy az apámat elítél­ték... Nem lehetne csak kez­dőbetűt használni? — Csák a fiatalkorúak esetében használunk kez­dőbetűt. A felnőtteknek a közvélemény előtt is teljes névvel kell vállalniuk a felelősséget. — És, ha nem írnák meg a lakáscímét? — Azt sem tehetjük, mert akkor sok ugyan­olyan nevű jelentkezne és kérné: közöljük az újság­ban, hogy ő nem azonos azzal a szélhámossal. — Nekem azonosnak kell lennem? Szeméből könnycseppek gurultak. — Magára senki nem fog úgy nézni a faluban sem, másutt sem, mint... — A faluban megértik a helyzetünket. Senki nem tett egy rosszízű megjegy­zést sem. Mégis, amióta megtudtam, hogy az apám ügyét tárgyalják, nem tud­tam aludni. Napok óta nem alszom. Az apámért én is bűnhődök. Mindenütt meg­tudják, hogy ki az én apám.., Ülünk egymással szem­ben. Mit mondjak én ennek a tisztaszemű lánynak? Mi­vel tudnám megvigasztal­ni? — Nézze, ma már túl van a közvéleményünk azon a gyermekbetegségen, amikor az apák bűnéért a gyere­keknek is bűnhődniük kel­lett. Magában megbíznak. A választott tisztségéről sem váltották le... A lány elbúcsúzott. Talán azóta meg is nyu­godott. Talán azóta Önmagát is meg tudta győzni — ő nem tehet arról, hogy szélhá­mossággal vádolják az ap­ját. SZALA1 JÁNOS 13 e jön a szerkesztő- ség be egy fiatal lány. Hosszú haja időnként madonna-arcába omlik. Tiszta szemében a kérés zavara vibrál. •— Szerkesztő úr. A tekintetemmel bizta­tom, de megint csak eny- nyit tud kipréselni magá­ból: — Szerkesztő úr. ' — Mondja, bátran, amit mondani akar. — Nehéz azt kimondani, mert én még ilyent soha nem tettem. — Miről lenne szó? — Az apámról. — Mi történt az apjá­val? — Én sem tudom ponto­san. Csak azt tudom, hogy most lesz a tárgyalása. Kétnapos lesz a tárgyalás és ebből következtetek, hogy nagy bűnt követhetett el. — Mit csinált? Egy darabka élet A lány apja — Szélhámoskodott. Pén­zeket vett fel, pedig nem volt rá szüksége. — A bíróság igazságos ítéletet fog hozni. — Ebben én nem is ké­telkedem. Az én problé­mám az, hogy megírják a lapban az esetet. — Ha arra érdemes, ak­kor valóban megírjuk. — Azt szeretném kérni, hogy ne írják meg. — Ne írjuk meg? — Nem az apám miatt. Miattam. Kérdő pillantásomra ma­gyarázattal felel: — Mi már két éve nem éltünk az apámmal. Ha megírják a nevét. akkor ránk is úgy néznek... — Hogyan? — Mintha mi is tehet­nénk a dologról. Én lány 1975. április 10.

Next

/
Thumbnails
Contents