Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

Megnéztük a vásárközpontot Hetvenkiíene vasárnap — Tolna megyeiek a szakvásáron December 20-ig valamennyi szakszervezeti szervet és tisztségviselőt újjáválasztanak Sajtótájékoztató a SZOT-ban Szerencsés intézkedés volt a Budapesti Nemzetközi Vásárt Kőbányára vinni. Akkor erő­södik meg bennünk különösen ez, ha látjuk, miként alakul át parkká a Városliget. Ront­ják, bontják a régi csarnoko­kat, új utakat, gyepágy ásókat készítenek. Itt még nincs rend, mint ahogy Kőbányán sincs. ÉPÜL A D-PAVILON ELSŐ ÖTEZER NÉGYZET- métere A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont új helyén szá­mos nagycsarnokot kell épí­teni. Tavaly elkészült egy húszezer négyzetméteres, fűt­hető csarnok. Alig fejeződött be az őszi, a fogyasztók vá­sára, hozzáfogtak az új, húsz­ezer négyzetméteres nagycsar­nok építéséhez. A tavaszi BNV-re már készen lesz ez is. S az őszre újabb részlege, majd a jövő tavasszal befeje­zik ennek a csarnoknak az építését. Közben újabbakat kezdenek készíteni. Könnyű- szerkezetes elemekből állítják össze az F-jelű csarnokot is, amely négyezer négyzetméter alapterületű. Az építkezések kellős köze­pén is készülnek a tavaszi nagy eseményre, a beruházási javak vásárára, a tavaszi BNV-re. HÉT KÖZBEN NYIT, HÉT KÖZBEN ZÁR Az idei tavaszi BNV érde­kessége, hogy nem szombaton, hét végén kezdődik, hanem hét közben. így sokkal több idő jut majd a szakembereknek a tárgyalásra, a kiállított ter­melőeszközök tanulmányozá­sára A tavaszi BNV május 21-én nyitja kapuit, és 29-én fejeződik be. Idén is megren­dezik a szakmai napokat: má­jus 22., 23., 26., 27. és 28-a délelőtt tiz órától, délután két óráig a nagyközönség nem léphet a vásárba, mert ekkor tartják a tárgyalási napokat. Nyolc szekcióban kapnak he­lyet a kiállítók: műszeripar- híradástechnika, irodagép és számítástechnika, energiater­melés, fémmegmunkálás, épí­tőipar és klímatechnika, a közlekedés, a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, valamint a vegyipar és bányá­szat A szakosítottság azzal az előnnyel jár, hogy egy-egy csoportnak, személynek nem kell az egész vásárt bebolyon- gania, hogy a keresett témá­hoz jusson. FELVONUL A MEZŐGAZ­DASÁG ÉS AZ ÉLELMI­SZERIPAR A bábolnai lovas harsoná­sok indulójával kezdődik a 68. OMÉK, az Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Ezzel már­is elmondottuk azt, hogy fö­lösleges volt egyesek aggodal­ma, hogy a mezőgazdasági ki­állítás fő attrakciói, a lovas­bemutatók, nem kaphatnak helyet az új vásárközpontban. Szó sincs erről. Sőt! Az idén, a felszabadulás harmincadik évfordulóján rendezendő vásá­ron bemutatkozik a magyar mezőgazdaság: honnan indult, s hova ért el, milyen a jövő. A HUNGEXPO vásárrende­ző irodán elmondották mun­katársunknak. hogy meg­kezdték az OMÉK szervezését is, bár ezzel még jelenleg csak a megyei szervek foglalkoz­nak. Ugyanis most válogatják ki az állattenyésztő, a nö­vénytermesztő gazdaságokat, s a jelentkezések alapján bírál­ják el a megyékben, hogy mi­vel, mely gazdaság képvisel­je a megyét a gazdasági terü­letet. így várható, hogy a mi megyénkből — többek kö­zött — dalmandi és alsóten- gelici állatokat, sárközi gabo­nát, kaposvölgyi kukoricát visznek majd. A mezőgazda- sági gépipar nem az OMÉK keretében vonul fel, hanem az Agromasexpó nevezetű kiállí­táson, amelyet azonos időben rendeznek, de más területen. NAPONTA FRISS TUDÓSÍTÁSOK Tárgyaltunk a HUNGEXPO sajtóirodáján: a megegyezés értelmében a Tolna megyei Népújság az OMÉK-ről na­ponta ad friss képes és szöve­ges tudósítást. Egy munkatár­sunk állandóan a vásáron tar­tózkodik, hogy hűen visz- sza tudjuk adni a Tolna me­gyei kiállítókkal kapcsolatos eseményeket, ugyanakkor a „hazai” vásárlátogatók egy-egy csoportjának útiéról is színes írásokat közlünk. Mondani sem kell, hogy a vásárközpont valamennyi idei eseményéről részletesen írunk lapunkban. Van miről, hiszen a felszabadulásunk 30. évfor­dulóján iparunk, mezőgazda­ságunk, közlekedésünk számos területe mutatkozik be ország­világ előtt. Az idei kiállítási, és vásári napok száma ponto­san hetvenkilenc.-Pj­Gál László, a SZOT titkára, kedden tájékoztatta az újság­írókat a szakszervezeti válasz­tások előkészületeiről és lebo­nyolításáról. Elmondta, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának határozata alapján 1975. de­cember 20-ig újjá kell válasz­tani az összes választott szak- szervezeti szervet és tisztség- viselőt. a szakszervezeti bi­zalmiaktól a Szakszervezetek Országos Tanácsáig. Az alapszervezeti választá­sokat április 2. és szeptember 15.. a szakszervezetek megyei tanácsainak és a szakszerveze­tek budapesti tanácsának meg­választását szeptember 15 és október 15 között kell lebo­nyolítani. A szakmai szakszer­vezetek kongresszusait októ­ber 15 és november 15 között tartják, majd decemberben ke­rül sor a magyar szakszerve­zetek országos kongresszusára. A mintegy négymilliós szak- szervezeti tagság csaknem fél­millió szakszervezeti tisztség betöltéséről dönt, miközben ki­fejti véleményét a szakszerve­zet tevékenységéről, s javasla­taival segíti a munka további javítását. A szakszervezeti vá­lasztásoknak egyik fontos cél­ja ugyanis, hogy fokozottan segítse a szakszervezeti mun­ka fellendítését, a párt XI. kongresszusának határozatai­ból adódó szakszervezeti fel­adatok konkrét meghatározá­sát, végrehajtását. Ugyanak­kor a szakszervezeti választá­soknak tovább kell mélyiteni- ök a szakszervezeti demokrá­ciát. még szélesebb lehetősé­geket biztosítva a tagságnak ahhoz, hogy kifejtse vélemé­nyét a környezete életéről, te-J vékenységéről. Fontos elv, hogy az új ve­zető testületekben a dolgozók minden rétege arányának megfelelően legyen képvisel­ve. Különösen az ipari, köz­lekedési és mezőgazdasági te* rüteleken arra kell töreked­ni, hogy a vezető testületek minden szintjén a dolgozók összetételének megfelelően növekedjen a fizikai dolgo­zók aránya, több nő és fia­tal kerüljön vezető tisztség­be. Mindenütt, ahol lehetséges,' a legközvetlenebb módon, te­hát szakszervezeti taggyűlé­sen kell megválasztani a veze­tő szerveket. Ennek elősegí­tésére a SZOT határozata most bevezette az úgyneve­zett kétszakaszos választási módszert, amikor az első sza­kaszban bizalmi-küldöttérte­kezleten történik a beszámo­lás és a jelölés, majd 24 órán belül a második szakaszban a munkahelyen szavaznak a dolgozók. Ahol a választást közvetlen módon lebonyolí­tani nem lehet, ott bizalmi­küldöttértekezletet tartanak. Ezek összetételükben eltérnek a korábbi küldöttértekezle­tektől, mivel a küldöttek túl­nyomó többségének most a bizalmiak köréből kell kike­rülnie. A SZOT-nak ez a ha­tározata összefügg azzal az általános törekvéssel, hogy ihinden módon fokozzák a bizalmiak felelősségét, szere­pét. Egyébként a jelölő bizott­ságot mindenütt egy hónap­pal a választások előtt meg kell választani. Zavarelhárítók NEM MINDEN TÉVÉNÉZŐ, rádióhallgató tudja, hogy a posta nemcsak a levelekben, újságokban leírt információ­kat kézbesíti, hanem eljuttat­ja az éter hullámain keresz­tül a rádióban, televízióban elhangzó műsorokat is. S eb­ből adódik a feladat, gondos­kodni arról, hogy ezeket a hangos leveleket meg is kap­ják, méghozzá megfelelő mi­nőségben a címzettek, vagyis az előfizetők. A minőség védelme nem­csak abból áll, hogy a sugár­zó berendezéseknek jól, pon­tosan kell működni, hanem, hogy ott, ahol a televíziók, rádióvevők működnek, ne legyen helyi zavar, ami a vé­telt rontja. Ezt a munkát végzik a pos­ta zavarelhárítói. Egy délután vendégül láttak minket, ismerjük meg mun­kájukat. A zöld Moszkviccsal először Szekszárdra, a 160 lakásos épülethez mentünk. — Ez már csak ellenőrzés — magyarázza Vertényi Csa­ba, a pécsi zavarelhárító üzem egyik szakembere. — A ruházati bolt neon­világítása hibás volt, s ez za­varta a házban a tévékészülé­keket. A hátsó ülésről kiveszik a műszert. Egy igen érzékeny vevőkészüléket, ami valameny- nyi televízió és URH-rádió hullámsávban működik, s egy árammérő mutatja is a beér­kező jel, vagy zavar nagysá­gát. Bekapcsolják a neonokat Már nem árad recsegés a hangszóróból. BONYHAD. Panasz érke­zett, hogy az MHSZ rádiója lehetetlenné teszi a környéken a tévévételt Bekapcsolják az adót. Frek­venciája, ahol a jeleket ki kellene sugározni, távol van a műsorszóró adókétól. De a benne lévő rezgőkörök más hullámhosszakon is rezegnek, s az antennán kijutnak az éterbe a zavaró jelek is. Újra előkerül a speciális vevőkészülék. A klub titkára számol az adó mikrofonjába, s ahogy Székely Miklós, a mérő-vevőt csavarja, vagy nyolc-tíz hullámhosszon is hal­lani a rádión át érkező szá­mokat A kis zsebrádióból, ami szintén a zavarelhárítók műszere, ugyanígy halljuk a hangot. Éppen a harmadik műsor frekvenciáján. Átmegyünk azokhoz, akik a hibát jelezték. Pillanatokon belül ott vannak a szomszé­dok, mindenkiből dől a pa­nasz. Hogy képtelenek a tévét nézni, mert szétesik a kép, s a hang is érthetetlen. — Minden rendben lesz ha­marosan — ígérik a posta szakemberei. ígérhetik is, mert ez esetben mint hatóság in­tézkednek, s ha az amatőrök nem javítják meg az adót, be­tiltják működtetését, — Sok baj van ezekkel a rádióadókkal — beszélgetünk a következő panaszos felé ha­ladva. Drága berendezések, s mégis hiányoznák belőlük a szűrők, amik a nem kívánatos rádióhullámokat visszatarta­nák. A hibát sajnos néha mi is észlelhetjük Szekszárdon, mert az itteni MHSZ-adó is gyak­ran zavarja a Kossuth és Pe­tőfi adók műsorát. Csöpög az eső, mikor a Cí- kói úton fékezünk. A szoba sarkában régi televízió. De en­nek is hibátlanul kellene mű­ködni. — Este hattól összemegy a kép, elhalványul, és elnémul a hang is. — Talán a készülék hibás — nézünk össze. De a gya­núnk alaptalan. Ahogy múlik az idő, egyre kisebb lesz a kép, élvezhetetlen. S elhalvá­nyul a villany is. A voltmérő 220 volt helyett 180-at mutat. •— Gyenge a villamosháló­zat, s amint több lámpát, 9 egyéb fogyasztót kapcsolnak be az utcában, leesik a fe­szültség. Ezen csak az segít, ha új vezetéket épít a DÉ- DÄSZ. Ez pedig időbe telik. Függ az áramszolgáltató, meg a tanács pénztárcájának vas­tagságától is. ÚJABB BEJELENTÉSEK, újabb panaszok. Néha csak órákon át tartó nyomozás de­ríti ki a hiba okát. Rengeteg gondot okoznak az egyre sza­porodó, s engedély nélkül működtetett házi készítésű villanyhegesztők. De előfordul, hogy a panaszos hűtőszekré­nye a hibás. Vagy a konnektor, amibe a rádió vezetékét dug­ták. És nem egyszer maga a vevőkészülék. Ez utóbbinak kijavíttatása pedig már nem a posta feladata. Csak ha a hi­ba olyan, hogy mások televí-. zióját, rádióját is zavarja, ak­kor kötelezik a tulajdonost a javíttatásra. VÉGEZETÜL A CÍM, aho­va a hibák miatt lehet írni: Posta Rádió és Televízió Mű­szaki Igazgatóság zavarvizs­gáló üzeme Pécs, Rákóczi u. 39/d. 1975. április 9, tizemben a készülék, ami jelzi és méri is a zavart.

Next

/
Thumbnails
Contents