Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

<f X Partizánharc Európában Ä történelem sajátossága, hogy minden kritikusnál szigo­rúbban megrostálja az esemé­nyeket. Nevek, dátumok és cselekmények sokasága hullik a feledésbe, s csak azok ma­radnak meg, amelyek a népek és nemzetek életét az egész emberiség sorsát, jövőjét meg­határozzák. Századunkban két ilyen kiemelkedő dátum akad: 1.917 és 1945. A náci fasizmusra a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom népe mérte a döntő csa­pást. Az azóta eltelt .30 esz­tendő csak megerősítette á Szovjetunió győzelmének vi­lágtörténelmi jelentőségét. En­nek köszönhető, hogy Európa ma már egy emberöltő óta él­vezi a béke áldásait. 1939-ben kezdődött, majd a Szovjetunió elleni támadással egész kontinensünkre kiterjedt a második világháború. Had­seregek, légi- és tengeri flot­ták csaptak össze. Az északi fjordoktól az afrikai sivatago­kig, a Volgától Normandiáig tomboltak a csaták. A tengely- hatalmaknak azonban az an­tifasiszta koalíció hadseregei mellett számolniok kellett a „belső fronttal” is. A leigázott és megszállt te­rületeken, az arcvonalak mö­gött, a népi szabadságharco­sok, partizánok, fegyveres el­lenállók harcot kezdtek ko­runk barbárai ellen. Hiába ka­pituláltak a kormányok, a had­seregek, vonultak vissza a ka­tonák, a/nép nem hajtott fe­jet, nem adta fel a harcot, s jogát a szabadságra és függet­lenségre. Az idegen hódítók elleni, sajátos harci módszereket al­kalmazó népi háború a törté­nelemben nem új jelenség. Előzőleg azonban még soha nem volt példa arra, hogy a legkülönbözőbb .nemzetek fiai egyidejűleg, ilyen méretekben sikerrel alkalmazták volna. A partizánmozgalom hatással volt a második világháború igazságos, antifasiszta, nép­felszabadító jellegének kiala­kulására, s jelentékeny szere­pet játszott a népek győzelmé­nek kivívásában. Az ellenállás jellemző voná­sa, hogy az egyes országok fiai hazafias, nemzeti és humanis­ta célokért küzdöttek. Hiszen a náci fasizmus egész sor né­pet, a szlávokat, a zsidókat és másokat „alacsonyabb rendű fajoknak” tekintette, s őket a teljes fizikai megsemmisülés veszélyével fenyegette. A né­pek felismerték egymásra­utaltságukat, azt, hogy közös ügyért, közös ellenség ellen hullatják vérüket. Az interna­cionalizmus gondolatától ve­zetve harcoltak az olasz par­tizánok Jugoszláviában, a szovjetek Franc' országban, Itáliában. Magyar példánál maradva: honfitársaink küz­döttek Csehszlovákiában és a Szovjetunió területén is. A ju­goszláviai Petőfi-dandár ma­Alkohol: közellenség az utakon n. Miért veszélyes a jármű­vezetés akkor is, tamilkor a szervezetben már nincs alko­hol, legalábbis amikor már ki­mutathatóan nincs? A .más­napos” ember miért nem tel­jes értékű résztvevője a köz­lekedésnek? Azért, mert fá­radt, mert fejfájás gyötri, eset­leg szédül? Vagy másért? A KÜLVILÁG INGERE Posztalkoholos állapotban azért nem lesme szabad vezet­ni, mert az alkohol okozta ká­rosodás következményéként a magasabb idegrendszeri tevé­kenység még nem áll helyre; a figyelem, amely a jánműveze- tés elengedhetetlen feltétele, még csökkent értékű. Hason­lóan a reflex tevékenység is, amely összetett folyamat, mű­ködésével a külvilágból szár­mazó ingereket feldolgozva, a szervezet a lehető legelőnyö­sebb cselekvéssel válaszol. Azt az időtartamot, míg a külvilág ingerére a szervezet megfelelő módon reagál, reakcióidőnek nevezik. Nos: posztalkoholos ál­lapotban nemcsak a figyelem, a felfogó- és koncentráló­képesség nem teljes értékű, hanem a reakcióidő is sokkal hosszabb. A járművezető vi­szont már azt hiszi: józan. El­képzelhető, mi történik, ha eb­ben az állapotban olyan for­galmi szituációba kerül, hogy azonnal döntenie kell... Idejé­ben és helyesen, ilyen állapot­ban, bizonyosan képtelen lesz rá. ÉRZELMI TOMPULÁS A felszívódott alkohol fő­ként a központi idegrendszerre '' hat. A vér alkoholkoncentrá­1975, április 30, dójának növekedésével újabb és újabb agyi mező, illetve központ károsodik, az érzé­kenységnek megfelelően vál­toznak az ittasság stádiumaira jellemző tünetek. Dr. Somogyi Endre professzor tankönyvé­nek adatai szerint 20 gramm alkoholmennyiség esetén a véralkoholszint 0,50 ezrelék. Az alkoholos befolyásoltság enyhe. 1,5—2,5 ezrelék esetén — 7—11 deci bor vagy két és fél deci pálinka elfogyasztása után — közepes. Ilyenkor már szembetűnők a lelki és testi tünetek: érzelmi tampulás, ügyetlenség, egyensúlyzavar. Súlyos alkoholos befolyá­soltságról beszélünk, ha az elfogyasztott alkoholmennyiség 110—150 gramm között van; ennyit tartalmaz másáéi liter bor, két és fél, három deci pá­linka, rum. A véralkoholszint 2,5—3,5 ezrelék. Lelki tünetek: egykedvűség, tájékozódási és emlékezési zavar, testi tüne­tek: súlyos egyensúlyzavar, kettős látás, szembogánrenyhe- ség. Ennél magasabb véralko­holszint — 3,5 ezrelék feletti — 150—200 gramm alkohol- mennyiség után jön létre. Az alkoholos befolyásoltság már igen súlyos, halálos kimenete­lű is lehet. A VESZÉLYES KETTŐS LÁTÁS Nézzük meg közelebbről, ho­gyan jön létre a látászavar. Alkohol hatására — a fokozott könnymkigyműlködés miatt — a szem kötőhártyái nedvesen fényiének, a vérárak kitágul­nak. Megváltozik a pupilla fény reakciója; fény hatására nem húzódik gyorsan össze, renyhén reagál Nem azüksé­Szovjet partizánok a Brjanszki erdőben. gyár nemzetiségűekből szerve­ződött. Még a távoli Dániában is voltak magyarok, akik részt vettek a helyi ellenállásban. A néptömegek harcát a leg­több országban a kommunista párt vezette, s a harc döntő ereje a munkásosztály volt. Küzdelem nemcsak a meg­szállók, de az őket kiszolgáló osztályok és a hatalomban ülő quislingek ellen is folyt. A náci fasizmus elleni harc ösz- szekapcsolódott a néptöme­geknek az igazi demokrá­ciáért, a felemelkedésért, a jobb jövőért: a szocializ­ges részletezni, milyen követ­kezményei lehetnek ennek pél­dául esti vezetéskor. Kettős látás csak nagyabb mennyi­ségű alkohol fogyasztása ese­tében tapasztalható — a sú­lyos alkoholos befolyásoltság egyik tünete — de a térlátás és a málylátás romlása —• a táivolságbecslésé, már minimá­lis mennyiségű szesz hatására ás bekövetkezik. Az alkohol ha­tására fellépő szemgolyórezgés következtében az egyébként jó szemű ember sem képes még nappal sem pontosan megállapítani a távolságot, s főiként a másik jármű sebessé­gének megítélésében tévedhet. Pontosabban: az esetek több­ségében —'téved is. EGY EZRELÉK= 31-SZERES VESZÉLY A véralkoholszint és a bal­eseti lehetőség között szoros összefüggés mutatható 3d. Ez­zel kapcsolatban egy műszeres kísérlet megdöbbentő adatokat eredményezett. Kiderült, hogy egy ezrelék véralkohol esetén — vagyis: fél liter borocska elfogyasztása után — a hal­eseti veszély harmincegyszer —, másfél ezrelék után — vagyis: enyhe alkoholos be­folyásoltságban — már száz­huszonnyolcszor nagyobb a baleset veszélye, mintha a vezető egyetlen csöpp szeszt 6e fogyasztott volna. Ehhez nem kell kommentár! A közúti közlekedés bizton­ságára az alkoholfogyasztás ár­talmai közül — a reflexek las­súbbodása és a látás zavarai — után a legnagyobb veszély az ittas ember jellemlének megváltozása. (Folytatjuk) K.B.T. musért vívott küzdelmével is. Nem véletlen, hogy az ellen­állási mozgalomban a fegyve­rek mellett mindenhol oly nagy szerepet kapott a felvi­lágosító, igaz szó is. A becslések szerint 4,5—5 millió ember küzdött fegyve­res szervezetekben, csoportok­ban. Talán még nagyobb volt az őket segítők köre. A nácik „banditáknak” nevezték a partizánokat, s félredobva a nemzetközi jog előírásait, az elfogottakat kíméletlenül agyonlőtték. Hitler még 1941- ben kiadta az „Éjszaka és köd” fedőnevű utasítást, amely elrendelte a birodalom érdekei ellen fellépők megsemmisíté­sét. Bulgáriában 29 ezer, Fran­ciaországban 400 ezer, Olasz­országban 76 ezer, Jugoszlá­viában 305 ezer, Lengyel- országban 80 /ezer, a Szovjet­unióban 5 millió 900 ezer par­tizán áldozta életét. A szovjet partizánok főleg Leningrád vidékén, Ukrajná­ban, Belorussziában és a Krímben tevékenykedtek. Rombolták a vasúti hálózatot, lehetetlenné tették a közleke­dést. Levegőbe repítettek 10 ezer vasúti és közúti hidat. Tevékenységüket a Vörös Had­sereggel szoros összhangban végezték. Jugoszláviában a megszállás első hetétől kezdve öt éven át elkeseredett harc folyt a fa­siszták és támogatóik ellen. A helyenként Izzó zsarátnokok lassan egyetlen tűztengerré váltak; a helyi partizánakciók­ból általános népfelkelés bon­takozott ki. Ezt a náciknak több büntető hadjárat során sem sikerült eltiporniuk. A ki­sebb osztagokból jött létre á Népi Felszabadító Hadsereg, amely a háború végén már 800 ezer harcossal rendelkezett. Lengyelországban a reakci­ós londoni kormány által be­folyásolt „Honi hadsereg” mellett elsősorban a Lengyel Munkáspárt által szervezett „Népi gárda’’ viselte a harc terheit. Aki járt Varsóban, az nem felejtheti a táblák és em­lékkeresztek sokaságát, ame­lyek a bátor hazafiak akciói­nak és mártíromságának állí­tanak emléket. 1944 nyarán az ellenállóid több nagy győzelmet arattak. Kirobbant a szlovák nemzeti felkelés, megmozdultak Bul­gária partizánjai, győzött a bukaresti népfelkelés, amely­nek nyomán Románia kivált a fasiszta blokkból. Párizs és több, olaszországi város népe is elűzte a megszállókat. Cseh­ország és Prága lakosai 1945Í májusában már a közeli győ­zelem reményében ragadtak fegyvert. Az európai antifasiszta el­lenállás és partizánharc mód­szerei változatosak és sokré­tűek voltak. Híreket adtak a szövetségeseknek, mentették a hadifoglyokat és üldözötteket, A hadiipari üzemekben gyúj­togatásokra, szabotázscselek­ményekre került sor. Az ille­gális újságok és röplapok az igazságot hirdették, a reményt sugározták. És mindezen te­vékenység csúcsán ott áll a túlerejű ellenséggel, fegyvere­sen küzdő bátor partizán alakja, aki megtestesítője oly sole, nemes, emberi erénynek. GAZSI JÓZSEF Francia maquizárdok a barikádokon. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS§ ,

Next

/
Thumbnails
Contents