Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-29 / 99. szám
UJUghlrt Msiobaduláiunk S>. Modulija adtaínéból ■ Munka irdamrand bfoftt (ekoiolival *0n- Mttik ki Zsák Antalt, ai aparharrti Mtatitia M*. Tu allatS tahani mit. " Akár szégyen, akár nem, se fotóriporter kollégám, se én nem láttunk még belülről ilyen ^bocigyárat", mint ez. Für- . készünk és élmélkodumk, aztán ismét fürkészünk és ál- médkodunk a termelőszövetkezet fiatal elnökének társaságában. Együtt 'keressük; Zsák Antalit, hogy portrét készítsünk róla. Még sejtelmünk sincs arról, hogy fehér köpenybe bújtatva rövidesen olyan eseménynek lehetünk tanúi, fnely hétköznapisá-ga ellenére alkalmas az élet és, a munka dicséretére, mert gyönyörű. Alkalmas arra is, hogy felvillantsa egy szakmának a szépségét, az alkotásnak azt a lehetőségét, amit ennek a megyehatáron, sőt országhatárokon túl is neves törzstónyéseet- nek a gazdái eddig kimunkáltak. Kívül téglalap alakú, beSüi T-elosiZtártó az ellésré Váró, Vagy azon alig túljutott anya* állatok istállója. Szénái,Hat üdvözöl és tisztaság. Ez még a szokvány. Az óimuló kölyölk- bámészkodás a T-forma bal- jfeámyán kezdődik. Átmegyünk egy helyiségen. Ez a fertőtlenítő. Emez a profilaktó* nium első része, benne fehér- ív mázolt ketrecek, melyek az ájssülöttosztáiyoik: inkább ketreceire, mint ágyaim emlékeztetnek. Ide kerülnek a bocik, *akik” rendszerint eljárják máf születésük második-har- toadik napján a lábra állás öröm-táncát. öt napig élnek itt nemcsak a széltől, minden egyébtől is óvá, s egyáltalán nem érzik emberi galádsá-gnek, hogy nem az anyameleg tőgy forrásából, hanem ugyanolyan formájú eumlféléből csillapíthatják éhségüket. Meg vannak elégedve a csalival, étvágyuk sem rosszabb, mint a hagyományosan nevelődő borjaké. A profofilaktóriummal szemben — a T másik szárnyán — van a .ybocióvoda”. Ötnapos korukat elkerülve hozzák őket ide, ahol hatos ketrecekben IS napos korukig élnek, tejjel táplálkozva. Innen megy a szaporulat a borjúnevelőbe, ahol már a tejporból készített Siej a £5 táplálék. Aztán rá kell (jömniök lassan a takarmány izére äs, mert jó dolguk van a bociknak, de azért az ő életük sem fenékig csak tej... Különben a hatos ketrecek lakói már nem olyan bájosán butácskák és bohókásak, mint a profilaktóriumbéliek, az élet esetlenül Ugrándozó újoncai. Gondolom, ebédet remélve boj- dulnák föl belépésünkre, bársony tekintetükben várakozás. Egy-két különösen étke®, követelődző fnúgatásba kezd, de es már alighanem meghitt ismemi, április 89, Fősüknek, Zsók Antalnak szól, aki végre előkerült. Eddig az etóiök valódi házigázda-türe- lemmef viselte kíváncsiságunkat. Zsák Antalon lenne a Sor, aki alig (titkolja, hogy nincs ínyére se a fényképezés, se a faggatózés. Faképnél is hagy bennünket megkörm y ebülve, amikor beszólnak neki; * Egy pillanattól egy ás negyedórára megszűnünk létezni A fehérköpenyes-csdzntás elle- tőnak. Részesei lehetünk viszont annak az ősi misztériumnak, ami felemelő, bánrhd élőlény is kopog az élet 'kapuján, hogy megérkezzék létezni és megfelelni 4 foilytártásfialt. Kattogni kezd a fényképezőgép. Mi lka, az előhasd üsző fájdalomtól elnyúlva hever a bal oldalán. Szeme tükrén a hangos panaszra kényszerítő félelemnél bénítóbb félelem és bizalom is. Milíka oktalan állat, de ösztönei azt súgják, hogy jósizándékúak, nagyon ér- tőek az erős férfikezek, Se a kezek tulajdonosa, se a körülötte nyüzsgők nem okai annak, hogy forog vele a vdlág, belehasít időnként olyan fájdalom, «milyet ezernyi ostOr- Sfcíj se tudna okozni. Minden villámgyorsan tőrtértik. A fertőtlenítés, a borjú fekvésének a megállapítása és a burok látható részének eltávolítása után már ott a kőtél- a boeiika két mellső lábén. Mibe sóhajtanék, elkéstem, —- Kész! Megszületett a boci. Kinek van itt szerencséje? A 'kétéves Milkának, Vagy a hóri horgas termetű, kék szemű tehenésznek ? Jó lenne valódi nevén nevezni azt, ami a 42 éves férfiarcon ül, de az több a felszabadult örőfftnéL A Sugárzásban benne vart a tudás diadala, az eredményesség •büszkesége és a munkának a sáereteté äs. Honnan tudhatnám, mondják, hogy a leggyakoribb tehenészek is tartanak az elsőbotjas tehenektől. Rendsaerint ezeknél van 0 legtöbb Komplikáció, a méh- cSavarodá«tóí kezdve a borjú rossz fekvéséig. Vagy a császármetszésig. A csendet megtörő hangot melegség szövi át: *— Bika. Megvan úgy negyven kilói A jövevény, túl a mesterséges légzésen az anyja éráitól másfél méterre előbb lábait próbálgatja esetlenül, majd a fejét emelgeti. Mi lka f<á- pószkodik és indulna a mozgó kis valamihez, aminek különös vonzása villamossággal telíti a levegőt, de nem engedi a jászok Be kell érnie egy-két erőtlen «tóval üdvözlésképpen, amire a kicsike még jobban felélénkül, Hátha még tudná, tlogy most látja először és utoljára a „mamát”. Ez az él- választás mondhatni egyik alaptörvénye a nagyüzemi szarvasmarha-tenyés átesnek, de óvni kell a drága törzstenyészetet. A közös gazdaság jövedelmének 50 százalékát adja atf, állattenyésztés, * Zsók Antal még mindig nem ér rá. El kell takarítania az élet érkezésének nyomait, majd egy óra elteltével odaadni a bocinak a föccs-tejet, ami nem egyéb, mint anyatej, benne mindennel, ami védettséget ad. Zálogot a megkívánt felnövekvésire. A bocilka régen ott van már A profilaiktórium első traktusának első ketrecében és ég fölötte a melengető infralámpa. FöccsöZött, most már szunyókálhat. — öt évvel ezelőtt az éllé- lsek felét még az állatorvos vezette le. tlj volt a telep, aminek ma évente körülbelül 300—350 látogatója van —* mondj* az elnök bent az irodában, ahol ZSÓk Antalra várakozunk, . — Antinak nálunk nagy a becsülete — hangzik a folytatás. — Évente 3O0--310 tehe-1 net ellet, szóval nem jutott: könny éri ahhoz a megbecsüléshez, ami övezi. A kitüntetésit iS azért kapta. Sok kiváló dolgozója van az aparhanti Búzavirágnak, de kormánykitiinitetése csak két embernek. Egyik az elnök, a másik Zsók Antal, aki betoppan végre és elmondja miért szereti azt, amit csinál, — Nagyon nagy öröm, ha egészségesen jön a szaporultai és az anyaállatot se éri károsódák. Mikor nehéz ellés van és egyik-másik boci különösein megizzaszt, megpörkölöm a fenekét „az anyádat^ jól ránk ijesztettél." “ Azt mondja az üti napon-' ta vizitelő állatorvos, hogy maga a megye egyik légjobb ellető tehenésze. Szégyenlősen vonja meg a vállát: *** Ha azt mondja, jól van. ■— Mondták azt is, hogy magát az isten is éltetőnek teremtette, mert igaz ugyan, hogy föipöcoen néha, Szereti kiadni a mérgét, de nagyon érti a dolgát és haragot se tant. * Itt megállunk. Nehéz ugyanis eldönteni, hogy Zsák Antalt minek teremtett^ inkább az isten, ha már a dologba bele* keverjük. Bányászként i& Olyan volt ő 1960-ig — mígnem hazahívták a tsz-be — mintha az ég összes istene csak bányásznak szánta volna. Andráafálváró! —* ahol ő még faekét is látott — hozta magával a munka stzeretetét, S úgy tanulta szülőitől, hogy a szegényember legnagyobb tisztessége a két kezében van. Megváltozni már aligha fog. Ezenkívül nem is igaz talán, hogy volt ő szegény ember -gyereke! Családja, háza, itt őslakos felesége van, -lánya és fia. Két tehenet tart otthon és nyula- kat is tenyészt. Nőm tudja mi á pénzszűke. — Két autót vehetnél Anti «— évődik véle az elnök. Bólogat, hogy vehetne, de minek az neki? Hajnali négytől, fél háromtól bent van a telepen délig, vagy pedig déltől este nyolcig. Ott van aztán íme, a jövevény. — Te Anti! índúl Milkánál Az ellés! élőlény is kopog az élet -kapu-1 zetet A/“ «f^080* jen, hogy megérkezzék létezni jövedelmének 50 százálékátad- és megfelelni a folytatásnak. A legjobb ellető tehenész, az ügyeleti szolgáiéit Néha elmegy en a kocsmáiba, tán ílem is annyira az italért, min* azért, hagy urasán eíbeszél- getheasen mindenfeléről az ott megfordulókkal. Az elnök megint közbeszól és változatlanul évűd ve: —• Ott szidjátok az elnököt ugye?! Zsák Antal nem veszi a la«' pót, de nem is köntörfalaz. Mondja, megesik olykor, de gondolja csak meg az ember, ki az, aki úgy tud igazat tenni, -hogy a termelőszövetkezet mind a 400 dolgozó (tagja elégedett legyen vele?! “ Maga személy szerint elé-* gedett? Igen is, bem fe a válasz. Kévéséin a teljesítményben dolgozó tehenészek pénzét. Tudja viszont, hogy a TOT most készíti a tez-ektoen alkalmazható bérezés irányelveit, őszre kész is á m unka. Szót kerítünk A fiatalokra, mivel föltűnt, hogy a telepen úgyszólván csak középkorúak dolgosnak. Ügy vélik, hogy ez nem öreg hiba. Az állattenyésztésiben az a jó. -ha érett; -korúak akik benne dolgoznak. Jöjjenek-men jenek csak a fiatalok! Ha beérnek, úgyis odakíván- koznak, ahol több a pénz. Ezen vitaitkozunk kicsit. Mert új bá-r a jelenség, de észre kell venni. Nemrég közel 3000 forintos helyét hagyta ott egy fiatal, S elment 1400 forintos állami állásba, mondván, hogy neki nem számít a pénz. Ne csúfolják gamétúrónak A lányok. —- Ha a fia állattenyésztő akarna lenni, engedné-e? Felragyog a nyílt arc; már miért ne? A fiúnak viszont tanulnia kell ahhoz, hogy ne ott fogja meg a munkát, ahol az apja! Nem kétséges, hogy így lesz, !ba csak ki nem derül az ifjabb Zsolnái, hogy arany lába van, — Majd megveszik a futhal- lért. Különben minél áparsze* rúbb a mezőgazdasági termelés, annál több tanult emibe-rre van Szükség. — mondja, majd azon derülünk még keveset, -hogy ha föltáimadna valaki, a 15—-20 éve elhalták közül, oitem ismerne rá a mezőgazdaságra^ de magára Aparhantra sei — Azt hinné, hogy boszór- kányosság történt, pedig a váe lág ífient előrébb. Igen, a világ, amit kicsiben és nagyban egyáfiámit az ember igazít magáihoz. így aztán, nem kárhoztathat másít, ha némely dolga nem sikerül kitűnőre, fisak jóra.* László Ibolya Fotó: Komáromi Milka
