Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
A cenzúra múltjából Milos Mcicourelc: Állattan A KAMÉLEON Az ísfcofábon a gyerekek megtanulnak kis cicát, hernyót, hervadt falevelet, lepkét, körtét csigát futrmkciboganat festeni, de a kaméleonnál mindig megfeledkeznek. Abban a tévhitben rejlik ennek az oka, hogy kaméleont festen» túlságoson fárasztó. Azonban — micsoda tévedés! Egyetlen átkutat sem olyan könnyű megfesteni, mint éppen a kaméleont. Nem keit tűnődni a szín kiválasztásánál, bármilyen színt vesz az ember, mindig eltalálja. Megesbebk, hogy jön a kaméleon és panaszkodni kezd: már engedje meg, miért fest engem kéknek, mikor én sárga vagyok. Válaszoljátok nyugodtan: elnézést, de hisz’ ez az ön tegnapi portréja. Teljes leiki nyugalommal mondhatjátok ezt, nem kockáztattok semmit, hiszen a kaméleon nem tartja a fejében, hogy nézett id tegnap és inkább majd másra tereli a szót. Kis szorgalommal raktárra is festhetünk kaméleonké pékét De legyünk előreiátóak: mi von akkor, ha a keméleon kockás abroszra telepszik? Pingáljunk tehát kockás kaméleonokat is, nem veszethetünk vefe semmit. Persze, nyerni sem nyerhetünk. A kaméleonok nemigen vásárolják képmásaikat. Érthető is: nem ismerik fef magukat Kellemetlen ez más tekintetben is. Mikor például két ismerős kaméleon találkozik, ritkán állnak le beszélgetni. Meg sem látják egymást Es ha sok kaméleon is jön össze néha, úgy fest o helyzet, hogy nincsenek ott Innen a tévhit hogy a kaméleon becses állat. Pedig ugyanolyan állat mint o többi, és ugyanúgy a tantervbe tartozik, mint a csigák, kiscicák, hernyók, futón kabogarak. Érdekes, hogy a pompás narancssárga, zöld és rózsaszín kaméleonok haláluk után egyformák. Spirituszba téve semmitmondó, szürke színűek. A CETHAL A eelbal tulajdonképpen egy óriási hal, épp ezért szemléltetni iehet rajta olyan dolgokat is, amit egy kis halon észre sem vesz az ember, s így a haliskola igazgatója elhatározta, hogy engedélyt kér az óriás cettől egy tanulmányi kiróndulásna, hogy a kis halaknak legalább némi fogalmuk legyen orról, hogy is néz ki a máj meg a gyomor. Az óriás cetnek sincs semmi kifogása a kirándulás ellen, távol áll tőle, hogy lebecsülje a művelődést, a kis halak meg egészen magukon kívül vannak, mesélik otthon, holnap kirándulás lesz a cethal gyomrába, és az anyukák lelkűkre kötik, rendesen viselkedjetek, veletek megy a tanító néni, és még mit gondolna', s reggel az egész iskola ott gyülekezik az óriás cet szája előtt, és pontosan nyolc órakor a cethol kitátja a szóiét és a tanító néni magyarázni kezd a halacskáknak, ez itt fölöttetek a felső szájpadlás, figyeljétek meg, milyen szép vörös, most pedig tovább- meqyünk, ez itt a torok, nem nyúlunk semmihez, és a tanító néni hangja vissrhanazik a hatalmas termekben, a halacskák meg ámulnak-bámulnak, s mikor a gyomorba érnek, azt suttog iák maguk elé, hogy itt holt meg opuka és nagyapó, meg Feri bácsi és Ancsa néni, s mindeavikük szörnyen meg van Mletödve, s azt gondol iák magukban', lehet, hogy mi is itt végezzüik, ha megnövünk, de az még soká lesz, addig még sokat kell tanulnunk. Fordította: Bojtár Endre ÚJ KÖNYVEK Ä2 eszmék leghatásosabb terjesztője a könyv. A diktátorok, az uralkodó osztályok ezt jól tudják és mindig is tudták. A társadalmi rendet támadó könyveketl igyekeztek hazaárulónak, erkölcstelennek, eretneknek, felforgatónak, veszedelmesnek bélyegezni és ezzel az ürüggyel megakadályozni a terjesztést. Az önkényuralom már Gutenberg előtt is így próbált védekezni a haladó eszmék ellen. Caligula, római császár például eltiltotta Homérosz Odysseiájának, minden későbbi eposz mintaképének az olvasását, mert a soraiból kisugárzó szabadságeszmét egyeduralmára veszélyesnek tartotta. A tilalmak igaz! „virágkora* azonban a könyvnyomtatás feltalálása után kezdődött. A nagy írók, haladó eszmék hirdetői, az elismert klasszikusok közt alig találunk olyat — Giordano Bruno, Beaumarchais, Swift, Voltaire, Heine, Marx, Engels, Lenin —, akinek valamelyik művét legalább egy országban ne tiltották volna be. De az már nehezen magyarázható, hogy miért nem engedte kinyomatni a spanyol inkvizíció 1720-ban Defoe Robinsonját, vagy a dán protestáns cenzúra 1776- ban Goethe művét Az ifjú Werther szenvedéseit. 1788-tól 1820-ig angol színpadon nem volt szabad előadni Shakespeare Lear királyát 1835-ben I. Miklós cár Andersen meséinek olvasását tiltotta be, s ez a rendelet 1849-ig maradt érvényben. A példákat még soká folytathatnánk. Az idő múltával egyre több könyv került a cenzúralistára, s ezek jegyzékét nyomtatásban is kiadták. A legismertebb a pápai udvar által kiadott Index librorum prohibi- toruim. Ezt 1559-ben állították össze és miután a tridenti zsinat felülvizsgálta, 1564-ben adták ki először. A mai napig számtalan újabb és bővített kiadását ismerjük. A benne felsorolt műveket a katolikusoknak egyházi kiközösítés terhe alatt tilos volt olvasni. A pápai indexben különösen sok a francia irodalmi alkotás. Megtalálhatjuk benne Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Diderot, Stendhal, Balzac, Hugo Victor, Flaubert, a fiatalabb Dumas, Zola, Anato- le France, Maeterlinck, Sartre és mások munkáit, nem egy esetben az említett írók ösz- szes művét. Arra, hogy hazánkat ne „fertőzzék meg” káros könyvekkel, évszázadokon át a bécsi udvar vigyázott. A cenzúrahivatalban eleinte kéziratos jegyzékek sorolták fel a tilalmas olvasmányokat, később nyomtatásban is kiadták, először 1754-ben Catalogus librorum rejectorum per conses- sum censuare címmel. Ettől kezdve négy évenként új kiadások jelentek meg, a közbeeső esztendőkben pedig pótlások. Szerepeltek ebben a jegyzékben többek közt a francia enciklopédisták, La Fontaine, Swift, Holberg, Ovidius, Macchiavelli, Lessing könyvei és meglepő módon Kempis Tamásnak keresztény életbölcsességet hirdető műve, a Pázmány Péter által magyarra fordított Krisztus követése is. A könyvtilalmak terén átmeneti enyhülés következett a feudalizmus megszűnése után. A fiatal, sok tekintetben ha; ladó kapitalizmus erőteljes fejlődését eleinte nem fenyegette veszély, s ezért nem lépett fel élesen a „felforgató” eszmék ellen. De már 1878-ban a német birodalmi gyűlés törvényt hozott a szociáldemokrácia ellen, s ennek alapján 1886-ig 156 folyóirat, 801 könyv és röpirat terjesztését tiltották be. Hazánkban ilyen lista nem jelent meg, de a kormánypárt így is módot talált az eszmék elleni védekezésre. Többnyire a kiadóvállalatok vezetőire gyakoroltak nyomást. Jellemző, hogy legnagyobb lírikusunknak, Petőfinek gyűjteményes kötetei egy évszázadon át csonkán jelentek meg, kihagyták belőle a királyellenes verseket. A felháborító és nevetséges példák közt említsük meg Spanyolországot. 1939-ben Franco a közkönyvtárakból eltávolíttatta Ibsennek, Goethének és más hozzájuk hasonlóan „elfajzott” írónak ösz- szes művét. De valamennyi könyvellenes intézkedésen túltesz az a rendelet, amelyet a náci Németország adott ki 1933-ban, és amely a tartalomra való tekintet nélkül ítélte megsemmisítésre mindazt a nyomtatványt, amely a zsidó származású, vagy a haladó szellemű, a nácizmussal szembenálló írók munkáit tartalmazza. Az utcákon vészes fényű máglyák lobogtak fel, lángjukat Heine, Freud, Brecht, a két Mann. Hem- mingway írásai táplálták... VÉRTEST MIKLÓS A Kossuth Könyvkiadó újdonságai között találjuk a Zrínyi Kiadóval közösen megjelentetett A béke katonái című művet, G. Sz. Csebotarev alkotását. Falusné Szikra Katalin. A termelékenység és hajtóerői című művén kívül megjelentette a kiadó Denis Langlo- is: Fekete akták című érdekes összeállítását, amely a francia ' tezsi gszolgáltatás gyakorlatából mutat be néhány példátlan esetet. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közösen gondozta a Kossuth Vlagyimir Guszev történelmi regényét, amely A felszabadító címmel jelent meg. Ismét kapható Hollós Ervin és Lajtai Vera közös műve, a Köztársaság tér 1956. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette a nálunk is népszerű Arkagyij Gajdar kisregényeinek és elbeszéléseinek válogatott kötetét, A dobos története címmel. Az ifjúság számára készített antológia A hazudós lány, amely lengyel elbeszéléseket tartalmaz. A Képes földrajz sorozatban — második, bővített kiadáshan — látott napvi- lágot Tüskés Tibor Magyar- ország című műve, két térképpel, sok képpel, illusztrációval. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonsága a Budapesti ballada Georgij Kolotov tudósításait tartalmazza. Sok rangos írás olvasható a Jelenlét című antológiában, amely a felszabadulás utáni magyar irodalom legjobb alkotásaiból ad ízelítőt. A Szépirodalmi Zsebkönyvtár legfrissebb köteté Szabó Magda regénye. Az őz. A kiadó felszabadulási kisregénypályázatának díjnyertes műve Tóth Benedek; Nincs visszaút! című regénye, Kerti Viola illusztrációival. Megjelent Hernádi Gyula regénye, a Vörös rekviem. A Mikrokozmosz füzetek sorozatának új kötete Kormos István verseit tartalmazza N. N. bolyongásai címmel. Kosztolányi Dezső kisebb írásainak köteteit szintén újabbal gazdagította a kiadó; az Ércnél maradandóbb című könvv világirodalmi vonatkozású esszéit, cikkeit, ta- r ■,1má’“'rrit ta-^eirnn^za. Az Olcsó Könyvtár újabb kötetei Victor Hugo; Kilencvenhárom című bí-es történe'mi regénve (Aranvosi Pál fordításéban! és a Molnár Ferenc novelláit tartalmazó Ezéntolvajok. A Mezőgazdasági Könyvkiadó Dísznövénytermesztés című kötete az egyn-árt és a kétnyári növénvházi dísznövények termesztésévé1, illetve hajtatásával kapcsolatos ismereteket közöl. Megjelent Bánházi János és Fülön Gábor közös munkája, A minimális talajművelés gépei. A Zöldséges dísznövénytermesztés sorozat új kötete a Kertészet fólia alatt. Túri István és Fodor TiéA la közös munkáin. Andrásfalvy Pál és Vécsey Károly munkája A házikerti növényvédelem és korszerű eszközei. Kiácz György könyve, a Kertmesterség, a lakókert kialakításához, építéséhez és berendezéséhez ad segítséget. WEÖRES SÁNDOR: KÉK A HAJNAL Kék a hajnal, kék, harmat hinti még. Éledező tarka mező tavaszi csokra szépl Kék fönn az égi Kék fönn az ég! Tavaszi szellő fújja hátunk, ragyog a kikelet, örül a lég! Nóta, meg ne állj, szállj te, szállj te, szállj! Fütty kanyarul, arc kipirul, szapora móka vár! Zeng, zsong a táj! Zeng, zsong a táj! j Viola-kedvünk, szöcske-lábunk, röpül a cinege, dalol a száj! PAKOLICZ ISTVÁN: SZINKÓPA Igazán nem csoda hogy a másoló cseribarát — szent szövetség ide szent szövetség oda — jól elkerítette a Rézangyal-át mikor a körmére égett gyertyacsonkot odavágta és a lelkiismeretfurdaló sötétben rázendített egy zsolozsmára VESZPRÉMI TÁJ STAUB FERENC FESTMÉNYE Foto: Cottvald Károly
