Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-25 / 96. szám
t Felhívás: Segítséget a rászorulóknak! '„Veszélyben, bajban segít a Vöröskereszt!" A vörös- keresztes világnap idei Jelszava e humanista mozgalom bar gyományos tevékenységére irányítja a figyelmet, Az emberiség életébő! még nem tűntek el a fegyveres konfliktusok és nem szüntethetők meg a váratlan elemi csapások. Nem telik el hónap, hogy ne hallhatnánk kíméletlenül hömpölygő árvizekről, pusztító szélviharokról!, emberi településeket romba döntő földrengésekről, terméketlenséget hozó szárazságról. Ezek a tragédiák emberi életeket követelnek, sebesüléseket okoznak, hajléktalanná tesznek ezreket és éhínséggel sújtanak milliókat. A Vöröskereszt-szervezetek, szerte a világon, megtisztelő és nemes feladatúiknak tekintik, hogy segítsenek a bajba jutottaknak, a katasztrófák áldozatainak. A jó akaratú emberek millióinak személyes közreműködésével, az emberség és a nemzetközi összeifogós szép példáját adják. A Vöröskereszt Társaságok Szövetsége, átlagosan 20 naponként küld szét nemzetközi S. O. S. jeleket, a világ 122 Vöröskereszt-szervezetéhez. S a határokat áthidaló szolidaritás éhséget csillapít, sebeket gyógyít, életeket ment éj bizakodóvá tesz reményvesztett embereket. A Magyar Vöröskereszt, élvezve pártunk és kormány! zatunk támogatását, rendszeresein bekapcsolódik a nemzetközi segélyakciókba. Az elmúlt két esztendőben 21 esetben, együttesen 25 millió forint értékben juttatott el segélyt többek között a Bangladesben, Burmában, Szíriában pusztító árvíz áldozatainak, a ciprusi menekülteknek, a chilei fasiszta diktatúra börtöneiben sínylődő hazafiaknak és hozzátartozóiknak, éhező afrikai családoknak, a hondurasi hurrikán után járványveszélytől fenyegetett lakosságnak. Megsokszorozná segítségünk erkölcsi értékét, ha tagságunk, valamint o kívülállók, o falvak és a városok lakossága személyes adományait is megküldhetnénk a szenvedőknek. Az idei világnap jelszavához híven 5, 10, 20 és 50 forintos emlékíbélyegek kibocsátásával kívánjuk lehetővé tenni, hogy humanista törekvéseinkkel egyetértő mindé*» honfitársunk közvetlenül támogathassa a nemzetközi segélyakciót. Bírunk abban, hogy o magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottaik, kisiparosok és kiskereskedők, fiatalok és idősek, az emlékbélyegek megváltásával is kifejezik szolidaritásukat és segítőkészségüket a világ különböző részein bajba jutott embertársaink iránt. Köszönjük remélt támogatásukai MAGVAS VÖRÖSKERESZT ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE Hobbim — a munka t'f ti t.i 111 it.t i mm» 11 r 11 t ttt . > »! i > 11 t'.Y.’ii szamarat. A szamarak a friss szántással birkóztak és a mögéjük akasztott három fogassal. gazdájuk pedig velük. A 76 éves simontomyaj Molnár János mint mondotta, nem tud tevékenység nélkül meglenni: — Nekem hobbim a munka! A kis darab földhöz pedig elégséges a két szamár, melyek estefelé a méretüknek megfelelőre készült, szépen ^djusztált szekérrel szállítják haza gazdájukat. ~~s. — n. fotó: ka. 1 Szokatlan látvány fogadta á közelmúltban a Tolnanémedin keresztülautózó újságírókat. A faluszélen nem egészen a legmodernebb technológia szerinti, de a célnak jól megfelelő talajmunkában találtak egy vállas, izmos, idős embert és két 1975. április 25. Állattartók Itatáshoz készülődve. Cifra nem szokta meg, hogy fényké« pezzék. pezzék. Pár perccel múlt tíz órai Aparhanton idős Gyalog Rudolf kerékpárjával indul kukoricát vetni. Ma még az idő is azoknak kedvez, akik a háztájiban akarnak serénykedni. Nem valószínű, hogy dologidőben bárki is örül a hívatlan látogatónak. Gyalog Rudolf arca nem árul el bosszanko- dást. visszafordul, barátságosan invitál bennünket a házba a feleségével. Gizi nénivel együtt. Közben hazaszalad asz- szony lányuk is a szomszédból. Aparhanton a legnagyobb háztáji gazdasága idős Gyalog Rudolfnak és családjának van. Apa és fia a helybeli Búzavirág Termelőszövetkezetben dolgoznak. Idősebb Gyalog Rudolf a szőlészetben brigádvezető, fia pedig az állat- tenyésztésben. A családban a legrégibb szövetkezeti tag az asszony, Gizi néni. Az idős házaspár kettecskén él. mióta a gyerekek elszakadtak a családtól. Korán kelő, dolgos emberek. Talpon vannak már hajnalban négy órakor. Számukra ekkor kezdődik a nap, az állatok etetésével, itatásával. Az istállóban két tehén és borjú várja sorát. A 130 apró- jószágból 60 az övék. a többit a lányuknak nevelik. Házi szükségletre; ha megéheznek, legyen mit vágni, mert a faluban ritkán kapni húst. Az udvaron 20 tyúk, „ők” látják el a házat tojással. A két tehén napi 20 liter tejet ad. Igaz. kicsit fárasztó kézzel fejni. A tejet reggel, este a csarnokba hordják. Elmúltak már azok az idők. amikor az asszonyok otthon köpülték a vajat! Nem akad a háznál köpülő és a boltban veszik a túrót is. Mikor elvégezték a ház körüli munkát, várja őket a dialog a tsz-ben. ahonnan nem hiányozhatnak. — Miért csinálják, nem sok pmit vállalnak? — A vérünkben van a munka — mondja a házigazda. — Ebbe nőttünk bele, szeretjük is az állatokat, egészen addig foglalkozunk majd tartásukkal, míg meg nem unjuk. Gyakran mondja a lányom is. „nincsenek maguk arra rászorulva, ne dolgozzanak annyit!” Eddig azért foglalkoztunk állattartással. hogy segíteni tudjuk gyerekeinket, most meg axért: ha nyugdíjba megyünk, ne szoruljunk rájuk. A feleségemnek ez az egy éve van hátra,, nekem pedig pár év a nyugdíjig. Tehenet mindig akarunk tartani, mert szeretjük a tejel. Kiadásaink is mindig lesznek; gépesített háztartásunk van. villanymorzsoló és daráló segíti a munkánkat. Rádiót hallgatunk, tv-t nézünk. — Marad idejük arra is? — Egyszerre kelünk a fele-' ségemmel, a munkát elosztjuk egymás között. Közösen egykettőre elkészülünk. Ügy igyekszem, hogy minden reggel meg tudjam . hallgani a falurádió műsorát. Nyáron öttől hétig dolgozunk, utána két órát vesz el az állatok ellátása, Sietünk, mert a tv-híradót mindig megnézzük és utána az esti műsort. Az itthon végzett munka nem megy a közös rovására. — Milyen segítséget nyújt a termelőszövetkezet a háztáji gazdasághoz? — A termelőszövetkezet biztosít takarmánybúzát, három mázsa árpát, takarmányrépát ad, két és fél mázsa fejadagot kapunk. A takarmányozáshoz gyűjthetünk szénát, ez a munka vasárnapra marad. Ilyenkor összefog a család, minden tagja segítkezik. A vőnk gépkocsivezető, a vasárnap összegyűjtött szénát éjszaka hordja be, ekkor érünk rá. Sokszor éjfélig tart a munka. Segítenek az ismerősök, jó barátok, mert segítségüket ha nekik szükséges, visszaadjuk. — Most a lányunk főz ránk £— veti közbe Gizi néni — gyermekgondozásin van. Ha nyugdíjas leszek, akkor én segítek neki, csak így haladha* tunk. Ma egyre kevesebben fog^ lalkoznak állattartással. A fiatalok nem bajlódnak ilyesmivel és nem valószínű, hogy később fognak. Az idősebbek lassan kiöregszenek, nem lesz aki folytassa munkájukat, ami! re pedig ‘gazdaságilag is szűk! ség van, ha csak a tsz-szerző! dések által kezdeményezett háztáji sertéshizlalásra gon! dőlünk. Akaratlanul adódik á kérdés: — Megéri-e állattartással vesződni ? — Hát — mondják mindkét! ten — nagy haszon nincspn rajta. De az ember a saját munkáját nem számítja. Az állattartás pénzbe kerül, ser! téstáp, malactáp, kukorica,' széna beszerzése és egyéb apró kiadások. Az állat egyszer-' re adja vissza azt a pénzt; amit tartás közben ráköltöt- tünk. Ezért, ha nyugdíjasok leszünk, akkor is tartunk állatokat, mert munka nélkül hogyan is élhetnénk. A beszélgetés után megmvü tátják gazdaságukat. Az ud! varon tyúkok, fehér és sárga csibék kapirgálnak. Két hét múlva már rántott csirkét ehetnek! Gizi néni vödörben vizet hoz, férje előveszi a Cifrát, hogy megitassa. VERESS ÉVA Tavasz a Paksi Állami Gazdaságban Vetik a kukoricát — Először paradicsom — Javulnak az őszi vetések terméskilátásai Mint a megye valamennyi mezőgazdasági nagyüzemében, a Paksi Állami Gazdaságban is a végéhez közeledik a tavaszi mezőgazdasági munkák dandárja. Ebben az esztendőben több, népgazdasági érdekből is fontos terméknek jelentősen megnövelték a vetésterületét, így a tavalyi 144 hektárral szemben idén 320 hektáron vetettek cukorrépát. Ennek a fontos növénynek vetését időben megkezdték, s április első harmadában az egész területen befejezték. Zöldborsót, amit zömében a Paksi Konzervgyárban dolgoznak fel, tavaly 105 hektáron termeltek, idén ennek több, mint háromszorosát, 300 hektárnyit vetettek. Az idén először termelnek a Paksi Állami Gazdaságban paradicsomot. Ennek az ültetését és a betakarítását is teljes mértékben gépesítik. A gazdaság 7,5 millió forintért gépsort vásárolt erre a célra. A paradicsom termőterülete idén 80 hektár. Az elmúlt hét közepén hozzáláttak a kukorica vetéséhez. Ebből 2135 hektáron kerül a földbe a mag. Előzetes felméréseket végeztek az ősszel vetett gabona terméskilátásainak felbecsülése céljából. A nehéz időjárási körülmények miatt a tervezettnél 20 nappal később került földbe az elmúlt év utolsó negyedében 2667 hektáron a búza, és 191 hektáron az őszi árpa. Közvetlen a tél elmúltával végzett felmérések szerint a vetésterület 26 százalékán jónak minősült a vetés, 53 százalékán közepes minőségű, a hátralévő 21 százalékon pedig gyengének mutatkozott a, növény fejlődése. A télen elvégzett fejtrágyázás, s a gondos gyomirtás rrjeghozta az eredményét. A növények fejlődésében jelentős javulás következett be. Ma már a vetésterület 60 százalékán jónak mondható a terméskilátás, a becslések szerint itt 45 mázsa feletti termést takaríthatnak be hektáronként, s a hátralévő 40 százalék is közepes minőségű, ahonnan 40 mázsa fölötti átlagot várnak. így idén nyáron a kilátások szerint megközelítik az elmúlt évi rekord terméseredményeket I
