Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

\ Adminisztrátorok lAárnlrfeíráfer: SMSnos admini sztrác iáva'l, h ivatalos ügyek intézésével, irányító só­ra I foglalkozó személy. Vala­mely .intézmény, szervezet hi­vatali, irodai ügyeinek intéző­je, vezetője: ügyintéző, ügy­vezető:" (A magyar nyék» ér­telmező szótára.) AdrniTri&ztótonotat minden­hol találunk. Ez ás mimika? _ h allani itt-ott. Van-e rangja ennék a munkának? 'Megbe­csült emberek-e az adminiszt­rátorok? Beszéljenek erről ők, magúik. — Tíz asszonnyal dolgozom együtt, egy szobában — mond­ja Madarász Mária, a Tolna megyei Népbolt Vállalat ad­minisztrátora. — 1971-ibem ke­rültem a vállalathoz. Voltam bolti eladó, majd a számlázás­hoz kerültem. Jelenleg is ott dolgozom, elszámolóként. Fel­adatunk, hogy a vállalat üzle­teiből beérkező áruforgalmi jelentést földolgozzuk, gép- könyveléshez előkészítsük. Szeretem a munkámat, mert izgalmas. Hó végén (különösen sok dolgunk akad. Ilyenkor annyira fáradt vagyok, hogy otthon semmihez nincs ked­veim, az is előfordul: ülve el­alszom. Sok a feladatunk ak­kor is, ha valaki betegszabad­ságra megy, vagy azért kell több napra, esetleg hetekre otthon maradnia, mert a gye­reke beteg. A hiányzó munká­ját nekünk kell elvégezni. Ebben az esetben meg kell azt is gondolni, megegyeim-e az ebédet, , vagy sem. Egyetlen ember kiésése túlterhelésit je­lenít — Megbecsülik-e a munká­iét? — Amikor dolgozni kezd­tem, a fizetésem 1200,— forimtt volt. Azóta még miniden évben kaptam javítást, most 1800 fo­rintot keresek. Akik töblb éve itt dolgoznak, 2100, 2200 forin­tot kapnak. Ennek ellenére úgy érzem, a vállalatnál az adminisztrátorok erkölcsi meg­becsülése nagyobb, mint az anyagi. Aztán a közvélemény: a bátyám szerelő, fizikai mun­kás és nem tudja elképzelni, hogy én is lehetek fáradt. Hív­tak már több helyre, jobb fi­zetésért, de mit érnék azzal, ha oly,an helyen dolgoznék, ahol többet fizetnek, de nem szíve­sen végzem a munkám? Sze­rintem az a legfontosabb, ahol egy szobában dolgoznak együtt, megértsék egymást. Szükség« a belátás, ment minden kor­osztálynak megvan a maga gondja-baja. f— Hogyan Jártjai a jövőjét? — Arra még nem gondol­taim. Másodikos vagyok a ke­reskedelmi szakközépiskolá­ban, amit szeretnék befejezni. Jól érzem magam itt, nem fordult meg a fejemben, hogy tálán mégis jobb lett volna más szakmát tanulná. * Dicső Gsabáné kaSkulátor, a BHG szekszárdi gyárában. Munkakörében tíz éve dolgo­zik. 1966-bam 1600 forint volt a fizetése, jelenleg 2650 forintot keres. — Nem könnyű számoWkaí dolgozni, de ezt a munkát is meg lehet annyim szokni, hogy nem fánaszt Amikor minden­ki géppel dolgozik, nagy a zaj, Bírni megviseli íaz embert, az ülés is fárasztó egész nap. Igaz, nem végzünk termelő­munkát, de ahhoz, hogy a vállalat belső élete folyamatos legven, szükség van ránk. Egy időben fejben, írásban szoroz­tunk, adtuk a számokat össze, az utóbbi években ez a mun­katerület is sokat fejlődött. Gépek segítenek bennünket, új feladatokat kapunk, ami na­gyobb gyakorlatot, szélesebb látókört igényelnek. Nem tu­dóm hová soroljam az admi­nisztrálást, mert a szellemi megterhelésen túl fizilkaiilaig is igénybe veszi az embert. •— Lehet-e előrehaladná ? — Ez a dolgozón múlik. Aki­nek nincsen családja, köny- myebb az előrehaladás, ' nyu­godtan tanulhat Rám otthon főzés, mosás, takarítás vár. A család sokat segít, az időm így ds kevés. Hite va» kora reg­gel tanulhatok csak, — Mit? — A KGM kalkulátora tan­folyamét indított, a kétéves iskola elvégzésié után képesí­tett kalkulátor leszek. Szak­mám, végzettségem lesz. Egy jó adminisztrátornak sokat kell tanulnia, figyelemmel kell kísérnie a havonként megjele­nő közlönyöket, ismernie kell saját területén kívül mások munkáját. — Elégedettetek érzi magát? — Nékem így jó, ahogy van. Uj munkahelyre nem szívesen mennék. Ezt a munkáit szok­tam meg, és meg is szerettem. Arra sem panaszkodhatok, hogy nem .becsülnek meg. Szép fizetésem van. Voltam élen­járó és Iriváió dolgozó. Nem bántam meg, hogy adminiszt­rátorként dolgozom, • Szekstsárdon a Volán 11. szí Vállalat 2150 dolgozója közül 140 az adminisztratív munka­körben tevékenykedők száma és 80 százalékuk nő. — Ezt a munkát nem szíve­sen végzi el férfi — magya­rázza Temesd Jenőné bevétel- eűlenőr, aki 18 éve dolgozik itt — Elsősorban azért, mert nem szeretnek papírmunkával bíbelődni. Másodszor kevés a fizetés. Azért a ipénaért, amit nekünk fizetnek, a férfiak nem jönnének él ebbe a munka­körbe dolgozni. Ha egy férfi ugyanazt a munkát végzi mint ón, több .pénzt kap érte. Ha csak annyi' a fizetése, mint az enyém, egy-kettőre kiemelik és olyan munkaköribe helyezik, ahol több .pénz kerül a fizeté­si borítékba. Az egyenlőségről még mindig többet beszélnek a termelési tanácskozásokon, mint amennyit tesznek érte. — A Volánnál is? . — A vállalat értünk, nőkért elég sokat megtesz, de a régi szemlélet még mindig éL Aho­va minket egyszer beskiatu- lyáznaik, onnan nehéz kitörni. Gátló körülmény, hogy a csa­lád mellett nekünk fárasztó a tanulási *■— Megbecsülik a munkáját? — Nagyediiac éve jöttem visz- caa szülési szabadságról. Előtte elvégeztem a forgalmi tiszti tanfolyiaroot Csak most ér­zem, hogy kaptam is a válla­lattól: ötszáz forintot emeltek a fizetésemen. Mindenképpen kellett volna fizetésjavítást kapnom, de nem biztos, hogy ennyit. A keresetem jelenleg 2600 forint, a portás 2200— 2400 fortnfot keres. Ha most lennék 18 éves, akkor más megoldást keresnék. Bár a miai fiatalok ezen a területen is előnnyel indulnak. Nagy a zaj. Dolgoznál:: a gé­pi adatfeldolgozók. Kezelőik valamennyien lányok, asszo­nyok. Csoportvezetőjüknek, Kovács Zoltánnénak első mun­kahelye a Volán Vállalat. Las­san húsz éve dolgozik itt, aho­vá 'hirdetés útján került. Elő­ször a statisztikai csoportba. 1964-iben közgazdasági techni­kumot végzett Ekkor került az ügyvitelre, ahol lényeges vál­tozás történt. Beindult a gépi adatfeldolgozás. A Mercedes SR 42 típusú számológépek he­lyett jelenleg Addox típusú svéd gépekkel dolgoznak. Akik ide kerülnek 1300 forinttal kezdenek. A fizetés 1700—2250 forint között mozog. — Milyen munkát végeznék a lányok? — Akik a gépekkel dolgoz­nak, több mint 11-féle fediaidait- ikönt látnak él. Munkájukat a fizikai munkához sorolnám el-; sósodban, mert a lyukkárty»­készítés zajártalommal jár, ha pedig valaki hosszú ideig csi­nálja, az előbb-utóbb ingerlé­keny, ideges lesz a gépek mo­noton zaja miatt. Ülőmunka ás egyben, a kéz állandóan jár, miközben figyelni kell nagyon, hiszen egy szám rossz leütése komoly .gondot okozhat. A fe­gyelemről nem is beszélek,' ha valaki hiányzik, akár csak na­pokat is, a munkáját a töb­bieknek kell elvégezni, ami bizony nem kis dolog. Ha itt dolgoznának azok, akik úgy vélekednek, hogy ez nem mun­ka, más véleményen tennének. Kovács Zoltánná kétgyerme­kes családanya, fia kilenc-, lá­nya tizenegy éves. Talán ezért érti meg könnyein azokat, akik keze alcitt dolgoznak. Tizen­három ember munkáját irá­nyítja, szervezi. Ahhoz, (hogy dolgát jól csinálhassa. két és fél éves folyamatszervezői tan­folyamét végzett. Ismeri a munka minden fázisát, a -gépek működését Csoportvezetőként 3400 forintot keres, nagy a fe­lelőssége, de nem bánta meg, hogy adminisztrátor lett, vi­szont ha íaz életét újra kezd­hetné, akikor továbbtanulna. Matematikát. — Ha a 'lánya adminisiztrá'- itor alkarra Iónná., engedné? — Hát ha nagyon akarná, akkor igen, de csak a gépi adatfeldolgozáshoz, mert ez érdékes, állandóan változó. • — Mindig azt hittem, hogy be adimlnisztrátorok „akia- kúkacok”. Ülnek az asztalnál és csak számolnak. Néha mo­gorván körülnéznek, vagy ha­ragosam szólnak arra, aki za­varja őket Most látom csak, amióta magam is közéjük tar­tozom, hogy nem így van. Kezdem őket megérteni, sze­retni, becsülni. A munkát, Bimit csinálok, mint kívülálló, sokkal könnyebbnek képzel­tem el. Érdekes a dolgom. Ran­got is ad az a tudat, hogy nem vagyok felesleges ember. — meséli magáról Pál, Ibolya, aki 1974-ben érettségizett. Óvónő szeretett volna lenni, de szo­ciális, családi körülményei úgy alakították életét, hogy bérel­számoló tett belőle. — Sokait számolok, de eddig még nem bántam meg. — Becsülik? :— Mint munkatársat is, és tränt nőt is. 1300 forinttal vet­ték fed, 1600 forintra emelke­dett a kereseteim azóta, még­sem vagyok túlfizetve. — Végiképp letett arról, hogy óvónő legyen? — Azt hiszem innen megyek nyugdíjba. A vágy, hogy ta­nuljak, megmaradt bennem. Ama gondoltam, elvégzem a marxista (középiskolát. Egy kis politikai képzés 'iám fér, a vi­lág dolgai óndekéLnék. — Mi kell a megbecsülésen kívül? — Nem tudom ki, hogyan van ezzel a kérdéssel. Szeret­ni kell azt, amit csinálunk és érdeklődni ds kell iránta, hogy jód végezhessük. * Beszélgettünk. Ä klasszikus értelemben vett adminisztráto­rokat alig találtam. A mai ad­minisztrátor lányok, asszonyok az érettségi bizonyítvány meg­szerzésén kívül ibanu'toaík, to­vábbképzik magúkat, megvál­toztak munkakörülményeik. Hová tartoznak? — maguk sem tudják. Eredményes mun­kavégzésükhöz nem kell egye­temi, főiskolai végzettség, a mindennapi munka fizikailag is, szeűiemileg is igénybe ve­séi őket Vékony réteget al- fcodmak az adnriániszitrátorok, de nélkülük nehéz lenne a gyá­rak, üzemek és intézmények életét elképzelni, VERESS ÉVA Kiállítások i A vitrintől a diorámáig Nincsen hét. de talán nap sem, hogy az újságok, a rádió vagy a televízió jóvoltából ne kapnánk hírt valamilyen ki­állítás megnyitásáról. A kiál­lítás célja: — ismeretközlés, még abban az esetben is. ha csak egy konzervipari terfnék- bemutatóról van szó. A továb­biakban nem ilyenekről be­szélünk. hanem a közművelő­dést segítő kiállításokról, eze­ken belül is a múzeumiakról. Beszélgetőtársunk dr. Szilágyi Miklós, a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum igazgatója. — Bevezetőül egy harminc­öt évvel ezelőtti emléket! A Nemzeti Múzeum akkori állat- tárában szertári üvegszekré­nyekből bicsaklott nyakú ró­kák és molyos oroszlánok néz­tek a látogatóra, olyasfajta pózban, mintha merevgörcs- ben pusztultak volna el. Ezek szerencsére eltűntek és ma pompás diörámák fogadják a múzeumba járót. A kiállítások technikájában a felszabadu­lás óta valóságos frontáttörés következett be. Hol és milyen szempontok szerint tanítják a muzeológusoknak a kiállítá­sok rendezését7 — Sehol! Á nagy, állandó kiállításokat a Központi Mú­zeumi Igazgatóság megfelelő csoportja kivitelezi, a szak­emberek javaslatainak, „for­gatókönyvének” felhasználásá­val. Az időszaki kiállításokat minden múzeum úgy oldja meg, hogy anyagi erejéből és szakemberei fantáziájából te­lik. A rendezés elveinek vál­tozása azonban jelentős, ha nem is egyenletes. ; — Milyen költséggel jár egy-egy szakterület állandó kiállításon történő, bemutatá- M? ■ ' — A költség mffliős nagy­ságrendű, éppen ezért kell na­gyon jól meggondolni a szem­pontokat. Azt. hogy mit és miért akarunk bemutatni, — A szekszárdi múzeum ál­landó kiállításai már több, mint egy évtizedesek. Terves- nek-e újakat? — Igen, ezek a kiállítások csakugyan elöregedtek. Újab­bak rendezésére a következő ötéves terv elején kerül sor. Ezt azonban sok munka elő­zi meg. Az idén elkészítjük a témavázlatokat. Ezeket meg­vitatjuk főhatóságainkkal, a társintézményekkel, a TIT-tel és a pedagógusokkal. Utóbbi­akkal azért, hogy a kiállítások ne legyenek öncélúak, hanem kapcsolódjanak a közművelő­dési. oktatási igényekhez. ^ — Rendezési elveket emlí­tett az imént..] — Á múzeumnak nem az a célja, hogy kincseket tegyen közszemlére, hanem, hogy összefüggéseket világítson meg. Az olvasókat bizonyára meglepi, talán felháborítja, hogy raktárunkban „értéke­sebb” tárgyakat is őrzünk, mint amilyeneket a kiállítá­egyetlen számot 1974-bőL Ta­valy — a Babits-házat nem számítva — 30 361 látogatónk volt. Közülük 14 930 tanuló. Nem véletlenül kívánjuk az elkövetkező idők kiállítá­sainak megvitatásába bevonni a pedagógusokat. Azt szeret­nénk. ha oktatási terveikbe be­építenék a „múzeumi órákat”, amire Cegléden már van pél­da. Nincs riasztóbb, mint a termeken párosával végiglo­holó gyerekek látványa, akik­nek a pedagógus csak egy-egy „érdekességre” hívja fel a fi­gyelmét. Vezetőt természete­sen kívánságra adunk, csak­hogy az egyetemi végzettségű muzeológusok esetében tulaj­donképpen luxus, a hivatásos tárlatvezetők alkalmazásának pedig nem vagyok híve, mert ez eiőbb-utóbb lélektelen da­rálássá fajuk — Nagy külföldi múzeumok­ban. így például Berlinben lát­tunk, azaz pontosabban: — hallottunk már kis összegű pénz bedobásával működő magnetofonvezetést i& — Van már Budapesten is,' sőt az új állandó kiállítások létrehozásakor nálunk is lesz, — Érezhető-e azt időszaki kiállítások látogatottsága a múzeum egészének forgalmán? — Igen. Gondolok a megye-: beli és innen elszármazott művészek bemutatójára ta­valy április—májusban, vagy a szeptember 29-i „arany va­sárnapra”. ami egymaga több látogatót hozott, mint máskor egy hónap. A kiállítások lá­togatottságának grafikonja azonban sajnos időjárási ösz- szefüggéseket is mutat és így mérhetővé teszi termeink fűt, hetetlenségét, — A megyei múzeum kívül­ről szép, de belülről nem ép­pen praktikus. Hogyan terve­zik a kiállítási lehetőségek nö­velését? i — Az emeleten 6 méter 7íi centis teremmagasság van,: Ésszerűnek látszik galéria lét­rehozása. I — Kiállítási lehetőségek * megye más pontjain? — A különböző művelődés? házakba (Fadd), vagy könyvi tárakba (Paks) vándorolta« tott anyagon kívül a legtöbbet a májusban nyíló Simon tor« nyai kiállítótermeink nyújt-! ják majd. Még ebben az év« ben hasonló lehetőséget ka-! punk Dunafőldvárott a vár« toronyban. 1 Dombóvár kap mú­zeumot? i •■’■»we. ' 1 — Egy múzeum megnyitásá­hoz elsősorban is miniszteri engedély kelL Ezen kívül a helyiek támogatása és az, hogy a tervezett múzeumnak legyen mondanivalója. Mini Nemzeti Múzeumot nyitni nem lenne értelme. A dombóvári múze­um létesítése a városi műve­lődési ház felépítésének függ­vénye. A város vezetői ezután a mai művelődési házat szán­ják erre a célra. Elképzelé­sünk szerint itt helytörténeti jellegű (munkásmozgalom, vasütasság. uradalmi cseléd­ség) gyűjteményt kellene ki­alakítani. a nagyon távoli jö­vőben pedig kutató muzeoló­gusi státuszt is. a ORDAS IVÁN ? sokon láthatnak. A történe­lem az összefüggések láncola­ta. A múzeum fő mondani­valója. az összefüggések téte­le. Számunkra minden egyes tárgy — kiállítási szempont­ból — akkor ,értékes, ha a mondanivalót szolgálni tudja. — Figyelte-e már valaki, hogy a közönségre az eredeti elképzelések szerint hatnak-e a kiállítások? ^ — Természetesen igen is a tapasztalatok változatosak. Szeretnénk előbbre jutni. Csak 1975. április 22,

Next

/
Thumbnails
Contents