Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-20 / 92. szám
agazin * magazin agaisa Szódabikarbónát a megrögzött dohányosoknak? Az erős dohányos tulajdonképpen kábítószer-fogyasztó. A kábítószer neve: nikotin. A dohányos éppúgy szükségét érzi a nikotinnak, mint ahogy a kokainfogyasztó nem tud meglenni kokain nélkül. De ha a dohányzás fiziológiai szükséglet, miért van az, hogy egyeseknek elég napi néhány cigaretta, mások elszívnak harminc, negyven cigarettát is? Az amerikai pszichológus, Stanley Schächter véleménye szerint, erről a vizelet savtartalma vall. Az erős dohányos vizelete rendkívül savas; a nikotin igen gyorsan távozik a véréből és ez arra készteti, hogy egyik cigarettáról gyújtson a másikra. Aki viszont keveset szív, annak lúgos a vizelete, tehát a nikotin sokkal lassabban távozik a vérből. Schächter, aki maga is erős dohányos, számos kísérletet végzett önkéntes jelentkezőkön feltételezésének bizonyítására. Egy néhány évvel ezelőtt végzett kísérlete során egy csoport erős dohányosnak (akik naponta húsznál több cigarettát szívnak) négy napon át igen alacsony nikotintartalmú Cigarettát adott. Bár a kísérleti alanyok napi cigarettafogyasztása 25 százalékkal emelkedett, mégis olyan ingerlékenyekké váltak, hogy néhányuk családi élete is felborulni látszott. Bár a kísérleti alanyok kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy Schächter cigarettái rendkívül rosszak, mégis egyre többet szívtak. Vajon mi as {pka ennek? Schächter véleménye szerint * furcsa magatartás nem pszichológiai, hanem fiziológiai természetű. Állításának bizonyítására ismét önkéntes jelentkezőkkel újabb kísérletbe kezdett. A kísérleti alanyoknak naponta 10 gramm C-vitamint kellett fogyasztaniuk. Mint ismeretes, a C-1 vitamin hatására a vizelet savasabbá válik. Több száz önkéntes jelentkező vizsgálata során kiderült, hogy mindegyikük 10—17 százalékkal több cigarettát szívott Ez volt Schächter feltételezésénél első bizonyítéka. Ezután SchaChter kezdte vizsgálni azokat a helyzeteket, amelyekben a dohányosok általában többet és gyakoribb szippantásokkal szívnak. Utolsó próbaként Schächter olyan pszichológiai teszt-, vizsgálatot hajtott végre, amely rendszerint igen feszült állapotba hozza a kísérleti alanyokat, úgyannyira, hogy cigarettafogyasztásuk olykor 50 százalékkal is növekszik. Minden egyes önkéntes jelentkezőnek néhány gramm szódabikarbónát kellett elfogyasztania. Mint ismeretes, a szódabikarbóna stabilizálja a vizeletet. A vizsgálat sorárt kiderült, hogy a kísérleti alanyok Cigaretta- fogyasztása ' egyáltalán nem növekedett. Tanulság: a szódabikarbóna ugyan nem szoktat le a dohányzásról, de megakadályozza, hogy az ember rendkívül feszült idegállapotban többet dohányozzék. Schächter véleménye szerint tehát a szódabikarbónát kötelezően be kellene vezetni a megrögzött dohányosok étrendjébe. , A szerelem is kábítószer Víz alatti kutató] ármű f ©IZA&OMEB* BTZAUdAT » í Egy ostromlott vár parancsnoka megadta magát XIV. bajos hadvezérének, cfArtag- nannak. A kapitulációé okmány átadásakor a várparancsnok így szóit <f Artagaanr — Csalt azért egyeztem Sete 8 kapitulációba, mat elfogyott IHlSkHPOlvIA» t . ■ ^s- . -i— .-flAraá t CTArtagnan igf eálasroBS " r~ — Bizalomért ~ bizalmat. Csakis azért ajánlottam fel »nőknek a kapitulációt, mert kilőttük: az afolaó puakaeo- írónkat ta, B Szélerőm! ( Érdek es tervei terjesztett Hó holland mérnökök egy csoportja: azt javasolják, hogy 500 szélmotorból álló villamos ■ erőművet építsenek az országban az Északi-tenger mentén szinte állandó szél felhasználására. Az erőmű a számítások szerint 450 megawatt teljesítményű lenne és így helyettesítene egy atomerőművet, amelynek építését a holland kormány tervbe vette. A szélmotorokat — igen nagy, 50 méteres vitorlák hajtanák f A tervet érdeklődés fogadta fez országban, ahol a nagy népsűrűség miatt a lakosság egy része ellenzi a nukleáris erőművek építését. A mérnökök elképzelését most az állami energiabizottság tanulmányozza. . "A szerelem ugyanolyan hatást fejthet ki, mint a kábítószer, mégpedig szigorúan fizikai értelemben is. Erre a megállapításra jutott a Harvard Business Sebőd pszichológusa. Napfénykonyhák kerülnek piacra Az Üzbég SZSZK tudományos akadémiájának alkalmazott fizikai intézetében a tudósok napenergiával működő melegítőt, hűtőszekrényt, szárítógépet, desztillálóit (vízlé- párolót) szerkesztettek és kidolgozták a többemeletes házak heliofűtésének berendezéseit. Az üzbég tudósok találmányai jól beválnak a gyakorlatban: már öt év óta működik a csarvaki vízi erőmű gépműhelyének tetejére szerelt vízmelegítő, amellyel százfokos vizet lehet előállítani. Használhatónak bizonyult a napfényerővel működő zöldségszárító, amelyet a bokharai terület egyik szovhozában állítottak fel., A helioszárítók gazdaságosak és higiénikusait. A „Safirkan” nagy karakül- tenyésztő szovhoz nemrégiben hatalmas, napenergiával működő, desztillátort kapott az üzbég geofizikusoktól. Ez a berendezés 24 óránként 4 tonna olcsó ivóvizet biztosít a gazdaságának. Bokhara közelében épül a heliotechnikai berendezések gyára. Első termékei — „napfénykonyhák” és vízmelegítő berendezések — 1975. végén kerülnek piacra. Ml A VONZÓBB? A dúsgazdag agglegény így,; szól-legjobb barátjához; — Ha-tvai>éwes vugyok ugyan, de nagyon szeretnél?...feleségül. venni egy csinos fatal lényt Mit gondolsz, nagyobb esélyem .lenne, ha ötvenévesnek adnám ki magam ? Barátja derűsen mosolyogva így válaszai: — Azt hiszem^ o legnagyobb esélyed akkor lenne, ha azt mondanád, hogy 75 éves vagy. Stanton Peele. Á kábítószerfogyasztókhoz hasonlóan a szerelmeseknél is tapasztalhatók olyan fizikai zavarok, amelyek a megszokás, vagy éppen a hiányérzet következtében lépnek feL „Tinro—2” néven víz alatti kutatójárművet készítettek és próbáltak ki a Fekete-tengeren szovjet szakemberek. Két személy tíz óra tartamára merülhet le a víz alá az újfajta kutatóeszközzel. Jóllehet a „Tinro—2”-t daru bocsátja vízre a hajó fedélzetéről, a mélybe merülve könnyen változtathatja helyét vízszintes és függőleges irányban, az akkumulátorok áramával meghajtott hajócsavarja segítségévek A kutatók állandó rádiókapcsolatot tartanak az anyahajéval, s a hidrolokátorral folyamatosan ellenőrizhetik tartózkodási helyüket Veszély esetén egy különleges berendezés gyorsan a felszínre juttatja a bajba jutott kutatókat A „Tinro—2” utasai a nyomásálló ablakokon át film- és fényképfelvételeket készíthetnek a kutatóhajóra kívülről felerősített erős reflektorok fényénél. Módjuk van annak vizsgálatára is, hogy a tengerek élővilága miként reagál a különböző hanghatásokra, a fényre^ vagy az elektromos mezőre. Egy különleges berendezéssel vízmintát és talaj-; mintát is tudnak venni a kutatók a »Tinro—2’’ merülése során. II freon fenyegeti az atmoszféra egyensúlyát A* amerikai Science efmfi folyóirat (hasábjain két kutató érdekes tanulmányt tett közzé. Eszerint mindazok a nők. akik hajlakkot használnak, részt vesznek egy óriási merényletben, amely minden élőlény létét fenyegeti. Ugyanígy az „összeesküvők’* közé tartoznak azok a férfiak, akik aerosolos borotvakrémet használnak. Ralph J. Cicerone és Richard S. Sto-' larski logikus meggondolásból indulnak ki. Az aerosolos készítmények ugyanis freont tartalmaznak. Minthogy világszerte egyre több aerosolos készítményt gyártanak, mind több freonra van szükség. Az évi termelés átlagosan 9 százalékkal növekszik, ebben az évben minden bizonnyal eléri az 1 millió tonnát. A freon nehezebb fajsúlyú, mint a levegő. de a gáz egy kis része mégis eljut az atmoszféra felsőbb rétegeibe. Freonmolekulák kimutathatók 12 000 méter magasságban, de eljutnak a Földet burkoló ózonrétegig is. amely 25—? 35 000 méter magasságban található. Ezekben a molekulákban az ibolyántúli sugarak hatására a következő reakció megy végbe: A freonmolekula 1750—2200 angstrom erősségű ibolyántúli sugárzás hatására felszabadít egy klóratomot, amely két szakaszban — egy ózonmoiekulával és egy oxigénatommal egyesülve — felszabadít két kétatomos oxigénmolekulát. Ezután a klóratom ismét „támadást intéz” az ózonmolekulák ellen. Az ibolyántúli sugárzások megszűrésére szolgáló ózonréteg tulajdonképpen életvédelmi szerepet tölt be. Ha az ózonréteg csökken, súlyos zavarok lépnek fel Földünk éghajlatában. Ezt követően megbomlik Földünk ökológiai egyensúlya is: a túl nagy mennyiségű ibolyántúli sugarak hatására károsodik a* vege- , táció. de az óceánok és a folyók vize is. Az állatvilág éppúgy áldozatul esik a mértéktelen ibolyántúli sugárzásnak, mint az ember. Az ibolyántúli sugárzás elsősorban szemünket és bőrünket veszélyezteti. Rowland kiszámította, hegy a sztratoszféra ózonrétegének 1 százalékát már „sikerült” elpusztítania az embernek, és ennek tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban ebben az évben 8000-rel több bőrrákos megbetegedést tapasztaltak, mint a korábbi években (a statisztikai adatot az Amerikai Tudományos Akadémia tetté közzé). Ha' ötven év alatt lekötjük az ózonréteg 10 százalékát, a bőrrákos megbetegedések száma egyedül az Egyesült Államokban évi 80 ezerrel növekedhet. , ' Nyilvánvaló, hogy az aerosolos borotvakrém és a két amerikai kutató által felvázolt katasztrófa között' olyan nagy az aránybeli eltérés, hogy ember hajlamos ezt a gyászos előrejelzést . kissé szkeptikusan, cinikusan fogadni. Mint már említettük, a fi-eon' négyszer olyan nehéz; mint a levegő, ezért 10 000 méter magasságon felül csak elenyésző mennyiségben található. De minden kétséget kizáróan ilygp magasságban is van freon. 1972-ben Los Angeles és a Déli-sark között végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a toposzférában. vagyis körülbelül 11 000 méter magasságban 1000 milliárd levegőrészecskére 61 rész freon jutott. 1973-ban az A tlanti-óce- án felett ugyanilyen magasságban 85 fre- onrészecskét mértek. Az év elején aSpitz- bergák felett ugyanebben a rétegben már 120 freonrészecskét mutattak ki. Mint láthatjuk az ózonréteget támadó freon mennyisége szakadatlanul növekszik. A freon előállítása nem új keletű do-’ log. Első ízben 1930-ban szintetizálták. Kémiailag semleges, az atmoszféra alacsony rétegében semmiféle kémiai reakciót nem idéz elő. Szinte kizárólag hűtésre. valamint festékek, lakkok, rovarirtók. kozmetikai cikkek stb adalékanyagaként használják. 1971-ben egyedül Franciaországban összesen 292 millió aerosolos flakont gyártottak (ebből 93 millió tartalmaz hajlakkot. 80 millió - kölnit, 28 millió gyógyszeripari terméket, 38 millió tisztítószert. 29 millió rovarirtót, 24 millió más egyéb terméket). Rowland és Cicerone véleményei szerint 20—40 év leforgása alatt- a-freon az atmoszféra alacsonyabb rétegeiből feljut a felsőbb rétegekbe. Ne várjuk meg, hogy lustaságunk — amely miatt jobban szeretjük a kész borotvakrémet mint .a saját kezűleg készített habot — jóvátehetetlen katasztrófát eredményezzen. , \