Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

A személyiség szocialista arculata A mióta hazánkban is a mun­A kásod&tály került hatalom­ra és megkezdődött az osztá­lyok közötti korlátok lebon­tása, azóta az osztályhovatar­tozás nem jelöli ki szinte ter­mészeti törvényszerűséggel az egyénnek a társadalomban betöltendő helyét. Neki kell döntenie, s egyre nagyobb mértékben módjában áll vá­lasztani, hogy milyen helyet kíván elfoglalni. A döntés kényszere a szo­cializmusban sem hiányzik, de míg más korban csaknem ki­zárólag külső kényszer volt, addig nálunk egyre inkább belső kényszerként jelentke­zik, s egyre többen vannak, akik kedvező feltételek közt ezt tehetik és teszik. Mi több: egyre inkább igaz, hogy az egyén életének viszonylag ko­rai szakaszában, s bármelyik későbbi szakaszában is egyre inkább beleszólhat a feltéte­lek alakításába is, tanulással, a demokratikus fórumok ki­használásával stb. Mindez azonban önmagában még viszonylag kevés: lehe­tőség mindössze arra, hogy az egyén modern emberré, a kor színvonalán álló szocialista személyiséggé váljék. E lehe­tőséget valósággá az teszi, hogy állandóan és tartósan hatnak rá a szocializmus vi­szonyai a tanulás és a cselek­vés közben. Bár ellentétes irá­nyú hatások olykor lerombol­hatják ezt az eredményt, az egyén tudatosan felerősítheti, tudatossá teheti a hatásokat. Másként szólva: a társadalmi gyakorlat, s a megismerés szerves egységben formálják a szocialista személyiség arcula­tát. Akinek ügye, hogv képessé­gei kibontakozzanak, szemé­lyiségé teljessé váliék, az mér­legelni kényszerül. Számba kell vennie a társadalmi fel­tételeket és saját adottságait (mindegyiket maximális non- tossággal), s ezek ismeretében dönteni. Röviden: öntudatos emberként kell cselekednie. Adottságokról, s nem vágyak- rdfc van szó. öntudatos ember az adottságok értékelése alap­ján engedi kibontakozni vá­gyait, s csak annyiban lépi túl a külső és belső adottsá­gokat, amennyiben azok cél­tudatos cselekvéssel megvál­toztathatók. A z öntudat nem annak ** tudata, hogy mit köve­telhetek másoktól, mit kíván­hatok a társadalomtól. Nem is egyszerűen tudása és önkéntes elfogadása annak, amit mások, a társadalom várhat tőlem, amivel másoknak tartozom. Az igazi, a szocialista öntudat e két oldal szerves egysége, szintézise. Csak az lehet öntu­datos szocialista személyiség, aki tisztában van azzal, milyen viszonyok alakítják sorsát, személyiségét, milyen igénye­ket támaszt vele szemben a társadalom, s ugyanakkor azt is, hogy milyen saját, esetleg különös értékei vannak neki magának, mivel járulhat hoz­zá önmaga és a társadalom alakításához. Az ember lényege kora tár­sadalmi viszonyainak összes­sége — mondja Marx. Minél inkább éli át és tudatosítja magában ezek összességét, an­nál több lehetőséggel rendel­kezik ahhoz, hogy teljes sze­mélyiséggé formálódjék. Ná­lunk, ahol a magántulajdon embereket megosztó és szem­be állító hatása csaknem telje­sen kiküszöbölődik, ahol a tu­lajdon társadalmi jellege a meghatározó, természetes, hogy az emberek egyre inkább szo­cialista módon gondolkodnak és élnek Az ár- és bérviszo­nyok össztársadalmi feltételei­nek alakítása személyes gond­dá és megoldandó feladattá válik, társadalmi-politikai ak­tivitásra serkent, a félreállókat egyre gyakrabban, s egyre egyértelműbben elítéli a köz­vélemény. If indez látszólag nagymér­1,1 tékű korlátozás, az egyéni arculat, a tulajdon­képpeni személyiség kialakulá­sa ellen hat, hiszen úgy tű­nik, hogy uniformizál. Csak­hogy ezek a viszonyok és ha­tásaik nem legújabbkori talál­mányok, ilyenek mindig is voltak Ma azonban nálunk olyan keretet jelentenek, ép­pen mert szocialista jellegű­ek, amelyekben tág tér nyílik az egyének számára a válasz­tásra, döntésre és kezdemé­nyezésre, az eredményes cse­lekvésre. Ezeket ismerve, tud­va, adottság gyanánt elfogad­va lehetünk szabadok, mert a szabadság — mint Engels meg­fogalmazta — abban áll, hogy hozzáértéssel dönthetünk. A hozzáértéssel hozott dön­tés teszi lehetővé az eredmé­nyes cselekvést, azt, hogy be- folyásolóivá és felhasználóivá válunk a természeti és társa­dalmi folyamatoknak, s nem a „sors szeszélye” vonszol bennünket. Illúzió, hogy lehet­séges személyes szabadság a korláttalanság értelmében. Ugyanaz ä Kispolgári mentali­tású ember, alá szabad idejé­ben gátlástalanul sóhajtozik az „igazi”, azaz a korláttalan szabadság után, a gyakorlati életben boldogan veszi tudo­másul bizonyos láthatóan ja­vára szolgáló korlátok létezé­sét, mint amilyenek a közle­kedési szabályok, különböző törvényes előírások, amelyek betartása őt védi, s másokat korlátoz az ő ellene való cse­lekvésben. A személyiség, a korszerű személyiség, a kor vi­szonyai által alakított ember típusa nálunk a szocialista ember típusa, a szocializmus élő, ható viszonyainak összes­sége, a kor emberének lénye­ge. Ezernyi lehetőség van ar­ra, kezdve a pályaválasztás­tól a következetesség fokáig a szocialista életmód gyakorlá­sában, hogy önálló, egészen egyéni arculatot alakítson ki. Egyre inkább módjában áll — s a szocialista társadalom fej­lődésével a lehetőségek mind jobban növekszenek — maga választotta irányokban kibon­takoztatni képességeit, s köz­reműködni mások képességei­nek kibontakoztatásában, tu­datosan beleszólni a meglévő létviszonyok formálásába. Amennyit és amilyen jelentő­sét tett mindezért, letörülhe- tetlen anya jegyként viseli ma­gán saját tetteinek nyomát, s lesz „mint minden ember, fen­ség. . .* MAKÓ ISTVÁN Most épül, május elsején avatják fel. Az ünnepségen három lovas vágtat majd be vö­rös és nemzetiszínű lobogóval. A nagy nap­ra,befejeződik a kézilabda-, a futó-, a magas- és távolugró, a labdarúgópálya építése, a dobó­körök kialakítása; kizöldell a dísznövények­kel ékes, homokozóval, játékokkal felszerelt gyermekpark. A tanév hátralévő részében, majd az új tanévben a gyepen tartják a test- nevelési órákat. Később a gyermekpark mel­lé közlekedési parkot is építenek, és az egész létesítmény jelentőségének hangsúlyozására a nemzeti ünnepeken kivilágítandó ötágú csil­lagot helyeznek magas’oszlop csúcsára. A hozzávetőleg félmilliós létesítmény mun­káit Molnár János tsz-elnök legalább olyan éles szemmel ellenőrzi, mint — például — a szántást, a betakarítást. A szép eredmény a tsz-tagok ügyességét, hozzáértését, a teljes anyagi teher vállalása mindannyiok áldozat- készségét dicséri, a szövetkezet gazdagságát bizonyítja majd. A szövetkezet neve: nagy- kónyi Haladás Tsz. A parknak mindeddig nincs hivatalos el­nevezése. A falubeliek Haladás parkként em­legetik. A szövetkezet neve után, vagy azért, mivel a társadalmi áldozatvállalás nálunk szükségszerűen közérdekű haladást eredmé­nyez — nem tudni. Nem az elnevezés oka a fontos, hanem a Haladás park. S még ennél is fontosabb az az egészséges, szocialista építő szellem, amely­nek létrejöttét köszöntheti. — b. z. — Oszlopsor a kukoricaföldeken A mezőgazdaság! Szemek vezetői nem szeretik, ha az ésszerűen, a korszerű mezőgazdasági munkavégzésnek ki­alakított táblákat oszlopsorok keresztezik. Kénytelen-kellet­len azonban néha bele kell nyugodni abba, hogy egy villa­mos távvezeték a húsz-harminc hektáros táblát szelje ket­té* vagy haladjon ót egyik széle felett. Az azonban már bosszantja, s nem hagyja nyugodni a termelőszövetkezetek vezetőit, ha felesleges oszlopsor akadályozza a munkát , Valamikor Alsónyékről vitte az áramot az az oszlopsor is, amelyet a múlt év őszén félig lebontottak. (A falu végén áll még a 615-ös A-oszlop.) Levágták a vezetéket, és a be­tongyámokról eltávolították a fenyőfa oszlopokat. Az oszlo­pokat még az őszi mélyszántás, illetve vetés előtt el is vit­ték, s ott maradt emlékeztetőül négy kilométer hosszan, egé­szen Pörböly községig a betongyámok sora. Tegnap reggel kezdtek dolgozni itt az egyik kukorica­táblán. Hat Outra és két W—50-es gép kezdte meg a mun­kát, s a gondosan irányított vetés-előkészítést zavarta az oszlopsor. A traktorok vontatta tárcsák, b.or.onák ugyan el­tudnak könnyűszerrel fordulni, de a Góliát nem. A teher­gépkocsi után kapcsolt, gyomirtót szóró szerkezet majdnem harminc méter széles, _ mondani sem kell, hogy mekkorát kell a gépnek kerülni, hogy a földben lévő Oszlopban ne akadjon el. A betongyámokat tehát akkor kellett volna eltávolítani, amikor még nem kezdődött meg a földön a mezőgazdasági munka. Most már be sem szabad engedni a terepre a da­rus és ásó gépkocsikat, mert a héten elvetik a kukoricátl Majd aratáskor, illetve a kukorica betakarításakor különös gonddal kerülgethetik a kombájnokkal a földből hetven— nyolcvan centire kiálló betonoszlopokat. S akkor majd szól­hat a termelőszövetkezet vezetősége az Áramszolgáltatónak, hogy ássák ki az oszlopokat, mert akadályozza a mezőgaz­dasági munkát. — mert nem hajt ki, nem terem kis beton­gyámot a több mint száz elfelejtett, valamikor hasznos osz­loptartó betongyám. “ Pi ­Idei téglák Palánkról Szekszárd határában újra füstöl a palánki téglagyár ké­ménye. Másfél hete begyúj­tották a kemencét, s a tél kö­zepéig égő láng több millió agyaghasábot változtat szilárd, szép csengésű téglává. A palánki téglagyár sorsa korábban kétséges volt. A vá­ros terjeszkedése lehetetlenné tette, hogy újabb és újabb te­rületről bányásszák ki az agyagot. Tavaly nyáron leállí­tották a csatári üzemet, de ennek, mert jobb a technikai színvonala, újabb öt esztendő­re megkegyelmeztek. Körülbe­lül erre az időre lesz elegen­dő az az alapanyag, amit az új bányából a gépek a présgép keverőtartályába szállítanak. A kemencéből már kikerül­tek az első idei téglák. Úgy mondják, végigégett az első kör. S az emberek ezek helyé­re a hűvös időben gyorsan hülő, de még mindig langyos falak közé rakják a csillé­ken érkező nyers téglát. A lángok őt nap alatt ha­ladnak körbe a kemencében, öt nap alatt 145 ezer téglát égetnek keménnyé. Ha ... Ha­csak bírják rakni, szedni. Ezt már Wágner Márton, a gyár vezetője mondja, panaszkod­va, hogy kevés a munkáskéz, s emiatt lassítani kell a tem­pót. Legalább ötvenen kelle­ne, hogy dolgozzanak a gyár­ban, s a jelenlegi létszám har­mincnyolc. Az udvaron sokasodnak a sárgára, vörösesre égett tég­lák. Odébb pöfögő Diesel-moz­dony húzza a nyers téglával megrakott csillesort. Egy másik gép pedig a sajtológéptől vi­szi a szárítóba a még képlé­keny, friss hasábokat. Dolgoznak a szkréperek és a bagger a bányában. A lánctal­pas traktorral húzott földgya­luhoz hasonlító szerkezet egy- egy fordulóval öt köbméter agyagot szállít a bagger, a kanalas kotrógépet tartó föld­sánc mellé. Ezt a megmozga­tott, megkevert földet szedi fel a kotrógép, s szórja a prés­gépig érő futószalagra. Az idei első téglákat most kezdik elszállítani a gyárud­varról. Sok ezer, több millió építőelemet a magasodó csa­ládi házaknak. Jövő tavasszal, ez már biztos, újra begyújtják a kemencét, s teszik ezt to­vábbi négy-öt éven át. Hogy utána mi lesz, azt addig el­döntik. A meghatározó ténye­zők között szerepel a megye- székhely fejlődésének követe­lő igénye, az építőipart is for­radalmasító technikai fejlődés; De addig még sok millió olyan tégla készül Szekszárdon, ami­nek az oldalára a gyorsan for­gó kicsi betűhenger Palánk nevét nyomtatja. — szepesi . Kérem, a világ megváltozott. Maga is hallotta? Az idén újból rendezik. Mindennap megiszom tisztán. Nyolcvannyolc éves vagyok. Minden érdekel. Gk — SzP ’ Nagykónyi, Haladás park

Next

/
Thumbnails
Contents