Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

Tennivalók a XI. kongresszus után Erősödjék a gyárhoz tartozás érzése Országos tanácskozás az idős korúak társadalmi gondozásáról A Bonyhádi Cipőgyárban Antal Gézával, az szb. titká­rával a XI. kongresszus ha­tározataiból adódó feladatok­ról. tennivalókról beszélget­tünk. — Úgy gondolom, hallgatta, nézte a XI. kongresszust. — Igen. ez természetes. Fi­gyelemmel kísértem az ese­ményeket. éppen úgy, mint a Bonyhádi Cipőgyár valameny- nyi dolgozója, — A beszámolót, s a felszóla­lásokat végighallgatva ml ragad­ta meg azon nyomban? Mirte gondolt ön, a szakszervezeti bi­zottság titkára? Milyen érzés ha­totta át? — Nem vagyok a szavak embere, s érzéseimet nehéz lenne pontosan megfogalmaz­ni. Ügy, mint a szakszerve­zeti bizottság titkára — és ez természetes — arra gondol­tam, hogy mi itt az üzem­ben mit végeztünk el eddig jól. s' a munkánkban hol ta­pasztalható fogyatékosság. A beszámolót és a felszólaláso­kat nézve, hallgatva az volt az első benyomásom, hogy a kongresszus résztvevői fontos­ságának és jelentőségének megfelelően foglalkoznak az üzemi demokráciával. Ez va­lóbon nagyon fontos kérdés. Jóleső érzéssel állapítottam meg. hogy ezen a téren mi megtettük a magunkét, s he­lyes irányba munkálkodtunk annak érdekében, hogy a dol­gozók éljenek tulajdonosi jo­gaikkal. Sok szempontból te­hát engem személy szerint Is megerősített a XI. kongresz- szus. Visszagondoltam arra, hogy két évvel ezelőtt itt ná­lunk még elég általános volt a dolgozók körében az a né­zet, hogy nincs értelme ész­revételeket, javaslatokat ten­ni. hiszen úgysem történik különösebb változás. A szak- szervezeti bizottság akkor azon fáradozott, hogy bebizo­nyítsa: érdemes érdemben be­leszólni az üzem dolgaiba. Munkálkodásunk, úgy érzem, sikerrel járt. Megnyugtatóan és ésszerűen rendeztük egye­bek között a szabad szomba­tokat úgy, hogy az valóban szabad szombat legyen és az üzem érdekei se csorbulja­nak. Elértük, hogy a tájékoz­tatás színvonala javult, sőt most már ott tartunk, hogy nyomdai úton előállított üze­mi újság segítségével növel­jük még az idén a tájékozta­tás hatékonyságát, összessé­gében mondanivalómnak az a lényege: az intézkedésekkel eredményeket értünk el, a dolgozók meggyőződtek arról, hogy érdemes előállni a javas­latokkal, az észrevételekkel. Ennek következtében a mű­szaki konferenciák, a terme­lési tanácskozások a régi ál­lapotokhoz viszonyítva aktí­vak. ■ j _______ ivvy.. — Ez azt Jelenti Antal elvtárs, hogy minden a legnagyobb rendben? Ezen a téren nincs különösebb tennivaló? ■— Számomra azt jelenti, hogy jó úton járunk. Ebben erősített meg a XI. kongresz- szus. Ezzel együtt újabb ösz­tönzést kaptunk. Miként mon­dani szokás, az üzemi demok­rácia további kiszélesítésé­hez jó alapokról indulhatunk. Feltétlenül el szeretnénk érni. hogy a csoportvezetők mun­kahelyükön minden tekintet­ben megfeleljenek a veze­tőkkel szemben támasztott ki­vánalmaknak, követelmények­nek. Ne a selejtes termékek javításában lássák a szerepü­ket. a feladatukat. Álljanak hivatásuk magaslatán. A rész­letezést most mellőzöm, min­denesetre én úey látom, az imént elmondottakra éppen az III,, i » _/ / / Antal Géza, a Bonyhádi Cipő­gyár szb-titkára. üzemi demokrácia tökéletesí­tése érdekében van szükség. Ilyen alapállásból javasol­tuk a gazdaságvezetésnek, hogy a művezetők és a cso­portvezetők részére szervez­zünk közösen gyakorlati ok­tatást. — Az üzemi demokrácia gya­korlása és a munkásműveltség növelése elválaszthatatlan egy­mástól. A jövőt tekintve, mit je­lent ez a Bonyhádi Cipőgyár­nál? r A számból vette ki a szót. Fontos feladatunk, hogy erő­södjék a dolgozókban a tu­lajdonostudat és a gyárhoz tartozás érzése. Itt is kirajzo­lódtak, bár még végleges for­mát nem öltöttek a szakszer­vezeti bizottság tennivalói. Bonyhádon 1967. óta a gyár dolgozói részére úgynevezett kihelyezett cipőipari szakkö­zépiskola működik. Eddig 38- an végeztek. Amikor a máso­dik csoport befejezte annak idején a tanulmányait, szóba „StóluiUnünk kell a (erm»> lesi együtbnűködést és koope­rációt. a kereskedelmi kapcso­latokat, a szakosodást, a tudo­mányos-technikai együttműkö­dést és a tapasztalatcserét, mindenekelőtt a Szovjetunió­ról és a KOST többi tagállcr ■sásai.’* (Az MSZMP XI. kongresz- szusáncsk határozatából.) HAZÁNK GAZDASÁGI FEJ­LŐDÉSÉT több mint negyed- százada a KGST-foen, a szocia­lista integráció szervezetében való részvétel jellemzi, s a jö­vőben még fokozottabban kivá­rnunk támaszkodni a szocialis­ta nemzetközi munkamegosz­tásra, hogy céljainkat elérjük. Az MSZMP programnyilatko­zatának tervezete ezzel kapcso­latban leszögezi: „A gazdasági műszaki fejlődést meghatározó tényezők közül alapvető szere­pe van hazánk és a testvéri szocialista országok együttmű­ködésének, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának, i a szocialista gazdasági integrá­ciót szolgáló komplex program végrehajtásának”. Pártunk programtervezete konkrétan megjelöli azokat a területeket, amelyeken Magyarország a legnagyobb mértékben, legin­tenzívebben kapcsolódik be a KGOT-integrációba. így fokozziuk a munkameg­osztást az energiatermelésben és -felhasználásban. Energeti­kai bázisunkat a Szovjetunió­került a szakközépiskola fel­számolása. A szakszervezeti bizottság ezzel nem értett egyet. Nos. mi a jövőben is ragaszkodunk a szakközépis­kola megtartásához. Ezen túl fontos tennivalóink közé sorolom azt a munkát, amely arra irányul, hogy az elkö­vetkezendő években a fiata­lok többsége megszerezze a szakmunkás-bizonyítványt Azok elsősorban, akiknek a munkája a minőségbe nagyon beleszól. Továbbra is szorgal­mazzuk a 8 általánost, bár ezen a területen könnyebb a dolgunk, mert a 8 általá­nos feltétele a gépkocsivezető­jogosítvány megszerzésének is. Ebben az évben tizenöten végzik el a nyolcadik osz­tályt. A gyárhoz tartozás ér­zését és azt. hogy az embe­rek kerüljenek egymáshoz még közelebb, sokféle mód­szerrel és programmal növel­jük, illetőleg segítjük. Válto­zatlanul feladatának tartja a szakszervezet a közös kirán­dulások. országjárások, kul­turális programok megszerve­zését. Szeretném aláhúzni: a XI. kongresszusból adódó fel­adataink között első helyre teszem az igényességet Azt, hogy munkájukban ugyan­úgy igényesek legyenek az emberek, mint pihenőidejük­ben. Hagyományai vannak a szakmai tapasztalatszerzés­nek. A szocialista brigádok időnként felkeresik, meglá­togatják az ország más cipő­gyáraiban dolgozó szocialis­ta brigádokat. Látókör-szélesí­tő, tudást gyarapító. Igényes­séget növelő találkozások ezek. — Köszönjük a beszélgetést Antal elvtárs. na alapozzuk (ennek a terület­nek a fontossága egyre na­gyobb, mert: 1975-ben energia­szükségletünknek 47 százalékéit importáljuk, ez a szára 1985-ig 67 százalékra nő.) Még intenzí vebben veszünk részt a termelésszakositásban. A gépipariban aránylag szűk belső piacunk nem teszi lehe­tővé, hogy a szükséges sokfaj­ta gépet gazdaságosan magunk állítsuk elő. Ezért egész nép- gazdasági ágak gópszükségletét a KGST-piacról szerezzük be, például kohászati berendezése­ket, traktorokat, házgyáriakat, könnyűipari gépeket stto. A SZAKOSÍTÁS FOLYTÁN A MI FELADATUNK: fokoz­zuk termelésünket autóbuszok­ból, távközlési berendezések­ből, telefonközpontokból, labo­ratóriumi műszerekből. Ezek­ben az ágazatokban kihasznál­juk hagyományainkat, adott­ságainkat, a szilárd és egyre bővülő KGST-piacot Részt ve­szünk a legfejlettebb techni­kát kívánó ágazatok (pL járműipar, atomerőmű-építés, stb.) KGST -műnk amegoszíá ­Bábán is. A néhány éve a KGST vagy a tervgazdálkodás említésére még fanyáLgó nyu­gati politikusok, közgazdászok most azt tervezgetik, hogy az általuk lebecsült „terv-orszá­gok” hosszú távú, nagy volu­menű, biztos rendeléseivel, kooperációs megállapodásaival stabilizálják saját ingatag gazdaságukat. Tanulságos fel­Az életszínvonal emelkedé­se, az orvostudomány fejlődé­se eredményeként hazánkban megnövekedett az átlagos élet-, kor, s jelentősen növekedett az idős korúak száma. A szak­emberek szerint az ezred­forduló idején várhatóan 2,2 millió 60 éven felüli ember él majd hazánkban. Hogy az idős embereknek szocialista álla­munkhoz és társadalmunkhoz méltó öregkort biztosítsunk, — „életet adjunk az éveknek” — többet kell tenni védelmük­ben. Dobogókőn csütörtökön e feladat megvalósításának mód­járól kétnapos országos ta­nácskozás kezdődött a Magyar Vöröskereszt és a Pest megyei Tanács rendezésében. A tanácskozást Hantos Já­nos, a Magyar Vöröskereszt főtitkára nyitotta meg, majd dr. Zsögön Éva tartott előadást a felnőttvédelmi szociális gon­doskodás eredményeiről és fel­adatairól. Bevezetőben hang­súlyozta, hogy az elmúlt há­rom évtized a magyar egész­ségügy fejlődésének legjelen­tősebb szakasza volt. Utalt ar­ra, hogy a felszabadulás előtt a lakosságnak csupán 31 szá­zaléka részesült társadalom- biztosításban, ma pedig már az egészségügyi ellátás állampol­gári jog, s mindenki számára igénybe vehető. Napjainkban több mint 26 ezer orvos és 83 ezer egészségügyi dolgozó vigyáz egészségünkre, s 87 500 kórházi ágy áll a gyógyítás szolgálatában. Hasonló mértékben valósul­tak meg a szociálpolitikai cél­kitűzések, köztük a felnőtt­védelmi szociális gondoskodás is. Az országban az öregek számára fenntartott 528 nap­közi otthont csaknem 15 ezer idős ember veszi igénybe, s hasonló számú ember része­sül házi szociális gondozásban. Az ország 235 szociális ottho­nában 27 ezer idős korú él, s most van kialakulóban a „nyugdíj asház”-rendszer is. A következő évek legfonto­idéani árutok a beszélgetésnek egy töredékéit, amely az idén február végén a Newsweek riportere és Barraclough angol történész között lefolyt: „Kérdés: Széthullás fenye­geti-e gazdasági életünket és ténsadalmiunkiatt? Válasz: Ha a Nyugat gazda­sági élete széthullik, árutok nem az erőforrások hiánya lesz az ókia, például a kőolajé, vagy az élelmiszeré, hanem in­kább a mechamizimus hibája. Tekintve, hogy a kormányok nyilvánvalóan nem fogják tét­lenül szemlélni a széthullást, várhatóan határozottabb gaz­dasági tervezést valósítanak meg, de ezt a tervezést nem a piac erői, hanem társadalmi célkitűzések mozgatják majd.” Félreértés ne essék, az angol Villamosenergia-ipar Műtrágyagyártás Cementgyártás Acélgyártás A szocialista integráció len­dületes fejlődése, a tagállamok egyenletes gazdasági gyarapo­dása bizonyítja a .KGST nyúj­totta hatalmas előnyöket. Mi élünk ezzel a lehetőséggel, mint Kádár János az MSZMP XI. kongresszusán elhangzott beszédében kiemelte: „A KGST sabb feladata, hogy mindert társadalmi segítséget igénylő idős ember — lakóhelyétől függetlenül — megkapja azt a gondoskodást, amelyet kora, egészségügyi állapota és szo­ciális helyzete indokol. Ennek érdekében, ahol mód van rá, ki kell alakítani a háromfázisú szociális gondozási rendszert, s fejleszteni szükséges a szociá­lis otthoni típusokat. Ilyen új formák lesznek a nyugdíjas­házak és a nyugdíjaspenziók.' Ugyancsak tervezik a szociális szakszolgálat munkájának fej­lesztését, az ott dolgozók rend­szeres kiképzését, oktatását A Magyar Vöröskeresztnek az idős emberek társadalmi gondozása terén végzett műn* káját és feladatait dr. Vidos-j falvy Magda főorvos, a szer­vezet főtitkárhelyettese ismer­tette. Elmondotta, hogy a Vö^ röskereszt szervezetei legna­gyobbrészt a házi szociális gondozás teendőiből veszik ki részüket. Az állami szervek feladataihoz kapcsolódva pat­ronálják a szociális otthono­kat, p gondoskodnak az ott la­kók szórakoztatásáról. A Vö­röskereszt tavalyelőtt például 3346 alkalommal rendezte meg az öregek napját. A főtitkár- helyettes megállapította, hogy a házi gondozás terén még nem eléggé szervezett és ered­ményes a tanácsokkal való együttműködésük, előfordulj hogy a gondozási tevékenysé­get párhuzamosan végzik. A! Vöröskereszt fontos feladata, hogy aktívabban vegyen részt a társadalmi gondozók előké­szítésében a megérdemelt pi­henés időszakára. Segíteniük kell az idős emberek beillesz­kedését az új életformájukba.' Az idős korúak társadalmi tevékenységének kialakításá­val kapcsolatos népfront- feladatokról S. Hegedűs László tartott előadást. A referátumok után nyold előadás hangzott el. A tanács­kozást pénteken folytatják. (MTI)' professzor ízig-vérig a tőkés rend híve. Mégis, a (tőkés) mechanizmust okolja, s kiút- Ikérét a .tervezést — éspedig a társadalmi célokon alapuló tervezést látja, vagyis a nyu­gati közgazdászok kedvenc vesszőparipáját, az „erők szaf­tod játékát gátló” tervezést Persze, átfogó tervezési egyetlen tőkés állam sem ké­pes megvalósítani, hiszen az kibékíthetetlen ellentétben áll magával a kapitalista renddel. Tavaly a KGST-államok, ipari termelése 8,5 százalékkal nőtt, a Közös Piac országaié mindössze egy százalékkal, az Egyesült Államoké .pedig nem. érte el az előző év szintjét sem. De vegyünk hosszabb időszakot: 1950 és 1972 (között a KGST ipari termelése 8,5- szeresére, míg az Európai Gaz­dasági Közösség (EGK) orszá­gaié 4,1-szeresére emelkedett. A KÉT GAZDASÁGI IN­TEGRÁCIÓS SZERVEZET szá­zalékos részvétele a világ ipa­ri termelésének néhány terü­letén, százalékban kifejezve! KGST EGK 1956 13,6 12,4 1972 20,4 11,5 1950 20,8 30,8 1972 30,4 17.2 1950 14,0 20,8 1972 24,3 18,7 1950 18,9 16,8 1972 28,0 18,4 keretében megvalósuló együtt­működés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben ás hazai építőmunkáník szilárd nemzet­közi támaszát. Minden erőnk­kel azon leszünk, hogy a szo­cialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön.” DUNAI PÉTER Sz. P. Epítőmunkánk nemzetközi támasza 4. Magyarország és a KGST

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents