Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-16 / 88. szám
Helikon, 1975, Tovább tart a munkaverseny! A kongresszusi és felsza- badulási munkaverseny első szakasza 1974 végével lezárult. Az elért eredményeket már értékelik és a legeredményesebb kollektívák: vállalatok, szövetkezetek és brigádok részére a május elsejével kapcsolatos ünnepségek keretében adják át a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság kitüntetéseit, a kongresszusi zászlókat és okleveleket. A munkaverseny-mozgalom méreteit és lendületét jellemzi, hogy abban a vállalatok, a szövetkezetek kollektíváinak döntő többsége a dolgozók mintegy 70 százaléka részt vett és eredményesen teljesítette, sok esetben túlteljesítette felajánlásait. A kongresszusi és felszahadulási munkaverseny hozzájárult az 1974. évi nép- gazdasági terv sikeres teljesítéséhez, a termelékenység emelkedéséhez, a kedvezőtlen külső gazdálkodási feltételek hatásának mérsékléséhez, a takarékos költséggazdálkodáshoz. A munkaverseny eredményeként számos szociális és kulturális létesítmény valósult m^g. Nagy jelentőségűek voltak a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt mezőgazdasági munkák pótlására a munkásság által kezdeményezett kommunista műszakok és munka- akciók. Az eredmények ezért a XI. kongresszuson is jelentőségükhöz méltó elismerésben részesültek. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt kezdeményező 19 ipari nagyvállalat és mezőgazdasági üzem szocialista brigádjainak versenyvállalásaiban, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfrontnak és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának közös versenyfelhívásában nagy hangsúlyt kapott az az igény, hogy a munkaverseny lendülete a kongresszust és a fel- szabadulási jubileumot követően is folytatódjék, járuljon hozzá a IV. ötéves terv eredményes teljesítéséhez, az V. ötéves terv jó előkészítéséhez és megalapozásához. ¥7 zek a törekvések az év első negyedévében érvényre is jutottak. A kongresszus Idején és azt megelőzően pótlólagos versenyfelajánlások születtek. Mindezek azt igazolják, hogy adottak a folytatás politikai feltételei. A népgazdaság tervszerű fejlődése is igényli a dolgozók további kezdeményezéseit, versenyfelajánlásait A múlt évi versenycélok megvalósítása változatlanul a verseny középpontjában áll! Az idei népgazdasági terv teljesítése és az újabb ötéves terv eredményes megalapozása szempontjából elengedhetetlen a gazdálkodás intenzív jellegének további erősítése. Kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésünk, az életszínvonal növekedése egyre inkább a munka termelékenységének, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználásának, a munka szervezettségének a függvénye. Ez fokozott erőfeszítéseket kíván az irányítástól és a végrehajtástól egyaránt. A követelményeknek megfelelően kezdték meg az ágazati minisztériumok az éves terv végrehajtásának megszervezését, a vállalati tervek ellenőrzését. A vállalatok számára előírták az 1975. évi tevékenységüket megalapozó intézkedési tervek készítését, amelyek értékelésében és végrehajtásának ellenőrzésében is fokozottan részt vesznek. A’ vállalati intézkedési tervek eredményes végrehajtáséi a vezetőik elsősorban azáltal segíthetik elő, alapozhatják meg. ha a dolgozók kezdeményezéseit. versenyvállalásait az Intézkedési tervekkel összehangolják. A dolgozók versenyválla- lásait, kezdeményezéseit a vállalatok legfontosabb gazdasági feladatainak konkrét és egyértelmű kijelölésével, a feladatok munkahelyekre történő lebontásával lehet megalapozni és befolyásolni. A jubileumi munkaVer- seny fontos követelménye, hogy a vállalásokban, kezdeményezésekben kifejeződjék a termelési erőforrásokkal történő messzemenő takarékosság, a vállalatok közötti termelési és kereskedelmi kapcsolatok javítására irányuló törekvés, a termékek nemzetközi versenyképességének fokozása. Ennek érdekében az a feladat, hogy előtérbe kerüljön a kollektívák, a szocialista brigádok olyan újítási, ésszerűsítési tevékenysége, amely anyagmegtakarítást, energiatakarékosságot eredményez, a tőkés importanyagok további helyettesítését teszi lehetővé. Célúnk a nemzetközi piacokon is versenyképes, jó minőségű termékek termelésének növekedése. A termékforgalmazás új rendjében pedig biztosítani kell a zavartalan anyag- és alkatrészellátást, a szállítási határidők pontos betartását, az esetleges ellátási zavarok határának ellensúlyozását, a vállalatok jó együttműködésének szocialista szerződésekkel való megalapozását. A jelentős közösségi célok megvalósítására ez évben is támogatjuk a kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók szervezésére irányuló kezdeményezéseket. Fontos azonban, hogy a dolgozók szabad idejének olyan jellegű igénybevételére csak ritkábban és a szervezett munkavégzés feltételeinek biztosítása mellett kerüljön sor. H a a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny lendülete az év végéig fennmarad és ennek érdekében a vállalatok, szövetkezetek vezetői jól felhasználják a rendelkezésükre álló ösztönzési lehetőségeket, a munka- verseny eredményesen fog hozzájárulni a IV. ötéves tervidőszakra előirányzott gazdaságpolitikai céljaink sikeres megvalósításához. Kik képviselik Keszthelyen Tolna megyét? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a Tolna megyei KISZbizottságon Csáki Bélánét. Megtudtuk tőle, hogy az országos diáknapok megyei rendezvényei tulajdonképpen a Helikonra való felkészülés jegyében zajlottak le és az egyes iskolák versenyeinek győztesei kaptak jogot a Helikonon való részvéteire. A korábbi évek hagyományaitól eltérően az idén nem versenyszerűen bonyolódnak le az ünnepségek, hanem meghívásos alapon mutatja be mindenki a maga produkcióját. Talán így egészségesebb légkört sikerül kialakítani és a bemutatók jobban szólnék a közönséghez, hiszen a műsorok összeállításában is változás lesz. A hagyomány az volt, hogy az egyfajta műsorokat — például zongoraszóló — egymás után játszották _ el a versenyzők. Most majd vegyes — prózai és zenei — műsorokra számíthat a hallgatóság. A részvétel kikötése aranyérmes oklevél, amit a helikoni selejtezőkön lehetett szerezni, illetve a kórusok esetében feltétel volt a Magyar Rádió Éneklő ifjúság műsorában való szereplés. Értékelés idén is lesz, ez azonban nem versenyszerű, csupán hozzáértő emberek jövőre szóló észrevételeit tartalmazza. Uj lesz még az is, hogy a helikonosok nemcsak Keszthelyen mutatják be műsorukat, hanem Reziben, a hévízi gyógyfürdőkórházban és egy hajókiránduláson Baranya és Somogy résztvevőivel szórakoztatják a hajó utasait. Tolna megyéből 230—240 fiatal vesz részt az idei rendezvényeken. A szekszárdi Caray Gimnáziumot énekkara, néptánccsoportja, irodalmi színpada, valamint a szólóénekesek képviselik. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumból énekkar, szólóhangszeres és versmondó megy Keszthelyre. A paksi Vak Bottyán Gimnáziumot, a bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközép- iskolát, a szekszárdi Egészség- ügyi Szakközépiskolát, valamint a szekszárdi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolát versmondók képviselik. A szekszárdi Ady Endre Szakmunkásképző Intézetből a néptánccsoport megy Keszthelyre. A helikoni ünnepségeket ebben az évben május 13-a és 16-a között rendezik meg. Szé— j Korszerű növényvédelem Sajtótájékoztató a MÉM-ben A növényvédelem időszerű kérdéseiről tartottak sajtótájékoztatót: kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Dr. Nagy Bálint főosztályvezető bevezetőben hangsúlyozta, hogy a korszerű mezőgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata a komplex növény- termesztési technológia szerves részének számító növényi védelem. Az idén az összes szántóterület 18 százalékán Iparszert! rendszerben folyik a növény- termesztés, amelynek alapvető feltétele a komplex növény- védelem. A mezőgazdaságban jelenleg összesén csaknem 7.5 millió hektárt védenek kemikáliákkal. A leggyorsabban a vegyszeres gyomirtás fejlődik. Építőmunkánk nemzetközi támasza 2. A KGST története r „A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának kereté- I ben dolgozunk a szocialista gazdasági integráció kibonta- 1 koztatásán, a komplex program valóra váltásán.” J (Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozatából.) VIZSGÁLJUK MEG a második világháborút követő idő- . szak néhány alapvető belső és nemzetközi vonását, hogy elhelyezhessük a KGST-t az akkori viszonyok „időtérképén”. A szovjet hadsereg álltai felszabadított kelet-európai államokban a negyvenes évek második felében haladó politikai változások menték végbe. A Szovjetunió sokoldalú segítségével- megkezdődött a súlyos háborús károkat szenvedett gazdaság talpra állítása. Megindult a szocialista termelési viszonyok kialakulása az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A háborús pusztításoktól legyengült országoknak gépekre, nyersanyagokra volt szükségük. Nyugaton akkor már javában tombolt a kommunista- eü-enesség, elhangzott Churchill hírhedt fultoni beszéde, a hidegháború korszakának első »programnyilatkozata". Az imperialista államok előbb a Marshall-tervvel, majd aimak kudarcát látván, gyakorlatilag gazdasági embargóval igyekeztek megfojtani a szocialista útra lépett államokat. Ehhez párosult még az amerikai atom- zsarolás, az imperialista Nyugat fegyverkezési hajszája, amely a Szovjetuniót, a szocialista országokat amúgy sem könnyű gazdasági helyzetükben ama kényszerítette, hogy növeljék védelmi kiadásaikat. 1949 JANUÁRJÁBAN a KGST megalakítását tehát nemcsak a távlati társadalmi, gazdasági, történelmi célok indokolták. hanem a konkrét veszély, az imperialista gazdasági támadás elleni közös védekezés megszervezése. A KGST megalakításában a politikai oldal volt a döntő elem. Később éppen ez az elem ösztönözte a gazdasági együttműködést: egyfelől megakadályozta a tőkés restaurációt, a régi rend visszaállítását, másfelől egymáshoz közelítette a tagországok népeit, • amelyeket a háború előtti soviniszta vezetők. az „Oszd meg és uralkodj!” elvét követve, egymás ellen hangoltak. A megalakulásról szóló határozatot Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar- ország, Románia és a Szovjetunió írta alá, majd még ugyanezen évben Albánia is csatlakozott hozzá. (Albánia hivatalosan még mindig a KGST tagja ugyan, de 1961 óta gyakorlatilag nem vesz részt a szervezet munkájában.) 1950- ben az NDK, majd 1962-ben Mongólia lett a szocialista integráció szervezetének a tagja. Kuba 1972-ben kérte felvételét. Jugoszlávia 1965-ben kapcsolódott be a szervezet tevékenységébe, mégpedig a jugoszláv kormány és a KGST között aláírt egyezmény alapján. Megfigyelői minőségben részt vesznek az ülésszakon a végrehajtó bizottság és az állandó bizottság ülésein a KNDK és a VDK képviselői. (A Kínai Népköztársaságnak ugyancsak megfigyelői státust biztosítottak, de Peking 1961 óta nem vesz részt a tanácskozásokon.) 1973-ban Finnország gazdasági és tudományos-technikai együttműködési megállapodást kötött a KGST-vel; első ízben jött létfe hivatalos formába öntött kapcsolat a szocialista integráció szervezete és egy tőkés ország között KÉT SZAKASZ válik el világosan a KGST eddigi működésében, összefüggésben a bel-. ső és a külső gazdasági feltételek változásával. Az első szakasz a hatvanas évek derekáig tartott, s a következők jellemezték: a) A tagországokban akkor az alapvető feladat a szocialista iparosítás volt. Minthogy munkaerő-tartalékok még rendelkezésre álltak, az ipari termelést elsősorban új emberek, új gépek, berendezések munkába állításával, egyszóval ex- tenzív módon növelték. Az iparfejlesztést a nemzeti keretek jellemezték. Megjegyzendő, hogy már ebben az időszakban megkezdődött a második szakaszra jellemző sokoldalú ipari együttműködés kialakítása. 1954-ben, a KGST IV. ülésszakán felvetődött a népgazdasági tervek egyeztetésének szükségessége, s ezzel egy időben megindult az ágazati együttműködés, amely az akkoriban kulcsszerepet játszó gépiparra vonatkozott. Létrejöttek az ipari kooperáció szervezeti formái is, az ágazati együttműködésre 1956 és 1960 között állandó bizottságokat állítottak fel. 1956-ban megalakult például a villamos- energetikai, a gépipari, a S2Ín«sfémkohás2ati, a vegyipari, a kohászati állandó bi2öttság. Mégis, az említeti szakaszban a KGST-kapcsola- tok nagy részét a külkereskedelmi áruforgalom fejlesztése jellemezte. Hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseket kötöttek, amelyek az adott helyzetben biztonságot, évekre előre tervezési lehetőségeket kínáltak a partner országoknak. b) Á nemzetközi helyzetei az 1960-as évek derekáig tulajdonképpen az imperialisták által kialakított hidegháborús légkör jellemezte. A két világrendszer közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok szintje minimális értéket ért el. Párizsban fénykorát élte a szocialista országokba szállítandó, úgynevezett stratégiai cikkeket ellenőrző iroda, a COCOM, amely a „Nyugat biztonságára” hivatkozva gyakorlatilag minden második árucikk kivitelét megtiltotta a szocialista országokba. DUNAI PÉTER (Következik: Komplex prog-; ram). 1975. április 16»
