Tolna Megyei Népújság, 1975. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-15 / 87. szám

7 Széké zárd * Sgyef ei:’ T - ■'T'" •' S> ' VMSTSö-^fÄBK X>X2fT.DÖ TOLNA MEGYEI IVE PUJSAG l SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁRA KEDD 1975. ópr. 15. XXV. évi. 87. szám. ARA: 0.90 Ft. A gyenge9 késői vetések is megerősödtek Az ápolási munkákat az üzemekben elvégezték Szakmai gőg A dalmandi fiatalember a mezőgazdasági pályát vá­lasztotta élethivatásának. Tavaly ősszel megkezdte egyetemi tanulmányait, s szüleinek rendszeresen be­számol tapasztalatairól, összességében arról, hogy milyen új hatások érik. Szívesen beszél a korszerű és magas színvonalú ok­tatómunkáról, ezzel szem­ben meglepődve észleli, a holnap agrármérnökeit a többi egyetem hallgatóinak egy része lekezeli, sőt le­nézi. A szakmai gőg, a szűk­látókörűség és talán legin­kább a tájékozatlanság ilyen fajta megnyilvánulá­sa elég általános. A pa­raszti munkát ma még so­kon változatlanul olyannak tartják, hogy ahhoz nem kell ész, csupán erő. Mi­lyen nagy tévedés! A me­zőgazdaságban minden megváltozott és nincs ab­ban semmi túlzás, hogy a . földművelés, az állat- tenyésztés napjainkban el­sősorban szellemi munkát, tevékenységet erőkifejtést igényel. Ennek ellenére a diplomák értékét ■ sokan még mindig szakmák sze­rint rangsorolják, s a me­zőgazdasági mérnököket önkényesen kizárják a szellemi tevékenységet végző értelmiségiek köré­ből. Bizonyos körökben erősen tartja magát az a nézet, földdel, jószággal foglalkozni egyenlő az el- parlagiasodássak Nos elmondhatjuk', nap­jainkban földdel, jószág­gal foglalkozni egyenlő az intenzív szellemi tevékeny­séggel. Az elmúlt 15 év­ben a magyar mezőgazda­ság éppen eredményeivel reprezentálja az agrárér­telmiség magas színvonalú tudását, az agrárdiploma értékét. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha fordítva jelentkezne a szakmai gőg., Napjainkban ugyanis gyak­rabban találkozni szakbar­bárral, úgynevezett humán szférákban, s ritkábban a termelésirányítók között. Az elismerést, a rangot a mezőgazdasági értelmiség a tetteivel, a produktumaival vívta ki az ország közvéle­ménye előtt. Elsősorban az­zal, hogy Magyarország a termésátlagokat tekintve a világ élenjáró országai kö­zé került. Búzából, kukori­cából, húsból hazánk me­zőgazdasága az elmúlt 10— 15 évben a legfejletteb or­szágok eredményeit dön­geti. Nyilvánvaló, hogy ez, és elsősorban ez igazolja, bizonyítja a mezőgazdasági diploma rangját, értékét. Ha olykor mégis szembe­találkozunk a lekezeléssel, a lenézéssel, akkor nincs, és nem lehet másról szó, kizárólag arról, hogy éppen ott hiányos a Valóságisme­ret, ahol jelentkezik a szakmai gőg. A megyei tanács vb osztály­vezetője, Somorjai Sándor kedvező tapasztalatokról tu­dott tegnap reggel tájékozta­tást adni. Tolna megyében a tavasz jól kezdődik, az időjá­rás, amely nemcsak április­ban szeszélyes, hanem márci­us végén is az volt, nem oko­zott nagy károkat. — Néhány helyről érkezett jelentés, hogy a fóliasátrakat megrongálta a szél, s a múlt hét végén erősebb fagy volt egyes mélyebben fekvő terüle­teken, de ennek károkozását még hétfőn nem tudták fel­mérni — mondotta a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője. A múlt év végén, az őszi kalászosok vetésének idején sikerült az előirányzatnál na­gyobb területen elvetni a kalá­szosokat, %z főleg a mezőgaz­dasági üzemek dolgozóinak felelősségérzetét tanúsítja. A későn földbe került ősziek az enyhe télben jól megerősöd­tek, úgyhogy a becslések sze­rint valamivel gyengébb csak a búza, őszi árpa ezekben a napokban, mint a múlt évnek ezen az időszakában volt, ami után nyáron rekordtermést ta­karíthattunk be. A növény- állomány jó, a gazdaságok a szükséges ápolási munkát idő­ben elvégezték. A gondok között említette Somorjai elvtárs, hogy néhány gazdaságban a vegyszerezést nem elég kiterjedten alkal­mazták, mint az kívánatos volna, és a helyi adottságok lehetővé tennék. A tavaszi kalászosok veté­sét szorgalmazták még a tél folyamán a tárca vezetői. Tolna megyében nem sok ta­Melkezdődött a Duna-bizottság 33. ülésszaka A Duna-bizottság április 14 —25. között Budapesten tartja 33. ülésszakát. A nemzetközi tanácskozást hétfőn ünnepé­lyesen nyitotta meg Ion Cotot, a Román Szocialista Köztársa­ság magyarországi nagyköve­te, a Duna-bizottság soros el­nöke a bizottság Benczúr ut­cai székházában. Az ülésszak munkájában a tagországok — Ausztria, Bul­gária, Csehszlovákia, Jugoszlá­via, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — kormány- képviselői vezette küldöttsége­ken kívül részt vesznek az NSZK közlekedési miniszté­riumának szakértői, az ENSZ európai gazdasági bizottsága titkárságának, a KGST titkár­ságának, a nemzetközi távköz­lési egyesülésnek és a mete­orológiai világszervezetnek a megfigyelői is. A dunai államok hajózási szakemberei tárgyalnak egye­bek között a folyam nemzet­közi hajózásának kérdéseiről. Meghatározzák, a Duna-bizott­ság távlati munkatervét is, Vaszi árpát és búzát vetettek; hiszen itt évek óta az ősziek képezik a fő növényt, míg ezt a kukorica követi. A kukoricatermesztés meg­határozó a Tolna megyei üze­mek gazdálkodásában. Ezek­ben a napokban a fő figyelmet a kukoricára kell fordítani. A Vetőmag v „,ialat kellő válasz­tékban tud a gazdaságoknak vetőmagot adni, és a földek előkészítése is engedi a vetés kezdését. Sajnos némely gaz­daságnál még él az a nézet, hogy a kukoricát legjobb má­jus közepétől vetni. Holott éppen a rendelkezésre álló hibridek teszik lehetővé a ko­rai vetést. Az volt a gyakorlat korábban, a hatvanas évek elején, hogy a kukorica ve­tésterületének nyolcvan száza­lékát május 1-re ajánlatos el­vetni, míg a további húsz százalékát tizedikéig. Tavaly nem egy gazdaságban még május végén is vetettek ku­koricát; s bár rövid tenyész­idejűeket vetettek, mégis gond volt ősszel a termés éré­se, betakarítása. A megyei tanács szakemberei azt ajánl­ják, hogy a gazdaságok főleg az alacsonyabb FAO-számú kukoricát vessék el. Ismeretes olvasóink előtt is, hogy hazánkban az elmúlt év­ben nem termett meg a fo­gyasztás biztosítására elegendő cukorrépa, így importálni kell a cukrot. A minisztérium a ta­nácsokon keresztül a cukorré­pa vetésére szorgalmazta a gazdaságokat. Tolna megyében 1500 hektáron, majdnem har­minc százalékkal nagyobb te­rületen vetnek idén — a szer­ződések szerint — cukorrépát, mint tavaly. Természetesnek vesszük, hogy a megyei szak­A vállalatok által támoga­tott szövetkezeti lakásépítésről a SZOT és a SZÖVOSZ hétfőn országos tanácskozást hívott össze az érdekelt állami, taná­csi, társadalmi szervek, továb­bá öt megye és hét város párt- és tanácsi szervei képvi­selőinek részvételével a SZOT székházában. A tanácskozás vitaindítóját dr. Molnár Fri­gyes, a SZÖVOSZ elnöke és Herczeg Károly, a SZOT tit­kára tartotta. Az előadásokból kitűnt, hogy az MSZMP lakáspolitikájának megfelelően — amelyet a XI. kongresszus határozatai is megerősítettek — az elmúlt években erőteljesen fellendült a dolgozóik lakásépítését tá­mogató vállalatok tevékenysé­ge, és mindinkább kapcsolódik a lakásépítő szövetkezeti for­mához. A vállalatoknak az el­múlt évben több mint egymil- liárd forint állt rendelkezé­sükre dolgozóik lakásépítésé­nek támogatására. Igen jelen­tős az a segítség is, amelyet szállítóeszközökkel, munkagé­pekkel, szakembereik közre­igazgatási szervek ellenőrzik majd, miként teljesítik a gaz­daságok cukorrépavetési szer­ződésben vállalt kötelezettsé­geiket. A kérdés másik oldala, hogy a tanácsi apparátus meg­felelő módon gondoskodik majd arról, hogy a cukorrépa- betakarítás, -átvétel, -szállítás problémaköre kevesebb gondal járjon, mint tavaly. Sok éve nem volt olyan rossz napraforgótermés Tolna megyében, mint tavaly. De or­szágos viszonylatban is gyen­ge terméseredmények szület­tek, úgyhogy a napraforgót nyersanyagnak használó ipari üzemek komoly termelési prob­lémákkal küzdenek. Érthető tehát, ha a tárca szorgalmaz­za a gazdaságoknál a napra­forgó vetésterületének növelé­sét is. Tolna megyében közel ötven százalékkal nagyobb te­rületen kell napraforgót vetni, mint tavaly, s ez sajnos nem olyan jő eredménnyel járt ed­dig, mint a cukorrépa. Ugyan­is a napraforgó-termesztésre nehezen vállalkoznak a gaz­daságok. Természetes azon­ban, hogy a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a szükséges in- tékedéseket a napraforgó­termesztés növelése érdekében megtette. Somorjai Sándor elmondotta munkatársunknak, hogy a Tolna megyei termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban általában jól haladnak a soron lévő tavaszi munkák végzésével. Az időjárási előre­jelzés a következő hétre napo­sabb időt jósol, ha így lenne, akkor a gazdák szorgalmas munkáját a kedvező napsütés még eredményesebbé tehetné.- Pj ­működésével nyújtanak. Szá­mos helyen a szocialista bri­gádok is segítették társaik la­kásépítkezését. A beszámolók rámutattak: a különféle támogatások együt­tesen a lakásépítő szövetkeze­tek keretében érvényesülhet­nek a legeredményesebben. Ezekben ugyanis teljes mér­tékben hasznosul a munkáso­kat, valamint az alkalmazot­takat megillető valamennyi ál­lami és vállalati pénzügyi kedvezmény, fel tudják hasz­nálni a vállalatoknak az épít­kezések során biztosított köz­reműködését. A vitában rámutattak a szö­vetkezeti lakásépítés kibonta­kozását nehezítő akadályokra is. Különösen azt szorgalmaz­ták a felszólalók, hogy a ta­nácsok az ötödik ötéves terv­ben a címeket is megjelölve biztosítsák a szövetkezetek ré­szére a közművesített terüle­teket Az értekezleten állást fog­laltak abban, hogy a taná­csok a megyei szövetségek, Budapestre érkezett Nikola Kmezics A magyar kormány meghí­vására vajdasági kormánykül­döttség érkezett vasárnap ha­zánkba Nikola Kmezicsnek, a jugoszláv vajdasági szocialista autonom tartomány végrehajtó tanácsa elnökének vezetésé­vel. A delegáció tárgyalásokat folytat Budapesten Magyar- ország és a vajdasági szocia­lista autonom tartomány kö­zötti gazdasági és egyéb jelle­gű együttműködés: továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. ■------------------------------------------------- ”1 Nemzetközi diáktalálkozó Moszkvában Moszkvában hétfőn a Szak- szervezetek Házának oszlop­csarnokában megnyílt a szo­cialista országok nemzetközi diáktalálkozója. A tanácskozá­son a találkozón és eszmecseré­ken mintegy 450 külföldi és több mint 800 szovjet küldött vesz részt. Többségük egyete­mi vagy főiskolai hallgató. Az egyetemi, főiskolai if­júság vezetőiből és képviselői­ből álló magyar küldöttséget dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkár ra vezeti.. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB. főtitkára a KB. nevében üdvözletét küldött a szocialista országok moszkvai diáktalál­kozójának résztvevőihez. valamint a támogatást nyújtó vállalatok közreműködésével gondosan készítsék elő az épí­tési területeket, s a szövetke­zet a támogatást nyújtó vál­lalatok tartós összefogásával abban a stádiumban alakuljon meg, amikor a tagok már a kiviteli tervekről, továbbá a közreműködés feltételeiről dönthetnek. Megállapították, hogy a szö­vetkezeti lakásépítés beruhá­zási munkáit számos, különö­sen a finanszírozás folyama­tosságát akadályozó, s már el­avult előírás nehezíti. Kérték a Pénzügyminisztériumot, va­lamint az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumot e kötöttségek feloldására. Szük­ségesnek tartották azt is, hogy a SZÖVOSZ — szövetkezeti erőforrásokból — kezdemé­nyezze megfelelő országos la­kásszövetkezeti garanciális alap létesítését. A vitában elhangzottak alapján a SZOT és a SZÖ­VOSZ ajánlással fordul a vál­lalatokhoz és a szövetkezetek­hez, kapcsolataik erősítésére. Országos tanácskozás a vállalati támogatású szövetkezeti lakásépítés fejlesztéséről /

Next

/
Thumbnails
Contents