Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

A. fíatai&k oktató jer. Ezt fényképeztük A fűtőházi kongresszusi küldőit 1 Szusszan ásnyl idő, egy nap szabadság a KISZ központi iskolájából, egy nap távoliét az őt hónapból, annak érdeké­ben, hogy találkozzon küldött­társaival. Tegnap még Dombó- várott kerestem, a hír úgy szólt, ott találom, ma meg a lépcsőházban, éppen indul ha­sa, s másnap meg hajnali há­romkor vissz® a fővárosba. Leülünk az irodában, velem fezemben Vértesi Antal László. Pillanatnyilag KISZ-iskolás, öt hónapig fejtágítón tartózkodik. Különben a fiatalok oktatója a dombóvári fűtőházban, a MÁV Dombóvári. Vontatási Főnők­®égéa> • : A* ' r Csak az 8sz őta foglalko­zom fiatalok oktatásával, ad­dig én is Diesel-mozdony- szerelő voltam — jelzem most Ss az vagyok —, híradástech­nikai képesítésem van. Pé­csett, a gimnázium után az öt­százas intézetben végeztem, aztán két év katonaság követ­kezett, és most három év óta a fűtőháznál dolgozom. Nem is három, lassan már négy éve A mozdonyokat szerelem. Mire oktatja a fiatalokat? r — Munkaszeretetre, meg a jVUlamos berendezések megis­merésére. Témakörünkbe tar­tozik a hálózati villamos mozdonyok és a Diesel- elektromos mozdonyok szer­kezete, felépítései Ebbe tartó* C———— i ——■ .1. —■a——■ zik a fődinamótól a segédüze­mi gépeken át, a TC-motorokj és általában minden, ami vil­lamossággal kapcsolatos a mozdonyon. Azt szeretném, ha a fiúk jó szakemberekké vál­nának kezem alatt, bár én csak a gyakorlati részét okta­tom a tantárgynak. — Van olyan fiatalember a csoportjában, akiből remélhe­tően kiváló szakember lesz? — Természetesen. Például Kozák Attila, Takács Endre, Venczel Antal. Nem azt mon­dom ezzel, hogy a többiekből nem lesz jó szakember. In­kább úgy gondolom, hogy ez a három fiú majd tovább tanul, nagy esélyekkel indulhatná­nak más iskolán is. Kishajmásról indult Vértesi Antal László, apja MÁV-nyug- díjas. A családi környezetben szívta magába a vasút szerete. tét Életcélja is, hogy a vas­úton tisztességgel dolgozzon, és nevelje a fiatalokat a mun­ka, a vasút szeretetére. Családja népes. Két kis­leánya, Orsolya és Tímea két­éves. Ikrein Percekig mesél róluk. Csínytevéseik, kis vers- gügyögéseik sokszor eszébe jutnak Pesten, könyvei között. Szombatonként jut haza, ak­kor a hét vége a családé. Az öt hónap után megoszlik ere­je, tudása a család és a közös­ség között A vasúti pártbizott­ság vb-tagja, és a fűtőházban is naponta kell majd politikai kérdésekkel foglalkoznia, úgy mint eddig. i i — Az iskola meg á kong­resszus \ sok erőt, tudást ad munkámhoz. A kongresszusi küldetésemet életemben fon­tos állomásnak tartom. Na­gyon kevés párttag jut el a párt legmagasabb fórumára, érzem, hogy emiatt nekem sokkal többet kell dolgoznom a párt politikájának megvaló­sításában, mint másoknak, azonkívül, hogy szerveznem is kell társaimat a jobb munká­ra, az emberek műveltségi szintjének emelésére. Nagyon szeretnék a Tolna megyei kommunisták bizalmának megfelelni, Felavatták a veszprémi házgyárat r Veszprémben vasárnap tel­tavatták az ország 9. házgyárát Az ünnepségen részt vett Pul­iéi Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter és dr. Szekér Gyula, nehézipari mi­niszter. Ott voltak a házgyár- avatón a Veszprém megyei pártértekezlet résztvevői is. A házgyár nagycsarnokában fisszesereglett mintegy négy­ezer veszprémi lakos előtt Pap János, a megyei pártbi­zottság első titkára köszöntöt­te az építőket, a szerelőket, majd rövid beszédben méltat­ta a megye gyors ütemű gaz­dasági fejlődését Ezután Bon­dor József mondott beszédet, amelyben jellemezte az elmúlt három évtized építésügyi ta­pasztalatait Elmondotta, hogy negyedszázada hazánkban még a lakások 70 százaléka egy­szobás volt, azóta hazánk á lakásellátottság tekintetében mind jobban felzárkózott az élvonalbeli országokhoz. A la­kásprogram megvalósulását nagyban elősegítették házgyá­raink. Hazánkban tíz gyárból álló hálózat épül ki, ezek kö­zött sorrendben kilencedik a veszprémi, majd tizedik a rö­videsen átadásra kerülő kecs­keméti házgyár lesz. A miniszter beszéde Után Pullai Árpád indította meg gombnyom ássál a házgyári gé­pi berendezéseit. Ezt követően Szabó Lajos, a Veszprémi me­gyei Állami Építőipari Válla­lat igazgatója vette át üzemel­tetésre az új házgyárat. Az ünnepi nagygyűlést kö­vetően Veszprém város lako­sai a helyszínen ismerkedhet­tek meg az új házgyárral, amely 418 millió forintba ke­rült és teljes kapacitásával majd évente 2500 lakáshoz ele­gendő elemet ad az építőipar­nak. Ezt a szintet a terv sze­rint 1977-re kell elérnie, de a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat arra törekszik, hogy a határidőt egy évvel előbbre hozza. Újdonság a veszprémi ház­gyárnál, hogy elemei méretei­ben eltérnek az országosan gyártott szabványoktól. Az ed­digi 3,6 méter helyett Veszp­rémben 4,8 méteres fesztávol­ságú elemek készülnek, s alkalmat kínálnak a tervezők­nek variációs lehetőségekre is. Mindez új színt ad majd a házgyári épülettömbök eddig sokat kifogásolt egyhangúságá­nak feloldására. A veszprémi házgyár termékeiből a lakáso­kon kívül más jellegű épüle­teket, többek között iskolákat, óvodákat és üdülőket is épít­hetnek. (MTI) Környezetvédelmi őrjárat Belecshán megalakult a környezetvédelmi bizottság r Két évvel ezelőtt a Hazafi­as Népfront tamási járási ak­tívaértekezletén a tárgysoro­zatban szerepelt a környezet- védelmi feladatok ismertetése. A járási titkárság két községet jelölt ki, hogy alakítsák meg a környezetvédelmi bizottságot: Simontomyát és Belecskát. Most kaptam a hírt: Belecs- kán megalakult — megyénk­ben elsőnek — a községi környezetvédelmi bizottság. Tehát Belecska komolyan vet­te a feladatot, ez viszont meg­ér egy utat Belecskáig, ahova igen felajzott kíváncsisággal mentem. Igen nagy előkészü­leti munkaoan találtam a fa­lut, vadászati kiállítást ren­deztek — ugyancsak elsőnek a megyében. A népfront aktívái ott sürgölődtek, szépítgették az igen mutatós trófeakiállítást. Aztán félrevonultunk beszél­getni, hogy hogyan is volt ez­zel a környezetvédelmi bizott­ság megalakításával. Mondották, hogy két előz­ménye van a dolognak: az egyik a tamási HNF-aktíva- ülés, a másik pedig, hogy a „Tiszta, virágos Tolna megye mozgalomban” elért helyezé­sért 80 000 forint jutalmat ka­pott a község. Tehát a meg­alakulásnak volt egy erkölcsi és egy anyagi indítéka. És volt egy lelkes gárda a faluban, amelyik keretet kívánt a tevé­kenységének és így megala­kították a bizottságot Konkrét terveik is vannak': fürdőt, parkot és sétányt csi­nálnak. A tervek vázlatban készen vannak, a megvalósí­tás előreláthatólag 200 000— 250 000 forintba kerül. Erre van 80 000 forint készpénzük és mint mondják legalább ilyen biztos fedezet a társadalmi munka, amit a napokban fog­nak megszervezni és fel­osztani. Számítanak a ter­melőszövetkezet hozzájáru­lására, de minden szavuk­ból kicseng a bizakodás, hogy elsősorban magukra szá­mítanak. A terveket ez évben j akarják realizálni — ez ígv , szinte kétségesen hangzik, d látva a lelkesedést, engem is ; meggyőztek. Kértem, nevezzék meg azo kát, akik élen jártak a moz­galomban, akik motorjai vág. belső rugói voltak ennek az összefogásnak. Mindenki egy­formán lelkesen dolgozik — válaszolták. Ez az egyik leg­szebb vonása a bizottságnak, személytelenül dolgoznak. Dr. Szelényj Béla, a HNF megyei környezetvé­delmi bizottságának elnöke 1975. március 11. As Alföldről a Balaton és a Dunántúl felé áramló belső idegenforgalomnak jelentős része a dunaföld vári hídom isi bonyolódik Ja, Dunaföldváron Megszűnik a „Fenyőfa-csárda”. Sokáig ilyen névvel mer­ték a helybeliek a régi éttermet, melyet íenyőfaoszlopokkal támogattak. A mellette lévő görögkeleti templom viszont értékes műemlékeink sorába tartozik és szerves része ma­rad a nagyközség kialakulóban lévő központjának. , nanem csőfektetés. Dunaföldvár központja olőre nehezen megközelíthető, de a helyiek „megbocsát- ” az éppen zajló vízvezeték építését, hiszen valamennyi­Fotó: G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents