Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
Jövőnk programja Hétfő! kérdésünk tárgya; Forradalmi ifjúsági napok, 1975 VJ őst, a XI. kongresszus előkészületei közben is. mét bebizonyosodott, hogy egy hatalmon lévő marxista—leninista párt számára éppolyan fontos a tömegekkel kiépített jó kapcsolat, amennyire fontos ?z a hatalomért folytatott harc időszakában. Bebizonyosodott az is, hogy a lenini elvek és a pártélet lenini normái, a párt munkamódszere nemcsak a kommunisták számára jelentenek orientációt, hanem a pártonkívüli tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi valóság olyan szerves részévé vált, hogy a pár- tonkívüliek is a párton, annak elvi-politikai-szervezeti egységén, s nem különben tagjainak tevékenységén mérik sasát helyzetüket, jövőjüket. A meggyőződésen alapuló irányítási módszernek köszönhető, hogy nemcsak a párttagok, de egész társadalmunk vallja: . össznemzeti érdek a következetes; töretlen, a marxizmus—leninizmus eszméin alapuló politikai irányvonalat követő párt léte. A munkásosztály vezető szerepéből adódó feladatokat csakis az a marxista párt képes megvalósítani, amelyik szervesen beilleszkedik a társadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegekben megérlelődött feladatokat. Úgy halad a társadalom élén, hogy a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politikájában arra törekszik, hogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek tömegbefolyását, ami által fenntarthatja, fejlesztheti a kezdeményezőkészséget a társadalmi szükségletek kielégítésére, az emberi problémák megoldására. A Programnyilatkozat tervezete arról tanúskodik, hogy a párt a távlatok megfogalmazásában most is a tömegekben megérlelődött törekvésekből indult ki. p ártunk előző Program- nyilatkozata több mint negyedszázados, 1948-ban fogadták el. Az akkor megfogal. mázott célokat, sok vonatkozásban még többet is, megvalósítottuk. Hazánk azóta a szocializmus útját járja. A végbement fejlődés tette szükségessé az új Programnyilatkozat kidolgozását. A legfontosabb tartalmi sajátossága az új Programnyilatkozatnak, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítését tűzi ki célul, s ehhez határozza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fejleszteni a termelési viszonyokat úgy, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, s ezáltal erősödjenek a szocializmus anyagi alapjai, de fejlődjenek az emberi kapcsolatok is. Ennek következményeként minőségileg is jelentősen emelkedik majd a nép kulturális színvonala és anyagi jóléte. Társadalmi-politikai téren számos lényeges változás bekövetkezését jelzi a tervezet. Az előttünk levő években tovább szilárdul társadalmunk politikai egysége annak következtében, hogy kialakul a fejlett szocializmusra jellemző társadalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon a proletár- diktatúra állama össznépi állammá válik a munkásosztály vezető szerepének erősödése mellett. Tovább fejlődik a szocialista demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi demokráciára helyeződik. Az egész folyamat a pártirányítás még hatékonyabbá válásával megy végbe. Az egységes szocialista társadalmi struktúra kialakulása elvezet a társadalmi egyenlőtlenségek megszűnéséhez. Természetesen nem az emberek közti különbségek fognak megszűnni — ezt kívánni képtelenség lenne —, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek. A szocialista társadalom, amelynek egyik célja a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság megszüntetése, létrejöttének pillanatától következetes politikát folytat e cél elérésére. Az ehhez szükséges objektív lehetőségek hiányában azonban az egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szóló minden, fajta nyilatkozat és kijelentés jámbor óhaj marad. Viszont a társadalmi különbségek megszüntetésére irányuló világos politika nélkül a meglévő objektív lehetőségek nem realizálódnak. A legfontosabb lépést ■rm_ megtettük akkor, amikor felszámoltuk a társadalmi egyenlőtlenség alapjait, a termelőeszközök magántulajdonát, s vele az ember kizsákmányolásának lehetőségét További feladat az anyagi és szellemi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a munka szerinti differenciált elosztás elvét nem sérve, gyorsabban emelkedjenek az ország legelmaradottabb részei és leghátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportjai. Ahhoz, hogy a kiegyenlítődés vonalán haladó társadalmunkban valamennyi csoport együttesen emelkedhessen tovább újabb anyagi, szellemi és kulturális feltételeket kell teremteni úgy, hogy hosszabb távon a társadalom világnézeti egységesülése is végbemenjen a marxizmus—leninizmus alapján, annak általánossá válásával. A Programnyilatkozat tervezete a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai kérdésekben konkrét feladatokat fogalmaz meg a szocialista perspektíva markánsabbá tétele érdekében. Olyan lelkesítő célok ezek, amelyekben ki-ki megtalálhatja a maga feladatát. POZSGAY IMRE Az idén kilencedik alkalommal rendezik meg március 15. és április 4. között a forradalmi ifjúsági napokat, történelmünk három tavaszára emlékezve. Az ünnepségeket a korábbi évek hagyományaira építik és kibővítik aktuális politikai tartalommal. Dobos Gyulával, a KlSZ-mb. titkárával a FIN 1975. évi programjáról beszélgettünk. — Mi a közvetlen politikai tartalma, célja az 1975. évi forradalmi ifjúsági napoknak? — A forradalmi ifjúsági napok rendezvényeit megyeszer- te március 15-ig ifjúsági fórumok előzik meg. A tanintézetekben, KlSZ-bizottságoknál, csúcsvezetőségeknél az ifjúsági fórumok március 5-én már elkezdődtek. Ezeken a tanácskozásokon a fiatalok a forra- dalmiságról, hazafiságról és az internacionalizmusról hallanak előadásokat. Az előadások után a fiatalok az őket érdeklő ikiül-, bel- és gazdaságpolitikai kérdéseikre is választ kapnak. A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitójára március 15-én, Szekszárdon kerül sor a városi tanácson, amit várospolitikai fórum követ, Tömegpolitikai munkánk célja, hogy a fiatalokkal megismertessük a Szovjetunió szerepét felszabadulásunkban, és azt, hogy milyen segítséget kapunk a szocializmus építésében. Tájékozódjanak a kommunizmust építő szovjet nép munkájáról, a Szovjetunió leülés belpolitikájáról, valamint erősítsük a fiatalok proletár* internacionalista tudatát és elmélyítsük a magyar—szovjet barátságot Ezenkívül a FIN időtartama alatt kezdjük meg a XI. pártkongresszus határozatainak ismertetését. A FIN jelentős célja hazánk felszabadulásának méltó megünnep-; lése is. — Milyen eseményekre számíthatunk? — Az ünnepségeken és megemlékezéseken kívül gazdag kulturális, művészeti és sport- rendezvényekre kerül sori Mindezt a párttal és a Hazafias Népfronttal együttesen szervezzük. Március 15-én az iskolák egész napos ünnepi programmal várják tanulóikat Ifjúsági nagygyűlés lesz Szék- szárdon március 21-én, a Tanácsköztársaság emlékére, a testvérmegyék ifjúsági delegációinak a részvételével. Un ne-: pélyes KISZ-fogadalomra kerül sor Simontomyán, Szekszárdon, Gyünkön, Iregszem- csén. Március 21—23 között az országos diáknapok megyei bemutatója nyílik meg. Megyei honismereti és járási helytörténeti vetélkedőket rendeznek a fiatalok. Egész napos sport- rendezvényeken versenyezhet-' nek a felszabadulási zászlóért.' KISZ- és Komszomol-fiatalok találkoznak április 4-én, Tamásiban. Az eseménysorozat összeállításában arra törekedtünk, hogy a párt-, állami, társadalmi és gazdasági, valamint Ifjúsági vezetők a fiatalok nagy tömegeivel találkozzanak. 30év= 30 történet Gyönkön dolgoztam, a Mezőgép ottani gyáregységében, technológusi munkaitört töltöttem be, s éppen a technológiai osztályon tartózkodtam, amikor hozták a hírt: telefonüzenet érkezett. Szekszárdról kiszóltak, hogy Zsigovits Ferenc igazgató délután két órakor vár, beszélni akar velem. A hírhozó szerint valami fontos dologról lehet szó, a két órát nehogy elfelejtsem. A dátumra is emlékszem: 1971. október 17-e. Délelőtt úgy 10 óra körül kaptam meg a telefonüzenetet, éppen nagy munkában voltunk, ezen a napon vettük át a tamásiaktól a náluk megszűnt „tevékenységi kört”. Törtem a fejem, mi történhetett, hogy ilyen sürgős hívást kaptam. Nem tudnak nélkülözni holnapig? Valamit elszúrtam és le tolást kapok? Ezt a feltevést elvetettem, rájöttem, ahhoz, hogy az embert letolják, felesleges Szekszárd- ca utazni, vannak itt főnökök, azok is megtehetik. Logikusan végiggondolva a dolgokat, megállapítottam, hogy jutalmazásról, kitüntetésről sem lehet szó, augusztus húszadika elmúlt, november hetedike meg még odébb van. Ebben az esztendőben júniusban védtem meg a mérnöki diplomámat. Levelezőn végeztem el a műszaki egyetemet, hát oda lyukadtam ki, a berendelés és a mérnöki diploma között kell, hogy legyen valami összefüggés. Majd megtudom. Hallottam, hogy Olaszországból új gépsort vásároltak és úgy hírlett, hozzá a megfelelő emíberek kijelölése megtörtént. Bozsó elvtárstól kocsit kértem és elindultam Szekszárdra. Két órakor jelentkeztem, Zsigovits elvtáins leültetett és minden teketóriát mellőzve elmondta: az öntözőberendezések gyártástechnológiája alapjaiban megváltozott, illetőleg a gyártástechnológiát meg kell változtatni, és ezt a munkát rám akarják bízni. Átvillant az agyamon: az új munkakör új lehetőség hogy próbára tegyem képességeimet, erőmet. Ez az, amire valamennyi fiatalember repesve vár, hát most •nekem megadatott. Volt egy jó másfél órás paláver, a főnök részletesen tájékoztatott arról, hogy mi volt a helyzet a múltban és mit kell tennem a jövőben. Teljes önállóság főművezetői beosztás és a gyártástechnológia kimunkálásához szabad kéz. Ez kell nekem. Dehogy féltem, inkább örültem. Szeretem a nehéz feladatokat, s akkor érzem jól magam, ha nem tálcán kapom az eredményt, hanem birkózni kell érte. Gyönkön voltam először önálló termelésirányító, az anyagiakra sem lehetett panaszom, kicsit nehéz 6zíwel hagytam ott Gyönköt, de megtettem az új feladat kedvéért. Eltökéltem magamban, történjék bármi, nem engedem meg magamnak azt a luxust, hogy vállalkozásomba belebukjak. November elsején álltam munkába és nyolcadikén megérkezett Olaszországból az első ikamion a gépegységekkel. Ne- kigyűikőztünk. Az áldóját, olyan munka kezdődött, amilyet még soha nem csináltam. Néhány nap múlva megjöttek az olaszok, gyerünk, megkezdtük összeszerelni a gépeket. Összeszerelés közben aztán megismertük a gépet, de hát ez volt a minimum. Reggel nyolctól este nyolcig megállás nélkül hajtottunk. Annyira- annyira, hogy november végén megkezdtük a próbaüzemelést. Tudni kell, hogy itt alumínium öntözőcsőgyártásról van szó, és tulajdonképpen éppen az alumínium állított minket a legnehezebb erőpróba elé. A nagy munka a próba- üzemelés után 1972 januárjában kezdődött. Az új technológiához — hogyan mondjam — az embereket át kellett állítani, de nemcsak őket, magamat is. Most már volt cső, de ez csak sima cső, ezzel még nem lehet öntözni. Rajta még legalább fél tucat hegesztési műveletet kell elvégezni, viszont alumíniumot mindössze három ember tudott 1971-ben nálunk hegeszteni. Itt kezdődik az új technológia, 24 embert meg kell tanítani arra a műveletre, amihez én sem értek. Nyomás! Bújtam a szak- irodalmat, vasárnap és éjjel, minden fellelhető könyvet elolvastam és amit éjjel tanultam, azt napközben kipróbáltam a gyakorlatban. Szóval először én tanultam meg az alumíniumhegesztést, egy művezetővel és háromnégy szakmunkással. Ehhez még annyit, hogy abban az időben mindössze három hegesztőberendezéssel rendelkeztünk, az olaszoktól vásároltuk ezeket. így elmondani utólag könnyű, de végigcsinálni az új technológia kialakítását bizony idegmunka és türelem- játék volt. Számtalanszor előfordult, hogy ránkvirradt, hajnalban mentünk haza. Észre sem vettük persze az idő múlását, mert amikor az egyik művelet sikerült, teszem azt éjfélkor, addig nem nyugodtunk, míg nem sikerült a következő is. Augusztus elsején megkönnyebbülve fellélegeztem: a nehezén most már csakugyan túl vagyunk. Rendelkeztünk azzal a szaktudással, amelynek birtokában az új csőtológép alaptermékét megkezdhettük feldolgozni. Közben oktattuk a többi szakNyolcadik történél, Elmondja: Stendl Károly. Született: Solyban, 1931. Állandó lakása: Szekszárd, Kölcsey lakótelep. Családi állapota: nős. Szakképzettsége: gépészmérnök. Beosztása: főművezetői. Munkahelye: Mezőgép Központi Gyáregysége Szekszárd. társakat is addig-addig, hogy 1971-ben mindössze egy ember értett az alumíniumhegesztéshez, jelenleg az összes hegesztő mestere ennek a munkának. Az első nagy lépést követte a másik nagy lépés. A magyar hegesztőberendezéseket is alkalmassá tettük alumínium- hegesztésre. Tavaly 150 ezer öntözőcsövet gyártott az üzemünk, hozzátehetem hibátlanul. Ennek nagyon örülök. Két évig, 1971-től 1973-ig sokszor mondtam: itt csak a probléma, a probléma, a probléma. Az apró műveletek finomítása ugyanis egészen 1973-ig eltartott. Mindegy,, a feladatokkal megbirkóztunk, hülye gyereknek soha nem tartottam magamat, utólag mégis éreztem, amit csináltunk, az valóban komoly munka volt. Feljegyezte: Szekulity Péter 1979. március Ili
