Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

Jövőnk programja Hétfő! kérdésünk tárgya; Forradalmi ifjúsági napok, 1975 VJ őst, a XI. kongresszus előkészületei közben is. mét bebizonyosodott, hogy egy hatalmon lévő marxista—leni­nista párt számára éppolyan fontos a tömegekkel kiépített jó kapcsolat, amennyire fontos ?z a hatalomért folytatott harc időszakában. Bebizonyo­sodott az is, hogy a lenini el­vek és a pártélet lenini nor­mái, a párt munkamódszere nemcsak a kommunisták szá­mára jelentenek orientációt, hanem a pártonkívüli tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi valóság olyan szer­ves részévé vált, hogy a pár- tonkívüliek is a párton, annak elvi-politikai-szervezeti egysé­gén, s nem különben tagjai­nak tevékenységén mérik sa­sát helyzetüket, jövőjüket. A meggyőződésen alapuló irányítási módszernek köszön­hető, hogy nemcsak a párt­tagok, de egész társadalmunk vallja: . össznemzeti érdek a következetes; töretlen, a marxizmus—leninizmus esz­méin alapuló politikai irány­vonalat követő párt léte. A munkásosztály vezető szerepéből adódó feladatokat csakis az a marxista párt ké­pes megvalósítani, amelyik szervesen beilleszkedik a tár­sadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegekben megérlelődött feladatokat. Úgy halad a társadalom élén, hogy a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politikájában ar­ra törekszik, hogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek tömegbefolyását, ami által fenntarthatja, fejlesztheti a kezdeményezőkészséget a társadalmi szükségletek kielé­gítésére, az emberi problémák megoldására. A Programnyilatkozat terve­zete arról tanúskodik, hogy a párt a távlatok megfogalmazá­sában most is a tömegekben megérlelődött törekvésekből indult ki. p ártunk előző Program- nyilatkozata több mint negyedszázados, 1948-ban fo­gadták el. Az akkor megfogal. mázott célokat, sok vonatkozás­ban még többet is, megvalósí­tottuk. Hazánk azóta a szocia­lizmus útját járja. A végbe­ment fejlődés tette szükséges­sé az új Programnyilatkozat kidolgozását. A legfontosabb tartalmi sa­játossága az új Programnyi­latkozatnak, hogy a fejlett szocialista társadalom felépíté­sét tűzi ki célul, s ehhez ha­tározza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fejleszteni a termelési vi­szonyokat úgy, hogy emelked­jen a munka termelékenysé­ge, s ezáltal erősödjenek a szocializmus anyagi alapjai, de fejlődjenek az emberi kapcso­latok is. Ennek következmé­nyeként minőségileg is jelen­tősen emelkedik majd a nép kulturális színvonala és anya­gi jóléte. Társadalmi-politikai téren számos lényeges változás be­következését jelzi a tervezet. Az előttünk levő években to­vább szilárdul társadalmunk politikai egysége annak követ­keztében, hogy kialakul a fejlett szocializmusra jellemző társadalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon a proletár- diktatúra állama össznépi ál­lammá válik a munkásosztály vezető szerepének erősödése mellett. Tovább fejlődik a szo­cialista demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi de­mokráciára helyeződik. Az egész folyamat a pártirányítás még hatékonyabbá válásával megy végbe. Az egységes szocialista tár­sadalmi struktúra kialakulása elvezet a társadalmi egyenlőt­lenségek megszűnéséhez. Ter­mészetesen nem az emberek közti különbségek fognak meg­szűnni — ezt kívánni képte­lenség lenne —, hanem a tár­sadalmi egyenlőtlenségek. A szocialista társadalom, amely­nek egyik célja a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalan­ság megszüntetése, létrejötté­nek pillanatától következetes politikát folytat e cél elérésé­re. Az ehhez szükséges objek­tív lehetőségek hiányában azonban az egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szóló minden, fajta nyilatkozat és kijelentés jámbor óhaj marad. Viszont a társadalmi különbségek meg­szüntetésére irányuló világos politika nélkül a meglévő objektív lehetőségek nem rea­lizálódnak. A legfontosabb lépést ■rm_ megtettük akkor, ami­kor felszámoltuk a társadalmi egyenlőtlenség alapjait, a ter­melőeszközök magántulajdo­nát, s vele az ember kizsák­mányolásának lehetőségét To­vábbi feladat az anyagi és szellemi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a munka szerinti differenciált elosztás elvét nem sérve, gyorsabban emelkedjenek az ország leg­elmaradottabb részei és leg­hátrányosabb helyzetben lévő társadalmi csoportjai. Ahhoz, hogy a kiegyenlítődés vonalán haladó társadalmunkban vala­mennyi csoport együttesen emelkedhessen tovább újabb anyagi, szellemi és kulturális feltételeket kell teremteni úgy, hogy hosszabb távon a társa­dalom világnézeti egységesülé­se is végbemenjen a marxiz­mus—leninizmus alapján, an­nak általánossá válásával. A Programnyilatkozat ter­vezete a legfontosabb társa­dalmi, politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai kérdé­sekben konkrét feladatokat fo­galmaz meg a szocialista perspektíva markánsabbá té­tele érdekében. Olyan lelkesítő célok ezek, amelyekben ki-ki megtalálhatja a maga felada­tát. POZSGAY IMRE Az idén kilencedik alkalom­mal rendezik meg március 15. és április 4. között a forradal­mi ifjúsági napokat, történel­münk három tavaszára emlé­kezve. Az ünnepségeket a ko­rábbi évek hagyományaira építik és kibővítik aktuális po­litikai tartalommal. Dobos Gyulával, a KlSZ-mb. titká­rával a FIN 1975. évi prog­ramjáról beszélgettünk. — Mi a közvetlen politikai tartalma, célja az 1975. évi forradalmi ifjúsági napoknak? — A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeit megyeszer- te március 15-ig ifjúsági fóru­mok előzik meg. A tanintéze­tekben, KlSZ-bizottságoknál, csúcsvezetőségeknél az ifjúsá­gi fórumok március 5-én már elkezdődtek. Ezeken a tanács­kozásokon a fiatalok a forra- dalmiságról, hazafiságról és az internacionalizmusról halla­nak előadásokat. Az előadások után a fiatalok az őket érdek­lő ikiül-, bel- és gazdaságpoli­tikai kérdéseikre is választ kapnak. A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitójára március 15-én, Szekszárdon ke­rül sor a városi tanácson, amit várospolitikai fórum követ, Tömegpolitikai munkánk célja, hogy a fiatalokkal meg­ismertessük a Szovjetunió sze­repét felszabadulásunkban, és azt, hogy milyen segítséget ka­punk a szocializmus építésé­ben. Tájékozódjanak a kom­munizmust építő szovjet nép munkájáról, a Szovjetunió leül­és belpolitikájáról, valamint erősítsük a fiatalok proletár* internacionalista tudatát és elmélyítsük a magyar—szovjet barátságot Ezenkívül a FIN időtartama alatt kezdjük meg a XI. pártkongresszus határo­zatainak ismertetését. A FIN jelentős célja hazánk felsza­badulásának méltó megünnep-; lése is. — Milyen eseményekre szá­míthatunk? — Az ünnepségeken és meg­emlékezéseken kívül gazdag kulturális, művészeti és sport- rendezvényekre kerül sori Mindezt a párttal és a Haza­fias Népfronttal együttesen szervezzük. Március 15-én az iskolák egész napos ünnepi programmal várják tanulóikat Ifjúsági nagygyűlés lesz Szék- szárdon március 21-én, a Ta­nácsköztársaság emlékére, a testvérmegyék ifjúsági delegá­cióinak a részvételével. Un ne-: pélyes KISZ-fogadalomra ke­rül sor Simontomyán, Szek­szárdon, Gyünkön, Iregszem- csén. Március 21—23 között az országos diáknapok megyei be­mutatója nyílik meg. Megyei honismereti és járási helytör­téneti vetélkedőket rendeznek a fiatalok. Egész napos sport- rendezvényeken versenyezhet-' nek a felszabadulási zászlóért.' KISZ- és Komszomol-fiatalok találkoznak április 4-én, Ta­másiban. Az eseménysorozat összeállí­tásában arra törekedtünk, hogy a párt-, állami, társadalmi és gazdasági, valamint Ifjúsági vezetők a fiatalok nagy töme­geivel találkozzanak. 30év= 30 történet Gyönkön dolgoztam, a Mező­gép ottani gyáregységében, technológusi munkaitört töltöt­tem be, s éppen a technológiai osztályon tartózkodtam, ami­kor hozták a hírt: telefonüze­net érkezett. Szekszárdról ki­szóltak, hogy Zsigovits Ferenc igazgató délután két órakor vár, beszélni akar velem. A hírhozó szerint valami fontos dologról lehet szó, a két órát nehogy elfelejtsem. A dátum­ra is emlékszem: 1971. október 17-e. Délelőtt úgy 10 óra körül kaptam meg a telefonüzenetet, éppen nagy munkában vol­tunk, ezen a napon vettük át a tamásiaktól a náluk meg­szűnt „tevékenységi kört”. Törtem a fejem, mi történ­hetett, hogy ilyen sürgős hí­vást kaptam. Nem tudnak nél­külözni holnapig? Valamit el­szúrtam és le tolást kapok? Ezt a feltevést elvetettem, rájöt­tem, ahhoz, hogy az embert letolják, felesleges Szekszárd- ca utazni, vannak itt főnökök, azok is megtehetik. Logikusan végiggondolva a dolgokat, megállapítottam, hogy jutal­mazásról, kitüntetésről sem lehet szó, augusztus húszadika elmúlt, november hetedike meg még odébb van. Ebben az esztendőben júniusban védtem meg a mérnöki diplomámat. Levelezőn végeztem el a mű­szaki egyetemet, hát oda lyu­kadtam ki, a berendelés és a mérnöki diploma között kell, hogy legyen valami összefüg­gés. Majd megtudom. Hallottam, hogy Olaszországból új gép­sort vásároltak és úgy hírlett, hozzá a megfelelő emíberek kijelölése megtörtént. Bozsó elvtárstól kocsit kértem és el­indultam Szekszárdra. Két órakor jelentkeztem, Zsigovits elvtáins leültetett és minden teketóriát mellőzve elmondta: az öntözőberendezések gyár­tástechnológiája alapjaiban megváltozott, illetőleg a gyár­tástechnológiát meg kell vál­toztatni, és ezt a munkát rám akarják bízni. Átvillant az agyamon: az új munkakör új lehetőség hogy próbára te­gyem képességeimet, erőmet. Ez az, amire valamennyi fia­talember repesve vár, hát most •nekem megadatott. Volt egy jó másfél órás paláver, a fő­nök részletesen tájékoztatott arról, hogy mi volt a helyzet a múltban és mit kell tennem a jövőben. Teljes önállóság fő­művezetői beosztás és a gyár­tástechnológia kimunkálásához szabad kéz. Ez kell nekem. Dehogy féltem, inkább örül­tem. Szeretem a nehéz felada­tokat, s akkor érzem jól ma­gam, ha nem tálcán kapom az eredményt, hanem birkózni kell érte. Gyönkön voltam elő­ször önálló termelésirányító, az anyagiakra sem lehetett pa­naszom, kicsit nehéz 6zíwel hagytam ott Gyönköt, de meg­tettem az új feladat kedvéért. Eltökéltem magamban, történ­jék bármi, nem engedem meg magamnak azt a luxust, hogy vállalkozásomba belebukjak. November elsején álltam mun­kába és nyolcadikén megérke­zett Olaszországból az első ikamion a gépegységekkel. Ne- kigyűikőztünk. Az áldóját, olyan munka kezdődött, ami­lyet még soha nem csináltam. Néhány nap múlva megjöttek az olaszok, gyerünk, megkezd­tük összeszerelni a gépeket. Összeszerelés közben aztán megismertük a gépet, de hát ez volt a minimum. Reggel nyolctól este nyolcig megállás nélkül hajtottunk. Annyira- annyira, hogy november végén megkezdtük a próbaüzemelést. Tudni kell, hogy itt alumínium öntözőcsőgyártásról van szó, és tulajdonképpen éppen az alu­mínium állított minket a leg­nehezebb erőpróba elé. A nagy munka a próba- üzemelés után 1972 januárjá­ban kezdődött. Az új techno­lógiához — hogyan mondjam — az embereket át kellett ál­lítani, de nemcsak őket, ma­gamat is. Most már volt cső, de ez csak sima cső, ezzel még nem lehet öntözni. Rajta még legalább fél tucat hegesztési műveletet kell elvégezni, vi­szont alumíniumot mindössze három ember tudott 1971-ben nálunk hegeszteni. Itt kezdő­dik az új technológia, 24 em­bert meg kell tanítani arra a műveletre, amihez én sem ér­tek. Nyomás! Bújtam a szak- irodalmat, vasárnap és éjjel, minden fellelhető könyvet el­olvastam és amit éjjel tanul­tam, azt napközben kipróbál­tam a gyakorlatban. Szóval először én tanultam meg az alumíniumhegesztést, egy művezetővel és három­négy szakmunkással. Ehhez még annyit, hogy abban az időben mindössze három he­gesztőberendezéssel rendelkez­tünk, az olaszoktól vásároltuk ezeket. így elmondani utólag könnyű, de végigcsinálni az új technológia kialakítását bi­zony idegmunka és türelem- játék volt. Számtalanszor elő­fordult, hogy ránkvirradt, haj­nalban mentünk haza. Észre sem vettük persze az idő mú­lását, mert amikor az egyik művelet sikerült, teszem azt éjfélkor, addig nem nyugod­tunk, míg nem sikerült a kö­vetkező is. Augusztus elsején megkönnyebbülve fellélegez­tem: a nehezén most már csakugyan túl vagyunk. Rendelkeztünk azzal a szak­tudással, amelynek birtokában az új csőtológép alaptermékét megkezdhettük feldolgozni. Közben oktattuk a többi szak­Nyolcadik történél, Elmondja: Stendl Károly. Született: Solyban, 1931. Állandó lakása: Szekszárd, Kölcsey lakótelep. Családi állapota: nős. Szakképzettsége: gépész­mérnök. Beosztása: főművezetői. Munkahelye: Mezőgép Köz­ponti Gyáregysége Szekszárd. társakat is addig-addig, hogy 1971-ben mindössze egy em­ber értett az alumíniumhegesz­téshez, jelenleg az összes he­gesztő mestere ennek a mun­kának. Az első nagy lépést követte a másik nagy lépés. A magyar hegesztőberendezéseket is al­kalmassá tettük alumínium- hegesztésre. Tavaly 150 ezer öntözőcsövet gyártott az üze­münk, hozzátehetem hibátla­nul. Ennek nagyon örülök. Két évig, 1971-től 1973-ig sokszor mondtam: itt csak a problé­ma, a probléma, a probléma. Az apró műveletek finomítása ugyanis egészen 1973-ig eltar­tott. Mindegy,, a feladatokkal megbirkóztunk, hülye gyerek­nek soha nem tartottam ma­gamat, utólag mégis éreztem, amit csináltunk, az valóban komoly munka volt. Feljegyezte: Szekulity Péter 1979. március Ili

Next

/
Thumbnails
Contents