Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

A KISZ feladatai a párt kőzművelidési határozatának vésrehajtásában Barabás Pártos nyilatkozata Ä KISZ KB Intéző Bízottá sága a közelmúltban meghatá­rozta az ifjúsági szövetség teendőit a párt közművelődé­si határozatának végrehajtá­sában. Az intéző bizottság ha­tározatáról, a közeli, s a távo­labbi jövő feladatairól kér­dezte az MTI munkatársa Ba­rabás Jánost, a KISZ Központi Bizottságának titkárát •— a közművelődés fejlesz2 tésével kapcsolatos sajátosabb teendőink meáíogalmazásakor szövetségünk VIII. kongresz- szusának dokumentumaiból, az azóta eltelt esztendők eredmé­nyeiből, s Központi Bizottsá­gunk áprilisi határozatából in_ dúltunk ki, ez utóbbi — újra­fogalmazott követelményrend­szerével — különösen ösztö­nöz az igényes művelődésre, s kedvező politikai-szervezeti feltételeket teremt az önmű­velés és az aktív közösségi művelődés kibontakozásához. 1 | Közművelődés! munkánk alapvetően mozgalmi jel­legű, és a KISZ fő céljá- , nak megvalósításához kap­csolódik. Jelesen: a szo- * cialista jövő igényeinek megfelelő, sokoldalúan művelt, képzett ember ne- : velőséhez, a párt eszméi­nek és politikájának szol­fe.: gálatához. , mxI'í ’V Tevékenységünk legfontosabb szintere az alapszervezet, S jóllehet részt kell vállalnunk a művelődési feltételek további javításában is, fő teendőnknek azt tekintjük, hogy ifjúkom­munista közösségeink ösztön­ző, felvilágosító és szervező munkával segítsék a meglevő lehetőségek teljesebb kihasz­nálását. i J — Intéző bizottságunk meg­állapította egyebek között: a korszerű műveltségben mind jobban összefonódik az álta­lános és szakműveltség, a po­litikai műveltség és a világné­zeti tudatosság. Éppen ezért a munkahelyeken — a szakmai képzésen túl is — kedvezőbb légkört kell kialakítani a ta­nuláshoz, művelődéshez, yé-; toéw“s”r“ -( ' a munkahelyi vezetők éppúgy felelősek az ott dol­gozó fiatalok művelődé­séért, mint a termelési eredményekért. Az általá­nos iskola nyolc osztályá­nak elvégzése például olyan minimális feltétel, amely nélkül nem képzel­hető el korszerű, igényes művelődés. ar í £ tanulásban elmaradtak szá­mára tehát sajátos erkölcsi és anyagi ösztönzőrendszert, va­lamint az életkori sajátosság­ra épülő, korszerű módszere­ket kell kidolgozni az esti és levelező oktatásban. , • ; ■! ••ír.? -«'—. •? . * Társadalmunk elsőrendű politikai érdeke, hogy a tehetséges munkás- és pa­rasztfiatalok minden se­gítséget megkapjanak to­vábbtanulásukhoz, — tő­lünk, KISZ-esektől épp­úgy, mint a párt-, állami vagy tőmegszervezetektőU ík ­! — Aktív, közösségi művelő­dés — ez a célunk, hiszen a fiatalokban erős vágy él az alkotómunka, a közösségi élei iránt. A művelődé» otthonok látogatóinak például több mint 70 százaléka fiatal, s bár ez azt jelenti, hogy az új nemzedék a legaktívabb, jól tudjuk azt is, hogy ez a 70 százalék a magyar ifjúságnak csupán töredéke. A művelődési intézmények hatáskörébe a fiataloknak újabb tömegeit kell bevonnunk, támogatva a művelődési háza­kat, az ifjúsági klub­mozgalmat a műkedvelő művészeti mozgalmat, építve a fiatalok spontán közösségi kezdeményezel seire is. Sürgető feladatnak tartjuk a szocialista brigádok kulturá­lis vállalásai új rendszerének kidolgozását is, hiszen — az eredményeket természetesen elismerve — a brigádközös­ségek kellően nem differen­ciált vállalásai s a hamisan értelmezett kollektivitás kö­vetkeztében előállt kulturális „egyenlősdi” nem serkenti a már igényesebb ifjúmunkások továbbfejlődését. i Az ifjúsági művelődés le2 hetséges területei természete­sen összefonódnak és kiegé­szítik egymást a korszerű mű­veltség és a szocialista élet­mód formálásában. Az Intéző Bizottság meghatározta azt, hogy mit vállalhat e nagy munkából a KISZ, milyen te­endői vannak az általános és szakműveltség fejlesztésében, az ifjúsági klubmozgalomban, a műkedvelő művészeti moz­galomban, a művelődési ottho_ nők ifjúsági munkájának fej­lesztésében a kulturált szóra­kozás kialakításában. Az In­téző Bizottság határozatát elemzik majd szövetségünk Központi Bizottságának réteg- tanácsai, s az abban fog­lalt feladatokból kiindulva konkrét, az egyes rétegek sa­játosságaira épülő közművelő­dési munkatervet dolgoznak ki, — fejezte be nyilatkozatát Barabás János. (MTI} Csúcserőmű a csúcsterheléshez tJjsághír: február SS-én, kedden reggel nyolc óra hót perctői fcüenc óra huszonegy percig bekapcsolták az inotai November Z. Erőmű második ICO megawattos gázturbináját. C ok gondot okoz — különösen a téli hónapokban ^ — a reggeli és az esti. villamosenergia-csúasigé- nyek kielégítése. Tavaly az ország viilamosenergia- igénye mintegy 8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Jellemző ugyanakkor, hogy a de­cemberi csúasteij’esítaiény az előző évinél 8,5 száza­lékkal volt több. Az év végi hajrás decemberi, valamint a reggeli és az esti hirtelen megnövő igények kielégí­tésére a villamosenergia-ipar elsősorban a csúcserőmű- vek -beállításával készül feL Ezek az erőművek nem hasonlíthatók a hagyományosakhoz: az inotai is csu- ! pán a reggeli és az esti órákban működik, napközben és éjszaka nem üzemelnek a berendezések. JTurópa egyik legkorszerűbb berendezése az Inotai November 7. Erőmű. Hasonlattal élve, ez a be- rendezés olyan színvonalon áll villamosáram-termelés- ben, mint a szuperszonikus repülőgépek a közlekedés- y ben. A turbinák gazdaságosan, igen jó hatásfokkal mű- g ködnek: 30—40 perc alatt érik el a teljes terhelést — ^ hagyományos berendezésekkel ez több órái; vagy akár \ több napot is igények v'; A gázturbinás csúcserőmű építésére 1971-!ben kő2 ■ k főttük meg a szerződést a szovjet partnerekkel; a meg­állapodás két 100 megawattos turbinára szólt Az első turbina 1973. júliusában érkezett meg LenángrádbóL A szovjet és a magyar szakemberek három műszakban szerelték a berendezést Emellett nem kis felelősség hárult a szerelőkre, hiszen az Inotán épült turbinák teljesen új konstrukciók. Igaz, prototípusuk működik már Krasznodárban, de sok szempontból még az is el- tér a korszerűbb inotaitól. Tavaly februárban kapcsolták be az országos há­lózatba az érőmű első blokkját A hatalmas sze­relési munkában a magyar szakemberek mellett hat­van szovjet szerelő, köztük huszonkét mérnök vett részt Az eredeti szerződésben az építkezés befejezésé­nek határideje 1975 májusa volt, később hazánk fel­szabadulása 30. évfordulójának tiszteletére, a szovjet és a magyar szerelők április 4-re, ezt követően pedig február 28-ra módosították a befejezés időpontját Ilyenformán .tehát az eredeti határidőhöz képest több mint két hónappal korábban már villamos energiát termelt a második turbina is. JB okán felteszik a kérdést: amikor hazánk amúgy te szűkében áll a szénhidrogéneknek, miért kellett építeni gázturbinával működő erőművet A válasz: az inotai csúcserőmű sajátos, egyetlen feladatot lát eL A hagyományos erőművekben műszakilag megoldha­tatlan, hogy az igényeknek megfelelően minduntalan ki-be kapcsolják a berendezéseket A csúcsigényeket tehát csupán az inotaihoz hasonló, gyorsan üzembe helyezhető erőművekkel lehet gazdaságosan kielégítem. * fcay.J. I 8. „Szerencse fel.. A háborúba lépés után a ke­gyetlen katonai terror, a nyi­lasok szociális demagógiája, a baloldaliak elhurcolása, és az antifasizmus főerőitől való izo­lálás következtében nagyon nehezen bontakozott ki a bá­nyászok ellenállása. A fordu­lat itt is Sztálingrád után je. lentkezett. Így pl. a munká­sok között a pécsi bányászok ünnepelték meg a háború alatt először 1943-ban — má­jus elsejét munkabeszüntetés­sel. Ez év őszén egymást ér­ték a bányászgyűlések, ame­lyet a gyors ütemben újjá­szerveződő bányász-szakszer­vezetek szerveztek. Pécsett. Tatabányán. Dorogon. Toko­don, Salgótarjánban a szak- szervezetek taglétszáma nem­csak elérts, hanem meg is ha­ladta a háború előttit. Hosszú évek titán elérke­zett az a pillanat is. amikor a kommunista párt KB. köz2 ponti kapcsolatot tudott te­remteni majdnem minden fon­tos bányavidékkel. 1943. végén megalakult a párt Központi Bányászbizottsága, amely sza­botázs-akciókra és a bányászok fegyveres kiképzésére szólítja fel helyi szervezeteit. 1944. nyarán a tatabányaiak már közvetlen lépéseket tettek a fegyveres harc előkészítésé­re. Néderman Ferenc, Bugyács Imre és mások vezetésével Ta­tabányán, Vitámváron, Kör- nyebányán megszervezték az első partizánsejteket. Kapcso­latot létesítettek a Székes- fehérvár közelében levő mint­egy 200 főnyi szovjet hadi­fogoly-csoporttal is. Augusz­tus 24-én Környebányán meg- b°sré:''rre került sor a hadi- foelvok és a bányászok kö­zött. Cél: a hadifoglyok fegy­verrel való ellátása, a kitörés és a partízánharc megszerve2 zése volt. Az akcióban orosz­lánrész várt volna a tatabá­nyaiakra. Az akció sikere a szénmedence partizánharcának alapjait vetette volna meg. Sajnos árulás következtében a Gestapó és a csendőrség nagy­méretű „tisztogató” akciót in­dított és ezzel vérbe fojtotta a sikeresnek induló szervez­kedést. A nyilas puccs után a párt illegális bányászújságja a Harcoló Bányász” felhívással fordult a bányák dolgozóihoz. A harc fokozására, a terme­lés bénítására, a nyilas intéz­kedések szabotálására szólí­tott fel, majd így folytatta: „Alakítsatok harcoló csoporto­kat”. Gyilkoljátok a némete­ket és nyilasokat! Támadjá­tok meg szállítóeszközeiket, romboljátok szét az utakat, vasutakat előttük! Vegyétek vissza tőlük a mi élelmünket. Ragadjátok magatokhoz fegy­vereiket!..; Sajnos a nyilas hatalomát2 vétel után kibontakozott ter­ror áldozata lett a párt bá­nyászbizottsága; ezzel a köz­ponti irányítás megszűnt. Ez ismét a tatai szénmedencét sújtotta legsúlyosabban. Így itt csak szabotázsakciókra, a gyári és bányaértékek meg­mentésére futotta a bányá­szok erejéből. Tatabánya közelében. Sári­sápon azonban kibontakozott a fegyveres ellenállás, ame­lyet Zgyerka János a helyi szakszervezet vezetője irányi2 tott. A fegyveres csoport a többször „gazdát” cserélő bá­nyászfaluban kapcsolatot te­remtett a szovjet egységekkel és a bánya vágatain keresztül jutottak el a szovjetekhez a német tüzérségi állások váz­latai, majd jelzőrakéták segít­ségével irányították a szovjet tüzérség munkáját. Az utolsó támadás során maguk is fegy­verrel vettek részt fálujuk fel­szabadításában. A salgótarjáni szénmedence; amely mindig a magyar szer­vezett bányamunkásság erős­sége volt, a háború alatt is sok borsot tört a hatóságok orra alá. 1944. őszén különö­sen mozgósítólag hatott a ha­táron túl kitört szlovák nem­zeti felkelés, majd november­ben e térségben Nógrádi Sán­dor partizánjainak megjelené­se. A bányászok csak az al­kalomra vártak és tömegesen jelentkeztek partizánnak. E szénmedencében, Karanes- lejtősaknán történt a bányász ellenállás egyik legjelentősebb epizódja. November 22-én el­rendelték — főbelövés terhe mellett — a falvak kiürítését és a férfi lakosság katonai szolgá­latra való bevonultatását. A bá_ nyászok megtagadták a paran­csot és levonultak a bányába, ott elbarikádozták magukat. A bá­nyavezetőség erre kikapcsol­tatta az áramszolgáltatást, le­állította a szivattyúkat, a lég­aknákat felrobbantották, a fő­bejáratot pedig berobbantot­ták. Ä bányában levő több; mint 300 bányászt, hol szép > szóval, hol fenyegetéssel pró2 hálták felszínre csalni. Ami­kor a levegő teljesen elhasz­nálódott, a helyzet a föld mé­lyén kritikussá vált, a néme­tek ígéreteiben bízva, felszín­re jöttek. A németek és nyi­lasok kegyetlen bosszút áll­tak: 5 bányászt azonnal, ket­tőt pedig a salgótarjáni lak­tanyaudvaron lőttek agyon. A Pécs környéki bányászok közvetlen a felszabadulás előtt jutottak el a fegyveres harchoz. A város és környé­kének gyors felszabadulása következtében fegyveres ellen­állásra nem is került sor. A bányászok, főként a fiatalok, felszabadulásuk után a jugosz­láv partizánokhoz csatlakoztak.1 hogy ott törlesszenek a fasisz­ták okozta szörnyű bűnökért. Amíg a bányászok a háború utolsó napjaiban fegyvert fog­va harcoltak egy szebb Ma­gyarországért, a felszabadulást követően az elsők között vol­tak, akik a fegyvert csákány­ra cserélve munkába álltak és a széncsaták győzteseiként épí­tették felszabadult hazánkat. (Folytatjuk) 1975. március 8.

Next

/
Thumbnails
Contents