Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

A KISZ feladatai a párt kőzművelidési határozatának vésrehajtásában

Barabás Pártos nyilatkozata

Ä KISZ KB Intéző Bízottá sága a közelmúltban meghatározta az ifjúsági szövetség teendőit a párt közművelődési határozatának végrehajtásában. Az intéző bizottság határozatáról, a közeli, s a távolabbi jövő feladatairól kérdezte az MTI munkatársa Barabás Jánost, a KISZ Központi Bizottságának titkárát

•— a közművelődés fejlesz2 tésével kapcsolatos sajátosabb teendőink meáíogalmazásakor szövetségünk VIII. kongresz- szusának dokumentumaiból, az azóta eltelt esztendők eredményeiből, s Központi Bizottságunk áprilisi határozatából in_ dúltunk ki, ez utóbbi — újrafogalmazott követelményrendszerével — különösen ösztönöz az igényes művelődésre, s kedvező politikai-szervezeti feltételeket teremt az önművelés és az aktív közösségi művelődés kibontakozásához.

1

| Közművelődés! munkánk alapvetően mozgalmi jellegű, és a KISZ fő céljá- , nak megvalósításához kapcsolódik. Jelesen: a szo- * cialista jövő igényeinek megfelelő, sokoldalúan művelt, képzett ember ne- : velőséhez, a párt eszméinek és politikájának szolfe.: gálatához. , mxI'í

’V

Tevékenységünk legfontosabb szintere az alapszervezet, S jóllehet részt kell vállalnunk a művelődési feltételek további javításában is, fő teendőnknek azt tekintjük, hogy ifjúkommunista közösségeink ösztönző, felvilágosító és szervező munkával segítsék a meglevő lehetőségek teljesebb kihasználását. i J

— Intéző bizottságunk megállapította egyebek között: a

korszerű műveltségben mind

jobban összefonódik az általános és szakműveltség, a politikai műveltség és a világnézeti tudatosság. Éppen ezért a munkahelyeken — a szakmai képzésen túl is — kedvezőbb légkört kell kialakítani a tanuláshoz, művelődéshez, yé-;

toéw“s”r“ -(

' a munkahelyi vezetők éppúgy felelősek az ott dolgozó fiatalok művelődéséért, mint a termelési eredményekért. Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése például olyan minimális feltétel, amely nélkül nem képzelhető el korszerű, igényes művelődés.

ar í

£ tanulásban elmaradtak számára tehát sajátos erkölcsi és anyagi ösztönzőrendszert, valamint az életkori sajátosságra épülő, korszerű módszereket kell kidolgozni az esti és levelező oktatásban. , • ; ■!

••ír.? -«'—. •?

. *

Társadalmunk elsőrendű politikai érdeke, hogy a tehetséges munkás- és parasztfiatalok minden segítséget megkapjanak továbbtanulásukhoz, — tőlünk, KISZ-esektől éppúgy, mint a párt-, állami vagy tőmegszervezetektőU ík ! — Aktív, közösségi művelődés — ez a célunk, hiszen a fiatalokban erős vágy él az alkotómunka, a közösségi élei iránt. A művelődé» otthonok látogatóinak például több mint 70 százaléka fiatal, s bár ez azt jelenti, hogy az új nemzedék a legaktívabb, jól tudjuk azt is, hogy ez a 70 százalék a magyar ifjúságnak csupán töredéke.

A művelődési intézmények hatáskörébe a fiataloknak újabb tömegeit kell bevonnunk, támogatva

a művelődési házakat, az ifjúsági klubmozgalmat a műkedvelő művészeti mozgalmat,

építve a fiatalok spontán közösségi kezdeményezel seire is.

Sürgető feladatnak tartjuk a szocialista brigádok kulturális vállalásai új rendszerének kidolgozását is, hiszen — az eredményeket természetesen elismerve — a brigádközösségek kellően nem differenciált vállalásai s a hamisan értelmezett kollektivitás következtében előállt kulturális „egyenlősdi” nem serkenti a már igényesebb ifjúmunkások továbbfejlődését. i

Az ifjúsági művelődés le2 hetséges területei természetesen összefonódnak és kiegészítik egymást a korszerű műveltség és a szocialista életmód formálásában. Az Intéző Bizottság meghatározta azt, hogy mit vállalhat e nagy munkából a KISZ, milyen teendői vannak az általános és szakműveltség fejlesztésében, az ifjúsági klubmozgalomban, a műkedvelő művészeti mozgalomban, a művelődési ottho_ nők ifjúsági munkájának fejlesztésében a kulturált szórakozás kialakításában. Az Intéző Bizottság határozatát

elemzik majd szövetségünk Központi Bizottságának réteg- tanácsai, s az abban foglalt feladatokból kiindulva

konkrét, az egyes rétegek sajátosságaira épülő közművelődési munkatervet dolgoznak ki, — fejezte be nyilatkozatát Barabás János. (MTI}

Csúcserőmű

a csúcsterheléshez

tJjsághír: február SS-én, kedden reggel nyolc óra hót perctői fcüenc óra huszonegy percig bekapcsolták az inotai November Z.

Erőmű második ICO megawattos gázturbináját.

C ok gondot okoz — különösen a téli hónapokban

^ — a reggeli és az esti. villamosenergia-csúasigé- nyek kielégítése. Tavaly az ország viilamosenergia- igénye mintegy 8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Jellemző ugyanakkor, hogy a decemberi csúasteij’esítaiény az előző évinél 8,5 százalékkal volt több. Az év végi hajrás decemberi, valamint a reggeli és az esti hirtelen megnövő igények kielégítésére a villamosenergia-ipar elsősorban a csúcserőmű- vek -beállításával készül feL Ezek az erőművek nem hasonlíthatók a hagyományosakhoz: az inotai is csu- ! pán a reggeli és az esti órákban működik, napközben és éjszaka nem üzemelnek a berendezések.

JTurópa egyik legkorszerűbb berendezése az Inotai November 7. Erőmű. Hasonlattal élve, ez a be- rendezés olyan színvonalon áll villamosáram-termelés- ben, mint a szuperszonikus repülőgépek a közlekedés- y ben. A turbinák gazdaságosan, igen jó hatásfokkal mű- g ködnek: 30—40 perc alatt érik el a teljes terhelést — ^

hagyományos berendezésekkel ez több órái; vagy akár \ több napot is igények v';

A gázturbinás csúcserőmű építésére 1971-!ben kő2 ■ k főttük meg a szerződést a szovjet partnerekkel; a megállapodás két 100 megawattos turbinára szólt Az első turbina 1973. júliusában érkezett meg LenángrádbóL A szovjet és a magyar szakemberek három műszakban szerelték a berendezést Emellett nem kis felelősség hárult a szerelőkre, hiszen az Inotán épült turbinák teljesen új konstrukciók. Igaz, prototípusuk működik már Krasznodárban, de sok szempontból még az is el- tér a korszerűbb inotaitól.

Tavaly februárban kapcsolták be az országos hálózatba az érőmű első blokkját A hatalmas szerelési munkában a magyar szakemberek mellett hatvan szovjet szerelő, köztük huszonkét mérnök vett részt Az eredeti szerződésben az építkezés befejezésének határideje 1975 májusa volt, később hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére, a szovjet és a magyar szerelők április 4-re, ezt követően pedig február 28-ra módosították a befejezés időpontját Ilyenformán .tehát az eredeti határidőhöz képest több mint két hónappal korábban már villamos energiát termelt a második turbina is.

JB okán felteszik a kérdést: amikor hazánk amúgy te szűkében áll a szénhidrogéneknek, miért kellett építeni gázturbinával működő erőművet A válasz: az inotai csúcserőmű sajátos, egyetlen feladatot lát eL A hagyományos erőművekben műszakilag megoldhatatlan, hogy az igényeknek megfelelően minduntalan ki-be kapcsolják a berendezéseket A csúcsigényeket tehát csupán az inotaihoz hasonló, gyorsan üzembe helyezhető erőművekkel lehet gazdaságosan kielégítem.

* fcay.J. I

8. „Szerencse fel..

A háborúba lépés után a kegyetlen katonai terror, a nyilasok szociális demagógiája, a baloldaliak elhurcolása, és az antifasizmus főerőitől való izolálás következtében nagyon nehezen bontakozott ki a bányászok ellenállása. A fordulat itt is Sztálingrád után je. lentkezett. Így pl. a munkások között a pécsi bányászok ünnepelték meg a háború alatt először 1943-ban — május elsejét munkabeszüntetéssel. Ez év őszén egymást érték a bányászgyűlések, amelyet a gyors ütemben újjászerveződő bányász-szakszervezetek szerveztek. Pécsett. Tatabányán. Dorogon. Tokodon, Salgótarjánban a szak- szervezetek taglétszáma nemcsak elérts, hanem meg is haladta a háború előttit.

Hosszú évek titán elérkezett az a pillanat is. amikor

a kommunista párt KB. köz2 ponti kapcsolatot tudott teremteni majdnem minden fontos bányavidékkel. 1943. végén megalakult a párt Központi Bányászbizottsága, amely szabotázs-akciókra és a bányászok fegyveres kiképzésére szólítja fel helyi szervezeteit.

1944. nyarán a tatabányaiak már közvetlen lépéseket tettek a fegyveres harc előkészítésére. Néderman Ferenc, Bugyács Imre és mások vezetésével Tatabányán, Vitámváron, Kör- nyebányán megszervezték az első partizánsejteket. Kapcsolatot létesítettek a Székes- fehérvár közelében levő mintegy 200 főnyi szovjet hadifogoly-csoporttal is. Augusztus 24-én Környebányán meg- b°sré:''rre került sor a hadi- foelvok és a bányászok között. Cél: a hadifoglyok fegyverrel való ellátása, a kitörés

és a partízánharc megszerve2 zése volt. Az akcióban oroszlánrész várt volna a tatabányaiakra. Az akció sikere a szénmedence partizánharcának alapjait vetette volna meg. Sajnos árulás következtében a Gestapó és a csendőrség nagyméretű „tisztogató” akciót indított és ezzel vérbe fojtotta a sikeresnek induló szervezkedést.

A nyilas puccs után a párt illegális bányászújságja a Harcoló Bányász” felhívással fordult a bányák dolgozóihoz. A harc fokozására, a termelés bénítására, a nyilas intézkedések szabotálására szólított fel, majd így folytatta: „Alakítsatok harcoló csoportokat”. Gyilkoljátok a németeket és nyilasokat! Támadjátok meg szállítóeszközeiket, romboljátok szét az utakat, vasutakat előttük! Vegyétek vissza tőlük a mi élelmünket. Ragadjátok magatokhoz fegyvereiket!..;

Sajnos a nyilas hatalomát2 vétel után kibontakozott terror áldozata lett a párt bányászbizottsága; ezzel a központi irányítás megszűnt. Ez ismét a tatai szénmedencét sújtotta legsúlyosabban. Így itt csak szabotázsakciókra, a gyári és bányaértékek megmentésére futotta a bányászok erejéből.

Tatabánya közelében. Sárisápon azonban kibontakozott a fegyveres ellenállás, amelyet Zgyerka János a helyi

szakszervezet vezetője irányi2 tott. A fegyveres csoport a többször „gazdát” cserélő bányászfaluban kapcsolatot teremtett a szovjet egységekkel és a bánya vágatain keresztül jutottak el a szovjetekhez a német tüzérségi állások vázlatai, majd jelzőrakéták segítségével irányították a szovjet tüzérség munkáját. Az utolsó támadás során maguk is fegyverrel vettek részt fálujuk felszabadításában.

A salgótarjáni szénmedence; amely mindig a magyar szervezett bányamunkásság erőssége volt, a háború alatt is sok borsot tört a hatóságok orra alá. 1944. őszén különösen mozgósítólag hatott a határon túl kitört szlovák nemzeti felkelés, majd novemberben e térségben Nógrádi Sándor partizánjainak megjelenése. A bányászok csak az alkalomra vártak és tömegesen jelentkeztek partizánnak.

E szénmedencében, Karanes- lejtősaknán történt a bányász ellenállás egyik legjelentősebb epizódja. November 22-én elrendelték — főbelövés terhe mellett — a falvak kiürítését és a férfi lakosság katonai szolgálatra való bevonultatását. A bá_ nyászok megtagadták a parancsot és levonultak a bányába, ott elbarikádozták magukat. A bányavezetőség erre kikapcsoltatta az áramszolgáltatást, leállította a szivattyúkat, a légaknákat felrobbantották, a főbejáratot pedig berobbantották. Ä bányában levő több; mint 300 bányászt, hol szép > szóval, hol fenyegetéssel pró2 hálták felszínre csalni. Amikor a levegő teljesen elhasználódott, a helyzet a föld mélyén kritikussá vált, a németek ígéreteiben bízva, felszínre jöttek. A németek és nyilasok kegyetlen bosszút álltak: 5 bányászt azonnal, kettőt pedig a salgótarjáni laktanyaudvaron lőttek agyon.

A Pécs környéki bányászok közvetlen a felszabadulás előtt jutottak el a fegyveres harchoz. A város és környékének gyors felszabadulása következtében fegyveres ellenállásra nem is került sor. A bányászok, főként a fiatalok, felszabadulásuk után a jugoszláv partizánokhoz csatlakoztak.1 hogy ott törlesszenek a fasiszták okozta szörnyű bűnökért.

Amíg a bányászok a háború utolsó napjaiban fegyvert fogva harcoltak egy szebb Magyarországért, a felszabadulást követően az elsők között voltak, akik a fegyvert csákányra cserélve munkába álltak és a széncsaták győzteseiként építették felszabadult hazánkat.

(Folytatjuk)

1975. március 8.