Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
A kongressznsi mnnlcaTersenj legjoBLjal Huszonötén a táskájáéiból xvi.iii.ur az eirnuxt őszön a Rákospalotai Bőr- és Műanyag| Ot érrel a párthatározat után Nőnapi számvetés Baranyai Tibor nyilatkozata feldolgozó Vállalat szekszárdi gyárában a verseny eredményeiről érdeklődtem, róluk be. széltek. Törökné brigádjáról! Ök a legjobbak, mondták, a Tyereskova brigád. Azóta hónapok teltek, a mezőnyben változott a sorrend, de az élen mindig ők voltak. Termelési eredményeik mesz- sze felülmúlták a többiekét Emellett kivették részüket a társadalmi munkából is. Most már a kollektívát a megye egyik legjobbjaként emlegetik. Hogyan élnek, hogyan dolgoznak, mi a titka szép eredményeiknek? Ezt akartam megtudni, mikor a szalag mellett megkerestem őket. — Összefogtunk, segítjük, tanítjuk egymást, válaszolt summázva a lényeget Török Sándorné. Aztán részletesebben Ss beszélt. Arról, hogy ma már mindenki minden munkafolyamatot elvégez. Megtanulták S ha egyiküknél feltor- nyosulnak a félig kész táskák, rögtön akad, aki segíti utolérni a többieket TUDNI ÉS AKARNI r Ezek szerint az lenne a lényeg, hogy tudják pótolni egymást A brigádvezetőnő folytatta: Együtt voltunk társadalmi munkában is. Az északi kertvárosban sportpályát építeni. Ott a mi lányaink, a vállalat kézilabda-csapatának tagjai fognak játszani. Aztán, az örege^ napközi otthonát is patronáljuk Kovács József énektanár szép baritonját hallottuk a vasárnap délelőtti matinén a zeneiskolában. Műsorán egy csokor népdalfeldolgozás szerepelt Kodály: Háry János című daljátékából, majd több romantikus mester operaáriája, dala. Ha műsorösszeállítása nem is mindig felel meg puritán, zárkózott egyéniségének, ez a hangverseny előadóművészi fejlődésében jelentős állomás volt. Előadói biztonsága a némileg oldottabb interpretálás irányábart nagyot lépett előre. Ponton belépések, ritmusfegyelem, alapos felkészülés éppoly erényei voltak, mint a szép orgánuma és a hangulati egység megteremtése. Koncertjének legemlékezetesebb perceit Kodály: Felszántom a császár udvarát, Muszorgszkij: Trepak és Gounod: Mef'srtó rondája című művekkel szerezte. Ez reggel meg kimentünk fél hat. kor egyik társunk házát építeni. Még nem volt dél, készen voltak az alapok Harminc mázsa betont bekevertünk Tudni segíteni? — folytattam magamban a gondolatsort —. Ez fontos, de még kevés. Ugyanennyire lényeges, hogy akarjanak is segíteni. v NAGY CSALÁD A történések Színhelye, amikről az asszonyok beszéltek kívül van a gyár falain. Bizonyították, hogy a negyedszáz emberből álló kollektíva nem csak a munkaidő nyolc óráját tölti együtt. Dolgoznak közösen máskor is. De nem csak a munkában fognak ösz- sze. Gyakran a szórakozás is közös. A napokban például halvacsorát rendeznek, ahol együtt lesz a brigád. Az ilyen szórakozások hajnalig szoktak elhúzódni. £s mindenki jól érzi magát. Olyanok, mint egy nagy család. Aztán újra a munka került szóba. A gondok, amikkel a szalag mellett nap mint nap meg kell birkózni. Erőszakosak vagyunk, — mosolyog Török Sándorné. — Ha nincs anyag, megyünk, veszekszünk érte. Nem egyszer rögtön a szabászgép alól szedtük ki. Mert nekünk sok anyag kell. 120—140 százalékot teljesítettünk mindig. Nézem a gyorsan mozgó kezeket. Begyakorlott mozdulattal fogják, hajlítják a kemény anyagot. Kertész Ferencné ujján helyenként megvastagodott a bőr. Fáj is néha, de azért nem lehet megállni Se- bessy Sütő Endréné az oldalsó gerincét varr ja a táskának. Keze, mint egy ötujjú fogó, szorítja a bőrt. Én is megpróbáltam. Akárhogy erőlködtem, nem sikerült. A NORMA Mielőtt a brigádot kerestem meg, bekopogtam az igazgatóhoz. Beszéljen előbb ő a kollektíváról. Dicsérte őket, majd hozzátette, biztos panaszkodnak majd a norma miatt magának is. — Januárban 150 százalékot teljesítettek. Egyre jobban belejöttek, többet tudnak csinálni. Ezért aztán magasabbra állították a mércét. Harminc százalékkal Ezt leállítottam, de később a téma ismét napirendre került. Vártam, hogy a szalagnál is szólnak majd róla. De hiába. Hallgattak. Végül nekik szegeztem a kérdést: mi is van azzal a normarendezéssel? Röviden elintézték. Csak annyit feleltek: a múlt hónapban veszekedtünk emiatt. Mások biztos hozzátették volna, kár volt ennyire hajtani. Mert tény, hogy egy idő elteltével nagyobb gyakorlatra tesznek szert, gyorsabban megy a munka. De a mérce állításánál nemcsak a legjobbak teljesítményét kell megfaragni. Az átlag pedig nem valószínű, hogy ennyivel többet termelt volna az előírtnál. Ök nem beszéltek erről, meg más apróságokról sem. Pedig a gyárban, miként másutt, az élet más területein is, előfordulnak hibák. Szerencsére egyre kevesebbszer. S ebben nem kis szerepe van annak, hogy napról napra több ilyen brigád lesz, mint az övék. SZEPESI LÁSZLÓ Hazánkban a lakosságnak valamivel több mint a fele nő. Országosan a munkaképes- korú lányok, asszonyok 70 százaléka, Budapesten 90 százalé- j ka dolgozik. Március 8-án a I munkahelyeken több mint 2 millió lánynak, asszonynak nyújtják át a férfi kollégák a megbecsülés és tisztelet virágait. A közelgő ünnep egyben alkalom arra, hogy mindenütt számba vegyék: mi van a tettek csokrában, öt évvel a nők érdekében született párthatározat után milyen intézkedéseket hoztak a dolgozó nők hétköznapjainak megszépítésére. élet- és munkakörülményeinek javításéra? — Erre kért választ Baranyai Tibortól, az MSZMP KB. párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetőjétől Győri Margit, az MTI munkatársa. Az ünnep — a nők köszöntése március 8-án — sok évtizedes hagyomány. A 65. nemzetközi nőnap ünnepségeinek különös jelentőséget ad az a tény, hogy az ENSZ 27. közgyűlésén az 1975. évet a nők nemzetközi évének nyilvánították, hazánk életének sajátos tartalmú és hangulatú ünnepe a nemzetközi nőnap, hiszen nálunk a nők ügye, gondja és problémája a társadalom egészét átfogó, cselekvésben megnyilvánuló akarattá lett. A mi ünnepünknek fedezete van: szocialista építőmunkánk minden eredménye ugyanúgy a nőké, mint a férfiaké. Méltán és joggal ünnepeljük és köszöntjük nőtársainkat. Derekasan kiveszik részüket a gazdasági munkából, helytállnak a termelésben, a köz szolgálatában, úgy érezzük: a nők nemzetközi éve számunkra is fontos alkalom lesz arra, hogy fokozottan ellenőrizzük és számon kérjük a nők helyzetének javításával kapcsolatos párt- és állami határozatok, döntések minden szinten történő végrehajtását — hangsúlyozta Baranyai Tibor. — öt évvel ezelőtt országszerte nagy visszhangra talált a Központi Bizottság nőpolitikái határozata. Elmondhatjuk, hogy a dolgozó nők érdekében végzett munka az utóbbi időszakban az élet minden területén sokat fejlődött. A gyárakban, az üzemekben jelentős összegeket fordítottak, s fordítanak a munkásnők fizikai megterhelésének csökkentésére. Általánossá vált az a gyakorlat is. hogy a gyermeket váró anyákat szinte minden vállalatnál a korábbinál jobban segítik, könnyebb munkára helyezik. Szinte valamennyi iparágban a vállalati alkotmányok már olyan célokat rögzítenek, hogy elsősorban a család- fenntartó sokgyermekes anyákat mentesítsék az éjszakai műszaktól. Példák sokaságát említhetnénk. amelyek szerint a munkahelyeken a dolgozó anyáknak külön anyagi támogatást, pótszabadságot és kedvezményes üdülést biztosítanak. bővítették a nagycsaládok üdülési lehetőségeit — Kiemelkedő szerepük van a nőpolitikái határozat megvalósulásában azoknak a központi gazdasági és szociálpolitikai intézkedéseknek, amelyekre a legutóbbi évek gazdasági és társadalmi fejlődésének eredményeként , nyílt lehetőség. Gondolok itt a 44 órás munkahét általánossá tételére az iparban és több más ágazatban; a kisgyermekes anyák azonnali mentesítésére a három műszak alól: a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségének kiterjesztésére S textiliparban dolgozó fonó- és szövőmunkásoknál; a nagyüzemi munkások központi bérrendezésére, és természetesen a népesedéspolitikai határozat nyomán hozott intézkedésekre. — A nődolgozók közül minden második — anya. Ezzel kapcsolatban szólnunk kell arról is. hogy az óvodaépítési tervek túlteljesítése ellenére is állandó gond a gyermekek munkaidő alatti elhelyezése, Az utóbbi öt esztendőben az oktatási ágazaton belül az óvodai hálózat fejlődött a legdinamikusabban,. Az óvodába járó gyermekek aránya 54,3 százalékról 66,2 százalékra emelkedett, számuk 213 ezerről 296 ezerre nőtt. Ennek ellenére esztendőről esztendőre igen sok, arra rászoruló gyermeket kellett helyhiány miatt elutasítani. Az ezzel kapcsolatos gondokon a jövőben is a kialakult társadalmi összefogás erejével lehet úrrá lennu A következő tervidőszakban szeretnénk elérni, hogy országosan az óvodáskorú gyermek kék 70 százaléka, a fővárosban és nagyvárosainkban 90 százaléka járhasson óvodába. — A végrehajtás eddigi tapasztalatait összegezve arról is szólni kell, hogy bizonyos területeken az előrehaladás lassúbb és nehezebb. A negatív jelenségek között tartjuk számon, hogy alig történt előrelépés a gazdasági vezetésben részt vevő tehetséges nők arányának növelésére. Igaz, a vállalatok intézkedési terveiben számolnak a nőkkel, mint utánpótlással, de konkrét előléptetésekkel, kinevezésekkel csak szórványosan találkozunk^ E területen következetesebb harcot kell vívni azért, hog? az irányító posztokon, különösen a többségben lányokat,’ asszonyokat foglalkoztató vállalatoknál az eddiginél na* gyobb arányban bízzanak meg felelősségteljes irányító munkával tehetséges nőket. — Ugyancsak erőtelj esebljj hatékonyabb intézkedéseket sürget az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati megvalósítása. Habár az elmúlt években végrehajtott bér-j korrekciók szerint a női szák* munkások havi átlagbére általában gyorsabban emelkedett; mint a férfiaké, a fizetésük közötti indokolatlan különbségek még nem szűntek meg! Véleményünk szerint a bér- egyenlőtlenségek teljes megszüntetése csak éveken át folytatott tudatos bérpolitika alapján lehetséges. A jövőben ugyancsak nagyobb gondot kell fordítani a nők általános és szakmai képzésére, politikai műveltségük növelésére.’ A gazdasági vezetőknek az eddiginél sokkal többet kell tenniük a tanulás, a képzés és továbbképzés feltételeinek javításáért. ■— Az eltelt öt esztendő mindannyiunk számára igazolta, hogy a határozatban foglalt feladatok megértésre találtak és cselekvésre késztettek: a dolgozó nőkkel kapcsolatos problémákat egyre inkább társadalmi kérdésként kezelik. Az eredmények és a hiányosságok összessége azonban arra utal. hogy a KB-határozat szellemében időről időre napirendre kell tűzni a nők helyzetének alakulását, s az eddig elért eredményeket tovább kell fejleszteni — mondotta befejezésül Baranyai Tibor. 1975. március 3» utóbbi számnak oly sikere volt, hogy ráadásszámot is kellett énekelnie. Lányi Péter a zenetanárok országos zongoraversenyének győztese ugyanezen a matinén nem az üzembiztonság, a precízség babérjaira törekedett. Kit érdekel azonban a filiszteusi részlet, ha az előadó olyan költői magaslatokra tud emelkedni, mint Lányi Péter? Schumann C-dúr fantáziáját játszotta, azt a hatalmas vallomást, éléről, szeIfjúsdgi hangversenyek Ä héten befejeződnek az Országos Filharmónia ez évi diákhangversenyei. A sorozat utolsó eseménye a Postás Szimfonikusok szereplése a tamási, dombóvári, bonyhádi és szekszárdi középiskolák részére rendezett koncert vo't. A műsoron „Miért szép?” címmel Beethoven ötödik relémről, mely a múlt század zongoramuzsikájának legszebb lapjai közé tartoznak. A schumanni zene magába ros- kadó, vívódó tépelődéseit, szenvedélyes kitöréseit, diadalmas indulózenéjét, gyöngéd panaszait, emelkedett himnuszát olyan érzelmi hőfokon játszotta, amely méltó volt e kivételes műhöz. Szkrjabin balkezes nocturnó- jának finomrajzú megfogalmazása és Chopin cisz-moll Scherzójának szép kantilénái éppoly gyönyörűséget szereztek, mint a mű drámai értelmezése. Thész László alapos felkészülése, ideális műsorismertetése nagyban hozzájárult a matiné sikeréhez. szimfóniája szerepelt. A művet Juhász Előd ismertette. Az előadás színvonala a jó felnőttkoncertek szintjével egyenértékű, amiben a kitűnő zenekarnak éppúgy része van, mint karmesterük Vasadi Balogh Lajos lelkes, megszállott elhivatottságának. Húr Csomagokra mutat. Apróságok, zsebkendő, csokoládé. — Ezzel lepjük meg őket. Egy Zenei krónika Matiné a zeneiskolában
