Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

JS ínegyfesz&cfieTy fejlőd?- sének velejárója, hogy fegyre másra adják át a modern technológiával készült lakóépületeket. A beköltözők többsége — jogosan — kényelmet akar teremteni otthonában és ezért a drágább villany» tüzelés helyett — ahol erre lehetőség van — nem szilárd tüzelőanyaggal, hanem propánbután gázzal működő tűzhelyen szeretne főzni. És ebből »dódnak a bonyodalmak.

i Aránylag könnyen összeegyeztethetők az igények és a lehetőségek, ahova beépítették a villanytűzhelyeket. Más a helyzet olyan lakóházaknál, ahol lehetőség van ugyan a villanytűzhely beszerelésére — biztosítékot és csővezetéket a majdan behúzandó vezetéknek már beépítették — de a lakónak nem hozzák egyértelműen tudomására, hogy mit lehet és mit nem. így az élei- mesebbje — és aki korábbi lakhelyén is használt gázpalackot — új lakásában is tovább használja, anélkül, hogy meggyőződött volna a gázhasználat jogosságáról. Ide sorolható a bejelentési kötelezettség elmulasztása, az engedély nélküli gázhasználat, vagy a már korábban betiltott gázfogyasztás is. Előfordulhat minden bizonnyal olyan eset is, amikor a gázosok bekötötték a készüléket, jóllehet nem volt tudomásuk arról, hogy az illető épületekben lehet-e gázpalackot használni, vagy sem.

Eddig még Szekszárdon emeletes lakóépületben nem történt gázpalack okozta robbanás. Ez lehet az óvatosság következménye, de higgye el a kedves olvasó, nagyrészt szerencse dolga is.

A korábbi években sokszor pkozott már fejtörést; hogy

t LEHET-E

f A PANELHAZAKBAN | GAZPALACKOT f HASZNÁLNI?

r ~ ~' <

K Tolna megyei Tűzoltó Parancsnokságon arról tájékoztattak bennünket, hogy az ÉVM által kötelező hatállyal kiadott — a panelos lakóépületók tervezéséről és kivitele- Késéről szóló — 95—67 sz. műszaki előírást módosította az ÉVM 10/1970. sz. közleménye. E közlemény felhívta a panelos lakóépületeket építtető tervező és kivitelező szervek figyelmét, hogy — más egyéb előíráson túl —- 1b * * 1

;■ ^propán-bután palackos | gáz felhasználása az egy | emeletnél magasabb lak»; fe/ épületekben tilos’**,

jFenfl rendelkezés a pébégáz panelépületekben történő tervezését és kivitelezését tiltja. A pébégáz használatának tilalmát a panelos és nagyblok- kos épületekben a 4/1974. (VIII. Id BM számú rendelet tartalmazza. E rendelkezés a tervezés, kivitelezés és a használat vonatkozásában a panel- iés nagyblokk épületekben a pébégáz alkalmazását egyértelműen — tilalmi jelleggel

feart-ft 1 mám,«.,

Olyan épületékre gondolunk, (mint a Kadarka utcai lakótelep házai, a Kölcsey és Wo- Binsky lakótelep nagy része —• elsősorban az újonnan átadottak — a Mérey lakótelepi 100 lakásos TÁÉV-panelház, vagy a Tartsay utcai BM-ház. A helyzetet könnyebbé teszik az Outinord-technológiával épí_ tett házak — például az újvárosi „gondok háza", — másrészt bonyolítja a közelmúltban átadott Körösi Csorna Sándor utcai kórházi 105 lakásos épület, mely salakblokkos, tehát nagyblokkosnak minősül. ÍMúlt év augusztusától, miután bosszabb-rövidebb időközök1975. március 5.

Veszélyes peefcazas

Kálvária

a gázpalackok miatt

Az ÉVM és a BM szabályozta — fithónapos buzaraa

ben beköltöztek a lakok új otthonukba, a gázhasználat ügyében „elszabadult a pokol”.

A dolog ott kezdődött, amikor néhány héttel az első lakók beköltözése után valakiben felmerült, hogy megkérdezi a DDGÁZ szekszárdi üzemét, lehet-e nagyblokkos épületben palackos gázt használni? Mivel

A GAZOSOK

NEM TUDTAK

EGYÉRTELMŰ

VÁLASZT ADNI,

felkeresték levélben a városi tanács műszaki osztályát, mely így válaszolt: „A 22/1973. <Vm. 28.) ÉVM—BM számú együttes rendelet szerint a többszintes panelos épületben propán-bután gáz használata tilos.

X mi álláspontunk szerint éhbe a blokkos szerkezet is beletartozik. A blokkos szerkezetű épület, a panelos szerkezetű épülethez hasonlóan szerkezetileg szintén nincs oldalirányú teherfelvételre méretezve. Ezért tehát esetleges robbanásból következő oldalirányú lökésszerű terhelést nem bír el. A propán-bután gáz használatát nem javasoljuk. Szekszárd, 1974. november 6. Sztárcsevity Ervin osztályvezető főmérnök.’’

A DDGÁZ szekszárdi üzeme Pécsre, a központba is írt levelet, ahonnan a válasz szerint Bódis József, műszaki osztályvezető helyesli a Szekszárd városi Tanács döntését, ugyanarra a 22/1973. (VIII. 28.) ÉVM—BM számú együttes

rendeletre hivatkozva.

Közben a városi tanács műszaki osztályának döntését

A MEGYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI

OSZTÁLYA

mint felettes,

nem fogadta el. Á nagyblokkos szerkezetű épületben engedélyezte a gáz- használatot

Érhető módon, megzavarta a gáztulajdonosokat az újabb döntés, bár volt aki mindettől függetlenül nyugodtan főzőcs- kézett. Az „igen-nem” kérdése akkor éleződött ki, amikor a városgazdálkodási vállalat propán-bután gázhasználat esetében. szabálysértési eljárást indítványozott bérlőjével szemben és a fellebbezésre a megyei tanács műszaki osztályának ügyintézője — nem ismerve a vonatkozó rendeletet — megszüntette az eljárást Az eset kapcsán a városi tanács tájékoztatta a DDGÁZ szekszárdi üzemét a megyei tanács döntéséről, így: „Korábbi állásfoglalásunk fenntartása mellett közöljük a megyei tanács ÉKV osztályának álláspontját. A megyei tanács ÉKV osztálya engedélyezi a je» lenlegi és ezután következőkben felépítésre kerülő blokkos technológiájú épületekben a propán-bután gáz alkalmazását Szekszárd, 1974. december 19. Sztárcsevity Ervin osztályvezető főmérnök.” ,wi

Hogy a megyei tanácson mfj re hivatkoztak, Gőry Attiláné, a megyei tanács ÉKV osztályának építészmérnöke ismertette. Á „22/1973. (VIII. 28.) ÉVM—BM számú együttes

rendelet csak á panelos szerkezetre vonatkozik és nem a blokkosra. Panelos szerkezetű épületek pontos műszaki meghatározása az „ME 95—74 par nelos szerkezetű épületek tervezése és kivitelezése” cínnfl műszaki előírásban található. A hivatkozott rendelet tehát nem vonatkozik a szekszárdi »agyblokkos épületre.

Ugyancsak a megyei tanácson tudtuk meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium műszaki fejlesztési főosztályának 112/1/75. számú állásfoglalásából, hogy „a propán-bután gáz alkalmazására vonatkozóan egy új BM-ren- delet intézkedik. Nevezetesen a 4/1974 (VIII. 1.) RM számú, a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló rendelete. Ennek 123. §. (6) bekezdése szerint

a levegőnél nagyobb relatív fajsúlyú éghető gázzal üzemelő palackos gázkészüléket az egyszintesnél magasabb panelos és blokkos építési móddal készített lakóépületben használni nem szabad.

Á BM rendelkezése szerint tehát

a propán-bután alkalmazása sem a panelos, sem a blokkos lakóépületbe» nem engedélyezett,

Ä vitatott kérdésben a ío- Vábbiakban tehát ..j

A BÉRÜGY, -W^ '

MINISZTÉRIUM

TŰZOLTÓSÁG

ORSZÁGOS

í PARANCSNOKSÄGA Jk.

! ILLETÉKES ***%

és nem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Budapest, 1975. január 10. Har- mos Károly osztályvezető.” Kiss Pál üzemvezető és Kovács József műszaki vezető, a DDGÁZ szekszárdi üzeméinél

Ä&nönHta^, 'Soar helyez léimen, faa addig

\ amíg sem tisztázódik S : biztonságos gázhasználat | kérdése, a jelenleg gázt I használók nem üzemeltet—

\ inék tűzhelyüket mindany- i p ayiunk élet. és vagyonbiz- j-i tonsága érdekében. Amennyiben a BM TOP úg$ foglal állást, soron kívül be-? kötik az igényelt gáztűzhelyei két

A DDGÄE központja Pécs-? ről ezt írja: „A blokkos szer-? kezetű épületben a 4/19741 (VIII. 1.) BM számú rendelet szerint kell eljárni.”

Van még egy levél. Ezt is ä szekszárdi gázosok írták Pécsre, kérve a 4/1974. (VIII. 1.)' BM számú rendelkezés értei-- mezését. „Az e rendelet hatályba lépése előtt engedélye-? zett, illetve már kivitelezési alatt álló és 1977. december 31-ig megvalósulásra kerülő létesítményekre a létesítésre Vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Szek- szárd, 1975. febr. 4. Kiss Pál üzemvezető, Kovács JózseíJ műszaki vezető.”

Az ellentmondás-halmazat- Va még annyit, hogy az épület tervezésekor a vonatkozó jogszabályoknak eleget tettek! Farkas Jenő épületgépész el-* mondta, hogy villanytűzhely; beszerelését előkészítették, aá lakón múlik, hogy ha lehető-? sége van gáztüzelésre is me~? Jyiket választja. |

A városgazdálkodási vállalat az ÉlVM-mel közösen sten-i ciles formanyomtatványokat: adott a panelházak házfelügyelőinek, amelynek nyomán a gáztűzhelyeket villanytűzhelyekkel cserélték fel.

A városi tanács igazgatási (osztálya 1974-ben bejelentés alapján hat esetben indított szabálysértési eljárást jogtalan gázhasználat ügyében. BiJ zonyítás hiányában azonban az i jeljárást mindig megszüntette.' VI Az ügyesebbje sajnos ma is 4 gázzal főz, önmagát és kör- / nyezetét veszélyeztetve, kijátszva a rendelkezéseket. A kérdés, hogy még meddig? Mikor, ki tesz végre rendet ebben az ügyben, s ami nem mellékes kérdés: hogyan?! S , nem döntésekre van szükség, ‘--v* hanem, végrehajtásra. '

I« U*1 iSUKy t

16., 17., 18., 19., 20., 21. számú körzet

Kis helyek gondjairól

Tanácstagi beszámolók Szekszárdon

X íiely szlp. A helyzet kezdetben nem tűnik annak. A meghívó szerint Szekszárd város Tanácsa 20. számú választókörzete tanácstagi beszámolójára kellett érkeznünk 1975. március 3-án este hatkor. A Zrínyi utcai általános iskola emeletén ebben az időpontban a 16., 17„ 18„ 19., 20. és 21. számú körzetek tanácstagjai tartottak beszámolót A tanácstagok időben megjelentek és időben megjelent az első pillantásra riasztóan gyér számúnak tűnő közönség is. A választópolgárok. Ahogy a helyszínen megtudtuk, egy- egy körzet 230—250—300 választópolgárt feltételez, vagyis a megjelentek 1380—1500— 1800 ember helyett jöttek. Arra persze senki nem gondolt, hogy az érdeklődők egy közepes községnek jnegfelelő létszámban lepik el az iskola folyosóját, de a — bőven számolva — ötven megjelent mégis kevésnek tűnt.

Kérdéses persze, hogy csakugyan a létszámot kell-e feljegyezni és nem inkább a megjelentek aktivitása, a közgondokkal való törődés-e a jellemzőbb?

Amikor a három tanterembe kettesével elosztott tanácstagok közül Paszler Józsefet (20. számú körzet) és Csiszár Lajost (21. számú körzet)- felkerestük, a két körzet részéről tizenhat érdeklődőt találtunk. Zömmel fejkendős nénik, bőrsapkás, meglett bácsik voltak. Fiatal egy se. A Tormay (volt Berzsenyi), Tavasz, Pollack, Soós Sándor, Nyár és Liszt Ferenc utca környéke lakóinak legérdek- lődőbb képviselői ültek le több, mint két órányi időre a nem termetükhöz szabott padokba.

Paszler József felolvasott egy beszámolót. A beszámoló pontos volt, okos, precíz. Tényekkel érvelt és számokkal igyekezett a jelenlévők számára érintésközeibe hozni a város egészének országszerte elismert dinamikus fejlődését. Ez jó volt, de mivel a jelenlévők újságolvasó embereknek tűntek és egyikükre se jellemző, hogy bekötött szemmel járna a világban, érezni lehetett a levegőben, hogy számukra nem ez az elsősorban érdekes. A városi szemlélet hiánya? Talán, bár ezt így kimondani túlzás lenne. Inkább arról lehet szó, hogy a tanácstagi beszámolókon ki-ki a maga kis közösségének nagy, vagy annak tűnő gondjai eloszlatására kíváncsi elsősorban. Végtére is ezért vá- laáztottak tanácstagot. Tehát nem túlságosan hatotta meg őket a közismert tény, hogy az ilyesféle'beszámoló „lényeges, évente ismétlődő formája a tanácstag és a választó- polgárok kapcsolatának”.

Csak? Szerencsére hamar kiderült, hogy nem csak.

A 20. sz. körzet tanácstagja olyan tényeket közölt, melyek megvalósultában sok választó óhaja, véleménye, szándéka játszott közre. így abban, hogy a volt Berzsenyi utca szilárd burkolata a záró réteg elhelyezése híján is már használható. Megkezdődött a később tovább folytatandó csatornázás. Társadalmi munkát — salakozást — a körzetben szívesen végeztek volna, de a városi tanácstól csak ígéretet kaptak, nem salakot. A 21. számú körzet lapunkban már többször említett sikerei (parkosítás, füvesítés, árokásás) ismét szóba kerültek. Gond viszont a Nyár utcabeli „spontán” szemétlerakás és az is,'hogy ki merjen szólni a szabálysértőknek, ha azok — finoman mondva — esetleg beverik a tiltakozó fejét. Mindezek persze nem égbe kiáltó gondok, ahogy a DOHÉK-kai szemben lévő boltkömyéki útviszonyok se azok. A választók és választottaik nem is az eget óhajtották ostromolni kis kéréseikkel, hanem a városi tanácsot, melynek úgynevezett „interpellációs kerete” van és amelyet jelen esetben a műszaki osztály részéről Tulok Imre képviselt.

A felszólalók kifogásaiból:

— A Soós Sándor utcaiak

(volt, aki ezt feladóvevénnyel igazolta) becsülettel befizették a kofát, ami magyarul községfejlesztési járulékot jelent Miért és mire kér tőlük a tanács most portánként 271 forint kamatot? Egy valószínű hivatali elírás joggal háborította fel egy egész utca lakóit Éppen ezért a tanácstagok egyelőre mindenkit lebeszéltek a befizetésrőL Igazuk legyen!

— A DOHÉK-kaí szembe új kerékvetőket kellene elhelyezni.

— Ugyanezen a tájon nem lehet tv-t nézni, mert a DÉ- ) DÁSZ 220 volt helyett csak 180 voltot ad. Nézzenek utá; na az illetékesek.

— Más illetékeseket lehető-' leg sürgősen beszéljen rá valaki, hogy a gépjárműtanulókkal ne a Tavasz utcát járják. Itt forgalom nincs, vezetést tanulni éppen ezért aligha lehet, de az utcát, útpadkát tönkre tenni annál inkább.

— A Tavasz utca torkolatánál hiányzik egy megfelelő KRESZ-jelzőtábla.

— Ugyanitt szívesen raknák kukába a szemetet, ha lenne a városgazdálkodási vállalatnak gépkocsija, ami el vinné.

A fels/.ólalók elismerő szavaiból :

— A városi tanács ügyfélszolgálat irodája „remek húzás” volt. Népszerűsítsék még jobban, akár a Népújság hasábjain is. (Nyitás előtt és néhány héttel utána megtörtént. A szerk megjegyzése.)

— A város valóban dinamikusan fejlődik. Ennek a 20. és 21. számú tanácstagi körze tekben mindenki örül.

Mi is. ORDAS IVÁN