Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-05 / 54. szám

JS ínegyfesz&cfieTy fejlőd?- sének velejárója, hogy fegyre másra adják át a mo­dern technológiával készült lakóépületeket. A beköltözők többsége — jogosan — kényel­met akar teremteni otthoná­ban és ezért a drágább villany» tüzelés helyett — ahol erre le­hetőség van — nem szilárd tü­zelőanyaggal, hanem propán­bután gázzal működő tűzhe­lyen szeretne főzni. És ebből »dódnak a bonyodalmak. i Aránylag könnyen össze­egyeztethetők az igények és a le­hetőségek, ahova beépítették a villanytűzhelyeket. Más a helyzet olyan lakóházaknál, ahol lehetőség van ugyan a villanytűzhely beszerelésére — biztosítékot és csővezetéket a majdan behúzandó vezeték­nek már beépítették — de a la­kónak nem hozzák egyértel­műen tudomására, hogy mit lehet és mit nem. így az élei- mesebbje — és aki korábbi lakhelyén is használt gázpa­lackot — új lakásában is to­vább használja, anélkül, hogy meggyőződött volna a gáz­használat jogosságáról. Ide so­rolható a bejelentési kötele­zettség elmulasztása, az enge­dély nélküli gázhasználat, vagy a már korábban betiltott gázfogyasztás is. Előfordulhat minden bizonnyal olyan eset is, amikor a gázosok bekötöt­ték a készüléket, jóllehet nem volt tudomásuk arról, hogy az illető épületekben lehet-e gáz­palackot használni, vagy sem. Eddig még Szekszárdon emeletes lakóépületben nem történt gázpalack okozta rob­banás. Ez lehet az óvatosság következménye, de higgye el a kedves olvasó, nagyrészt sze­rencse dolga is. A korábbi években sokszor pkozott már fejtörést; hogy t LEHET-E f A PANELHAZAKBAN | GAZPALACKOT f HASZNÁLNI? r ~ ~' < K Tolna megyei Tűzoltó Pa­rancsnokságon arról tájékoz­tattak bennünket, hogy az ÉVM által kötelező hatállyal kiadott — a panelos lakóépü­letók tervezéséről és kivitele- Késéről szóló — 95—67 sz. mű­szaki előírást módosította az ÉVM 10/1970. sz. közleménye. E közlemény felhívta a pane­los lakóépületeket építtető ter­vező és kivitelező szervek fi­gyelmét, hogy — más egyéb előíráson túl —- 1b * * 1 ;■ ^propán-bután palackos | gáz felhasználása az egy | emeletnél magasabb lak»; fe/ épületekben tilos’**, jFenfl rendelkezés a pébégáz panelépületekben történő ter­vezését és kivitelezését tiltja. A pébégáz használatának ti­lalmát a panelos és nagyblok- kos épületekben a 4/1974. (VIII. Id BM számú rendelet tartalmazza. E rendelkezés a tervezés, kivitelezés és a hasz­nálat vonatkozásában a panel- iés nagyblokk épületekben a pébégáz alkalmazását egyér­telműen — tilalmi jelleggel feart-ft 1 mám,«., Olyan épületékre gondolunk, (mint a Kadarka utcai lakóte­lep házai, a Kölcsey és Wo- Binsky lakótelep nagy része —• elsősorban az újonnan átadot­tak — a Mérey lakótelepi 100 lakásos TÁÉV-panelház, vagy a Tartsay utcai BM-ház. A helyzetet könnyebbé teszik az Outinord-technológiával épí_ tett házak — például az újvá­rosi „gondok háza", — más­részt bonyolítja a közelmúlt­ban átadott Körösi Csorna Sándor utcai kórházi 105 laká­sos épület, mely salakblokkos, tehát nagyblokkosnak minősül. ÍMúlt év augusztusától, miután bosszabb-rövidebb időközök­1975. március 5. Veszélyes peefcazas Kálvária a gázpalackok miatt Az ÉVM és a BM szabályozta — fithónapos buzaraa ben beköltöztek a lakok új otthonukba, a gázhasználat ügyében „elszabadult a pokol”. A dolog ott kezdődött, ami­kor néhány héttel az első la­kók beköltözése után valaki­ben felmerült, hogy megkér­dezi a DDGÁZ szekszárdi üze­mét, lehet-e nagyblokkos épületben palackos gázt hasz­nálni? Mivel A GAZOSOK NEM TUDTAK EGYÉRTELMŰ VÁLASZT ADNI, felkeresték levélben a városi tanács műszaki osztályát, mely így válaszolt: „A 22/1973. <Vm. 28.) ÉVM—BM számú együttes rendelet szerint a többszintes panelos épü­letben propán-bután gáz használata tilos. X mi álláspontunk szerint éh­be a blokkos szerkezet is bele­tartozik. A blokkos szerkezetű épület, a panelos szerkezetű épülethez hasonlóan szerkeze­tileg szintén nincs oldalirányú teherfelvételre méretezve. Ezért tehát esetleges robba­násból következő oldalirányú lökésszerű terhelést nem bír el. A propán-bután gáz hasz­nálatát nem javasoljuk. Szekszárd, 1974. november 6. Sztárcsevity Ervin osztályve­zető főmérnök.’’ A DDGÁZ szekszárdi üzeme Pécsre, a központba is írt le­velet, ahonnan a válasz sze­rint Bódis József, műszaki osz­tályvezető helyesli a Szekszárd városi Tanács döntését, ugyanarra a 22/1973. (VIII. 28.) ÉVM—BM számú együttes rendeletre hivatkozva. Közben a városi tanács mű­szaki osztályának döntését A MEGYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI OSZTÁLYA mint felettes, nem fogadta el. Á nagy­blokkos szerkezetű épület­ben engedélyezte a gáz- használatot Érhető módon, megzavarta a gáztulajdonosokat az újabb döntés, bár volt aki mindettől függetlenül nyugodtan főzőcs- kézett. Az „igen-nem” kérdése akkor éleződött ki, amikor a városgazdálkodási vállalat propán-bután gázhasználat esetében. szabálysértési eljá­rást indítványozott bérlőjével szemben és a fellebbezésre a megyei tanács műszaki osztá­lyának ügyintézője — nem is­merve a vonatkozó rendeletet — megszüntette az eljárást Az eset kapcsán a városi ta­nács tájékoztatta a DDGÁZ szekszárdi üzemét a megyei tanács döntéséről, így: „Ko­rábbi állásfoglalásunk fenn­tartása mellett közöljük a me­gyei tanács ÉKV osztályának álláspontját. A megyei tanács ÉKV osztálya engedélyezi a je» lenlegi és ezután következők­ben felépítésre kerülő blokkos technológiájú épületekben a propán-bután gáz alkalmazá­sát Szekszárd, 1974. december 19. Sztárcsevity Ervin osztály­vezető főmérnök.” ,wi Hogy a megyei tanácson mfj re hivatkoztak, Gőry Attiláné, a megyei tanács ÉKV osztályá­nak építészmérnöke ismertet­te. Á „22/1973. (VIII. 28.) ÉVM—BM számú együttes rendelet csak á panelos szer­kezetre vonatkozik és nem a blokkosra. Panelos szerkezetű épületek pontos műszaki meg­határozása az „ME 95—74 par nelos szerkezetű épületek ter­vezése és kivitelezése” cínnfl műszaki előírásban található. A hivatkozott rendelet tehát nem vonatkozik a szekszárdi »agyblokkos épületre. Ugyancsak a megyei taná­cson tudtuk meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um műszaki fejlesztési főosz­tályának 112/1/75. számú ál­lásfoglalásából, hogy „a pro­pán-bután gáz alkalmazására vonatkozóan egy új BM-ren- delet intézkedik. Nevezetesen a 4/1974 (VIII. 1.) RM számú, a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló rendelete. Ennek 123. §. (6) bekezdése szerint a levegőnél nagyobb rela­tív fajsúlyú éghető gázzal üzemelő palackos gáz­készüléket az egyszintesnél magasabb panelos és blok­kos építési móddal készí­tett lakóépületben hasz­nálni nem szabad. Á BM rendelkezése szerint te­hát a propán-bután alkalma­zása sem a panelos, sem a blokkos lakóépületbe» nem engedélyezett, Ä vitatott kérdésben a ío- Vábbiakban tehát ..j A BÉRÜGY, -W^ ' MINISZTÉRIUM TŰZOLTÓSÁG ORSZÁGOS í PARANCSNOKSÄGA Jk. ! ILLETÉKES ***% és nem az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium. Budapest, 1975. január 10. Har- mos Károly osztályvezető.” Kiss Pál üzemvezető és Ko­vács József műszaki vezető, a DDGÁZ szekszárdi üzeméinél Ä&nönHta^, 'Soar helyez léimen, faa addig \ amíg sem tisztázódik S : biztonságos gázhasználat | kérdése, a jelenleg gázt I használók nem üzemeltet— \ inék tűzhelyüket mindany- i p ayiunk élet. és vagyonbiz- j-i tonsága érdekében. Amennyiben a BM TOP úg$ foglal állást, soron kívül be-? kötik az igényelt gáztűzhelyei két A DDGÄE központja Pécs-? ről ezt írja: „A blokkos szer-? kezetű épületben a 4/19741 (VIII. 1.) BM számú rendelet szerint kell eljárni.” Van még egy levél. Ezt is ä szekszárdi gázosok írták Pécs­re, kérve a 4/1974. (VIII. 1.)' BM számú rendelkezés értei-- mezését. „Az e rendelet ha­tályba lépése előtt engedélye-? zett, illetve már kivitelezési alatt álló és 1977. december 31-ig megvalósulásra kerülő létesítményekre a létesítésre Vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Szek- szárd, 1975. febr. 4. Kiss Pál üzemvezető, Kovács JózseíJ műszaki vezető.” Az ellentmondás-halmazat- Va még annyit, hogy az épület tervezésekor a vonatkozó jog­szabályoknak eleget tettek! Farkas Jenő épületgépész el-* mondta, hogy villanytűzhely; beszerelését előkészítették, aá lakón múlik, hogy ha lehető-? sége van gáztüzelésre is me~? Jyiket választja. | A városgazdálkodási válla­lat az ÉlVM-mel közösen sten-i ciles formanyomtatványokat: adott a panelházak házfel­ügyelőinek, amelynek nyomán a gáztűzhelyeket villanytűz­helyekkel cserélték fel. A városi tanács igazgatási (osztálya 1974-ben bejelentés alapján hat esetben indított szabálysértési eljárást jogta­lan gázhasználat ügyében. BiJ zonyítás hiányában azonban az i jeljárást mindig megszüntette.' VI Az ügyesebbje sajnos ma is 4 gázzal főz, önmagát és kör- / nyezetét veszélyeztetve, ki­játszva a rendelkezéseket. A kérdés, hogy még meddig? Mikor, ki tesz végre rendet ebben az ügyben, s ami nem mellékes kérdés: hogyan?! S , nem döntésekre van szükség, ‘--v* hanem, végrehajtásra. ' I« U*1 iSUKy t 16., 17., 18., 19., 20., 21. számú körzet Kis helyek gondjairól Tanácstagi beszámolók Szekszárdon X íiely szlp. A helyzet kez­detben nem tűnik annak. A meghívó szerint Szekszárd város Tanácsa 20. számú vá­lasztókörzete tanácstagi be­számolójára kellett érkeznünk 1975. március 3-án este hat­kor. A Zrínyi utcai általános iskola emeletén ebben az idő­pontban a 16., 17„ 18„ 19., 20. és 21. számú körzetek tanács­tagjai tartottak beszámolót A tanácstagok időben megjelen­tek és időben megjelent az első pillantásra riasztóan gyér számúnak tűnő közönség is. A választópolgárok. Ahogy a helyszínen megtudtuk, egy- egy körzet 230—250—300 vá­lasztópolgárt feltételez, vagy­is a megjelentek 1380—1500— 1800 ember helyett jöttek. Ar­ra persze senki nem gondolt, hogy az érdeklődők egy köze­pes községnek jnegfelelő lét­számban lepik el az iskola folyosóját, de a — bőven számolva — ötven megjelent mégis kevésnek tűnt. Kérdéses persze, hogy csak­ugyan a létszámot kell-e fel­jegyezni és nem inkább a megjelentek aktivitása, a köz­gondokkal való törődés-e a jellemzőbb? Amikor a három tanterem­be kettesével elosztott tanács­tagok közül Paszler Józsefet (20. számú körzet) és Csiszár Lajost (21. számú körzet)- fel­kerestük, a két körzet részé­ről tizenhat érdeklődőt talál­tunk. Zömmel fejkendős né­nik, bőrsapkás, meglett bá­csik voltak. Fiatal egy se. A Tormay (volt Berzsenyi), Ta­vasz, Pollack, Soós Sándor, Nyár és Liszt Ferenc utca környéke lakóinak legérdek- lődőbb képviselői ültek le több, mint két órányi időre a nem termetükhöz szabott pa­dokba. Paszler József felolvasott egy beszámolót. A beszámoló pontos volt, okos, precíz. Té­nyekkel érvelt és számokkal igyekezett a jelenlévők szá­mára érintésközeibe hozni a város egészének országszerte elismert dinamikus fejlődését. Ez jó volt, de mivel a jelen­lévők újságolvasó emberek­nek tűntek és egyikükre se jellemző, hogy bekötött szem­mel járna a világban, érezni lehetett a levegőben, hogy számukra nem ez az elsősor­ban érdekes. A városi szem­lélet hiánya? Talán, bár ezt így kimondani túlzás lenne. Inkább arról lehet szó, hogy a tanácstagi beszámolókon ki-ki a maga kis közösségének nagy, vagy annak tűnő gond­jai eloszlatására kíváncsi el­sősorban. Végtére is ezért vá- laáztottak tanácstagot. Tehát nem túlságosan hatotta meg őket a közismert tény, hogy az ilyesféle'beszámoló „lénye­ges, évente ismétlődő formá­ja a tanácstag és a választó- polgárok kapcsolatának”. Csak? Szerencsére hamar ki­derült, hogy nem csak. A 20. sz. körzet tanácstag­ja olyan tényeket közölt, me­lyek megvalósultában sok vá­lasztó óhaja, véleménye, szándéka játszott közre. így abban, hogy a volt Berzsenyi utca szilárd burkolata a záró réteg elhelyezése híján is már használható. Megkezdő­dött a később tovább folyta­tandó csatornázás. Társadal­mi munkát — salakozást — a körzetben szívesen végeztek volna, de a városi tanácstól csak ígéretet kaptak, nem sa­lakot. A 21. számú körzet lapunkban már többször em­lített sikerei (parkosítás, fü­vesítés, árokásás) ismét szó­ba kerültek. Gond viszont a Nyár utcabeli „spontán” sze­métlerakás és az is,'hogy ki merjen szólni a szabálysér­tőknek, ha azok — finoman mondva — esetleg beverik a tiltakozó fejét. Mindezek per­sze nem égbe kiáltó gondok, ahogy a DOHÉK-kai szemben lévő boltkömyéki útviszo­nyok se azok. A választók és választottaik nem is az eget óhajtották ostromolni kis ké­réseikkel, hanem a városi ta­nácsot, melynek úgynevezett „interpellációs kerete” van és amelyet jelen esetben a mű­szaki osztály részéről Tulok Imre képviselt. A felszólalók kifogásaiból: — A Soós Sándor utcaiak (volt, aki ezt feladóvevénnyel igazolta) becsülettel befizet­ték a kofát, ami magyarul községfejlesztési járulékot je­lent Miért és mire kér tő­lük a tanács most portánként 271 forint kamatot? Egy va­lószínű hivatali elírás joggal háborította fel egy egész ut­ca lakóit Éppen ezért a ta­nácstagok egyelőre mindenkit lebeszéltek a befizetésrőL Igazuk legyen! — A DOHÉK-kaí szembe új kerékvetőket kellene elhe­lyezni. — Ugyanezen a tájon nem lehet tv-t nézni, mert a DÉ- ) DÁSZ 220 volt helyett csak 180 voltot ad. Nézzenek utá; na az illetékesek. — Más illetékeseket lehető-' leg sürgősen beszéljen rá va­laki, hogy a gépjármű­tanulókkal ne a Tavasz utcát járják. Itt forgalom nincs, vezetést tanulni éppen ezért aligha lehet, de az utcát, út­padkát tönkre tenni annál in­kább. — A Tavasz utca torkolatá­nál hiányzik egy megfelelő KRESZ-jelzőtábla. — Ugyanitt szívesen raknák kukába a szemetet, ha lenne a városgazdálkodási vállalatnak gépkocsija, ami el vinné. A fels/.ólalók elismerő sza­vaiból : — A városi tanács ügyfél­szolgálat irodája „remek hú­zás” volt. Népszerűsítsék még jobban, akár a Népújság ha­sábjain is. (Nyitás előtt és né­hány héttel utána megtörtént. A szerk megjegyzése.) — A város valóban dinami­kusan fejlődik. Ennek a 20. és 21. számú tanácstagi körze tekben mindenki örül. Mi is. ORDAS IVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents