Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-30 / 76. szám

agazin - magazin • magazin Magyar-e a magyar kártya ? Semmi kétség: az ördög bib­liái közül hazánkban legtöb- ■ ben a magyar kártyát forgat­ják. Ugyanakkor ezt a kártya,- típust gyakorlatilag csak ma­gyarlakta területeken használ­ják. Sokakban merül fel a kérdés, hogy ha valóban magyar ez a játékkártyatípüs. miért ábrá­zolnak egyes lapjai svájci sze­mélyeket? Nos, a fő ok az, hogy születésekor — 140-150 évvel ezelőtt —, a Habsburg- abszolutizmus idején magyar szabadsághősök alakjaival nem lehetett benépesíteni a kártyalapokat. így azután Schneider József pesti kártya­festő grafikus a svájci szabad­ságharc alakjait örökítette meg az általa festett hártyá­kon. A magyar kártya apja Schil­ler Teli Vilmos, című drámá­jából 8 alakot választott ki: hat lapon a svájci szabadság­hőst, Teli Vilmost és társait, kettőn pedig Gesslert és csat­lósát ábrázolta. (Nóta bene: a király 'és ász lapok rajza nem eredeti ötlete Schneidernek, használták már előtte is ma­gyar kártyakészítők.) A Schneider-kártya útja 1848-ig követhető, a Bach kor­szakban valószínűleg - elkoboz­ták és csak 1865-ben kezdték újra gyártani átrajzolt formá­ban és szebb kivitelben, de kétségtelenül Schneider lapjai­nak mintája alapján. A magyar kártyát napjaink­ban. a Budapesti Játékkártya- gyár- készíti. Másfél százados, ősétől küllemben nem sokban különbözik. Pedig többször próbáltak már változtatni raj­ta; például magyar királyok­kal helyettesítették a svájci fi­gurákat. így azonban alig-alig találtak vevőre a paklik.... KOFFÁN ÉVA Miért pusztult el a neandervölgyi ember? Őseink nem tudtak beszélni Barlang a régi bányában A Tokodi Szénmedence egyik kimerült bányájának felszá­molásánál mészkőkristályokban gazdag barlangrendszerre akadtak. A dorogi és esztergomi barlangkutatók rendszere­sen látogatják a bányából nyíló labirintust. Felmérik a já­ratokat és új kijáratot keresnek, hogy a bánya beomlasz- tása után is látogathassák a természeti szépségekben gazdag barlangokat. (MTI foto: Fényes Tamás felvétele — KS) Ki a boldogabb ? A neandervölgyi ember azért pusztult el, mert nem tudott beszélni. Erre a megál­lapításra jutott két amerikai antropológus. Phillip Lieber- man és Edmond Crelin. Ta­nulmányukból kiderül, hogy a kb. 35 000 évvel ezelőtt ki­halt neandervölgyi embernek a száj üregéhez képest viszony­lag igen alacsony volt a gége­fője. ezért képtelen volt olyan hangok kiejtésére, amelyek feltétlenül szükségesek a sza­vak megformálásához. Elektronikus szimulátor se­gítségével végzett kísérletek során kimutatták, hogy a neandervölgyi ember képtelen volt kiejteni az a., az i és az u hangot. Az a tény, hogy nem .tudott beszélni, tragikus kö­vetkezményeket vont maga után. Amikor a Földön meg­jelent a cromagnoni ember, amely már világosan artiku­lálta a különböző hagokat. a neandervölgyi ember komoly hátrányba került. Míg a cro­magnoni ember a nyelv segít­ségével megkezdte a társadal­mi élet kialakítását, neander­völgyi rokonai kezdetleges hangképzésük miatt képtele­nek voltak arra. hogy a ter­mészet vad erejének megféke­zésére összefogjanak a cro- magnoniakkal. Talán ez a magyarázata an­nak, hogy több mint százezer éves vitathatatlan uralom után a neandervölgyi ember hirtelen eltűnt a Föld színé­ről. Erich Pommer rendező egy hollywodi társaságban kollé­gájával, Wilhelm Dieterlével beszélgetett. — Véleménye szerint — for­dult beszélgető partneréhez Dieterle —, ki a boldogabb, az az ember, akinek százezer dol­láros vagyona, vagy akinek 7 eladó lánya van? MIKÉPPEN ÍRVA VAGYON A nagy amerikai humorista, Mark Twain élénk vitát folytatott egy mor­monnal a többnejűségről. Utolsó érv­ként a mormon kivágta a/ adut: a bibliában sehol sem tiltják a több- nejűséget. — Dehogynem —- válaszolt határo­zottan Mark Twain —, Miképpen írva vagyon: „Nem lehet két úrnak szol­gálni”. Az országutakon világszerte maximálják a járművek sebességét, a folyókon, tavakon, tengereken azonban még nincsenek sebesség- korlátozások. így a konstruktőrök nyugodtan tervezhetik az egyre gyorsabb hajókat, ame­lyek — a nyújtott kényelmen túl — ma már a célhoz juttatás időtartamában is felvehetik a versenyt a vasúttal és a gépkocsival. A vízi közlekedésben a szárnyashajók nyitották meg a „versenyképes” sebességek felé vezető utat. Kezdetben a hagyományos hajócsavarral — propellerrel —késztették gyorsabb siklásra a vízből kiemelkedő hajótestet, később légcsa­varos megoldással is kísérleteztek, de mind­kettővel csak 60—70 km/óra körüli sebességet értek el. A „bűvös” óránkénti 100. kilo­méteres sebességet csupán a gázturbinás hajtómű megoldással sikerült valamelyest túlszárnyalni. E sebességhatár közelében az­után meg is állapodtak a konstruktőrök, mi­vel a sebesség további növelése sem gazdasá­gossági. sem biztonsági szempontból nem lett volna kívánatos. A jelzett csúcssebességet el­érő hajók viszont azóta már sorozatban ké­szülnek; e kategória egyik képviselője a szov­jet gyártmányú „Burevesztnyik”, amely 150 utas befogadására alkalmas. — Minden bizonnyal az a boldogabb, akinek hét lánya van — válaszolta rövid gon­dolkozás után Pommer, — Hogy-hogy? — Nos. akinek százezer dol­láros vagyona van. az még több pénzt szeretne, akinek viszont hét éladó lánya van, minden bizonnyal elégedett azzal, amije van. Lilliam Haliam, brandoni háziasszony körtefájának leg­alsó ágáról hathetenként fur­csa „termést takarít be”. A faágon mind ez ideig 12 külön­böző színű (fehér, rózsaszín, kék. zöld) és különböző szá­mú melltartó „nőtt”. „Fogalmam sincs, hogyan történhet a dolog — jelentette ki a News of the World című hetilap munkatársának Lilliam Haliam. — Biztos, hogy a do­log nem véletlen. A melltar­tók ugyanis mindig éjszaka „nőnek” a fán és reggel ve­szem észre őket.” A titokra az angol rendőr­ség igyekezett fényt deríteni. Mind ez ideig azonban csak azt sikerült megállapítani, hogy nem rablásról van szó. Ezen a Egy német hetilap „a világ legbolondabb fodrászának” ne­vezte. A Milánótól 15 kilo­méterre fekvő Melzóbah be­rendezett fodrászszalonjában a vendégek „mesés” eredmé­nyekről beszélnek. A szóban forgó fodrász Alex Vendrame, aki, a legutóbb Becsben meg­rendezett női fodrászversenyen 3 ezer jelentkező közül a he­tedik helyezést érte el; leg­inkább azt szereti, ha „ökoló­gus fodrászként” emlegetik. „Nincs abban semmi különös, amit csinálok — mondja. — Egyszerűen hátat fordítottam sok száz ipari készítménynek, mert rájöttem. hogy a termé­szetes anyagok sokkal hatá­sosabbak.” Fegyvertárában te­hát frissen szedett füvek, fris­sen fejt tehéntej és egy jó tál gőzölgő kukoricakása (polenta) szerepel. A liofilizált samponnal meg­mosott hajra só nélkül főzött meleg kukoricakását viszünk Aforizmák Nagyon nehéz hinni az olyari embernek, aki igazat mond, amikor mi az ő helyében bi­zonyára hazudnánk. (Villiam Mencken, amerikai humoristái M* Sok olyan nő akad. aki so­hasem csalta meg a férjét, de olyat nehéz találni, aki csupán egyszer csalta volna meg. (La Rochefoucauld, francia írói **;* Ha valaki a fejével akarja áttörni a falat, akkor ne saj­nálja a téglát (Spártai humor) Szívesen kacérkodott as őszinteséggel, de tartós viszo­nya sohasem volt vele. (Ismeretlen bizánci hivatalnok jellemrajzábólj **!* Lelkiismerete annyira tág volt, hogy jóformán minden gaztett belefért (Maja folklór) Feltámadt a jojó ? Lynn Young, a Newsweek újságírója mondotta: „1975. nemcsak a gazdasági válság, hanem a jojó éve is lesz. Mint ismeretes, a zsinegen föl-le „szánkózó” fakorongok 1930- ban valósággal megbolondítot­ták a gazdasági depresszióval küszködő Amerikát. A jojó tehát gazdasági életünk egyik legjellemzőbb mutatójává lé­pett elő”. vidéken ugyanis hosszú idS óta nem fordult elő, hogy vala, kitől éppen melltartókat rabol­tak volna. A rendőrség felté­telezése szerint tulajdonképpen egy ártalmatlan helyi mániá­kusról van szó. aki éppen Lilliam Haliam körtefáját vá­lasztotta ki arra a célra, hogy összegyűjtse rajta szerelmi tró­feáit. — Ha így áll a helyzet —r mondja Lilliam —, el kell hogy mondjam: ez az úriem­ber az utóbbi időben jobb kö­rökben forgott. Kezdetben használhatatlan ócskaságokat találtam a körtefán, az utób­bi időbén azonban egyre fino­mabb és drágább holmikat „szüreteltem.” fel — magyarázza Vendrame egyik munkatársa —, mert ez tökéletesen zsírtalanítja a für­töket. A frissen fejt tehéntej visszaadja a haj fényét, és helyreállítja belső egyensúlyát. A lóhere vagy az apróra vá­gott salátalevél biztosítja a fej­bőr és a hajhagymák vitamin- szükségletét. Alex Vendrame Albínóban ismerkedett meg egy öreg fii- vésszel, akinek hagyományos ismereteit laboratóriumi vizs­gálatokkal is bebizonyította. Kezdetben a gyengébb nem bizalmatlanul fogadta Vend­rame új módszereit, majd egy­re többen kezdtek érdeklődni a „polenta-kúra” iránt. Ma már a kezdetben bizal­matlan fodrászok is kezdenek áttérni Vendrame módszerére. Milánóban az egyik legelőke­lőbb fodrászszalonban nyitot­tak ilyen fajta ökológiai rész­leget. Sebesség a vízen A körtefa „termése" Ökológiai fodrászat

Next

/
Thumbnails
Contents