Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-28 / 74. szám
ÍJj jogszabályokról — röviden t re. A gyalogosoknak adott feltétel nélküli elsőbbség már nem lesz az új KRESZ-ben. így továbbra is elsőbbsége van a gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen, de a kanyarodó járművekkel szembeni elsőbbség arra az útra korlátozódik, amelyre a jármű bekanyarodik, akár balra, akár (jobbra kis ívben. A járdaszir elindulás r 1 Lakott területen a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a. megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső sávba való besorolását) — ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető — lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. 1 HALADÁS AZ ÜTŐN r Olyan úton, amelyen három egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső úttesten mindkét irányban, a szélsőkön pedig csak egy irányban szabad közlekedni. A járművek sebességei olyan értelemben változtak, hogy jobban figyelembe vették a forgalom egyenletességének követelményeit. A nagy testű járművekkel lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy előzést végrehajtó személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Á féklámpával felszerelt mo-' torkerékpárok vezetői a jövőben a fékezést nem kötelesek felemelt karral jelezni. Legelőször is, jelenthetem az úttörőknek, a parancsot teljesítettem. Hanoi József, a megyei népfronttitkár helyettese üzent és én megjelentem. Aminthogy, természetesen, megjelent a Párduc őrs tizenkét tagja, s szintén természetesen az első számú szereplő. Hanoi József, akit kérdeztek és aki válaszolt — tájékoztatván egy tucat gyereket — arról, ami a mai úttörőknek történelem, néha csak nagyon nehezen érthető vagy egyáltalán érthetetlen valóság, a mi számunkra viszont a mindennapok eseménysorozata volt. Ott volt a Párduc őrs — ti- zenketten, ha jól számoltam —, amolyan kilenc-tíz éves gyerekek. Hallgatónak szegődtem a beszélgetésre, s krónikásának' majdan. A munkát tekintve olcsóbb lenne, ha most leírnám, mi is történi, inkább a kérdések egy részét sorolom fel, s mondom hozzá b magam véleményét. De addig is hadd jegyezzem meg:'mélységesen igaza volt Juhász Gyulának, amikor egyszer azt írta, „ha fiatal akarsz maradni, tarts a fiatalokkal”. Hát becs’ szóra ezekkel a gyerekekkel tartani érdemes. Sőt kell. Sőt az egyetlen, amit lehet. Azon még meglepődtem, amikor az egyik szőke k'sfiű. olyan természetességgel, hogy get és a hozzá közelebb eső járda között már nincs feltétlen elsőbbsége a gyalogosnak. A gyalogosnak tilos lesz híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni. A gyalogos-átkelőhelyek Jelzése az utóbbi időben már csak a zebracsíkozás volt. Ezt a gyakorlatot írja elő kötelező érvénnyel a jogszabály, nélkülözve ezentúl a szaggatott vonalas jelzést. elsőbbség AZ ÚTKERESZTEZŐDÉSBEN ■I A Jogszabály megfogalmazza azt, hogy kinek kell elsőbbséget adni, azaz ki köteles kinek elsőbbséget biztosítani. Ez a rész szinte változatlan maradt, csupán az elsőbbségadás módja különbözik a régitől: az elsőbbséggel rendelkezőt hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra nem szabad kényszeríteni. Az irányváltoztatás: a terelővonal átlépése, a forgalmi sáv változtatása vagy a korábbi haladási iránytól való eltérés. Irányt változtatni csak úgy szabad, hogy az az egyenesen haladó járműveket ne veszélyeztesse. A bekanyarodó járművel elsőbbséget kell adni a gyalcn goson kívül (ld. gyalogosok közlekedése) az azonos irányból érkező villamosnak és a kerékpárúton baladó járműnek is. Űj szabály az, hogy a hátramenettel bizonyos mértékig szabad zavarnunk a mögöttes forgalmat, éspedig azok veszélyeztetése nélkül.-Az új KRESZ pontosan meghatározza az előzés fogalmát: „.járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű azon megsértődni egyáltalán, de még fennakadni sem lehet, azt mondta: „Kérjük, hiteles dolgokat mondjon.” Aztán jöttek a kérdések, amelyek őszinte érdeklődésről tanúskodnak, s úgy hiszem nem kevés ismeretről is. „Hány nagy, birtok volt Szekszárdon a fel- szabadulás előtt? — Hogyan segített a Szovjetunió, a lakosság ellátásában a fel- szabadulás után? — Mennyivel volt nagyobb a mezőgazdasági termésátlag a felszabadulás után tíz, húsz, harminc évvel, mint a háború előtt? — Miféle emberek voltak a lázadás vezetői 1956- ban? — Tessék mondani, kik voltak azok a kulákbirtoko- sok? --- Veszedelem fenyegette-e a pártot az ellenforradalom idején? — Szeretném megtudni, mit jelent pontosan az a szó, hogy diktatúra? — A háború után milyen állapotokat tartottak a mezőgazdaságban? — Volt-e Szekszárdon szőlőtermesztés a háború előtt? — Volt-e, van-e parancsnok a mezőgazdaságban? — A XX. kongresszus milyen problémákat tűzött maga elé? — Józsi bácsi szerint, jó lesz-e a termés?” Hát ezek voltak a kérdések, illetve ezeknél lényegesen több, de én a — megítélésem szerint — leglényegesebbeket ragadtam ki közülük. Nos, válaszolni a kérdésekre én itt most nem akarok, melletti elhaladás.* Párhuzamos közlekedés esetében, a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti haladása nem minősül előzésnek. Az előzés előfeltételei nagyjából változatlanok maradtak, csupán egy új elemmel bővültek: előzni abban az esetben szabad, ha az előzni kívánó jármű előtt, ugyanabban a sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett. Az úttest közepén haladó Villamost eddig is csak jobbról előzhettük, de így kell majd előzni az egyirányú forgalmú úton, az úttest bal oldalán lévő pályán közlekedő Villamost is. Megengedett az előzés a be nem látható útkanyarulatban és a bukkanóban, ha ott a forgalom egyébként egyirányú, és így szembejövő forgalomra nem kell számítanunk. Tilos előzni a megkülönböztetett gépjárművet, és általában tilos előzni útkereszteződésben és közvetlenül az útkereszteződés előtt, kivéve (többek és már ismertek közül) ha a gépjármű főútvonalon halad vagy az útkereszteződésben az elsőbbséget az „Útkereszteződés alárendelt úttal” jelzőtábla jelzi és körforgalomban. Minden útkereszteződésben történő előzés alól kivétel lett az egynyomú járművek előzésének tilalma, azaz a kerékpárt, a segédmotoros kerékpárt és a kétkerekű motorkerékpárt, bármely útkereszteződésben szabad előznünk, valamint vasúti átjáróban is. A kikerülés előfeltételeit eddig felsorolta a jogszabály, ezentúl az előzés hasonlósága miatt annak előfeltételeire hivatkozik, így azokat kell értelemszerűen alkalmazni. (Folytatjuk) Párduc őrs egyébként a válaszadás megtörtént a beszélgetés során, hanem szeretnék néhány következtetést tenni. Világnézetet számon kérni ezektől a gyerekektől túlzás lenne, de hogy valamiféle, mégpedig egészséges, világképük van, ahhoz nem férhet kétség. Véleményük van a világról, véleményük van az életről, előre is, visszafelé Is, akkor is, ha az a vélemény nem mindig, nem minden esetben pontos. De ki merne kilenc-tíz éves gyerekektől pontos véleményalkotást követelni? S az is biztos, hogy az ilyesfajta beszélgetések hasznosak, ismereteik gyarapodnak, s nekünk idősebbeknek csökken az aggályunk aziránt, vajon megismertetjük-e gyerekeinket egykori gondjainkkal, s felkészítjük-^ őket a jövő tennivalóira? úgy hiszem, éppen az ilyen találkozókon keresztül, igen. Bizonyos vagyok benne, hogy a IV. számú, déli kertvárosi iskola Párduc őrse tájékozottabban, okosabban, — s öregesebben, öntujiatosabban — távozott a népfront-székházban folyt találkozóról. Jelenthetem: A parancsot végrehajtottam, amely immáron nem titkos, s jelentem azt is, hogy a Párduc őrs teljesítette feladatát (letenyei) 'Á kollektiv tzerződésekkel összefüggő egyes kérdésekről szól a munkaügyi miniszter 4/1975. (IIL 18.) MüM. számú rendelete, amely szerint kivételesen öt évnél hosszabb (legfeljebb hétévi) és öt évnél rövidebb (legfeljebb egyévi) időtartamra is lehet kollektív szerződést kötni. Tartalmazza természetesen a jogszabály az Idevonatkozó feltételeket is. Kötelezően írja elő a rendelet, hogy a több évre szóló kollektív szerződés utolsó évének november 30. napjáig be kell számolni a szerződés addig eltelt időszakában történt végrehajtásának tapasztalatairól, és ugyancsak eddig az időpontig ki kell dolgozni a következő időszakra vonatkozó kollektív szerződés''célkitűzéseit. A vállalat köteles biztosítani, hogy a dolgozóknak legalább 8 nap álljon rendelkezésre a beszámoló, a következő időszakra vonatkozó célkitűzések, a kollektív szerződés és módosítása tervezetének áttanulmányozására, ezeknek a dolgozókkal történő megtárgyalása előtt. A jogszabály rendelkezéseit az 1976. január 1-től érvénybe lépő kollektív szerződések előkészítésénél és megkötésénél keU alkalmazni. A pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter 12/1975. PM—MüM. számú együttes rendelete az állami támogatásról történő lemondás esetén követendő eljárást szabályozza. E szabályozásból itt csupán az alábbiakat idézzük: „Az a vállalat és termelőszövetkezet, amely takarékossági intézkedési terve alapján a központi irányító szervek részéről már megállapított áilami támogatásról, adókedvezményről, vagy -mentességről mond le, erről Írásban értesítse az adóhatóságot és a felügyeleti .— termelőszövetkezet és egyéb szövetkezetek esetén az érdekképviseleti szervet.” A rendelet a Magyar Közlöny 1975. évi 16. számában jelent meg. A belkereskedelmi dolgozók továbbképzésének fejlesztése érdekében a belkereskedelmi miniszter 2/1975. számú utasí. tása Belkereskedelmi Továbbképzési Tanács létrehozását írja elő. E tanácsnak a feladata az ágazati továbbképzés helyzetének rendszeres elemzése, értékelése, a továbbképzés távlati és éyes koncepciói-: A Minisztertanács múlt év végi takarékossági határozatának végrehajtására a KPM autóközlekedési főosztálya rendelkezést adott ki a közúti gépjármüvek hajtó- és kenőanyag minőségi és mennyiségi normáinak módosításáról, amely a Közlekedésügyi Értesítő 2. számában jelent meg. A március 1-től érvényes rendelkezés meghatározza^ hogy milyen típusú gépjárműhöz milyen és mennyi hajtóanyag használható fel, előírja egyes típusokra az olajcsere periódusait és feltünteti, hogy az út minőségétől, a városi belterületi forgalomtól, az időjárástól függő körülmények között mennyi a megengedett eltérés a normától, amit egyébként az átlagos terhelés alapján állapítottak meg. Az új normaelőírás a közületi személygépkocsi-, a népgazdaság tehergépkocsi- és autóbusz- állományának mintegy 80 százalékát kitevő típusokra érvényes, á többinél egyelőre válnak, valamint a továbbképzik si tervek főbb elveinek kialakítása, a továbbképzésben való részvétel ösztönzési elveinek, formáinak kialakítása/ stb. A Kereskedelmi Értesítő £. évi 9. számában közlemény jelent meg a kezdő szakemberek elhelyezése tárgyában/ amely közlemény arra is felhívja a vállalati, intézményi, igazgatók figyelmét, hogy igényeiknek megfelelő pályázati felhívásaikat az olyan munkakörökre, amelyet felsőfokúi végzettségű szakemberekkel kívánnak betölteni, az érintett, felsőoktatási intézményekhez közvetlenül küldjék meg. Indokoltnak tartjuk nyomatékosan felhívni a figyelmet az OKISZ Értesítő f. évi &/ számában megjelent 5/19751 OKISZ számú irányelvre* amely az ipari szövetkezetek/* valamint az egyes szövetkezeti szervek személyzeti munkájá-f nak gyakorlati továbbvitelével foglalkozik, és az OKISZ Ér--- tesítő f. évi 10. számában meg-*:, jelent 7/1975. OKISZ számúi ajánlásra, amely a szövetkezeti dolgozók életének, egész** gégének és testi épségének delmét szolgáló munkavédelmi szabályok betartásával kapcsa*^ latos. Ez utóbbiból a követkéz? zőket idézzük: „Az OKISZ elnöksége fontosnak tartja, hogy) a szövetkezeti jogtanácsosoki fokozottabb figyelmet fordítsanak a kártalanítás jogszerűi szövetkezeti intézésére.” A Művelődésügyi Közlöny fi évi 6. számában megjelent a pedagógusok besorolási táblád zata, valamint a Kulturális Minisztérium és az Oktatási Minisztérium együttes tájé-; kozta tó ja az üzemi balesetek! bejelentéséről. A SZÖVOSZ Tájékoztató ft évi 11. számában közlemény; jelent meg a takarékszövetkeJ zetek részére a telefonátszerelés költségeinek elszámolásáról, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 11. számá* ban pedig a traktor biztonsági védőkeretek felszereléséről) Az Egészségügyi Közlöny f. évi 5. száma tartalmazza az Egészségügyi Minisztérium 60.281/1975. Eü. M. számú köz- ' leményét, egyes nyugdíjas dolgozók nyugdíjfolyósítás koriá. tozása nélküli foglalkoztatáDR. DEÁK KONRÄD osztályvezető ügyész * tozatlan, az Országos Tervhivatal 1965. évi utasítása szerinti normát' kell figyelembe Venni. A KÖTUKI a többi gépjármű hajtó- és kenőanyag- felhasználási nomáit folyamatosan dolgozza ki az év vegéig. A mezőgazdasági vontatók és munkagépek üzemanyag-felhasználásának módosítását ^ a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rövidesen kiadja.- ^ , KPM autőfelügyelete összeállította és tízezer példányban elkészítette az üzemanyag-felhasználással kapcsolatos: 1965 óta érvényes és a most kiadott új rendelkezéseket, amelyeket a vállalatok áprilistól kaphatnak meg az autófeiügyeletnéL % (MTI) 7[ 1975. március 28. „Jelentem, a parancsot teljesítettem”' Hanoi Józseffel beszélgetett a Takarékosság a közlekedésben Módosították a közületi személy gépkocsik, a teherautók és az autóbuszok üzemanyagnormáját Eltérések a mai és az új közlekedési szabályok között A járműközlekedés általános szabályai
