Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-27 / 73. szám
Jó napot vasárnap 1 Falugyűlés Pusztahencsén Egy kis magánbeszélgetés. ; o i’alujáró toliforgatók az év fszólván minden szakában elesen írják le a vidéki kis épülések utcáinak, udvarai- í kihaltságát Ha hétköznap i, az a magyarázat, hogy ndenki dolgozik. A vasár- p pedig szent dolog, mert az paládé és olyan meggondo- ból, hogy egyszer egy héten ikséges is, jó is behúzódni íz otthon csigaházába; Pusx- ahencse sem kivétel. Ott végre mozgás vanl Ä íosszan nyújtózó főutca vége- elé az iskola, kultúrház és talbolt háromszögében embe- ek jönnek-mennek, folyik a cészülődés a falugyűlésre, unit az iskolában kell megtar- ani, mert ,,a kultúrban regge- ig tartott a lakodalom." — Na, azok közül egy sem .esz itt, elfeküsznek délig. — Az már biztos. Ilyen nagy lakodalom után van mit kipihenni. • • © Gazdag' Istvánnal, a nagydorogi Nagyközségi Közös Tanács elnökével valahány újonnan érkező lekezel. Hencsei születésű az elnök, itt koptatta az öreg iskola padjait, ma mégsem úgy szólítják majd felelésre, mint tette azt a rektor úr. összenyitptták a két tantermet. Hely van bőven, és, hogy el is foglalják, arra az a garancia, hogy ma itt sorsdöntő kérdésről lesz szó. Arról, hogy kell-e az 1100 lelkes falu népének a törpevízmű? Ez a kérdés mindenkit érint, hiszen a porták majd minden kútján ott a figyelmeztető tábla; „NEM IVÖ- VÍZ!” Idejövet hallottam, hogv néhány héttel ezelőtt ismét egy kisgyerek halálát okozta a rossz víz. Elgondolni is fájdalmas, hogy a felszíni vizektől szennyezett kutaknak hány ' áldozatuk volt halálos és olyan, aki élete végéig hordja a betegség keresztjét. — A kérdés, nem is lehet kérdés! Kell a vízmű — mondják és • szó komolyságát bizonyítja, hogy kevés híján megtelik az összenyitással tanácskozásra alkalmassá tett öreg iskolaterem, de mindösz- sze három nő árválkodik a férfiak között Mikor szóvá teszem, azt felelik nevetve a férfiak, hogy többségüknek oka kizárólag az, hogy „valahol ki kell beszélniük magukat, ha már otthon nem lehet”. A derűs helyeslés főbnelegíti a levegőt és szóba kerül, hogy amikor a falugyűlés a körzetesítést tárgyalta, fordítva volt Akkor csak az asszonyok jöttek el és már a gyülekezésük sem volt olyan békés, mint ez a mostani, mert nem akarták a körzetesítést — Mind a gyerekeket féltették, nehéz volt a meggyőzésük. — De az már elég a meggyőzéshez, hogy a Dorogra bejáró felső tagozatosoknak javult a tanulmányi átlaguk! — Egy igaz, de a közlekedtetéssel még mindig baj van. Pontatlankodnak, meg hatalmaskodnak is a buszsofőrök. © Várakozva további fontos dolgokat tudok meg a hencsei- ekről. Azt, hogy szorgalmas, törekvő emberek, nem újdonság, elárulják a házak, melyek Jólétről beszélnek annak, aki az utcákat rója. Megtudom, hogy „akármiről van szó, ami a lakosság életét Illeti, Itt mindig a döntés előtt fúj nagyon a széL Akkor mondja el mindenki a magáét." Aztán még valamit föl kell fedezni, ami nem érint valami kellemessen. Csak mutatóban van Itt néhány fiatal, pedig a törpe- vízmű majd őket szolgálja tovább és az sem mellékes, ők mit szólnak a jövőt egyengető tervekhez? Azt mondja erre a termelőszövetkezet pártitkára, Szabó István, hogy nekik is gondjuk a falu ifjúságának távolmaradása, mert az nem azonos azért a teljes közömbösséggel. — Akár holnap megkezdhetjük az építést, csak azt mondják meg, hol, mennyi árkot kell kiásnunk — hangzott a közfelkiáltás. Most valószínűen a lagzl fáradalmait pihenik és rábízzák az apákra a közügy feletti ámen kimondását Ideje dologhoz látni! Nyitó- szavak. Aztán Gazdag István köszönti tisztelettel és szeretettel a megjelenteket. Bárki érezheti, hogy ezek nem udvariasságból odavetett szavak, hanem szívből fakadóak. A figyelmet sugárzó arcokon viszont tisztelet és szeretet tükröződik, csak én kalandozom el azon tűnődve, hogy ül-e Vajon itt olyan ember, aki valami gyerekes csínytevésért annak idején meglegyintette az elnököt, ki most több társközség életének alakulásáért felelős? Arról ad számot Gazdag István, hogy a közös tanács miként gazdálkodott 1974-ben azzal a 2,5 millió forinttal, amit 9 milliós költségvetéséből a fejlesztésre fordíthatott? Nem vagyunk százan sem,' ide az itt ölök az egész falu lakosságát jelentik. Akár esküt mernék rá tenni, hogy legkésőbb hétfő délre már mindenki tudja mi készült el a tervezett dolgokból Pusztahencsén, Bi- kácson és a székhelyen, Nagy- dorogon... Nem jelentéktelen, munkák elkészültét tudatja a tanácselnök, aki előbb arról beszél, ami mindhárom község lakosságát gyarapította 74- ben. & Nézem az itt ülőket, Zsinkő Istvánt, Nagy Mihályt, Káldi Istvánt, Borza Andrást, Mészáros Jánost, Kun Istvánt, Világ Ferencet, Szili Istvánt és a többieket, akikkel még nem sikerült szót váltani. Szinte valahányuk gondolatait ismerni vélem. Régóta tudják már, hogy vízmű nélkül nem lehet egészségesen élni. A tsz mély íuratú'kútja ád ugyan vizet a kannákkal, demi- zsonokkal odasorakozóknak, mély furatű kútja van a vasiparinak is, de ez édeskevés az üdvösséghez. — Emlékeznek emberek? — mondja a tsz-elnök — annalc a pár jó vizű ásott kútnak a vizét szinte el kellett lopni. Tettük is, mert úgy kimertük egyik-másikból a vizet, hogy a későn jövőnek csak iszap maradt. — Megfelelő súllyal először 1971-ben, ha jól emlékezem az első falugyűlésen volt szó arról, hogy meg kellene építeni a vízművet nekünk is. — Kell a jó víz, ezen nem lehet vita. De hallották, hogy HenCsén öt év aMt nem jön össze félmillió a fejlesztésre! A vízmű pedig nagyon sok millióba kerül! — Hogyan lesz hát? ’ ügy, hogy segít forinttal á közös tanács is! Olyannyira segít, hogy befejezés előtt áll a hencseiek kútjának fúrása. A szakemberek 174 méterig haladva hat vízréteget találtak. Elégségesnek ígérkezik a kút vízhozama, ha pedig idővel csökken, a tsz és a vasipari kútja is besegít. Csak a fúrás 350 000 forintba került. A Baranya Terv szeptember közepére készíti el a vízműépítés dokumentációját, ami kb 150 000 lesz. Addig el kell dönteni, hoVa célszerűbb elhelyezni a víztárolót. — Legjobb helye annak a Bagóhegyen, az Újsor végén van! — Az Iker Jóska telkén? Bizony ott és nem a földbe süllyesztve, mert emígy és nyomásfokozó nélkül olcsóbb. Más okokból is olcsóbb lesz a pusztahencseiek törpevízmű- ve, mivel a bevált Baranya megyei példát követve, nem utcai közkifolyókat helyeznek el, hanem minden ház kerticsapot kap. Azaz: bemegy a víz a telkekre, így egyszerre készül el az akna, kapják a fogyasztók a vízórát és vihetik tovább a vizet "a házba. A megállapított hozzájárulás érdekeltségekként 8,5—9 ezer forint, amit öt év alatt kell kifizetni részletekben. Készpénzzel csak a vízóráért kell fizetniük. — Hol megy majd a nyomvonal? Kézen fekvő a kérdés, a körülbelül 8 kilométer vezeték árkát az érdekeltek ássák ki és nagyon drága az útátfúráa. — A Lenin utcán két oldalon megy majd a vezetékrendszer, hogy ne kelljen 10—12 helyen átfúrni az utat, mert csak az 140—150 ezer forintba kerülne! 1 A takarékos és ésszerű terv tetszik a falugyűlés résztvevőinek, kiváltképpen az, hogy karácsonyra — gondolom nagyon emlékezetes ajándékként — vezetékes vizet kaphat már a község lakossága. — Júliusban, augusztusban kezdenénk az építést és november végén kezdődhet s próbaüzemelés. @ Ellenvetés nincs, legföljebb személyes aggodalmak. Nagy Mihály azt akarja tudni, mi lesz az üres telkekkel, ki fizeti az érdekeltségi hozzájárulást azokért és ki ássa ki ott az árkot? A válasz: a tulajdonos, és ez kézenfekvő is. A közművesített telek ára megnövekszik. Sok egyéb is előkerül. Világ Ferenc bácsi dicséri a törpevízművet, majd azt panaszolja, hogy bent Nagydorogon néha gorombán türelmetlenek a tanácsi ügyintézők. Többen pedig azt teszik szóvá, hogy az orvos nem mindig jön szívesen Hencsére, meg azi tudakolják, hogy ilyenkor tartoznak-e gépkocsiköltséget fizetni? Megnyugvással veszik tudomásul, hogy nem tartoznak, mert a gépkocsival rendelkező orovosoknak kilomé- / terenként 2 forintot térít a tanács. Délre Jár, mire elfogy a megbeszélnivaló. Otthon közben bizohyára elkészüít az ebéd és várják is a hírhozókat, hogy folytatódjék családi körben a tanácskozás. — Helyes, hogy egy munkával bemegy a portákra a víz. A tsz-tőí meg rendes dolog, hogy vállalja a szállításokat. — Hát azért majdnem mindenkinek tetszik, a hozzájárulás miatt — jegyzi meg valaki szétszéledőben. Erre Szili István nyugdíjas tanácselnök felel: — Lehet, de emlékezzenek csak! Amikor a villanyért kellett fizetni 460 forintot, akkor is sokan szívták a fogukat. Ha most közülük valakinek ötezer forintot kínálnánk, hogy engedje kikapcsolni a villanyt, nem tudom egyáltalán beengedne-e bennünket az udvarába? — Hát igaz, ami igaz, mi aztán tudjuk, hogv az egészséges víz megfizethetetlen. Búcsúzunk, jó munkát kívánva a pusztahencseieknek, akik talán a legnagyobb közös művükbe kezdenek. Még mindig esik a hő. fehér hűsvéttal ijesztget berinünket a tavasz. Milyen lesz a karácsony? Nem nehéz megjósolni, hogy Pusztahencsén boldog... LÁSZLÓ IBOLYA A szó a tanácselnöké. A^; u.cán és aítUop folytatódik tovább a .megkezdett beszél gíiés.
