Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-26 / 72. szám

On kérdez Levélcímünk: 7101 Szekszérd, Postafiók 71. Tervszerű iparfejlesztés Stier István tengelici (Pe­tőfi utca 113.) olvasónk írja: »Régi fájdalma községünknek, ”°9y o tengelici munkásság valamennyi tagja eljáró, mi­vel egyetlen ipari üzemünk sincs. A termelőszövetkezet a lakosság egészének nem tud munkaalkalmat nyújtani; az utazgatásra tehát a szó szo­ros értelmében reá vagyunk kényszerítve. Mit remélhet e kérdés megoldására Tengelic « következő öt éven belül?” ßr. Kelemen Sándor, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője válaszolt a kérdésre: „Tolna megye tervszerű ipari fejlesztése a településhálózat-fejlesztési tervben meghatározottak szerint történik. A fejlesz­tési terv iparosítási szem- pántból ipari jellegű és me­zőgazdasági jellegű telepü­lésekre osztotta megyénk városait, községeit A jelleg végleges kialakítása hosszú folyamat; befejezése csak körülbelül egy negyedszá­zad múlva várható. Ahhoz, hogy a tervben szereplő települési szerepkörök ki­alakuljanak, az ipari léte­sítmények meghatározott irányú telepítésére, fejlesz­tésére van szükség. A te­lephelyek szerepkörüknek megfelelő fejlesztése az ipar fejlesztéséin keresztül, a kettő kölcsönhatásaként valósul meg. Tengelic köz­ség úgynevezett alsófokú központ szerepkörű telepü­lés. Az ilyen jellegű falvak mezőgazdasági jellegű tele­pülések; feladatuk a körze­tükhöz tartozó falvak ke­reskedelmi, szolgáltatási el­látása, máshová munkaerő­fedezet biztosítása. Mivel Tengelic Szekszárdinak, il­letve Tolnának ipari von­záskörzetébe tartozik, sza­bad munkaereje e két tele­pülés ipari munkaerőigé­nyének kielégítéséhez járul. Nagyobb ipari létesítményt nem _ volna célszerű létre- bozru Tengelicen, mivel az a munkaerő helyi lekötését okozná, és így hátráltatná az iparilag fejlesztendő te­lepülések terveinek végre­hajtását * Szerződéses dolgoz© újcbb szülési szabadsága László Rétemé bonyhádi (Börzsöny u, 55) olvasónk ír- ja: „1972. március 1-én men­tem dolgozni a járási tanács tbc-otthonába Grábócra, mint szerződéses gondozónő. Szü- szabadságra mentem 1974. március 3-án. 1974. no­vemberében kiküldték a mun­kakönyvemet, mert lejárt a szerződésem. így tehát a munkaviszonyom megszűnt Kapom ugyan a szülési se­gélyt, de ha három éven be- 10! ismét szülnék, nem kapnék újabb szülési segélyt, szülési szabadságot és hároméves gyermekgondozási segélyt se­honnan? Jogosan járt-e el a vállalatom, amikor ilyen kö­rülmények között kiküldte a munkakönyvemet? Ha nem jo­gos az eljárás, hová fordul­hatok ügyem elintézéséért?" Nagy Zoltán, a Tolna me­gyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője vála­szolt: meghatározott időre Kötött munkaszerződiés le­jártának napjával a mun­káltató a munkaviszonyt megszüntetheti. Munkálta­tója tehát nem követett el szabálytalanságot, amikor meghatározott időre létesí­tett munkaviszonyának megszűnésekor a munka­könyvét visszaküldte. A rendelkezések értelmében a szülő nőt gyenmeke három­éves korának betöltéséig megillet! a gyermekgondo­zási segély, s ha e segélye­zés ideje alatt újból szül, az újszülött gyermeke után terhességi, gyermekágyi se­gély ugyan, nem illeti meg munkaviszony hiánya miatt, azonban ez utóbbi gyerme­ke után is kap • gyermek­gondozási segélyt a szülés napjától. Az újszülött gyer­mek utáni gyermekgondo­zási segély megállapítását volt munkáltatójától (Járá­si Tanács tbc-otthon, Grá- bóc)^ kell kérnie. Újabb szülése esetén az anyasági segélyt családtagi jogon, férje munkahelye szerint il­letékes társadalombiztosítá­si igazgatóságnál, vagy ki­fizetőhelynél kell igényel­ni.” Bedolgozó gyermekgondozási segélye hegedűs Sándorné báta- széki (Deák Ferenc u. 75.) olvasónk irta: >,Van egy nyolc* hónapos kisfiam, aki után nem kapom meg a három év gyermekgondozási segélyt Négy éve vagyok tagja a Hő- gyészi Vegyesipari Szövetke­zetnek, kötő szakmában, mint bedolgozó vettek fel. Tudom, hogy bedolgozóknak nem jár o három év szabadság, de én mégsem olyan bedolgozó va­gyok, mint a bedolgozók ál­talában. Nem itthon dolgoz­tam, hanem Michéli János­áénál Bátaszék, Petőfi u. 28. alatt, ez tőlünk elég messze A* anyagot sem a szö­vetkezet adt-, hanem vállala­tok. Még szombaton is dol­goztam — nyolc órát napon­ta. Munkakönyvem a szövet­kezetnél van. Arról érdeklő- dom, hogy ilyen körülmények kozott,nem illet-® meg a gyermekgondozási segély? Van olyan rendelet, hogy szü- lés eíOtt egyévi munkaviszony­nak és legalább napi hatórás munkaidőnek kell lennie. Ne­kem ez mind bőven megvan.” Olvasónknak a Tolna me­gyei Társadalomba ztosítási Igazgatóság ellenőrzési osz­tályvezetője, Sümegi Imre válaszolt. "A gyermekgondozási se^ gelyre való igény jogosult­ság egyik feltétele az 5/1969. 28-) Koma, számú ren­delettel módosított 3/1967. (I. 29.) Kóma. számú rende­• 1-.§‘ W) bekezdése sze­rint, hogy a szülés időpont­jában munkaviszonyban álljon. Az érdeklődő a H6­gyészi Vegyesipari Szövet­keze tniél bedolgozói jogvi­szonyban áll, ezért gyer­mekgondozási segélyre nem jogosult. A gyermekgondo­zási segélyt csak az eset­ben lehetne megállapítani, ba mint közös műhelyi dol­gozó végezne munkát a szövetkezetnél. Az, hogy a munkát a közös műhelyen kívül hol végzi és az anya­got Iától kapja, a gyermek­gondozási segélyre való jo­gosultság elbírálása szem­pontjából közömbös. Beteg gyermek családi pótléka „Két kiskorú gyermekem neveléséhez 640 forint családi pótlékot kapok — írja Kalo­csa László bölcskei (Dankó u. 7.) olvasónk. Nyolcéves kis­fiam lába izomzsugorodásos, ezért miatta feleségem nem tud dolgozni. Úgy hallottam, hogy a születési hibás gyer­mekre felemelt családi pótlé­kot folyósítanak. Tanácsukat kérem, megfelelő mértékű-e a családi pótlékunk ilyen körül­mények között a két gyermek­re?” A Tolna megyei ‘Társa­dalombiztosítási Igazgató­ság családipótlé'k-csoport- vezetője, Szászi Mária vála­szolt: „Két egészséges gyerme­ket eltartó szülőnek 1974. június 1-től 600 forint ösz- szegű családi pótlék jár. Egy egészséges és egy be­teg gyermeket, vagy két be­teg gyermeket eltartó szülő­nek pedig .640 forint. Kalo­csa László leveléből meg­állapítható, hogy részére a családi pótlékot megállapí­tó és folyósító szerv, a be­teg gyermekének figyelem- bevételével folyósítja a csa­ládi pótlékot emelt összeg- ben. Késedelmesen kiutalt családi pótlék Horváth Jánosné nagykónyi (Bartók B. u. 417.) olvasónk a következő gondjával fordult hozzánk: „Csecsemő korú gyermekemhez mindössze há­rom hónap szülési szabadsá­got kaptam. Ez az idő lejárt, és bedolgozóként megpróbál­tam folytatni munkaviszonyo­mat a Simontornyai Bőr- és Szörmefeldolgozó Vállalatnál. Sajnos, gyermekgondom miatt keresetem elég alacsony. Er­re hivatkozással nem folyósí­tottak részemre eddig családi pótlékot. Vállalatom állás­pontja szerint minimálisan 1001 forint havi kereset jogo­sít fel a családi pótlékra. A jógi tanácsadó szerint 500 fo­rint ez a havi felső határ. Én eszerint Jogosult vagyok tehát a családi pótlékra, mivel 600 forint értékű munkát vállal­tam. Vállalatomnak a jogsza­bályt felmutattam, ennek el­lenére sem vesznek kérésem­ről tudomást Kérem, segítse­nek.” Heitzmann Frigyes, a Toj­na megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatóság helyet­tes igazgatója az alábbi választ adta olvasónknál:: „Családiipótlék-igsnyét Gyula és Róbert nevű gyer­mekei után 1974. június 4- én jelentette be a kifizető­helynél olvasójuk. Nyilat­kozata alapján 1974. április 1. óta él különváltan férjé­től. 1974. április hóra férje részesült családi pótlékban 400 forint összegben. A ki­fizetőhely erre a hónapraa 240 forintot pótlólag kifizet­te, ami téves volt, mert az egyedülállóvá válás hónap­jára még az apának járta családi póteléik. 1974. május hónapra szántén 240 forint családipótlék-különbőzetet kapott, mert nyilatkozata szerint az apa 400 forint családipófflék-összeget erre a hónapra átadott Horváth- nénak. 1974. május 19-én született Roland nevű gyer­meke és ettől az időponttól kezdve 1401 napig, 1974. szeptember 7-ig terhességi, gyermekágyi segélyezésben részesült. 1974 júniusától októberig havi 960 forint családi pótlékot folyósított a kifizetőhely. 1974. novem­ber havi családi pótlekát, mely szintén 960 forint volt, 1975. január 11-én folyósí­tották. 1974. december havi családi pótlékot 1975. feb­ruár 11-én fizették ki. Az 1975. január havi családi pótlékát 1975. március 11-i bérfizetésekor fogják ki­utalni. A késedelmes kiuta­lás azért történik, mert a vállalat valóban helytelen gyakorlatot folytatott, ami­kor az 1001 forint keresetet vette figyelembe. A fenn­álló jogszabályok értelmé­ben a .bedolgozó arra a hó­napra jogosult családi pót­lékra, melyben keresete a havi 500 forintot eléri. A jövőre nézve és a viták el­kerülése érdekében java­soljuk Horváthménak, hogy a végzett munkát havonta számoltassa el és így nem lesz vitás a családi pótlék­ra való jogosultsága.” , SZTK-ra nem jár rokkantgépkocsi Crigler József féeánkerfi (Kajmád-pusita) olvasónk ír­ja: „Tizenkét éves koromban amputálták jobb alkaromat. Mint értesültem róla, testi fo­gyatékosok részére forgalom­ba hozták a Trabant Hyco- mat gépkocsit Most szeret­nék én is vásárolni. Ez ügy­ben már több helyen érdek­lődtem, de kielégítő választ sehol sem kaptam. Hivatalos helyről az alábbi értesítést kantom. .Menjen el az illeté­kes SZTK-rendelőbe, mondja el az orvosnak a kérését, S az ő írásbeli javaslatával sze­mélyesen forduljon a Gyógyá­szati Segédeszközök Gyárá­hoz. Az SZTK révén kedvez­ményesen juthat hozzá c ko­csihoz. Ezt biztosítsa be ma­gának az SZTK-nál.’ A to­vábbiakra vonatkozólag ké­rem az önök segítségét. Az SZTK melyik osztályához for­dullak? Jogosítványt o veze­téshez lehet-e a vásárlás előtt szerezni és hol? A fent emlí­tett kedvezmény a foovasztásl árnak hány százaléka? A Trabant Hveomat hivatalos ára mennyi?" I Nagy Zoltán; a Tolnia me-; gyei Tánsadalombiatosítási Igazgatóság vezetője vála­szolt olvasónknak: — Ä társadalombiztosí­tás terhére kizárólag szo­bai tolószék, utcai tolóko­csi, sóhajtás betegkocsi szolgáltatható ki. Trabant Hycomat gépkocsinak a tár­sadalombiztosítás terhére történő kiszolgáltatását a jelenleg érvényben lévő rendelkezések nem teszik íehet&Vé, így annak beszer­zésére, árára vonatkozóan felvilágosítást adni nem tu­dunk. Javasoljuk, hogy a jelzett gépkocsi beszerzésé­re vonatkozóan szívesked­jék az AUTÖKER-től tájé­koztatást kérni Járóbereg lehet keresőképes is Németh László dombóvári (Erzsébet u. 114.) olvasónk az alábbi kérdéssel kereste meg szerkesztőségünket: „1975. ja­nuár 20-án a körzeti orvo­somhoz fordultam gyomorfá­jással. Ő beutalt a dombóvá­ri kárházba kivizsgálásra, mi­vel már korábban, 1972-ben gyomorfekélyem volt A kór­házi kivizsgálás 23-ig tartott, mert általában minden vizs­gálatot csak délig csináltak. A kivizsgálás utárj a körzeti orvosomnál kellett jelentkez­nem. Ő különböző gyógysze­rek kiírása után kiállított ne­kem egy igazolást 20—23-ig 4 napra. Szerintem erre már táppénz járt volna, mert én már délután nem mehettem dolgozni. Körzeti orvosom, dr„ Gyarmati Sándor azt mondta, hogy csak igazolást kapha­tok. Ezt követően én megkér­deztem a vizsgálatot tartó fő­orvosnőt, ő pedig azt vála­szolta, hogy azért nem jár táppénz, mert - a kivizsgálás előtt is és utána is kereső­képes voltam. Szerintem ez azért nem helyes, mert aki beteg és elmegy orvoshoz, ki­írják táppénzre, az a beteg­sége előtt dolgozott, és ke­resőképes volt, de ha már ki­írják dolgozni, utána is kere­sőképes. Én nem azért men­tem el, mert szimuláltam, ezt bizonyítja az is, hogy gyógy­szereket Írtak és igazolást kaptam. Kérem, írják meg, helyesen jártak-e el velem.” 1 Nagy Zoltán, a Tolna me­gyei Társadéi crmib iztositási Igazgatóság igazgatója ol­vasónknál: az alábbiakat válaszolta:' , ..... . , ifAz általános gyakorlat szerint a kórházak rendelő­intézeteiben végzett járó­beteg-vizsgálat ideje nem mindemkor azonos a kere­sőképtelenség idejével. En­nek következtében nem kaphat táppénzt az fl biz­tosított, aki a szakvizsgálat ideje alatt nem volt kere­sőképtelen beteg. Ezt a kö­rülményt elsősorban a s zak rendelések vezetői dön­tik el és a körzeti orvos ré­szére adott utasításban vagy javaslatban jelölik. Feltehetően iaz 1975. január 20-tól 23-ig terjedő kivizs­gálása ideje alatt a pana­szos nem volt keresőkép­telennek tekinthető, ezért sem a körzeti orvosa* sem a felülvizsgáló főorvos nem vette táppénzes állomány­ba. Tekintettel arra, hogy ezzel a panaszával a jog­orvoslatot végző orvosi döntőbizottsághoz a hosszú idő eltelte után már nem fordulhat, ezért hasonló esetben javasoljuk, hogy a keresőképessé nyilvánításá­val egyidejűleg jelentse be körzeti vagy felülvizsgáló főorvosának az orvosi dön­tőbizottság elé utalása irán­ti kérelmét.” t Telefonszámaink: 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK

Next

/
Thumbnails
Contents