Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-26 / 72. szám
^-világ päoletääj^ EGíssüweim TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MCOYCI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZERDA 1975. márc. 26. XXV. éri. 72. szánk ARA: 030 Ft Cselekvő internacionalizmus Egy héten keresztül Budapestre figyelt a világsajtó. A lapok — nemcsak a szocialista közösség országaiban, hanem a tőkés világ számos fővárosában is — vezető helyen ismertették a tanácskozást: Kádár Já- * nos előadói beszédét, a vendégek, közöttük Leonyid Brezsnyev felszólalását, az elfogadott dokumentumokat. Ami a világhelyzet értékelését, s a nemzetköd tevékenység követendő vonalát illeti, barátaink és sző. vetségeseink mélységes elégedettséggel, mások pedig meglepetés nélkül vehették tudomásul, hogy az MSZMP helyzetértékelése nem változott és a Magyar Népköztársaság töretlenül halad tovább az addigi úton. í Ha a kongresszus néhány nemzetköz! vonatkozását akarjuk kiemelni, természetesen a teljesség igénye nélkül, akkor feltétlenül ezzel kell kezdeni: a párt tanácskozása aláhúzta a Szovjetunióval való minden oldalú testvéri együttműködés fenntartásának, szélesítésének és mélyítésének fontosságát. Harminc esztendő történelmi tapasztalata egyértelműen bizonyítja: az első szocialista országgal, a szocialista közösség fejlődésében különlegesen nagy szerepet betöltő Szovjetunióval való szövetség elsődleges nemzeti érdek és haladásunk záloga. Ahogy Kádár János mondotta: • „Megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő mély é3 megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen .erősítésének... A kongresszus megelégedéssel állapíthatja meg: a magyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, népeink kapcsolatai test. vériek és megbonthatatlanok. S a kongresszuson, mintegy válaszként erre, hallhatták az SZKP KB főtitkárának megállapítását, aki hasonlóképpen értékelte e kapcsolatokat s az elismerés szavaival szólt az MSZMP következetes, tiszta és egyértelmű, elvi politikájáról. A kongresszus feladatul tűzte ki, hogy a Szovjetunióval való együttműködésben rejlő lehetőségeket és tartalékokat is mind teljesebben használjuk ki — s hasonlóképpen erősítjük és fejlesztjük összefogásunkat a többi szocialista országgal. Ez a célkitűzés teljes mértékben összhangban van a kongresszus nemzetközi helyzet elemzésével, amelynek lényege: az MSZMP meggyőződése, hogy a múlt évek. ben a nemzetközi helyzetben kedvező változás következett be a szocializmus, a haladás és a béke erőinek javára. A világ küzdőterein egyre hatásosabban tevékenykedik a kor mindhárom nagy forradalmi ereje: a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Amikor a kongresszus határozataiban kifejezésre juttatta, hogy a kor legfontosabb vívmánya a szocialista világrendszer, hangoztatta a közös kötelezettségvállalás elvi alapját: a nemzeti és nemzetközi érdekeket összekapcsolva, a politikát testvérorszógainkkal egyeztetve küzdünk a békepolitika sikeréért, a közös célok valóra váltásáért, Ez határozza meg a magyar magatartást a Varsói Szerződésben — amelyet államaink új típusú szövetségeként kezelünk — s a KGST-ben, amely az integráció kibontakoztatásával meggyorsítja minden részt vevő ország fejlődését. A kongresszus józan, és a tényeket gondosan osztályozó, számba vevő elemzéséből az is következik, hogy' az MSZMP síkraszáll a békés egymás mellett élésnek az eddiginél szélesebb körű kibontakozásáért. Tisztában vagyunk azzpi. hogy ez a folyamat nem automatikus, nem magától tör utat valamiféle egyszer, s mindenkorra garantált egyenletes sebességgel, hanem olyan diplomáciai küzdelemben, amelyben nem kizártak a „zökkenők”, az időleges visszaesések. így volt ez eddig, s így lesz a jövőben is. Ebből azonban a helyes következtetéseket kell levonni, elsősorban azt, hogy a szocializmus és a béke híveinek további erőfeszítéseket kell tenniük, hogy az enyhülés folyamatát ne lehessen feltartóztatni, hogy a végbement kedvező változások visszafordíthatatlanokká váljanak. Ezért valljuk magunkénak is azt a békeprogramot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresz- szusa munkált ki, ezért támogatjuk a Szovjetunió erőfeszítéseit az Egyesült Államokkal s más vezető tőkés országokkal való viszonyának javítására. Az európai biztonsági értekezletnek különösen nagy szerepe lehet az enyhülés megszilárdításában — olyan szerepe és hatása, amely messze e kontinens határain túl is érezteti hatását. Nem véletlenül említette ezt a kérdést vitazárójában is a párt első titkára, kiemelve, hogy most már mielőbb el kell jutni a helsinki, magasabb szintű záróállomásra. És végül még a vázlatos felsorolásból sem hiányozhat az, hogy az MSZMP XI. kongresszusa internacionalista kongresszus volt, a szó teljes, lenini értelmében. Í Elviség és realizmus, felelősségtudat és tartalmas, cselekvő internacionalizmus: ez jellemezte az MSZMP XI. kongresszusát 1975. márciusában. Kekkonen finn államfő megszakította útját Budapesten Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísérete, jugoszláviai látogatása befejeztével, átutazóban kedden délelőtt rövid időre megszakította útját Budapesten. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közponfl Bízott, ságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Or- tutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja és Bónai Rudolf, hazánk finnországi nagykövete. Ott voTt Paul JyrkaÉ Nkallio, a Finn Köztársaság, és dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes légkörű baráti eszmecsere után Urho Kekkonen folytatta útját Helsinki felé. (MTI) Testvérmegyéink ifjúsági küldöttségei K. Papp Józsefnél Tegnap délután K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a Tambov megyei, majd a Karl-Marx- Stadtból érkezett ifjúsági delegációk tagjait. Nyikolaj Grigorjevics Jer- makov, a Tambov megyei Komszomol első titkára, Vlagyimir Fjodorovics Rasztrisin Komszomol járási titkár és Galina Vlagyimirovna Kolja- kina Komszomol üzemi titkár K. Papp elvtárs kérdésére elmondta, hogy érkezésüktől kezdve folyamatosan élvezik a vendéglátók gondoskodását. A programot színesnek és érdekesnek tartották. Változás csak akkor esett a terveken, amikor a tambovi fiatalok beszélgetésbe kezdtek az itteni KISZ-fiatalokkal: ilyenkor mindig kevésnek bizonyult az idő... K. Papp József megállapította, hogy a két megye kapcsolatát, a népek hagyományos barátságának őrzését éppen ilyen módon, a személyes találkozásokkal, ezekkel a közvetlen beszélgetésekkel lehet erősíteni. Ä találkozás végig baráti légkörben zajlott, K. Papp elvtárs történeteket mesélt megyénk fejlődéséről és személyes emlékeiről, amelyek a szovjet emberekhez fűzik. A tambovi delegáció tagjai % a búcsúzás előtt még elmondták, hogy a KlSZ-alapszerve- zetekben szerzett jó és érdekes tapasztalatokat tovább fogják adni elvtársaiknak, hogy ez is segítse otthon a munkát. A Karl-Marx-Stadt megyei delegáció — Karl Petermann, megyei FDJ-másodtitkár, Peter Franke ifjúsági utazási iroda vezető, és Kristina Hager területi másodtitkár — tagjai valamennyien először jártak megyénkben, de elmondták, hogy szívesen fognak visszatérni — turistaként is. Az eltelt napokat úgy értékelték, hogy a feszített program kedvezett eredeti célkitűzésüknek, hogy minél többet lássanak tapasztaljanak, minél több KlSZ-taggal és párttaggal találkozhassanak. örömmel állapították meg, hogy az NDK-t jól ismerik a megyében, és így a klubokban, fiatalok között, ahol csak megfordultak, mindenütt érdekes beszélgetéseket tudtak folytatni. Megemlítették, hogy hamarosan meg fog jelenni az NDK-ban egy brosúra, ami Tolna megye életét mutatja be. De azt is tervezik, hogy a két megye ifjúságának cserelátogatásait .még sűrűbbé teszik. K. Papp József egyetértett ezekkel a tervekkel, és a német vendégeknek röviden elmondott, néhány érdekességet. Beszélt többek között megyénk lakosságának összetételéről — a delegáció tagjai nagyon kedvező benyomásokról számoltak be a német ajkú lakosság helyzetét illetően —, majd megyénk történelméről, iparának, mezőgazdaságának helyzetéről esett szó. A német fiatalokat érdekelték megyénk közeljövőjének tervei is. A szívélyes hangulatú talál, kozások után a tambovi és a német fiatalok számára már csak egy nagyobb program volt hátra: a búcsúest. Ma elindulnak haza. A termelés- és munkaszervezés új feladatai KSZE-tanácskozás Szekszárdon A Kukoricatemjesztési Szocialista Együttműködés — a KSZE — programjában szerepel a továbbképzés, a korszerű, új ismeretek közreadása. A napokban fejeződött be a vépi mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző szakiskolával kötött együttműködés keretében ötszáz szerelő, traktoros és kombájnos továbbképzése. Hasonló, továbbképzési célt szolgál az a tegnap kezdődött, kétnapos tanácskozás, amelyre a partner gazdaságok főagro- nómusalt, termelési igazgató- helyetteseit hívták meg Szek- szárdra. Lakatos Csaba, a KSZE főosztályvezetője megnyitó tájékoztatóban ismertette a múlt évi termelési eredményeket, az idei évre, és a következő évekre szóló feladatokat A múlt év lényeges előrehaladása az volt, hogy a tízezer hektáros területfejlesztés, újabb gazdaságok társulása mellett az idei évre kiléptek a korábbi „kukorica-keretből”, miután a gazdaságok termelés- szerkezete is azt diktálja: nem lehet csupán egy növényre szakosodni, rendszert kialakítani. így a KSZE is az ágazattársításhoz fogott: a kukorica mellett a búzához, a napraforgóhoz, a szójához és a cukorrépához. Ami a fő növényt, a kukoricát illeti: az együttműködés termésátlaga meghaladta a hektáronkénti ötvenöt mázsát. Azért — és más okok miatt is —• csak ennyit, mert a múlt évben belépett a rendszerbe több olyan, Veszprém megyei gazdaság, amelynek talaj- és éghajlati adottságai nem a legkedvezőbbek. Viszont köztük is volt ötven mázsa felett termelő gazdaság. Lakatos Csaba tájékoztatója nagyon alaposan foglalkozott a termelés „rniértjeivel”, szakmai tényezőivel: a vetésidő megválasztásától a géprendszereken, a növényvédelmen keresztül a betakarításig^ A múlt év tapasztalatai alapján az idén már, és a következő években előtérbe kerülnek a korábban érő kukoricafajták, hazai és külföldi hibridekből. A fajták megválasztása mellett nagyon nagy súlyt tulajdonít a KSZE a műtrágya alkalmazásának, úgy is, mint önköltségcsökkentő tényezőnek. A múlt évben az átlagosan felhasznált műtrágya hatóanyagban számolva — hektáronként 439,61 mázsa volt. Ez kevés is, sok is, ezért a szaktanácsadásnak nagyon fontos szerepe lesz, abban, hogy táblánként csak annyit használjanak fel — a hihetetlenül gyorsan növekvő világpiaci árak miatt —, amennyi a kedvező önköltségű többletterméshez okvetlenül kell. Miután a termelés jórészt tőkés gépekkel folyik, lényeges a kukorica-exporttal történő devizatörlesztés. Nagy eredmény, hogy a múlt évi termésből a KSZE partnergazdaságai szállították a legjobb export-minőséget. A beszámoló szólt a gépellátásról is. A rendszer gazdaságaiban jelenleg 198 nagyteljesítményű JD-traktor és 209 kombájn dolgozik, azonkívül a géprendszert adó ekék, kom- bínátorok, vetőgépek. Tőkés és szocialista gépekre a gaz(Folytatás a 3. oldalon)
