Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-25 / 71. szám
Ä felszabadulási évforduló fiszfeleíer© MSZBT-tagcsoportok együttműködése Szocialista szerződés a felvilágosító munka javítására fia falugyűlésre invitál a 11 meghívó, sok helyen még ezernyi elfoglaltság mellett is készülődnek az emberek, mert tudják, hogy a_ falugyűlésre — érdemes elmenni. Tulajdonképpen mi is egy- égy falugyűlés feladata, milyen szerepet tölthet be a jó falugyűlés az egyén, a család, a közösség életében? Mindent felsorolni szinte lehetetlen, de világos és egyértelmű választ adhat a kérdésre a Magyar Szocialista Munkáspárt legfrissebb írásos dokumentuma, a programnyilatkozat, amely jövendő életünk útját vázolja fel, s egy bekezdése így szól: „A szocializmus építése során fokozatosan csökkennek a fizi- kai és a szellemi munka, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek. A lakás- és települési viszonyok között ma még meglevő jelentős különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. A kulturális, az egészségügyi, a kereskedelmi, a kommunális ellátást úgy kell fejleszteni, hogy a települések ellátottsági szintje közeledjék egymáshoz.” A program egyszerűen, közérthetően fogalmazza meg a községekben élők igényeit, céljait, felemelkedésük útját. Ez közös ügy, amelyben közösen kell munkálkodni is. Hogyan, miként? — nos, erre adhatnak választ a falugyűlések, itt tisztázódhat, hogy mi legyen az előbbrelép és útja, mi szolgálja legjobban az egyén és a közösség érdekeit Az ország lakosságának jelenleg még több mint a fele él falun! Az itteni lakosság nagyobbik részének azonban már nem a mezőgazdaság ad megélhetést, — gondoljunk csak a vidékre települt iparra, a sokasodó üzemekre. És ne feledjük: ma még csaknem egymillió ember ingázik lakóhelyéről munkahelyére, többségük tehát a városban dolgozik és a faluban él. Nyilvánvaló, hogy az ország több mint 3100 falujában rendkívül eltérőek az igények, a jelenlegi fejlettségi fokok, a lakosság foglalkozási összetétele, az emberek gondolkodásmódja, műveltségi színvonala. Elgondolkodtak-e már azon, hogy egy-egy falun belül is hány fajta foglalkozású ember él? És vajon ezernyi ember nem ezernyi véleményt, látásmódot képvisel? Nos, mindezeknek az elképzeléseit, kívánságait valahogy azért közös nevezőre is kell hozni. Úgy, hogy a többség akarata, a józan, reális elképzelések megvalósuljanak. A falugyűléseknek már kialakult jó hagyománya van. Tapasztalatok bizonyítják, hogy hasznot jelentenek ezek a találkozók a községek vezetőinek, hiszen az ilyen összejöveteleken a legjobb tervek, elképzelések is finomíthatok, javíthatók, ha mind szélesebb réteg előtt vitatják meg. És nem közömbös az sem. hogy a hivatalos szervek emberei itt győződhetnek meg arról, hogy terveiket helyesléssel, egyetértéssel fogadják-e a falubeliek. Mindez együttesen azt is jelenti, hogy a falugyűlés a tanácsi munka leghatásosabb társadalmi ellenőrzése. De tegyük fel a másik oldalról is a kérdést: milyen hasznot jelent a lakosságnak a falugyűlés? Kétségtelenül a legjobb mód és lehetőség arra, hogy az emberek megismerhessék a tanács munkáját, a végrehajtó bizottság munkáját. Megtudhatják, milyen gondokkal, nehézségekkel küszködnek a vezetők, egy- egy feladatnál miért döntöttek így vagy úgy. Nyilvánvaló tehát, hogy mindkét fél sokat hasznosíthat egy-egy falugyűlésből, közös tanácskozásból. Ehhez persze jó előkészítés, nyílt szó, a gondok, feladatok részletes megtárgyalása szükséges. Sajnos, nem egy helyen a tanács munkáján ról alig esik szó, a vezetők, a tanácstagok végzett munkájáról alig beszélnek, a falu előbbrelépésének útja, a tervek a vezetők dossziéjában maradnak, azt a lakosság nem ismeri előre, csupán a megvalósulás idején tapasztalhatja, hogy jók, vagy rosszak. Az ilyen gyűléseken jobbára csak a társadalmi munkáról beszélnek, s azt várják, hogy a lakosok minél többet segítsenek. Pedig a gondok, nehézségek ismeretében szívesebben vállalják az emberek a plusz munkát, önként, tevékenyen segítenek, ha tudják, hogy miért teszik, mi a közös cél. Sok jó tapasztalat gyűlt össze az idén a már lezajlott falugyűlésekről. Közismert, hogy országszerte új gyermek- és egészségügyi intézmények, új utak, vízvezetékek épültek a lakosság segítségével. De mindezeknél még több a falu* gyűlések haszna. Közösségivé teszi az embereket, érdeklődnek a házukon, portájukon kívüli dolgok iránt is. Részt vesznek a jövő tervezésében. A falugyűlések lezajlása után korántsincs vége a tennivalóknak. A tanácsok értékelik a közös tanácskozó, son elhangzottakat, s olyan állásfoglalást hoznak, amely reálisan a többség érdekeit képviseli. A tanácstagok segítségével szóban, vagy írásban válaszolnak minden egyes felszólalásra, javaslatra, kérésre. A közös munka csakis így lesz teljes értékű, s az előbbrelé- pés bizonyítja a falugyűlések igazi hasznát. E. Gy. A felszabadulás 30. évfordulójának közeledte az MSZBT-tagcsoportok munkájában is fellendülést hozott Mihdenütt megnőtt az igény alaposabban megismerni a Szovjetuniót, a szovjet emberek munkáját eredményeit gazdasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Ez szülte, a többi között, a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat és a Szekszárdi Bőrdíszmű MSZBT- tagcsoportja közötti együttmű, ködést, valamint a két tagcsoport által kötött együttműködési szerződést A kezdeményezés a bőrdíszműtől indult el, hiszen tagcsoportjuk csak 1972-ben alakult, viszont ugyanakkor vállalatuk a megye egyik legtöbb terméket exportáló vállalata a Szovjetunióba. Ä moziüzemi vállalat tagcsoportja lényegesen több tapasztalattal rendelkezik, nagyobb múlt áll mögötte, s nem kis jelentősége van a tagcsoport működése szempontjából annak, hogy a vállalat igazgatója [tagja az MSZBT Országos Elnökségének. így jött létre a találkozó a két tagcsoport vezetőségei között és így született meg az együttműködési szerződés. A szerződés — tulajdonképpen azért foglalkozunk ilyen részletesen vele, mert hasonlót javaslunk más tagcsoportoké nak is — legfőbb céljának tekinti javítani a tájékoztatást a Szovjetunió eredményeinek, megismertetésére, elősegítem a személyes kapcsolatot a szovjet—magyar barátság ápolásának aktivistái között Számos közös rendezvényre kerül sor, így a nagy ünnepeken, hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulóján; a fasizmus feletti győzelem napján. Június 9-én az MSZBT megalakulásának 30. évfordulóján közösen „tambo- vi napot” rendeznek a két testvérmegye kapcsolatainak népszerűsítésére. Ugyancsak együtt ünnepük a két tagcsoport tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját is. Vetélkedő lesz a két üzem szocialista brigádjainak részvételével, ahol tanúságot tehetnek a versenyzők, milyen ismeretekkel rendelkeznek a Szovjetunióról és Tambov megyéről. Közös kirándulást is szerveznek a két tagcsoport .aktivistái számára Budapestre, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. Az együttműködési szerződés legfontosabb pontjait, illetve rendezvényeit soroltuk csak fel, még egyszer hangsúlyozva, hogy követendő példa megyénk többi tagcsoportja számára is. Lyukas fűtőtestek A radiátoragy Lerelesxünk, pereskedjünk, vagy lakjunk ? a TÁÉV által létrehozott iro-' daház fűtő alkalmatosságai is kilyukadtak, kétévi használat után. Az Építőipari Minőség- ellenőrző Intézet, és a Nehézvegyipari Kutató Intézet szakértői azóta is foglalkoznak az üggyel. Legutóbb március 4.- én jártak Szekszárdon. A gyártó üzemet — ahol a fényképünkkel is illusztrált módon magas technikai felszereltség segíti a radiátorok előállítását — idáig hibásnak még nem találták. Mányi mérnök szerinf a hibákat, szaknyelven „lyukkorróziót”, vagy tervezési, esetleg kivitelezési, netán helytelen üzemeltetési okokra lehet Visszavezetni. Ez lehet igaz. Nincs okunk és módunk se kételkedni a Most Csak a Rákóczi utcai OTP-házról van szó. Ezt tavaly szeptemberben a „gondok háza” névvel illettük. Úgy tűnik, hogy joggal. Radiátorgondok azonban városszerte máshol'is akadnak. A 160 lakásosban épp így és egyebütt. Maradjunk a Rákóczi utcánál. Február 10-én, az OTP-hez 4 lakás kilyukadt fűtőtestével kapcsolatban érkezett panasz. 21-én ugvanennyi lakásból, 24- én hatból, február 25-én 11- bőL A lakók, nem csekély ösz- szegbe kerülő lakásaikkal semmi mást nem akarnak kezdeni, csak lakni azokban. Fűtött lakásokban. Az úgynevezett „rejtett hibák” a lakások „rendeltetésszerű” használata során kerülnek elő. A rendeltetésszerű használat kategóriájába tartozik a fűtés is, ami nem búboskemence, nem is kandallók jóvoltából történik, hanem a technika pillanatnyi fejlettségi foka melleit radiátorokkal. Ezek viszont kilyukadnak. Az 1975. február 25-1 állapot szerint száz lakásból 52 lakói örvendhettek ennek. Valamennyi radiátor következetes volt. Véletlenül se felül lyukadt ki, hanem alul. Ilyenkor a lakásokban árvíz van. Árvíz akkor is, ha a lakók történetesen dolgoznak, elmentek bevásárolni, vagy gyermekeiket sétáltatják a tavaszias télben. A lakók közös képviselője, a Beloiannisz utcai hőközpon*- baa dolgozik. Szakmunkás, így fűtőtest ügyekben szakembernek tekinthető. Hogyan vélekedik? — A radiátorok anyaga először is ócska! Ez persze akkor nem látszik, amikor az ember elfoglalja a lakást és még nincs fűtési idény. Másodszorra azt említeném, hogy az ócska anyag nem állja a magas vastartalmú szekszárdi vizet és kilyukad. Ez egy vélemény. Éppúgy lehet igaz, amiként elfogult is. Elmentünk a gyártó céghez, a Dunaújvárosi Vasmű Radiátor Gyárához, ahol Mányi András mérnök, üzemvezető terjedelmes listát tett az asztalra. 1967. óta tizennyolc esetben kerültek bíróság elé a radiátorokkal kapcsolatos kifogások. Nem családi házakról, vagy épületekről volt szó. 1971-ben szakemberek, különböző intézetek véleményében, a tény mégis annyi, hogy a radiátorok nem ismerik a „lyukkorrózió” kifejezést, egész egyszerűen csak folynak. És ezzel, a levelezgetést is beleértve, a lakók nem jutnak előbbre. Ök osztatlanul egyetértettek K. Papp József elvtársnak a megyei pártértekezleten elhangzott, a tv-ben is megismételt szavaival. A hibás ^radiátorok készítői, beszerelő!, a felelősök intézzék el egymást közt, hogy ki, miért, mikor elkövetett hibáért, milyen arányban köteles vállalni a jávítással (cserével) járó anyagi terheket ök lakásukkal semmi mást nem akarnak kezdeni, csak a már említett módon ^ lakni azokban és az évszaktól függően fűteni is a szobákat Ezeket a szobákat ugyanis nem ajándékba kapták. Egyetlen példát idézünk csak. Az E. lépcsőházban Kalauz György KÖJÁL-ellenőmek ús ugyanott asszisztenskedő feleségének másfél szobás lakása 320 ezer forintba került Fenntartásának havi költsége 830 forint. Kalauzék tisztességesen keresnek, megkapták az őket ^ megillető szociális kedvezményeket is. Fizetnivalóikkal nincsenek hátralékban. Lakótársaikkal együtt joggal kérdezik tehát, hogy miért és meddig lesznek hátralékban a ház létrehozói, akik feltehetően ugyancsak tisztességes bérért: — ROSSZ MUNKÁT VÉGEZTEK. ORDAS IVÁN Fotó: Gottvald Károly 1975. március 25. A falugyűlések haszna
