Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
A XX. század az elektromosság időszaka. El sem tudnánk képzelni életünket e láthatatlan, egyben legjelentősebb energia nélkül. A vezetékekben áramló elektronok fényt keltenek, hőt adnak, gépkolosszusokat mozdítanak. Hasznosan szolgálnak bennünket az élet minden területén. Hogy számunkra a villamos energia léte természetes, az az utóbbi évszázad során végbement fejlődés eredménye. Hisz az első villamoshálózat 1382-től adott áramot New Yorkban. Budapesten tizenegy évvel később kezdtek villanylámpával világítani, s megyénkben az ország sok táját megelőzve 1902-ben kezdte hódítását a villamos energia. 1902-től 1945-ig negyvenhárom év telt el. De ez alatt az idő alatt a Tolna megyei községeknek alig a felébe jutott el az áram. így jogosan mondhatjuk, hogy az igazi fejlődés a felszabadulás után következett. A tempóra jellemző, hogy 45-től 49-ig, bő négy év alatt a községek újabb 27 százalékát kapcsolták be a villamos hálózatba. (Dél-Du- nántúlon ekkor a településeknek mindössze 42,1 százalékában világított villany.) S újabb tizenegy év után 1980- ban Bátaapáti és Mórágy bekapcsolásával befejeződött a fnluvillamosítós. A százhat Tolna megyei helység mindegyikébe eljutott az elektromos áram. A hősi korszak után A másfél évtized, melynek első éveiben szinte alapjait Evek és fények Harminc esztendő a megye villamosításának történetéből megfelelően megtörténtek az átszervezések. Csökkent a kör- zetszerelőségek száma, s a községekre látogatási naptárt állítottak össze. A szerelők meghatározott napokon jelentkeztek, s végezték a szükséges javításokat. Megkezdődött a műszaki fejlődés korszaka. A hálózatokat automatizálták. Egyre több olyan berendezést szereltek fel, amely zavar, pillanatnyi zárlat esetén kikapcsol, s később külső beavatkozás nélkül újra visszakapcsol, és csak ha többször is jelentkezik a hiba, akkor iktatja ki az energiaellátásból a vezetékszakaszt. A javuló műszaki feltételek teremtették meg a lehetőségét annak, hogy a megyében lévő 38 körzetszerelőségből 23-at alakítsanak. Ez 1963- ban történt, s előkészítése volt az évtized második felében bekövetkezett szervezeti átalakításnak. Ekkor szinte új alaDokra helyezték a megye villamosenergia-ellátását. Felszámolták valamennyi körzet- szerelőséget, s a 28 üzemegységből kialakult az operatív feladatokat ellátó nyolc ki- rendeltség. Itt már adottak a szükséges és megfelelő technikai berendezések, s- lehetővé vált az üzemzavarok gyors elhárítása.. Az évtized utolsó éveiben URH adó-vevő készülékeket szereltek több Jelentős mértékben javult az új hálózatok építésének műszaki feltétele is. Negyed századdal ezelőtt még az ásó, csákány, csigasor képezte az új hálózatokat építők technikai segítőeszközét, ma már darus kocsik, fúróberendezések, speciális gépek és eszközök könnyítik meg ezt a munkát. Ezek teszik lehetővé az egyre szigorúbb előírásoknak is megfelelő villamoshálózatok építését. A gépesítés fokozására nemcsak a műszaki követelmények színvonalának növekedése miatt Bár a statisztika nem tartozik az újságírói műfajok közé, néha számokkal lehet a legjobban illusztrálni a történteket. A fejlődés mértékét mutatja, hogy míg 1950-ben a megyében 18 millió 600 ezer kilowattóra villamos energiát használtak fel, rá tíz évre 1980-ban 53 milliót, 1970-ben 130 millió 800 ezret. Napjainkra vonatkozó adatot a DÉ- DÁSZ területi felosztása miatt csak hosszas összegezések után lehetne kapni, de a becslések szerint biztosan meghaladja a 200 milliót energia-szolgáltatástól. Néhány éve ugyanis súlyos gondokat jelentett a növekedő igények kielégítése. Szekszárd egy ,, 35 kV-os, mondhatjuk, mellékv*- zetékről kapta az áramot. S a transzformátor a tartalé&be. rendezéssel együtt összesen 10 MW-ot tudott adni a városban és környékén lévő fogy asztóknak. Két éve Szekszárdot bekapcsolták a 120 ezer voltos országos gerinchálózatba, s idén a két évvel ezelőtti 5 MVA-os transzformátorok helyett két ötször akkora biztosítja a városnak a villamos energiát. Pakson az idén 24 MVA-os lesz. Bonyhádon jövőre építik meg a mostaninál kétszer nagyobb teljesítőképességű 25 MVA-os transzformátort. A* első betongyámos távveze ték-oszlop felállítása megyénk ben. volt szükség, hanem mert évről évre hosszabb, villamos energiát szállító vezetékhálózatot kell a DÉDÁSZ szakembereinek megépíteni. Az ötvenes években négyszáz kilométernyi új villamos vonal készült, a hatvanas évek során, ennek több mint kétszereset építették meg Tolna megyében. De nemcsak az új hálózatok hossza növekedett, egyre magasabb, szilárdabb oszlopokra kerültek az energiát szállító fémerek is. Archív képünk azt mutatja, amint a hatvanas évek során, még kezdetleges eszközökkel, felállították a megyében az első betongyámos villanyoszlopot. Idén pedig a DÉDÁSZ megkezdi építeni a Paks—Kaposvár közötti 400 ezer voltos távvezetéket. Szintén jellemző adat a terhelés változása. 1930-ben 6,5 MW, 1930-ban 14,6 MW, 1970- ben pedig 23,2 MW volt a megyében egyidő’oen felhasznált energia nagysága. A mai felhasználásról néhány szám: 1974. december 18- án csupán Szekszárdon 14,8 MW energiát fogyasztottak az üzemek, háztartások egyidő. ben többet, mint 15 éve az egész megyében. Pakson ugyanakkor 7,5 MW-ot, Bonyhádon 8,2 millió wattot. Esténként a megyeszékhely utcáit világító lámpák félmillió wattot alakítanak át fény- nyé. Ma és holnap Az utolsó esztendők a hősi korszakra emlékeztető fejlődést követeltek a villamos. S a jövőről szólva meg kell említeni megyénk legnagyobb építkezését, a paksi atomerőművet. A nukleáris energiát árammá átalakító berendezés 1931-ben üzembe helyezendő első blokkja több mint kétszer annyi energiát fog adni, mint 1970-ben Dél-Dunántúl összes fogyasztása. Az erőmű jelenleg tervezett végső kapacitása pedig 4000 megawatt lesz, ezerrel több, mint 1970 végén az egész ország csúcsfogyasztásaA felszabadulásunk óta eltelt harminc év során végbe-1 ment fejlődést csak felsőfokok segítségével lehet kifejezni. A villamos energia felhasználásának útján hatalmasat léptünk előre. SZEPESI LÁSZLÓ Az országos szervezet helyett ezért a munkák szervezésére, irányítására 1951. július 1-én megalakult a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat. Ennek szekszárdi üzletigazgatósága folytatta a megye villamosítását, ' villamosenergiahálózatának bővítését — mai szemmel nézve igen mostoha körülmények között. Közlekedési eszköznek akkor a kerékpár számított, s gyakran lóháton kellett a sárban megközelíteni az építkezéseket. Az Gzletigazgatóságnak összesen egyetlen öreg személygépkocsija volt. Változás a 60-as évek elején következett be. Ekkor a kerékpárokat felváltották a motorbiciklik. Közben a vállalaton belül is, az igényeknél* 1960: A sötétség a múlté. Befejeződött . megyénkben a falu- villamosítás. Előkép egy május 1-i felvonuláson. kellett lerakni a megye villamos hálózatának, valóban hősi korszak volt. Kezdetleges eszközökkel, rohammunkában építették az áramot vivő vezetékek tíz, száz kilométereit. Sok esetben a hálózatépítés nélkülözte a kellő műszaki megalapozottságot. Főleg az első években a berendezések méretezése, a hálózatépítés nem érte, nem is érhette el a mai műszaki színvonalat. A vezetékek emiatt gyorsan telítődtek, nem tudtak a rohamosan növekvő igények kielégítéséhez szükséges elegendő energiát szállítani. gépkocsiba, s tovább javítva a hírhálózatot, megteremtették a műszaki feltételeit az állandó és biztonságos energiaszolgáltatásnak. A régi állapot, amikor előfordult, hogy egy-egy községben napokig nem volt villany, megszűnt. 1975: Félmillió wattnyi áram oszlatja a sötétséget Szétszórd utcáin, terein.
