Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

A kongresszus nemzetközi visszhangja A világsajtót változatlanul foglalkoztatja az MSZMP XI. kongresszusa. Valamennyi szovjet központi lap folyamatosán részletesen beszámol a tanácskozásról. A Pravda különtudósítói hangsúlyozzák: a kong­resszus a párt és a nép erősödő egysége jegyében vég­zi munkáját. Az ország minden részéről tömegével érkeznek levelek és táviratok, ezekben dolgozók és kisebb-nagyobb közösségek ismertetik javaslataikat, kéréseiket és támogatásukról biztosítják a párt prog­ramját. A magyar társadalom kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy országának a szocializmus épí­tésében elért sikerei csakis a Szovjetunióval, más test­véri országokkal erősödő egység és a velük való össze­fogás eredményeként jöhettek létre — írják a Pravda különtudósítói. A lengyel lapok első oldalon közölték a PAP tudó­sítóinak Budapestről keltezett beszámolóit az MSZMP kongresszusáról. A többi között megállapítják: „Tárgy­szerű, felelősségteljes vita folyik az ország létfontos­ságú problémáiról... A kongresszusi emelvényről tel­jes nyíltsággal megbélyegzik a hanyagságot, az oppor­tunizmust, a kötelességteljesítés alóli kibújást.” A Trybuna Ludu „A párttagság rangja” című cikkében a többi között hangsúlyozza: az MSZMP kongresszu­sán megelégedéssel hangoztatták, hogy növekszik a termelésben közvetlenül részt vevő párttagok aránya, erősödik a párt munkásgerince. Bulgáriában is élénk visszhangra talált pártunk legfőbb fórumának tanácskozása. Az Otecsesztven Front kiemeli a küldöttek aktivitását, a kongresszusi teremben uralkodó derűlátó légkört. A Neues Deutschland tudósítói a lap első oldalán '„Alkotó vita az MSZMP pártkongresszusán” cím alatt foglalja össze a tanácskozás eseményeit. Idézi a lap a többi között Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának a maoizmus bírálatával kap­csolatban tett kijelentését: aki szovjetellenessé válik, az az imperialisták játékszere lesz. A pozsonyi Pravda a többi között beszámol arról a fogadásról is, amelyen Kádár János üdvözölte a munkásmozgalom veteránjait. Jugoszláviában is nagy figyelmet szentelnek az MSZMP kongresszusának. A belgrádi Politika ismer­tette Németh Károly, Benke Valéria és Gáspár Sán­dor beszédének főbb motívumait. Az újvidéki Magyar Szó részleteket közölt Nemes Dezső, Púja Frigyes és Pullai Árpád felszólalásából. A L’Humanité tudósítója hangsúlyozza: a felszó­lalások nyomán az az általános benyomás, hogy a kongresszus megerősíti a gazdaságpolitika eddigi vo­nalát. A tudósító — idézve a felszólalásokból — annak a véleményének ad kifejezést, hogy az MSZMP kül­politikai tevékenysége sem változik. Az Vnitá kieme­li, hogy a tanácskozáson központi téma a munkásosz­tály vezető szerepének növelése, a szocialista demok­rácia elmélyítése, a termelés hatékonyságának eme­lése, az erőforrások ésszerű kihasználása. Magyar kulturális napok a Szovjetunióban Vlagyimir Popov szovjet kulturális ügyi miniszterhelyet­tes pénteken fogadta a Moszk­vában akkreditált magyar tu­dósítókat és részletesen tájé­koztatta őket a szovjetunió­beli magyar kulturális napok programjáról és tartalmáról. A miniszterhelyettes, aM egyben a kulturális napok szovjet szervező bizottságának elnöke is, hangoztatta, hogy a nagyszabású eseménysorozat előkészületed a Szovjetunióban lényegében befejeződtek. Az előkészítő munkában a mi­nisztériumon, a társadalmi szervezeteken kívül részt vet­tek az egyes művészeti ágak alkotó szövetségei is. A ma­gyar kultúra napjait ezúttal másodízben rendezik meg a Szovjetunióban, de szovjet részről az április 2—11. kö­zötti rendezvénysorozatnak kulturális értékén kívül most megkülönböztetett politikai je­lentőséget is tulajdonítanak. A magyar kultúra e nagysza­bású bemutatkozása közvetle­nül egybeesik hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jával, s nem sokkal követi majd az MSZMP XI. kong­resszusát, melynek üléseit a szovjet közvélemény és a kul­turális közélet rendkívül nagy figyelemmel követi ezekben a napokban. A szovjet emberek­nek a magyar nép és a magyar kultúra iránti őszinte megbe-t csillését és szeretetét — jelen­tette ki Vlagyimir Popov — 6anki sem tolmácsolhatta vol­na méltóbban a pártkongresz- szuson, mint Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, aki a szovjet pártküldöttség vezető­jeként járt Budapesten. A kultúra napjainak részle­tes programjáról szólva PopoV kiemelte a Kreml kongresszu­si palotájában sorra kerülő nyitó hangversenyt, melyet nagy érdeklődéssel várnak a szovjet fővárosban. Ebben a műsorban egyszerre lép majd fel az Állami Hangverseny- zenekar, az Állami Népi Együt­tes tánckara, az Egyetemi Kó­rus, s több neves előadóművé­szünk. , A Moszkvában és a különbö­ző szovjetköztársaságokban megrendezésre kerülő kulturá­lis rendezvényeken a magyar művészeti élgárda mintegy 500 képviselője vesz majd részt. A kulturális napok programjá­nak másik része azokat a szovjetköztársaságokat, terü­leteket, városokat érinti, hova magyar művészek ezúttal nem juthatnak eL így például Minszkben, Belorusszia fővá­rosában a Belorusz Állami Szimfonikus Zenekar és a minszki kamarazenekar Liszt, Bartók és más magyar zene­szerzők műveiből ad hangver­senyt A kulturális napok ke­retében, magyar filmhetet is rendeznek, magyar irodalmi kiállítás nyílik. Tbilisziben a Rusztavi Drámai Színház Ka­tona József Bánk Bánját tűzi műsorra ebből az alkalomból, Jerevánban örmény képzőmű­vészek Magyarországon készült munkáiból nyílik kiállítás. Az áprilisi magyar kulturá­lis napok viszonzásaként — emlékeztetett Vlagyimir Pp- pov — novemberben a szov­jet kultúra napjait rendezik meg Magyarországon. Róma 1 / ........................ F olytatódott az OKP kongresszusa Magyar Péter, az MTI tu­dósítója jelenti: Az Olasz Kommunista Párt XIV. kongresszusát pénteken is a beszámoló fölötti vita töl­tötte ki. Pietro Ingrao, a politikai bi­zottság tagja az olasz válság mély elemzését adva felhívta a figyelmet a hatalmat kézben tartó Kereszténydemokrata Párt politikájának mélysége­sen antidemokratán® jellegé­re, a kereszténydemokrata uralom érdek-összefonódások­ra épülő természetére, amely azt a feladatot állítja a bal­oldal. a dolgozók érdekeit és demokratikus igényeit érvé­nyesítem akaró párt elé, hogy a tömegharc fokozásával kényszerítse meghátrálásra, törje meg ezeket a hatalmi csoportokat. „Az olasz válság súlyossága a gazdasági ténye­zők és a politikai-intézményi válság összekapcsolódásából fakad” — mutatott rá. Az uralkodó tőkéscsoportok ha­talmuk megtartására egyre gátlástalanabbal sajátítják ki, állítják saját szolgálatúkba a közintézményeké* ™ fejtette ki Ingrao, Szinte kibogozhatatlan ősz- szefonódások, hatalmi érdek- szövetségek alakultak ki a nagy olasz állami ipar és a közintézmények vezetői, vala­mint a kormányzó Keresd ténydemokrata Párt között, Ignrao felhívta a figyelmei arra a veszélyre, amelyet a Kereszténydemokrata Párt je­lenlegi vezetése, Fanfani po­litikája jelent Ez egységé» konzervatív tömb összeková­csolására törekszik és nem riad vissza az újfasizmus fel- használásától sem céljai el-, érésére, , i niiwv üii'lfir* in .fi,/, g". •.!..... >— C selekvésre késsen Kongresszusi küldöttek jegyzeteiből öt napig tanácskozott a XL kongresszus a Központi Bi­zottság előzetes dokumentu­mairól és az azokat kiegészítő szóbeli beszámolókról. Eköz­ben nemcsak a hivatásos jegy­zőkönyvvezetőik — akiknek munkája a modem technika mellett is nélkülözhetetlen — rótták serényen papírra a so­rokat, hogy megörökítsék a tanácskozáson elhangzottakat, hanem sok kongresszusa kül­dött és meghívott is jegyezte a legfontosabb, a számára leg­érdekesebb gondolatokat, út­mutatásokat, tapasztalatokat. Dolgoztak, készültek, hogy a jó határozatok a következő hónapokban, években jó cse­lekvésben öltsenek testet. Három küldöttet, illetve meghívottat kértem meg, hogy jegyzetéből, formálódó mun­kaprogramjából néhány rész­lettel ismertesse meg olvasó­inkat. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VQSZ elnöke: — Az elmúlt másfél évti­zedben részt vettem a párt minden kongresszusán. Vala­mennyi fontos, érdekes volt számomra, de a XI. kongresz- szust különösen izgalmasnak tartom, mert a programnyilat­kozatba foglalva most 15—20 évre alakítottuk ki a társa­dalomfejlesztés feladatait. Ezek megvalósításában az általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetek, a takarék- és la­kásépítő szövetkezetek is je­lentős részt vállalnak. 1975. március 22. Nekünk mindenekelőtt az életszínvonal-politika megva­lósításában kell közreműköd­nünk. Hagyományos felada­tunk, a lakosság kereskedelmi ellátása mellett minden lehet­séges módon segítjük a mező­gazdaság fejlődését is. A ház­táji és kisegítő gazdaságok termékeit továbbra sem nél­külözheti a népgazdaság. A termeléshez szükséges eszkö­zök biztosításával, szaktanács- adással, a gazdaságok termé­keinek értékesítésével járu­lunk hozzá még fokozottab­ban, hogy e tevékenység a lakosság jobb ellátását, a nép­gazdaság fejlődésé* szolgálja. Lépést akarunk tartani a társadalmi változásokkal, meg akarunk felelni az új igények­nek. E célból a városokban is fejlesztjük szövetkezeti moz­galmunkat, tevékenységünket Elsősorban a munkás fo­gyasztási és kiskert-szövetke­zetekre, valamint a lakásépítő szövetkezetekre gondolok. A párt programnyilatkozata 1,5— 2 millió lakás felépítését tart­ja elérendőnek a következő évtizedekben. E program meg­valósításából erőteljesen ki akarjuk venni részünket. Há­rom év tapasztalatai alapján mondhatom, hogy erre a la­kásépítő szövetkezetek megfe­lelő formának bizonyultak. Se­gítségükkel eddig\.ki használat­lan társadalmi erőket vonha­tunk be a lakásprobléma meg­oldásába. Rövidesen országos tanácskozáson beszéljük mega tapasztalatokat és készítünk feladattervet a lakásépítő szö­vetkezetek fejlesztésére. Úgy látjuk, e munkánk még ered­ményesebb lehet, ha össze­fogunk a szakszervezetekkel, mindenekelőtt a munkáslakás­építés meggyorsítására. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Tanácsi Hivatal elnöke: — A X. kongresszus fontos feladatként határozta meg az államélet, a tanácsi munka fejlesztését. Ennek eredményes megvalósításáról szóltak a kongresszuson, bátorítóan és sürgetően. Ez arra kötelez bennünket, hogy még követ­kezetesebben haladjunk a he­lyesnek, beváltnak minősített úton. A kongresszusi felszólaláso­kat hallgatva erősödött ben­nem a meggyőződés, hogy a helyi tanácsok, mivel „test­közelben” vannak az állam­polgárokhoz, óriási anyagi, szellemi energiákat szabadít­hatnak fel, állíthatnak a kö­zösség szolgálatába. Az egyik felszólaló úgy fogalmazott, hogy ne csak tanítsuk a mun­kásokat, hanem tanuljunk is tőlük. Ugyanez áll a tanácsok és az állampolgárok viszo­nyára is. Tény: a fejlődéssel bonyo­lultabbá vált a társadalom, bonyolultabbá vált az igazga­tási munka is. Ezt könnyíteni, hatékonyabbá lehet tenni a szocialista demokrácia fejlesz­tésével, egyebek között oly módon, hogy rendszeresen kell foglalkoznunk a lakosságot érintő jogszabályok isoaectet&° sével, megértetésével., , Többféle szempontból is megfogalmazódott a kongresz- szuson, hogy a helyi és társa­dalmi érdekek megfeleld egyeztetésével sok veszteséget elkerülhetünk. Ehhez a taná­csok a többi között a jobb koordináló munkával is hoz­zájárulhatnak. így lehet egész­séges mederbe terelni egyes gazdálkodó szervezeteknek azt a törekvését, hogy csak a sa­ját céljaikra, érdekeikre legyei nek tekintette!. i Faluvégi Lajos pénzügymi-] niszter: ] — Bármely szakma okleve­lével is jött a kongresszusra valaki, az első, ami megra­gadta, hogy itt az egész tár­sadalom ügyéről van szó. Min­dent ebből a szempontból vizs­gálnak, mérlegelnek a legfel­sőbb pártfórumon. Az elhang­zottakból engem különösen az fogott meg, amit a vállalati önállóság és az ezzel együtt­járó csoportérdek, valamint a népgazdasági érdek egyezteté­sével kapcsolatban mondtakel. Csaknem minden szónok hang­súlyozta a munkahelyi, az üzemi demokrácia fejlesztésé­nek szükségességét. Ez csak akkor lehet élő, a gazdasági hatékonyságot is elősegítő, ha a vállalatok megfelelő lehe­tőséget kapnak az önállóság­ra. A gazdálkodási szabályo­1 r ,4' f <#*■ í SEal 'úgy akarjuk fejleszteni hogy a vállalati önállóság en­gedjen szabad teret a népgaz. dasági érdekekkel összhangban álló gazdasági cselekvésre, de állítson szigorú korlátokat minden olyan tevékenység élé, amely ellentétes a közérdek­fcfil, *** íjtok * t- 4MKM '«MMC EnneK elérését azzal Sony- nyíthetjük meg, ha a vállalati kollektíváknak nem az egyes intézkedések megszületése után magyarázzuk, hogy mit, miért, így vagy úgy döntöt­tünk el, hanem még a döntés előtt tanácskozunk velük, fi­gyelembe vesszük véleményü­ket így joggal remélhetjük, hogy a döntéseket még akkor is magukénak érzik, ha az nem minden tekintetben kedvező számukra. Csak az alapvető társadalmi érdekek megérte­tésével lehet harmóniát te- remteni a különböző érdekek kÖZÖtt. , | ( ".-vS|í44f i„ V.: Személy szerint is fontos kongresszusi tanulság szá­momra : az irányító munkában gyorsabban kell reagálni a társadalmi, gazdasági jelensé­gekre, változásokra, a fő kér­déseket vizsgálva, s ha a hely­zet megérett, időben felelősen döntenünk, cselekednünk kell, nem szabad elveszni a részle­tekben. ! ; , A kongresszus higgadt, reá­lis értékelést adott haladá­sunkról és megerősítette pár­tunknak azt a gyakorlatát, hogy a társadalmi, gazdasági célok, feladatok meghatározá­sakor mindig a lehetőségekből és nem a vágyakból kell ki­indulni. Erről soha, semmilyen körülmények között nem fe­ledkezhetünk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents