Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

1

iF P'olyiatäs a 3. oldalról)

kéltségek a jövőben a tervezett szinten alakuljanak, és következetesen érvényesüljön az ésszerű takarékosság a lakások minőségének javulásával párhuzamosan.

Szóvá tette, hogy a közvélemény értékítéletében az építőmunkások nem mindig kapják meg azt az elismerést, amit munkájuk, az átlagosnál kedvezőtlenebb élet- és munkakörülményeik alapján joggal megérdemelnének.

DR. RÓZSA IMRE sebész-:

adjunktus arról beszélt, hogy a X. kongresszus óta új egészségügyi törvény született, sor került az egészségügyi dolgozók általános bérrendezésére, munkaidejűik csökkentésére, Mvüílt a körzeti orvosi, gondozói hálózat, javult a felnőtt- és a gyeiTfiekszakellátás. Az üzemorvosi hálózatban dolgozó orvosok fizetését nemrégen 1000 forinttal emelték. Válto- zataanul kevés azonban a főfoglalkozású üzemorvos és nem kielégítő a szakrendelések száma és időtartama.

Az egészségügy megoldásra váró feladatai közül részletesen foglalkozott a kórházi ellátás sürgető gondjaival. Az utóbbi időben jelentősen fej-, lődtek a városi és járási egészé ségügyi központok, viszont vád-' tozatlamd fennáll a főváros viszonylagos elmaradottsága, sőt helyenként tovább növekedtek a feszültségeik. A kétmillió fővárosi lakos ellátását nehezíti, hogy Pest megyéből a munkaképes lakosság fele Budapestre jár dolgozni.

Az egészségügyi pártszervezetek az elmúlt években sokat foglalkoztak etikai problémákkal. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az egészségügy területén elterjedt hálapénz és ajándékozás ellen mindenekelőtt az orvosi társadalom politikailag legfejlettebb tagjainak kell fellépniük. Véleménye szerint etikai-tudati kérdésekkel, az orvostanhallgatók hivatástudatra való nevelésével már az egyetemeken sokkal többet kellene foglalkozni.

CZIDOR ANDRÁS, a MÁV

záhonyi állomásának átrakókörzeti főnöke részletesen ismertette a záhonyi vasúti körzet gyors ütemű fejlődésének tényeit, azok politikai és gazdasági jelentőségét. Míg az 1948. évi áruszállítási teljesítményük a 200 ezer tonnát sem érte el, addig 1974-ben már több mint 16 millió tonna árut raktak át és szállítottak el. Ez a magyar vasút teljes áruszállítási tevékenységének 12 százalékát teszi 3d.

A záhonyi átrakókörzetben jelenleg 6200 vasutas dolgozik, közte 4700 fizikai munkás. A megyei párt-végrehajtó bizottság 1971-ben megvizsgálta a záhonyi munkásság politikai, gazdasági, szociális helyzetét, valamint kereskedelmi ellátottságát, és határozatot hozott, amelynek végrehajtása jelentősen elősegítette a munka- feörülmények és az ellátás javulását. Emellett a jó politikai légkör kialakítását elősegítette a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának végrehajtása, a 44 órás munkahét bevezetése és a munkások bérének emelése is.

Meleg szavakkal méltatta azt a bensőséges barátságot, kölcsönösen segítő kapcsolatot, amely az évek során a magyar és a szovjet vasutasok között kialakult és mindinkább erősödik. — A segítségnyújtásnak számtalan formája van — mondotta. — Szovjet barátainktól szereztünk tapasztalatokat a gurítódcmb-'S rende- zőoálvaudvarok technológiájának kialakításához, a szalag- rendszerű vasúti kocsijavításhoz, tőlük kaptunk átrakó®55rzetiMt részér* szovjet

nyomtávú Diesel-mozdonyokat, iái is több esetben segítettünk szovjet testvéreinknek a nálunk bevált munkamódszereik tapasztalatainak átadásával, a terményátrakás megkönnyítésére mechanikus lapátokkal és még sok más módon. Úgy érezzük, hogy kapcsolatunk jól jelképezi a magyar és a szovjet embereik őszinte* elvtársi, testvéri barátságát

JÄVORSZKY JÓZSEF, a

Ganz-MÁVAG hegesztője elmondta: a munkások nagy többségében megvan a szándék a vezetésiben való részvételre, a dolgozók igényt tartanak arra, hogy folyamatosan tájékoztassák őket a vállalat és a szűkebb munkahely helyzetéről, feltárják a leglényegesebb összefüggéseket, shogy felszólalásaikra, javaslataikra a vezetők érdemiben reagáljanak. Mégis azt kell mondanom, hogy az üzemi demokrácia jelenlegi fejlettségi színvonala jelentősen elmaradt a társadalom általános fejlettségi szintjétől.

Szünet után Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnökletével folytatta munkáját a tanácskozás: a korábban megválasztott szerkesztő bizottságok elnökei terjesztették a kongresszus elé jelentésüket.

GYŐRI IMRE, az MSZMP

Központi Bizottságának titkára, a szerkesztő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz:

Tisztelt kongresszus!

— Engedjék meg, hogy jelentést tegyek a kongresszusi határozattervezet és a szervezeti szabályzat véglegesítésére kiküldött szerkesztő bizottság munkájáról.

A bizottság abban látta feladatát, hogy hasznosítsa a kongresszuson elhangzott, a kongresszusnak eljuttatott, írásban benyújtott, valamint a pártértekezleteken tett javaslatokat.

Munkánkat megkönnyítette* hogy a felszólalásokban, illetve a benyújtott észrevételekben sem a tervezet szövegével, sem annak szellemével lényeges ponton szembenálló vélemény nem volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a Központi Bizottság a dokumentumok véglegesítése során messzeK vezetők & a dolgozók közvetlen tanácskozásai, — például a termelési tanácskozások — jó alkalmat nyújtanak a végzett munka értékelésére, a közős feladatok megbeszélésére. Ám a dolgozók joggal kifogásolják, hogy ezeken a tanácskozásokon nem mindig arról van szó, ami őket leginkább foglalkoztatja; a vezetők gyakorta csak a munkás- kollektíva kötelességeit hangoztatják és kérik számon, a magukét viszont megkerülik.

Szűkebb munkahelyéről szólva elmondotta:

— Nálunk is nagy gondot okoz az alapműveltséget jelentő általános iskolai végzettség hiánya a munkások számottevő hányadánál. Ebbe nem szabad belenyugodni. A vállalati pártbizottság határozata nyomán, a vezérigazgató néhány hete olyan rendeletet adott ki, amely különféle kedvezményekkel megkönnyíti hogy, mind többen elvégezzék a nyolc általános iskolát, majd utána szakmunkássá válhassanak.

menően figyelembe vette és érvényesítette a párttaggyűlések, pártbizottsági ülések és pártértekezletek észrevételeit A kongresszusi irányelvtervezethez a kongresszust megelőző vitákban több mint kétezer, a szervezeti szabályzat tervezetéhez közel ugyanennyi javaslat érkezett. Ezekből a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság több százat hasznosított.

Pártunkban már hagyomány- nyá vált hogy nagy fontosságú döntések, határozatok meghozatala előtt kikérjük a párttagság véleményét Most is támaszkodhattunk erre, és — örömmel mondhatjuk — volt mire támaszkodni. A pártcso- port-értekezleteken kívül a taggyűléseken közel kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a dokumentumokról, pártunk politikájáról.

A határozattervezet véglegesítéséhez nagy segítséget adott a kongresszusi beszámoló szövege is. Igazolódott a Központi Bizottságnak az az elképzelése, hogy az irányelvek vitája alapján már a kongresz- 6zus előtt határozattervezetet adhattunk a küldött elvtársak kezébe.

Az előadó ezután Mtért a szerkesztő bizottságban folyt

viták átkötő Jellegére: majd

így folytatta:

Néhány hozzászóló a határozattervezet mondanivalójával teljes egyetértésben, egyes kérdések részletezőbb kifejtését igényelte. így egyebek mellett javasolták, hogy a kongresszus fogalmazza meg: az egészségügy és szociálpolitika fejlesztési koncepcióját; a tudományos területek és a művészeti területek állami irányításának rendszerével kapcsolatos állásfoglalását A szerkesztő bizottság mindezeket kivétel nélkül fontosnak tartja.

Úgy véH, a határozattervezet tartalmazza a párt ezzel kapcsolatos fő mondanivalóját Ennél többre a kongresz- szus jelenleg felelősen nein vállalkozhat. Azt javasolja a bizottság: a kongresszus ajánlja az új Központi Bizottságnak és testületeknek, az állami területeken dolgozó kommunistáknak hogy a kővetkező években kiemelten foglalkozzanak az említett témákkal;

Az előadó a továbbiakban megemlített néhány olyan részkérdést amely a bizottság szerint nem igényel kongresz- szusi állásfoglalást

Figyelembe véve a küldöté élvtársak idevágó észrevételeit és a nemzetközi helyzetnek a határozattervezet elkészítése óta bekövetkezett fejleményeit, a szerkesztő bizottság kiegészítette a határozattervezet Chilére vonatkozó pontját. Ebben hangsúlyosabban követeld a fasiszta terror elítélését, a hosszabb ideje embertelen, körülmények között fogságban tartott chilei hazafiak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, harcostársunknak, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének, Corvalán elvtársinak a szabadon bocsátását.

A kongresszust megelőző na- pokbanfegyvereseEenforradal- mi puccskísérletre került sor a még nem egészen egy esztendeje demokratikus útra lépett Portugáliában. Portugál testvérpártunk, a portugál haladó erők megvédtek vívmányaikat, de változatlanul nehéz harcok előtt állnak. A határozattervezet ezzel foglalkozó pontjában kifejezzük felháborodásunkat az ellenforradalom eme és hasonló kísérletével szemben, biztosítjuk szolidaritásunkról a portugál kommunistákat és Portugália haladó erőit.

Befejezésül Győri Imre a következőket mondotta:

A szerkesztő bizottságok elnökeinek jelentése

A szerkesztő bizottság 5gf

látja, hogy a benyújtott és érvényesített javaslatok a beterjesztett okmányok javára váltak. A szerkesztő bizottság a beérkezett megjegyzések zömét jól tudta hasznosítani.

A határozati javaslattal kap-! csolatban is elmondhatjuk: pártunk Központi Bizottságának erőfeszítései nyomán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének és a kongresszus munkájának eredmé-: nyeképpen sikerült olyan politikai okmányt alkotni, amely í; marxista, leninista; támaszkor 'p dik szocializmust építő munkánk eddigi tapasztalataira} merít a testvéri szocialista országok társadalomformálói gazdag tárházából; s a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit magyar viszonyok között érvényesítve reálisan határoz-! za meg a következő 4—5 év feladatait pártunk, egész né>4 pünk cselekvési programját i

Megköszönöm a tisztel® kongresszusnak a megválasztásunkkal tanúsított bizalmat és kérem, hogy a szerkesztő bizottság munkájáról szólót jelentésünket fogadja eL i

Ezt követően ÓVÁRI MIK" EÓS, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aa MSZMP programnyilatkozata szerkesztő bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését.

Tisztelt kongresszusi

Központi Bizottságunk egyt évvel ezelőtt határozta el, hogy elkészíti és a párt XLí kongresszusa elé terjeszti a párt új programnyilatkozatát!

A tervezet elkészült és mos* itt fekszik a kongresszus asztalán. A vita egyértelműen azt bizonyítja, hogy az előkészítő munka megfelelő volt, a keng-i resszus tud dönteni ebben a fontos kérdésben is. i

A kongresszus által megvá-» lasztott szerkesztő bizottság elvégezte munkáját Figyelmesen meghallgattuk a felszólalásom kát, és örömmel állapíthattuk meg, hogy a küldött elvtársak teljes mértékben egyetértenek a tervezettel.

Biztos vagyok abban, hogy ez az egyetértés nem formális, hiszen az előttünk fekvő tervezet alapos, színvonalas vitákban született meg. A vitára felkért valamennyi párt- és társadalmi szerv gondosan tanulmányozta a tervezetet és az ügyhöz méltó felelősséggel tette meg javaslatait, észrevé. teleit. Itt, a kongresszus fórumán is szeretném megköszön.- ni lelkiismeretes munkájukat. Az előzetes vitában több mint ezer észrevétel és javaslat hangzott el, amelyek többségét a jelenlegi szöveg már figyelembe veszi. Ezek az észrevételek jelentős mértékben javították és gazdagították a tervezetet, s így a kongresszus elé már olyan javaslat kerül, hetett, amely híven fejezi ki pártunk politikáját, s ameny- nyire ez ma lehetséges, ponto_ san fogalmazza meg a fejlett szocialista társadalom építésének legfontosabb feladatait.

Bár a felszólaló elvtársak valamennyien egyetértettek a tervezettel, a szerkesztő bizottság még egyszer gondosan megvizsgálta a beterjesztett szöveget, és néhány olyan — főleg stiláris jellegű — változtatást hajtott végre, amely a politikai mondanivalót még részleteiben sem módosítja. Ezért úgy gondolom, a tisztelt kongresszus egyetért azzal, hogy ezeket a módosításokat most nem ismertetem.

1975. március 22.

Küldöttek az ülésteremben.

(Folytatás az 5. oldalon) j