Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, tfűffESfajETEKl TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT 1975. morc. 22* XXV. évi. 69. szóm* ARA: 090 Ft As MSZMP XI. kongresszusáról jelentjük Kádár elvtárs zárszavával befejeződött a vita Ma kerül sor a választásokra Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózfea Ferenc Művelő­dési Házában folytatta munká­ját a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, állami dí­Friss István: jas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a kül­dötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról. A magyar proletárforradalom hírére felfigyelt a világ Kongresszusunk mai, ötödik’ napja március 21-éré, a ma­gyar kommunisták nagy ünne­pére esik. ötvenhat évvel ez­előtt, 1919. március 21-én Ma­gyarországon győzött a szo­cialista forradalom. A kommu­nista párt és a szociáldemok­rata párt egyesülésével meg­született a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkás­ság pártja a proletariátus kép­viseletében kezébe vette az ál­lamhatalmat. Hétre jött * pro­letárdiktatúra. Egy kis nép hangja a világ népeinek nagy hangversenyé­ben ritkán hallható. A magyar proletár-forradalom hírére még­is felfigyelt a világ. Ez az ese­mény azt mutatta, hogy a vi­lágháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mér­hetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább kővetik a munkásosztályt, a forradalomtól várják sorsuk jobbra fordulását. Oroszország, ahol már ko­rábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a kontinens gazdaságilag és kul­turálisan legelmaradottabb or­szága volt Most ez a forrada­lom Európa szívébe nyomult előre, egy gazdaságilag és kul­turálisan jóval fejlettebb or­szágban győzött Nem kisebb jelentősége volt a magyar proletárforradalom győzelmének a nemzetközi munkásmozgalom számára. Mutatta: a magyar munkás- osztály az évtizedek óta foly­tatott osztályhardbain megérett arra, hogy az elnyomott és ki­zsákmányolt nép vezetője le­gyen. Példája bizonyította, hogy a munkásosztály egyedül képes, és egyúttal hívatott az összes dolgozd tömegek veze­tésére egy kevéssé fejlett pol­gári országban is. A kommun sták vezette munkásosztály tudott és csak ő tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő tá nsadalomnak. Történeti jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a proletánság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra, hogy a kétségbeejtő és reménytelen helyzetből polgári hatalom számára ni.n*y kive­zető út. Ezért önként lemond­tak a hatalomról. Először tör­tént meg, hogy fegyvere* lei- kelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szo­cialista forradalom. Létrejött a Magyar Tanács - köztársaság és megalakult ve­zető testületé, a kormányzó- tanács. Másnap az egyesült párt és a kormányzótanács így fordult az ország népéhez: „Nélkülözések, nyamorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lép­ni, mert házunk a magyar pro- letárság hősiességében és áldo­zatkészségében”. Joggal bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üd­vözölte a munkásbatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar ha­ladó értelmiség. Az Írók, mű­vészek színe-java mind ott volt a forradalom táborában. Az Oroszországi Kommunis­ta Pártot VIII. kongresszusán érte a hír a Magyar Tanács- köztársaság megalakulásáról. Március 22-én, a kongresszus szikratáviratban lelkes jókí­vánságait küldte. Lenin külön is üdvözölte a Tanácsköztár­saságot. De alig akadt olyan ország Európában, ahonnan munkáspártok és munkásszer­vezetek be tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat ama. gyár munkásságnak. Nem volt viszont olyan pol­gári ország Európában, amely­nek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyű­lölettel a magyarországi esemé­nyeket. Mivel Közép-Európá- ban a magyar proletárdikta­túra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta. Véres ellenforra­dalom következett Az urak hónapokra meg voltak foszt­va hatalmuktól és ezt nem bocsátották meg a szegények­nek. Ezrével kínozták halál­ra, akasztották, lőtték agyon, fojtották vízbe a kommunistá­kat és kommunistagyanúso­kat Sokan ezek közül büsz­kén kiáltottál^ oda hóhéraik­nak: „Mi meghalunk, de az eszme győzni fog!” Munkások és szegényparasztok tízezreit vetették börtönbe, hurcolták intemálótáborba. Tízezrek kényszerültek emigrációba. A terror, a kíméletlen el­nyomás évtizedei következtek. Az ország urai Európa leg- reakciósabb hatalmaihoz lán­colták Magyarországot, majd kiszolgáltatták a náci Német­országnak és magyar fiúk százezreit vágóhídra küldték Hitler őrült világuralmi ter­veinek megvalósítására. Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek és ezrek, kegyetlen körülmé­nyek között vállalták az ül­döztetést, a megkínzatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép függetlensé­géért és szabadságáért. Hu­szonöt év után a szovjet had­sereg győzelmei, amelyek szét­zúzták Hitler világhódításra indult hadait, hazánk felsza­badítását is meghozták. A munkásosztály pedig ismét megteremtette egységes párt­ját és meghódította a hatal­mat. Igazuk lett azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hir­dették, hogy bár az első ma­gyar proletárdiktatúra elbu­kott, diadalmasan fel fog támadni. Kongresszusunk elégedetten tekintheti át a felszabadult nép 30 év alatt elért eredmé­nyeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és há­lával emlékezzen azokra, akik hazánkban először vitték dia­dalra a proletárdiktatúra ügyét és azokra is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták. Munkánkban, küzdelmeink­ben az ő folytatóik vagyunk, sikereink az ő dicséretüket is hirdetik. Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság be­számolója és a Központi El­lenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter volt. Keserű Jánosné: A könnyűipari termelést dinamikusan növeltük Keserű Jánosné, könnyű­ipari miniszter bevezető­jében Kádár Jánosnak, a X. kongresszuson elmondott zár­szavából idézte a következő­ket: „A magyar textiliparnak komoly jövője van. Nagy ará­nyú rekonstrukciót tervezünk és az meg is fog valósulni. A magyar textilipar népgazdasá­gunk erős, egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata lesz; és szükséges, hogy ennek meg­felelő legyen az ott dolgozók helyzete is.” Azóta négy év télt el, s most a miniszter be­számolt a XI. kongresszusnak a könnyűipari rekonstrukció eredményeiről. — Az eredmények közé so­roljuk — mondotta —, hogy a termelést a tervezettnek meg­felelően, dinamikusan növel­tük, a lakosságot több, szebb ruhával, cipővel, bútorral, papír- és nyomdaipari ter­mékkel láttuk el, az exportot majdnem megkétszereztük, korszerűsítettük a gyártmá­nyokat és a géppark jelentős részét kicseréltük. Javult a vállalatok gazdálkodása, ver­senyképesebb, gazdaságosabb a gyárunánystruktúra. Javul­tak a könnyűipari dolgozók munkakörülményei, növeke­dett keresetük. De vannak gyenge pontjaink, vannak tar­talékaink, és nem kevés a te­endőnk a meglévő eszközök jobb hasznosításában,' az ötS-' dik ötéves terv feladatainak jó megjelölésében. Miközben megállapítjuk; hogy jobb lett az ellátás, az áruválaszték, iparunk és ke­reskedelmünk gyorsabban reagál az újra, a korszerűre, as életkörülmények változására, tudjuk, hogy nem minden vá­sárló elégedett termékeinkkel, mert nem, vagy csak hosszabb utánjárással kapja meg a szá­mára megfelelő árucikket. Mindinkább felismert tényj hogy az iparnak és a kereske­delemnek nem külön-külön; hanem együttesen kell tevé­kenykednie azért, hogy a la­kosság minden rétege pénztár­cája és igénye szerint megta­lálja a keresett árucikket; hogy az export mind hatéko­nyabb legyen. A továbbiakban arról be-i szélt, hogy a rekonstrukció so-: rán igen sok régi gépet cserél­tek ki korszerűre. A gépelő cseréjénél azonban sokkal bo­nyolultabb feladat — mon­dotta — a magasabb technoló­giai követelményekkel össz­hangban álló szakembergárda biztosítása, a kellő szakisme­ret megszerzése. Egyértelmű­en tapasztaljuk, hogy a gya­korlott munkáskezeken, a£ hozzáértő stabil munkásokon nagymértékben mdiítr áruitól minősége. Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt A többi között kijelentette: elsődleges­nek tartjuk a párt határoza­taiban kifejezésre jutó társa­dalmi érdekek érvényesítését,' De tudjuk azt is, hogy ez csak! akkor érhető el, ha összhang : van a társadalmi, a csoport éí az egyéni érdekek között. Ezért minisztériumi irányító mun­kánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának minél jobb megteremtését Végezetül biz­tosította a kongresszust arról,’ hogy a könnyűipar csaknem félmillió munkása és vezető­je mindent elkövet a XL kongresszus határozatainak valóra váltásáért SZALÖ JÁNOS, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizott­ságának titkára emlékeztetett arra, hogy a kongresszusi ta­nácskozáson sok szó esett a nagyüzemi munkásságról. El­mondta, hogy korábban a Ma­gyar Hajó- és Darugyár dolgo­zói is nehéz helyzetben voltak, de élükön a kommunistákkal, akkor is a legmesszebbmenő bizalmat tanúsították a párt politikája iránt, teljesítették termelési feladataikat, eleget tettek a fontos államközi szer­ződésekből fakadó kötelezett­ségeiknek. Az adott körülmé­nyek különösen indokolták a népgazdaság és vállalati érde­kek összhangjának magyará- zását úgy, hogy a különböző döntéseknél a belső gondok el­lenére is elsődlegesek a nép- gazdasági érdekek. (Folytatás a X oldalon) J

Next

/
Thumbnails
Contents