Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
'vtLkG papírnak eatssvtj&m' TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK 1975. morc. 21. XXV. évi. 68. szóm. ARA: 0.80 "Ft A beszámolók fölötti vitával folytatódott az MSZMP XL kongresszusa Maurer Mihályné Tolna megyei küldött is felszólalt Csütörtökön reggel 9 órakor az építők Rózsa Ferenc művelődési házában folytatta tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt XL kongresszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma negyedik munkanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyarapodó Nemes Desső: sokasága is bizonyítja, — a tanácskozást nemzetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő egyetértése kíséri. A teremben elfoglalták he. lyüket a küldöttek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus soros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt, Az MSZMP következetes lenini politikát folytat Pártunk nemzetközi tevékenységéről szólva először arra mutatott rá, hogy a testvérpártok közös erőfeszítéseiben való részvétel egyik erőforrása pártunknak és országunknak. — Majd beszédét így folytatta: Az MSZMP azért tudott eleget tenni nemzetközi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politikát folyta^ ami rendíthetetlen alapja, szerves része pártunk általános politikájának. Az MSZMP Irányadónak tekintette az 1969-es moszkvai nyilatkozatot, melynek kidolgozásából más testvérpártokkal együtt a mi pártunk is aktívan kivette a részét, s amelyet az MSZMP X. kongresszusa is magáévá tett Úgy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilatkozata nagyban segíti a kommunista és munkáspártok marxista—leninista egységének és összehanszocialista országok elleni „fellazítás!” taktikával kombi, nálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irányban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alapvető követelménye a be nem avatkozás más államok belügyeibe, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „eszmék és emberek” úgynevezett „szabad áramlásának” megtévesztő jelszavával nem kevesebbet követeltek, mint az ellenforradalom exportjának szolgálatában álló „eszmék” és ezek jegyében munkálkodó különféle emberek „szabad áramlását”. S hogy az imperialisták és segítőtársaik mit kívánnak „szabadon áramoltatni”, azt a chilei tragédia előkészítésében kifejtett tevékenységük, a ciprusi válság kirobbantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi akna. munka és sok más hasonló tény szemlélteti. Érdekeltek vagyunk az együttműködés fejlesztésében golt cselekvésének fejlesztését, egyben a népek szabadságáért és a nemzetközi békéért harcoló különböző erők hatékony együttműködését Folytatódik a szocialista országok fejlődése, az imperializmus térvesztése A beszámoló — hangsúlyozta Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján állapítja meg, hogy az utóbbi években is folytatódott a szocialista országok erőteljes fejlődése és az imperializmus térvesztése, a nemzetközi erőviszonyok további eltolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küzdelemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért vívott küzdelemnek. E küzdelem egyik fő célja hatékony biztonsági rendszer teremtése, amelyért a diplomácia frontjától a tömegmozgalmakig a legkülönbözőbb eszközökkel folyik a harc. E nagy fontosságú ügy előharcosai az államközi kapcsolatokban az európai szocialista országok, tömegmozgalmi területen pedig a kommunista pártok. A Varsói Szerződés országai kezdeményezték a biztonsági értekezlet összehívását — mondotta, majd utalt arra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az értekezleten eddig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden kö- dösítési kísérlet ellenére mind világosabbá teszi a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a nyugati hatalmak vezető köreiben az európai biztonság megszilárdításával kapcsolatban nincs meg az egyöntetű akarat. Az enyhülés ellenzői támadják azokat a polgári politikusokat is, akik számolva a realitásokkal, segíteni akarják ezt a nagy ügyet. A nyugati hatalmak a szocialista országok által hirdetett békés egymás mellett élés politikájának elfogadását a Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk — a többi szocialista országgal együtt — érdekelt a nor- malis együttműködés fejlesztésében, s ezen belül a kulturális és emberi kapcsolatok bővítésében. Nemcsak kormányzati vonalon, hanem a társadalmi kapcsolatok területén is munkálkodunk ebben az irányban, s igyekszünk elhárítani minden akadályt, amely ennek útját állja. De minden olyan kísérlet, amely a béke nagy ügyét politikai zsarolásra akarja felhasználni és a hírhedt „fella. xítási" tevékenységet szolgáló politikai aknák telepítéséhez akar szabad teret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rendszert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbálkozásokat — mint eddig — a jövőben is határozottan elutasítjuk. Az MSZMP vallja és hirdeti, hogy a proletár internacionalizmus következetes érvényesülésében egybefonódik minden szo- cialLsta ország nemzeti érdeke, a szocialista orszá- kok közösségének általános érdeke, valamint a világ proletariátusának és az antiimperialista erők közös nemzetközi frontjának alapvető érdeke. A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk köszönettel adózik a Szovjetunió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttműködésének erősítésében, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak és a né. pék általános antiimperialista küzdelmének segítésében végez. Azt a békeprogramot, amelyet Brezsnyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán előterjesztett, pártunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános békeprogramja. A mi pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom hagyományos és megingathatatlan. Ha egy munkáspárt vezetésében vagy egy szocialista ország kormányzatában teret nyer az SZKP- től és a Szovjetuniótól való eltávolodás politikája, a nyílt vagy burkolt szov- jetellenesség, akkor köny- nyen válik különféle szovjetellenes erők, imperialista manőverek játékszerévé, t Meggyőződésünk, hogy az imperialisták és segítőtársaik politikai csapdáinak hatástalanításához is az SZKP-val való szoros együttműködés a legbiztosabb fegyver. S ez nemcsak pártunk felfogása: a nép széles tömegeinek a tudatába is mélyen behatolt a felismerés, hogy a Szovjetunióval való testvéri szövetség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a kiszolgáltatottja, s biztosan halad a maga választotta szocialista úton. A kapitalizmus általános válságának mélyüléséről szólva Nemes elvtárs rámutatott: a fejlett tőkés országok gazdasági konjunktúrája, mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív” felfogásnak nyilvánították a tőkés világrendszer általános válságára vonatko. zó marxista nézeteket. Most viszont olyan felfogással találkozunk — főként ugyanazokban a körökben —, mely szerint a tőkés világ válságának további mélyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhülési folyamatot is visz-: szaveti. Ilyen veszély valóban fennáll, s csak a demokratikus és szocialista erők együttes harca birkózhat meg vele. Márpedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, hanem nagyon is gyakorlati lehetőség. Ezt tanúsítja a progresszív erők küzdelmének általános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbirodalom bukása, a görög katonai junta letűnése, a béke-világmozgalom jelentős megerősödése és sok más tény. ' 1 A nemzetközi osztály harc fejlődésének olyan szaka- ' szában vagyunk, amikor a tőkés világban gátlástalanul folyó antikomimmis- ta propaganda ellenére, a munkásmozgalom különböző irányzatainak egyiit- ; tes akciói szélesednek és mind erőteljesebbé válnak. A testvérpárteje nagy figyelmet fordítanak az antimonopo- lista összefogás fejlesztésére, a tőkés oligarchia hatalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus néphatalomért folyó harcuk erősítésére. A szociáldemokrata pártok és a szociáldemokrata szak- szervezetek vezető köreiben növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommunista pártjaival és szakszervezeteivel — így az MSZMP-vei és a magyar szakszervezetekkel — való kapcsolatok iránt. Mi rokonszenvezünk azokkal^ akik mernek dacolni az anti- kommunista nyomással, és úgy tekintik a békés egymás mellett élést, hogy abban nemcsak a kormányoknak és a diplomatáknak vannak tennivalóik, hanem a különböző irányzatú munkásszervezetek képviselőinek is. Érdekeltek vagyunk az együttműködésben, hiszen ez része azoknak az erőfeszítéseknek, melyeknek célja, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná váljék. Az MSZMP és hazánk különböző társadalmi szervezetei nemcsak készségesen fogadják a kapcsolatok fejlesztése iránti szociáldemokrata érdeklődést, hanem maguk is kezdeményezik ezeket, s a jövőben is készek további erőfeszítésekre. Nemes Dezső ezután arról aí helyzetről beszélt, amit a kínai párt maoista vezetésének szakadár tevékenysége idézett elő. — Ami a kínai helyzetet illeti — mondotta —, itt csupán arra utalok, hogy az im- (Folytatás a 2. oldalonj j
