Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

Visszatérő tavaszi panaszok 1 Az élete derekán járó em­ber még emlékszik a régi, fa­gyos telekre, de a mai gyere­kek nem tudják, hogy milyen a térdig érő hó, vagy az ab­lakot befagyasztó csikorgó hi­deg. A csillagászok, a meteoro­lógusok, az időjárást tanulmá­nyozó tudósok meg is magya­rázzák, mi olcózza az enyhe időjárást. De az orvos nem ma­gyaráz, legfeljebb aggódik, fi­gyelmeztet és vigasztal. Szük­ség van erre, mert a frontha­tások, az átmenet nélküli gyors és néha szeszélyes idő­változás, a kemény hideg kon­zerváló hatásának elmaradása komolyan veszélyezteti a kul­túra előnyei által egy kissé elkényeztetett, elpuhított em­bert. A dermesztő hideg, amely elpusztítja a rovarok, legyek millióit és a kórokozó mikrobák jórészét, az idén is elmaradt. ;;.és itt vannak a nyakun­kon a télutó kellemetlenségei; a fáradtság, levertség és a többi, főként tavasszal jelent­kező panaszaink. Azt ma már mindenki tud­ja, hogy a gyümölcsök, főze­lékfélék serkentő és erősítő, illetve gyulladást gátló C-vjta- min tartalma a tél folyamán fokozatosan csökken, úgy. hogy tavasszal az őszinek alig a fele található bennük. Ugyanakkor az ember C-vita- min-igénye ilyenkor megnöve­kedett, ez az ellentét okozza a levertséget, a főfájást, a gyen­geséget, a végtagok elneheze- dését okozó tavaszi fáradtságot. Az is köztudott,, hogy a C-vi- tamint a szervezet nem tudja tartalékolni és pótlásáról na­ponta kell gondoskodni az em­bernek: nyers savanyúkáposz­ta, csipkebogyótea, retek, hagyma, saláta, citrom, na­rancs vagy grapefruit, rend­szeres fogyasztásával. Ezt az emberek jórésze már megta­nulta és a C-vitamin-tartalmú élelmiszereket fogyasztják is. Jól teszik, mert a C-vitamin- pótlás elhanyagolása legalább olyan hiba, mintha minden ta­vaszi kellemetlenséget a tava­szi fáradtság számlájára ír­nánk. Mert például gyakran a fekélybetegség kiújulása, vagy váratlan jelentkezése okozza a kora tavaszi, tél végi fáradtságot, levertséget. A fe­kélybetegség leggyakrabban tél végén, vagy tavasz elején je­lentkezik. A vitaminhiánynak persze ebben is van bizonyos szere­pe, de itt nem fő ok a vita­minszegénység. Viszont a nap- sugártalan nappal okozta D­vitamin-hiány előidézője igen sokféle tavaszi panasznak, a tarkóizzadástól egészen a ma már igen ritka angolkórig. Néha reggel még fagypont körüli vagy alatti a hőmér­séklet, de délfelé már 12—15 fokig emelkedik. A túlöltözés, a megfázás, a test túlmelege- dése és váratlan részleges le­hűlése valósággal előkészíti a talajt a légzőszerv! hurutos betegségek kórokozói számára. Ezért náthásak, ezért köhög­nek az emberek, ezért gyako­riak az influenza utáni szövőd­mények. A különféle hőmérsékletű és tulajdonságú légtömegek összeütközéskor, frontokat ala. kítanak ki. A fronthatások pedig meggyötrik az érzékeny szervezetet. A hideg frontok főleg az idegfeszültség pana­szait, a meleg frontok viszont a görcskészséget fokozzák. És végül — mint a kora ta­vasz ártalmát — meg kell említeni a szeplőt is, amit a legkorábbi napsütés is előcsa­logathat. Mi a tennivaló? Csak egyet­len szóban emlékeznék arra, amit ma már mindenkinek tudni kell: tavaszi panaszok: tavaszi éberség, tavaszi óva­tosság. «kr. B. BL Megyénk 30 éve T“ 57“ 3*“ “ 5“ & mm s Tű“ ÍT íT" 1 E ä-— 16 , , ■ vT\ 2 • ■­f . 1 ÜT m zo ü 11 • • ■ LJ ZL 23 . • • 1M m w . • l£> 17 □ SÜT L 23 * u • io c w 33 U w 55 • ■ í 37 m . ! • 39 ¥>­• M El SÉI MIÉI HYI EK w Hh ■ hS n W I A íSb,-46 43 0 50 Sí 52. • 3 r( ' I 53“ LJ • 5H SS ■ 5S~ • Q r 57" • □ 58 53 60 B &r 1 Jniagyénk eletébolj gT • £2, •• *• . 6H ■ és ü i iF 67 S3 7b ■ 71 • 7A 76 W • • , 75 76 • # 77 m W W m éc~ 01 ÉS 82. 63 ■ 35 a séT — Ö7 1 eá ee I • 30 . sí 3 3<L , Él í ► ■ □ ■ S>k ____ íti fordulós felszabadulás! rejtvénypályázatunk hete­dik keresztrejtvényét közöl­jük. E rejtvényekben me­gyénk felszabadulás utáni harminc esztendejének je­lentősebb eseményeit eleve­nítjük feL A megfejtéseket & tizedik forduló végén együttesen kérjük bekülde­ni! A helyes megfejtést be­küldők között a szerkesz­tőség 12 db 100 forintos könyvutalványt sorsol ki* fcr 3963—1965. Vízszintes: 1. Ipar! léte­sítmény, 1964-ben helyezték üzembe Szekszárdon. 16. Börtönőr. 17. Bíráló bizott­ságban a helye. 18» TZ. 19. A francia kártya egyik szí­ne. 21 .. .Kazan; neves ame­rikai színházi és filmrende­ző. 22. Kettősbetű. 23. Ál­lami bevétel. 25. India tag­állama. 28. Maga. 29. Német névelő. 30. ... Lancaster; Ismert amerikai színész. 32. Mulatozás. 34. Ritka férfi­név. 36. Füstölgő kénsav. 38. Megfontolt, mérlegelt. 40. Ide-oda billen. 41. Meg­zenésített szöveg zenéje. 43. Americium. 45. Zamata. 46* A túlsó otdalra. 47. Zűrös zűr! 48. NÉP. 50. Szovjet folyó. 52. Testrész. 53. Né­met-lengyel határfolyó né­met neve. 54. Éles egynemű betűi. 56. SOL. 57. Andrea egynemű betűi. 58. Kodály Zoltán. 59. A másikat. 61. Tiltószó. 62. Ritka női név. 64. Minőségellenőr. 71. Eb­ben a községünkben léte­sült 1964-ben az első szenny­vízgazdálkodási társulat. 72. ide- oda mozgat. 74. Állat körfene név­elővel. 76. .. .Fitzgerald. 77. Női név. 78. A -re perája. 80. „S a nép, az istenadta nép / Ha oly boldog-e rajt" /Mint akarok, s mint. . „ / Melyet igába hajt?" (Arany). 82. Taszít. 83. PE. 84. Egyesület. 86. Híres párizsi divatcég. 88. Részben vidám! 89. Kortyolgató. 92. Nézet­eltérés, kisebb veszekedés. 94. Kettősbetű* Függőleges: 1 MP. 2. Taglejtés. 8. Góré egynemű betűi. 4. Tete­mes. 5. Csomagolunk bele. 6. Ka­tonai egység. 7. Színtelen, szúrós szagú folyadék. 8. Ásvány a kony­hában. 9. Félig aláz! 10. RSE. 11. A határnak két út közötti része. 12. Orosz Irén. 13. Lóbíztató szócs­ka, 14. Lásd a vízsz. 46. sz. sort. 15. Húsevő. 18. Itt létesítette a Hőgyészi Állami Gazdaság 1962—64* között a megye első szakosított tehenészetét. 20. Előkelő. 24. Tur- genyev szülővárosa (OREL). 26. Rövidesen asszony lesz. 27. Lásd a 23. sz. sort. 29. Becézett DánieL 31. Mértéktelenség, szertelenség. 33. Állat lakja. 35. Magunk. 37. Brando; világhírű amerikai 49. Hamu. 51. Bátaszéki termelő­szövetkezet, 1965-ben szervezte az első önálló gépesített komplexbri­gádot, 55. Fájdalmat érző. 58. Szen­vedés. 60. Ókort viselet. 63. Vizet önt a pohárba. 65. SA. 66. Igen, németüL 67. Szovjet folyó. 68. Dísz a ruhán. 69. Középen lerak! 70. Tengely körül elmozdul. 73. Ókori római hármasfogat. 75. Sors, vég­zet (MOIRA). 79. Vadászeb. 8L Lágy hangsor. 84. Csen. 85. Becé­zett Aladár. 87. Kubai politikus (Raul). 90. Római 501-es. 9U Véd. 92. Esel! 93. DT. 1975. március 16. filmszínész. 89. Inas. 42. 19fi3-ban hunyt el a munkásmozgalom e ré­gi harcosa, a Magyar TanácskSz- társaság idején mint vörösőr te­vékenykedett. 44. Milyen soká? 46. Tolna megyei vállalat, I9S5. ja­nuár 1-i hatállyal hozták létre. Beküldendő a vízszintes 1.. 71. és a függőleges 18., 42., 46. 51. sz. sorok megfejtése együtt a többi forduló megfejtéseivel a tizedik forduló során közölt határidőig. SZEMEM Kötött — házilag is könnyen Ismét divatos a selyemből elkészíthető — kalapok. varrt turbán, (A Budapest Finomkötött- árugyár, a Sapka-kalap Ktsz ás Váiislsá íEvatújdonságaL MTI j?oíb Bara István felvételei^ A len reneszánsza Napjainkban; a műanyagok térhódításának korában jól állja a versenyt a természetes szálakból készült textília is. Köztük az egyik legnépsze­rűbb, a nedvszívó tulajdonsá­gában páratlan len. Készíte­nek belőle ágyneműt, abroszt, ruhaanyagot, lakástextíliát Ru­haszövettől függönyanyagig, nyugágyvászontól tüzoltótöm- lóig, szabó- és kárpitosipari kelléktől a ponyváig seregnyi holmit alakit ki lenből, illet­ve szintetikával kevert lenből a termékeiről országhatárain­kon túl is neves magyar len­ipar. E textíliák most rene­szánszukat élik. Háztartása­inkban is jócskán elkel belő­lük. Konyharuhának ez a leg­jobb, s egyebek mellett a len- lepedónek sincs párj'a. Van aki esküszik a lentörülközőre. Az már napjaink vívmánya; hogy a lent is mint más ter­mészetes szálat, (például a pa­mutot vagy a gyapjút) gyakran „ötvözik” különféle szinteti­kával. Például a len-poliészter nagyszerű párosítás: a termé­szetes szál nedvszívó tulajdon­ságát, kellemes tapintását Egyesítik a szintetikákra }el-3 lemző tartóssággal. Ilyen ősz- szetételű anyagból készül egye­bek mellett az 1974-es szegedi vásár nagydíjasa, a Szemper- len fantázianevű, nagy sikerű, filmnyomott női ruhaanyag, amely az őszi BNV-n ugyan­csak elvitte a pálmát. Szintén a mai kor fejlett technikájának gyümölcse a len úgynevezett nemes kikészítése. A gyártók a kelmét lángálló­vá, vízlepergetővé, szennyvisz- szataszítóvá, kevésbé vagy egyáltalán nem gyűrődővé tud­ják tenni. Mit kell tudnunk e kelmék rendben tartásáról. A tiszta lenárukat bérmilyen mosószer­rel moshatjuk, a fehéreket ki­főzhetjük, fehéríthetjük. Ä szintetikával kevert szennye­zett anyagok legjobb tisztító- szere a „szintetikus” feliratú mosópor. Ha a lenfonal gyapjú, val ötvözött, az anyagot kizá­rólag semleges vegyhatású mo­sószerrel tisztítsuk, mert ellen­kező esetben kedvelt textíliánk tönkremegy. DIVAT­KÉPEK

Next

/
Thumbnails
Contents