Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
Fejlődésünk három évtizede a statisztikai adatok tükrében MEGJELENT a Központí Statisztikai Hivatal új kiadványa, amely hazánk felszabadulás utáni társadalmi ás gazdasági fejlődéséről ad átfogó jellegű statisztikai összeállítást. Az 53 oldalas kiadvány öt fejezetben foglalja össze a régi Magyarországnak; a háborús károknak, az inflációnak; a nagybirtokrendszer és a tőkés tulajdonviszonyok felszámolásának, az ország újjáépítésének; a szocialista közösséghez tartozó Magyarországnak; a Szocializmus építésében elért eredményeinknek legjellemzőbb tényeit, adatait. Hazánk nemzeti jövedelme a múlt évben — összehasonlítható árakon számítva — már 4.8- szerese az 1938. évinek és 3.9- szerese az 1950. évinek. Az országban megvalósult társadalmi átalakulás eredményeként a nemzeti jövedelem 98 százaléka származik a szocialista szektorból. A két világháború között a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése a 2 százalékot sem érte el, s a felszabadulás után 1951 és 1974 között 5,8 százalék volt. A nemzeti jövedelem termelésében az ipar vette át a vezető szerepet. Az ipar és az építőipar, amely 1938-ban a nemzeti jövedelemnek mindössze 25 százalékát termelte, tavaly már több mint felét, 55 százalékát adta, tehát jelentős szerkezeti változás történt, az elmaradott agrár-ipari ország helyén ipari-agrár ország épült. A FELSZABADULÁS ELŐTT a nemzeti jövedelemnek mintegy 5 százalékát fordították Selhalmozásra. Az utóbbi években a nemzeti jövedelemnek már 24—25 százalékát fordítottuk felhalmozásra, mintegy háromnegyed részét pedig a fogyasztásra. A műszaki haladást gyorsító befektetéseknek már több mint 40 százaléka a gépberuházás. A két világháború között az ipar fejlődése évi átlagban alig haladta meg az 1 százalékot. A vállalatok államosítása megnyitotta az utat a szocialista iparosításhoz, amelynek eredményeként az ipari termelés a háború előttinek 10,7-szeresére, az 1930. évinek 6,8-szeresére emelkedett. A gépipar volt az egyik leggyorsabban fejlődő ipari ágazat, amely termelését 1950 óta több mint 10-szeresére növelte és jelenleg az egész ipari termelésnek 27,3 százalékát adja. Az 50-es évek elején elsősorban a termelési rendeltetésű gépek gyártása honosodott meg, majd az évtized második felétől a tartós fogyasztási cikkek termelése. 1957-ben kezdődött a hűtőszekrénytermelés, akkor 483 darabot állítottak elő, tavaly már 817 ezret. Mosógépből 1955-ben 13 ezer, 1974-ben 148 ezer, s ugyanebben az időszakban televíziós vevőkészülékből 8 ezer, illetve tavaly már 395 ezer készült. A VEGYIPAR fejlődése az 50-es évek második felében gyorsult meg, főként a kőolajfeldolgozó ipar, a műtrágya- gyártás, a műanyaggyártás és -feldolgozás, a gyógyszeripar és újabban a műszálipar termelése. A szocialista ipar ágazati szerkezetében jelenleg már 12,4 százalékos arányt képvisel a vegyipar, 19,8 százalékot az élelmiszeripar, 19 százalékot a könnyűipar és 10 százalékot a kohászat. Az utóbbi időszakban az iparosítással csökkent a különbség az eg^es területek gazdasági fejlettségi színvonala között. így az iparban foglalkoztatottak számának aránya Budapesten ' az 1949. évi 51-ről 30 százalékra csökkent, ugyanakkor az Alfölden és Dél-Dunántúlon 20-ról, 30,3 százalékra emelkedett. AZ ÉPÍTŐIPAR termelése már 1950-ben kétszer akkora Volt, mint 1938-ban, majd 1950 és 1974 között a termelés 5.4- szeresére emelkedett. A MEZŐGAZDASÁG termelése 1951 és 1961 között évi átlagban 1,5, de 1971 és 1974 között évente 5,5 százalékkal növekedett. Tavaly már 1,6-szer annyi mezőgazdasági terméket termeltek, mint a háború előtt, mégpedig a koráJhbinál 10 százalékkal kisebb területen és körülbelül feleannyi munkaerővel. Jelentősen hozzájárult az ország fejlődéséhez a külkereskedelem, amelynek közvetítésével tavaly már 11-szer annyi terméket exportáltunk, illetve importáltunk, mint 1950-ben. összesen 145 országgal kereskedünk, s a legnagyobb partnereink a szocialista országok, közülük is elsősorban a Szovjetunió. Fejlődésünk legdöntőbb külső tényezője volt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, mindenekelőtt a KGST-be tömörült országokkal való együttműködés. Az iparosítás, a gazdaság gyors ütemű növekedése jelentősen bővítette a munkalehetőségeket. 25 év alatt a keresők száma 1,1 millióval emelkedett. Fokozatosan nőtt a munkásosztályhoz tartozóik száma és aránya. így 1949 és 1973 között az aktív keresők közül a munkások aránya 38,8-ről 58 százalékra emelkedett, a szövetkezeti parasztoké 0,3-ről 14,6-re, az értelmiségi és egyéb szellemi dolgozóké 8,3-ről 24 százalékra. A lakosságnak-egy főre számított reáljövedelme tavaly már majdnem három-- szorosa volt az 1950. évinek.- A munkások és alkalmazottak; havi átlagkeresete a szocialista szektorban — a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek nélkül — tavaly 2874,— forint volt, 25,4 százalékkal több, mint 1970-ben. Az ország egy lakosára számított évi jövedelem 27 450 forint, amelyből 19 600 forint származik munkából. 7150,— forint pedig különböző társadalmi juttatásból. Egyébként a társadalmi juttatás aránya az 1960. évi 18,4-ről 1974-ben már 26 százalékra emelkedett. Ennek megfelelően az egy lakosra jutó összes fogyasztás 1974-ben a háború előttinek háromszorosa volt, s különösen gyorsan emelkedett az iparcikkek aránya. A tartós fogyasztási cikkek állománya szerint minden ezer lakosból 1960-ban 4, 1974-ben 197 rendelkezett hűtőszekrénnyel, s ugyanebben az időszakiban 45- ről 221-re emelkedett a mosógéppel, 11-ről 145-re a porszívóval, 3-ról 47-re a személy- gépkocsival rendelkezők, 10-ről 218-ra pedig a televízió-előfizetők száma. 1949 és 1974 között több mint 1,4 millió lakás épült az országban, s bár megközelítően 400 ezer lakás megszűnt, a lakásállomány több mint 1 millióval növekedett és ez év eleién megközelítette a 3,5 milliót. ALAPVETŐEN megváltoztak az ország egészségügyi, kulturális viszonyai. A társadalom- biztosításba bevontak száma 1938-hoz viszonyítva 3,7-szere- sére, az orvosoké 2,5-szeresére, a középiskolai tanulóké 7,2- szeresére emelkedett. A kiadott könyvek példányszáma 7.5- szer, a rádió-előfizetők száma 6,1-szer több mint 1938- ban. Az 1974—75-ös tanév elején 103 ezer egyetemi és főiskolai hallgató volt, míg a háború előtt mindössze 12 ezer. A színházlátogatóik száma a háború előtti 3,7 millióról 6 millióra,, a mozilátogatóké 19- ről 78 millióra, a múzeum- látogatóké 0,8 millióról, 10,5 millióra emelkedett, s jelenleg 2,3 millió a televízió-előfizetők száma. (MTI) Jelentés a kongresszusnak A tegnapi Népszabadságban került nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottságának írásos jelentése, amelyet a XI. kongresszus küldöttei előzetesen megkaptak. Holnap pedig a rádió, illetve a televízió élő. egyenes adásban közvetíti a kongresszusi megnyitót, a szóbeli beszámolót. E nagyfokú nyilvánosság jelzi, példázza, hogy a magyar társadalom vezető, szervező ereje együtt él, gondolkodik és dolgozik az ország népével, megosztja vele örömeit és gondjait. Az előzetes jelentés a két kongresszus között eltelt négy és fél év eredményeit összegezi. tanúsítva azt, hogy előrehaladtunk a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Megállapítja, hogy ‘ örvendetesen gyarapodott országunk lélekszámban és tapasztalatban. anyagilag és szellemileg egyaránt. Társadalmunk egységesebbé vált, erősödtek szocialista vonásai. Az élet minden területén1 sikeresen végrehajtottuk a X. pártkongresz- szus határozatait. A magyar nemzeti jövedelemnek csupán a növekménye most három év alatt akkora, mint teljes értéke volt 1938-ban. Iparunk jelenleg alig több mint egy hónap alatt termel annyit, mint a második világháborút megelőzően egy teljes esztendő alatt. A villamosenergia-felhasználás pedig az elmúlt évben annyival növekedett 1973-hoz képest, mint amennyi a teljes termelés volt a háborút megelőző utolsó békeévben. Az előzetes adatok, a számítások szerint — ahogyan erről a jelentés részletesen beszámol — a IV. ötéves terv valamennyi előirányzatát teljesítjük, sőt túlteljesítjük. A X. kongresszus határozatának megfelelően jobban, hatékonyabban dolgoztunk. A nemzeti jövedelem például a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. S'a hatékonyság javulását jelzi, hogy e növekedésnek ' várhatóan mintegy 95 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Áz ipari termelés' növekedése az előirányzott 32—34 százalék helyett előreláthatóan eléri a 37—39 százalékot az 1971—75-ös tervidőszakban. Az ipari tér* melés szerkezete, összetétele pedig’ — részben a központi fedésztéül programok részben a vállalati kollektívák erőfeszítéseinek eredményeként — korszerűbbé vált. •'*' A mezőgazdaságban mind szélesebb • teret hódítanak az iparszerű termelési rendszerek, a komplex gépesítést az élenjáró agro- és zootechnikai eljárásokkal egyesítve. Részben ennek hatására csupán az elmúlt négy esztendőben a búza hektáronkénti termésátlaga az 1970. évi 21.3 mázsáról 1974-ig 37,5 mázsára, a kukoricáé 33,8 mázsáról 42,5 mázsára emelkedett. B ór a kialakult világgazdasági helyzetből, főként a nyersanyag- és energiaárak emelkedéséből hazánk számára is bizonyos veszteségek, károk keletkeznek, népgazdaságunk mégis töretlen dinamizmussal fejlődik tovább. Erősödött szocialista terv- gazdálkodásunk és a szocialista országok gazdasági közösségének, a KGST-nek szervezettsége, összefogása, tömörülése leghatalmasabb tagállama, a Szovjetunió köré. Óalmandi Állami Gazdaság A tőkés és a szocialista világgazdaság eltérő törvényszerűségében, fejlődési irányában — fennállásuk párhuzamos s egymásra is ható léte során — még soha nem voltak olyan élesek a kontrasztok, mint éppen napjainkban. Most újból megbizonyosodhatunk, hogy a KGST-országok 350 millió lakosú közössége stabil. A szocialista tervezés által szabályozott gazdaságuk, a tőkés spekulációs és konjunkturális elemektől megtisztított átlagáraik, az elvtársi segítségnyújtáson, a kölcsönös előnyökön, az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok megóvják szocialista gazdasági közösségünket a tőkés világ anarchiájától, a nagyfokú visszaeséstől. (Egyebek közt ennek tulajdonítható, hogy az átlagos fogyasztói árszínvonal mindössze 10,5 százalékkal növekedett hazánkban a legutóbbi négy év során, kisebb mértékben mint a fejlett tőkés országokban, egyetlen esztendőben, 1974-ben.) Érdemes tehát minden eszközzel munkálkodnunk a KGST-országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztésén, az integrációs folyamatok meggyorsításán. épgazdaságunk fejlődésével együtt gyarapodhatott népünk jóléte, műveltsége is. Aligha van olyan család az országban, amely életkörülményeinek alakulásában ne érzékelné a X. kongresszus határozatai végrehajtásának kedvező hatását. A havi átlagkeresetek például — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 1970—1974 között 2291,— forintról 2874,— forintra növekedtek. Az ipari munkások havi keresete 2803,— a tsz-tagok közösből származó jövedelme 2540 forint volt 1974-ben. A kiskereskedelmi forgalom 34—35 százalékkal lesz magasabb 1975-ben az 1970. évinél. A száz háztartásra jutó hűtőszekrények száma 32- ről 60-ra, a mosógépeké 55-ről 70-re, a tv- készülékeké 53-ról 68-ra, a személygépkocsiké 7-ről 15-re növekedett a legutóbbi négy esztendőben. S a IV. ötéves tervben előirányzott négyszázezer helyett kb. 430 ezer lakás épül az év végéig. Hosszan idézhetnénk az MSZMP Központi Bizottságának részletes jelentéséből a szántókat;, 9 ’tényeket. Pl. á2t, hogy az orvosok száma II,8 százalékkal nőtt a legutóbbi négy évben, az óvodába járó gyermekek aránya pedig-54,á-fól , 71,8 százalékra emelkedett. Az általános iskolát befejező fiatalok 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, s jelenleg több'mint 90 százalék a továbbtanulók aránya. A középiskolákban 49,8-ról 56,5 százalékra nőtt a fizikai dolgozók gyermekeinek részaránya. T ekinthetjük az élet bármely területét, az eredmények, a fejlődés tényei el- vitathatatlanok. Országunk, népünk következetesen halad a fejlett szocialista társadalom felépítése útján. „A szocialista világrendszer fejlődésének abba a szakaszába ért — olvashatjuk az MSZMP egy hete ugyancsak a Népszabadságban közzétett programnyilatkozat-tervezetében —, amikor mind teljesebben érvényesülnek az új társadalmi rendben rejlő hatalmas lehetőségek.’’ S e lehetőségek kiaknázásához ad erőt és önbizalmat népünknek a tegnap közzétett jelentés és a holnap kezdődő XI. pártkongresszus. Túlteljesítették kongresszusi vállalásaikat Újabb felajánlások a felszabadulási versenyben Miután a gazdaság minden munkaterületén, a szocialista brigádok megbeszélésein értékelték az 1974. évi vállalások teljesítését és meghatározták az ez évi tennivalókat, csütörtök este nagygyűlést tartottak a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozói. E nagygyűlésen ismertette Varga János termelési igazgatóhelyettes a kongresszusi verseny 1974. évi eredményeit, majd összesítették az ez évi versenyvállalásokat. A gazdaság dolgozói egy évvel ezelőtt vállalták, hogy a különböző termelési ágakban 8 640 000 forint értékű hozam, többletet produkálnak. A tényleges eredmény tízmillió forint. A termelési költségek csökkentésénél 4.7 millió forint volt a vállalás, a valóságban a megtakarítás meghaladja az 5,4 millió forintot. A legjobb eredményt a gazdaság III. kerületében dolgozó Dózsa György növénytermelő szocialista brigád érte el, vállalását minden tekintetben túlteljesítette, a vállalt hozamtöbbletet csaknem másfél millió forinttal túlszárnyalta. Jelentős mértékben túlteljesítet- . te vállalt hústermelési előirányzatát a IV. kerületben dolgozó Dobó Katalin és a Zrínyi Ilona sertéstenyésztő szocialista brigád is. Ä nagygyűlésen határozták el, hogy folytatják a versenyt, újabb vállalásokat tesznek a felszabadulás évfordulójának tiszteletére, amelyek elsősorban a gazdaság minden területén a többlethozamok elérését, és az önköltső"! csökkentését szolgálják. A vállalt hozamnövekedés értéke 5 325 000, a költségcsökkentésé 2 369 000, az egyéb vállalások értéke 268 000 forint. Ezen felül vállalták a gazdaság' 1975. évi takarékossági tervének teljesítését is. A gazdaság vezetősége vállalta, hogy a felszabadulási versenyfelajánlások teljesítéséhez a műszaki, technikai és szervezési feltételeket biztosítja. Rendszeresen értékelik a versenyt, erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik a vállalásukat teljesítő brigádokat, munkacsoportokat 1975. március 16.
