Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

I jabb kedvezmények a háztáji sertéstartó gazdaságoknak Hazánkban, a kialakult táp­lálkozási szokásokhoz igazod­va, a húsfogyasztásban a ser­téshús képviseli a legnagyobb arányt. így az elmúlt években meghirdetett húsprogram is csaknem teljesen egyenlő a sertéshús-termeléssel. A mező- gazdaság átszervezését követő években az évi háromszázalé­kos növekedés még elég volt a fogyasztáshoz. Azóta viszont a hazai fogyasztás és az export új helyzetet és új gondokat te. remtett. Magyarán szólva, a mezőgazdaság sertéstenyésztési ágazata nem tudott lépést tar­tani a bel- és külföldi igény­nyel, és a gondokat fokozta, hogy az átalakulóban levő me­zőgazdasági üzemek is csak kisüzemi színvonalon folytat, ták a sertéstenyésztést, a hiz­lalást. Az első, nagy változás az 1970-es évek végén ment vég­be, amikor is az anyagi-műsza­ki elmaradás megszüntetésére hozott kormányhatározat, és az állami támogatás hatására az országban 284 szakosított tele­pet építettek a mezőgazdasági üzemek. Az állami dotáció és az árpolitikai intézkedések ha­tására 1969-től folyamatosan nőtt a sertésállomány, és a hústermelés 1974-ben elérte az egymillió tonnát. 670 000 ton­na volt az állami felvásárlás, hozzá hárommillió az egyéni vágás. így az ország minden lakosára száz kilónyi termelés jutott. A meglevő 741 000 koca ugyancsak rekordállományként tartatott nyilván. A sertéságazat ilyen ará­nyú felfutása viszont gon­dokat is okozott, amelvhez párosult a kedvezőtlenebb külkereskedelmi helyzet. Áz állami vezetés gyorsan felfigyelt arra, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban csökkent a tartási, tenyésztési kedv a ház­táji állattartóknál — háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok. ban —, amelyek a sertéshús- termelésből mintegy' ' 'fele' arányban részesednek. A kis-' üzemek anyakoca-állománya- tizenhét százalékkal csökkent" az év végéré. A MÉM minden , részletre kiterjedően megvizsgálta a csökkenés okait, és felmérte, hogy 1976-ra— az idei terme.' lés még biztosított — milyen; hatást gyakorolhat ez a csök­kenés. Váncsa Jenő miniszterhe-; lyettes részletesen ismertette, milyen intézkedéseket hoz a MÉM, elsősorban a kistenyész. tők érdekében. Az egyik intézkedés, hogy az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt megváltoztatta a tavaly novemberben meghirdetett vemhes kocasüldő értékesítési akció feltételeit. Növelte a kocákat vemhesítő nagyüze­mek anyagi érdekeltségét, és a kistenyésztőket előnyösen ösztönzi az állattartásra. Azért, hogy a nagyüzemek legkésőbb június 30-ig átadhassák á verin. hes kocasüldőket, a MÉM in­tervenciós alapjából 500 forint­tal emelik a korábbi vétel-' árat, a jószágot viszont a kis- tenyésztők továbbra is váltó, zatlan áron kapják. Ily mó­don 50 000 kocasüldőt vásárol­nak meg a nagyüzemektől és adnak át a kistenyésztőknek. A nagyüzemek további tízezer kocával növelik saját állomá­nyukat. . A vemhes kocákat fogadó kisüzemek 50# kiló kpca- táp, 100 kilő 'malactáp és 200 kiló süldőtáp vásárlá­sára kapnak garanciát­1973-ban 140 000 topna sze­mes termény, 260 000. tonna, táp, 1974-ben 248 000 tonnái szemes abrak és 454 000 tonna sertéstáp jutott a kisüzemek­be. További intézkedés az átlag- súlyok- növelése: május 1-től a felső, szeptember 1-től az al­só súlyhatárt emelik öt kiló­val, 115. illetve 95 kilóra. . A sectéshelyzet , alakulásá­ról nyilatkozott Banke Antal, az - Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója is. Elmondotta' hogy-a múlt év végi átvételi - kesedelerh rész­ben expörtokokból adódott, részben abból, hogy a feldol­gozó "üzemek kapacitása elma­radt a sertésállomány rekord- növekedésétől. A lemaradást e hónap Végéig megszüntetik, és a második negyedévtől fo- lyaiháttísán átveszik az állato­kat. A' húsipari - üzérnek kor­szerűsítése;' újak építése ré­vén 1980-ra már évi nyolcmii-’ lió sertés feldolgozására, készül fel a húsipar, így-az-'élőexport helyett- is előtérbe kerül a húskészítmények exportja. ' Mjíután az országban több helyen áz. adórendszer meg­változtatásáról is terjedtek el híresztelések, Csermely Vil­mos, a PM lakossági adózta­tási főosztályának vezetője el­mondottá: á fennálló .adózta­tási jogszabályokat nem. vál­toztatják meg, a másfél mil­lió ’adózó állampolgár 99 szá­zaléka topábbra’ is a már ko­rábban megállapított ’ tételes adót’ fizeti. Miután aZ állat­tenyésztéssel'- — a sertéstar­tással — kapcsolatos kiadások területenként különbözőek, a jövedelem’ negyven százalékát költségként mindenképpen el kell számolni. Ettől megkülön­böztetve, 50—60—80 százaié-, kot is él lehet költségként 'számolni az adóügyi’ szervek­nek-;—' mindéíi külön igazolás, nélküla megyei tanács vb, mezőgazdasági osztálya, avagy az általa kijelölt szerv — ál-- . lattenyésztési felügyelőség — szakvéleménye alapján. ' - ­.............. B. I. r • • Országos jelentőségű kérdés megválaszolásában juttatta szerephez a Központi Népi El. lenÖrzé&i' Bizottság a Tolna megye; Népi Ellenőrzési Bi­zottságot. A népi ellenőrök BátS. Békés, Győr-Sopron. He­ves, Pest, Somogy, Szabolcs- Szgtmár. Szolíiok, -Tolna, és Vas megyében, valamint több országos szervnél vizsgálják, milyen a vetőmag termelésé­nek, forgalmazásának és ellá­tásának helyzéte. A témavizs­gálat á legfontosabb vetőmag­vakra — paradicsom, paprika, száraz- és zöldbab, fajtaborsó, petrezselyem, sárgarépa, ubor­ka. dinnye, káposzta, búza, őszi árpa, kukorica, burgonya, lucerna — irányul. A népi el­lenőrzés az. AGRIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalatnál szin­tén tájékozódni akar. Hosszú volna teljes egészé­ben . ismertetnünk a/ vizsgála­ti programot; ízelítőt azonban adhatunk belőle. Alapvető kérdés — például —, hogyan történik a szaporításhoz, fel­újításhoz szükséges vetőmag­mennyiség tervezése, a faj- és fájtáarányok kialakítása; gondolnák-e a tervezésnél ar­ra, hogy a kiszemelt növények számára mennyire alkalmas a termőhely. Fontos megtudni, hogyan alakúi a köztermesz­tésre elfogádott és a valóban köztermesztésben lévő vető­magfajták száma; s ezzel pár­huzamosan: milyenj növények vetőmagjából jelentkezett . — és.,miért — hiány. Annak is­merete sem'- lényegtelen, 'hogy a vetőmagtermelő üzemek és a termeltetők között az éves és több éves' szerződések, kooperációk milyen gyakorlata alakult , ki. s hogy e jogi ga. ranciák mennyire eredménye­sen szolgálják a vetőmag biz­tonságos termelését. A vetőmagtermelési szerző­dések egy hányada KGST-or_ szágokkal kapcsolatos. A népi ellenőrzés ezért különös figye­lemmel elemzi majd, hogy — több éves időszakban — ho­gyan alakult az export cél­termeltetés és bértermesztés. Mind hazai, mind nemzetkö­zi relációban meg kell vizs- gálniok a népi ellenőröknek, vajon mutatkozik-e egyes nö­vényeknél erős fajtaleromlás, — és ha igen, mi annak az oka. A vetőmagvakkal és egyéb növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos alapvető jogokról és kötelezettségekr'l az 1 nG!i. évi 22. számú törve1 jű rendelet intézkedik, A n ..gyei NEB vizsgálatában azt is igyekszik feltárni, hogy a ve­tőmagfelügyelőségek, a szak- igazgatási szervek milyen gya­korisággal ellenőrzik a vető­magtörvény megtartását, s hogy e fontos feladatuk ellá­tásához van-e elegendő szak­emberük. Tanulságosnak ígér­kezik feltárni, hogy a szántór földi szemlék és a fémzárolás kialakult rendje megfelelően garantálja-e a vetőmagvak szabványnak megfelelő minő­ségét. .* i .. . ... A Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság — programja szérífit '-^- azt is megvizsgálja, hogy a korábbi ellenőrzések milyen törvénysértéseket, sza­bálytalanságokat tártak fel, és hogy ezeket a megállapításo­kat milyen . intézkedések kö­vették. T 1965. december 1-én; 35 éves koromban életem új irányba fordult. Amikor ezen a téli reggelen kiléptem a házunk kapuján, biztos voltam abban, hogy nővérem néz utánam leg­tovább. Az etetést hagyta ab­ba. Mi korán vesztettük el apánkat. Én hatéves voltam, amikor édesapám meghalt és ettől kezdve nővérem kormá­nyozta a családot, magára vál­lalta a gazdálkodást, egyenget­te öt testvérének sorsát. Min­dent férfiként intézett. Fiatal éveit feláldozta, nem is ment férjhez, pedig férjhez mehetett volna éppen úgy, mint a töb­bi lány. Én neki köszönhetem, hogy tanulhattam. Annak ide­jén gyalog ment el Dombó­várra elintézni a felvétele­met a polgári iskolába. Hát ezen a téli reggelen nem az autóbusz-megálló felé indultam, mint annyi éven ke­resztül, hanem az iskola felé mentem. Különben az autó­30 év -30 történet buszt már úgysem értem volna, el. A gazdásztáska és az eső­köpeny otthon maradt. Ezek eddig mindig velem- „tartot­tak”. Esőköpenybe, vállra akasztott táskával jártaní " a járás termelőszövétkezeteit. fő­állattenyésztői, beosztásban dolgoztam és rendesén hideg kosztot ebédeltem. Nehéz, idők voltak ezek, ennek elle­nére szerettem ezt a' fárasztó munkát, s az iskola felé tárá­vá arra gondoltam: ha égész-' ségi állapotom engedné, hát- raarcot csinálnék és ott foly­tatnám, ahol előző nap abba­hagytam. Sajnos , as rengeteg idegeskedés erősen megviselt, betegeskedtem. Az orvosok sem tudták rnegmoíjdpni. hogy tulajdonképpen mi a bajom. A kertek alatt a parkon ke­resztül, a régi .gyalogúiról mentem éppen úgy, mint diák­koromban. 1947-ben hasonló szorongással, de akkor rhég is­kolatáskával a kezemben ép­pen ezen az úton jöttem, hogy megkezdjem a mezőgazdasági gimnázium első osztályát. 1951. ben itt érettségiztem és möst' úgy térek vissza, mint az in­tézet tanára. Tanára? Szórónr gást éreztem. Hói vagyok, ép még attól, hiszen nem is'‘tu­dok tanítani. Igaz, a szakmát ismerem, elméletben, gyakor­latban egyaránt megtanultam, de ez még nem pedagógia.. Törtem a fejem, hogyan lesz, meg fogok-e felelni a követel­ményeknek? Kigondoltam, azt csinálom majd, amit a taná- , raimtól láttam. Úgy tanítok, miként ők tanítottak engem. Ez a "legjobb, ez a legbizto­sabb, addig mindenképpen, amíg nem lesz saját módsze­rem. Csíki Pali bácsi jutott eszembe,., diákkoromban; nekem az ő módszeretetszett-leg job- - ban. elhatároztam, őt fogom követni. , ■■ > . 1 A ■. nyugtalanság mégis ben­nem- maradt és csak » hetek múlva szűnt meg, majd azt-is ■■ elmondom, hogyan. Várjunk a sorára. , . Háromnegyed.nyolc előtt né­hány ’-'perecéi léptem át az is­kola küszöbét. Ha 'jól' emlék- í szem, a göhdnok volt az első f embert akivel találkoztam. Ve­le beszéltem akkor is,- amikor jelentkezni jöttem. Bekopog­tam Fodor elvtárshoz, az igaz.'’ gatóhoz. Megjöttél? Megjöttem. Biztatott, bátorított, hogy csak fel a fejjel/menni fog. Hívta Hemér Tibornét.. az igazgató-’ helyettesi, aki később bemu­tatott' a kollégáknak. Herner- né erélyes, temperamentumos asszony,- 'lesújtó 'hittél foga_ dotm Azt* rtiondta; a 'kémiát 'is' én főgdrh tanítani.'Én és a ké-' mia ! Érről eddig nem volt szó. Nyeltem és .fudbmásul vettem, hogy új ember vagyok és egy új embernek azt kell tennie, amit pá'fífncsolnak. '' *Há, elifidultárti megtartani az" első ’ órát: Előzőleg1 tárnáéi i. i szélesen -égésZ sereg inátrük- ciót* kaptam, ezek alapósá'h megkevertek, elbizonytalánod-. tam. hiszen én akkor még nem­voltam szaktanár és az . inst­rukciók esaj.i npveTfék bérihem a kis'ébbtéúdűségi 'érzést; A ■ móstáni- -dW^fárfcáiló vóft ak­kor az'egyik'-tanteremi. Áz ajtó elé érve ösztönösén kopogni ” akartam, illetőleg nincs kizár­va. hogy be is kopogtam. Bár­hogy is töröm a fejem, nem , toptok i rá-: visszjáemlékezni. mi­ként kerültem a terembe. Vá­ratlanul negyven gyerekkel ta­láltam magam szembe.­Mosolyognom kell, mért ké­sőbb kiderült, a gyerekek azt hitték: dadogós tanárt kaptak. Huszonhét éves koromig én is padban ültem, tje soha úgy nem vártam az óra végét, mint úidonsült tanár koromban, azon az első órán, amit én tartottam., .Nincs még szünet ? Még mindig nincs szünet? Számoltam a másodperceket. Későbtj én lettem ennek az osztálynak az: osztályfőnöke, nagyon megszerettem a gyere­keket, talán azért, mert velük estém át a tűzkeresztségen. Véle a munkáúáphak, haza., indultam, -tudtam, otthon iz­gatottan várnak. Ismét a gya- logúton .mentem, körülvett a téli .szürkület,’ valahol zsírt sü­töttek: s számban éreztem a meleg töpörtyű izét; Megkez­dődték . á ^disznótorok. ... közer . lednek áz ünnepek. Hetekkel ezélőtt a családban esténként még arról beszélgettünk, . va. lafnilyén iránybán dönteni kell: vágy maradunk Lengyel­ben'.» vagy rgedig ■: költözünk Boriyhádra. Eldőlt, itt fogok élni. Innét indultam el és ide jötteni yissza. Csendes meg- nyt|gv'|$'t éreztem és , megfő-, gáti tam," m'iüdén erőmmel és tudásonimal azon leszek, hogy a fiatalok emberként is, szak- mmalfógké.üt, is megállják a he­lyüket .a mezőgazdaságban. Ilyen gondolatokkal" eltelwj Első történet. Elmondja: Fábián András. Született: 1930-ban, András- lalván. Állandó lakása: Lengyel, Petőfi u. Családi állapota: nős. Beosztása: igazgatóhelyet­tes. Szakképzettsége: mezőgaz­dasági mérnök-tanár. Munkahelye: Lengyel, Me­zőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskola. Édesapja foglalkozása:föld­műves. nyitottam ki a kiskaput. Ott­hon vártak és hát mesélnem kellett. Még decemberben szakfel­ügyeletét kaptam, jól emlék­szem a borjak takarmányozá­sa volt az.óra anyaga. Osváth János szakfelügyelő jött be hozzám, s óra végén elmond­ta: munkámmal meg van elé­gedve, s ha így folytatom, jó pedagógus lehet még belőlem. Áz elismerés nekem nagy lö­kést adott. Biztonsággal töltött el ’■ és felbátorított. Egykor volt tanáraimra gondoltam, azokra, akik nem is sejthették, hogy ők segítettek át ezekben a na­pokban a nehézségeken. Tíz év telt el. 1965 óta el­végeztem a tanárképzőt, a pe- dagógúskölcsön segítségével háromszobás lakást építettünk, és hogy lekopogjam, egészséi ges vagyok, meggyógyultam, Feljegyezte; SZEKULITY PÉTER 1*75, március $ Milyen, mennyi a vetőmag? A megyei NEB újabb vizsgálata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents