Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-14 / 62. szám

pestvérmegyék, testvérvárosok Jobban megismerjük egymást A kapcsolatok pozitív irányban fejlődtek, kiszélesedtek Hogy mennyire nagy jelen­ségig a testvérmegyei kap- olatok ápolása, bővítése — zonyítja az is, hogy mint inden évben, az idén is na- rendre tűzte ennek megtár. ralását a párt megyei vég­hajtó bizottsága. A végre- íjtó bizottsági ülés után Ki- ly Ernő megyei titkár elnök­iével a kapcsolatok alaku- sát egy értekezlet keretében tatták meg azoknak a vál­tatoknak, üzemeknek, ter­előszövetkezeteknek a kép- selői, amelyek már kapcso- tot teremtettek, vagy ezután vánnak részt venni a barát­ig, a kölcsönös megismerés e onkrét formájában. A végrehajtó bizottság egy- •telműen megállapította: lind a szovjetunióbeli Tam- ov megyével, mind az NDK- eli Karl-Marx-Stadt megyé­éi 1974-ben kapcsolataink to. Sbb fejlődtek, szélesedtek. Az gyüttműködésre a munkajel- ■lg volt a jellemző. A testvér- legyei kapcsolatok jól szol- álják a Szovjetunió és a töb. i szocialista ország népeivel aló barátság ápolását, egy- íás eredményeinek kölcsönös, óbb megismerését, megyénk ikossága internacionalista tu­datának fejlődését. fők a tapasztalatok 1974 májusában K. Papp ózsef vezetésével négytagú lüldöttség járt Tambov me- yében. Tanulmányozták az par és a mezőgazdaság hely­eiét, az ipari és a mezőgaz- lasági üzemek pártszerveze- einek munkáját. Sok hasznos apasztalattal tértek haza. E — A legkorszerűbb elképzelések >lyan iskolákról beszélnek, »me­lyekben alapterület és használat izempontjából is nagy jelentősége ran a könyvtárnak. ■— Ä tananyagcsökkentés időszakában egyre nyilván­valóbbá vált, hogy a könyv­tárra fontos feladat hárul a tanítás kiegészítésében. A le­szűkített tananyagban gyak­ran találnak olyan informá­ciót a gyerekek, amellyel ad­dig nem találkoztak még. Ha nincs az órán idő ennek fel­oldására, akkor meglehet, tel­jesen elmarad, esetleg később jelent majd lyukat a felké­szültségben. A gyerekeknek, akik otthonosak a könyvtár­ban, nem gond utánanézni minden ilyen fogalomnak. Foglalkozásainkon is arra tö­rekszünk, hogy amit az isko­lában nem kapnak meg, azt nyújtsuk mi. Például az egyes tantárgyak nem mindig van­nak szinkronban. Tanulnak egy költőről irodalomórán, de történelemben még nem ju­tottak el addig a korig, ami­ben a költő élt és alkotott... Igyekszünk az irodalmi ese­mények hátterét is érzékeltet­ni. Nagyon nagy szükség van az iskola és a gyermek- könyvtár szoros együttműkö­désére, és a pedagógusok is erre törekednek. — Gondolom, a gyerekek egy z-észe otthon is megszerezheti a hiányzó információit. — Mi a könyvtárban úgy tapasztaltuk — és nemcsak Szekszárdon, a többi megyei könyvtárban dolgozó kolléga is ugyanezt mondja —, hogy olvasóink között a legszorgal­masabbak, a legérdeklődőbbek azok a gyerekek, akiket hát­rányos helyzetűnek szokás nevezni. Azok, akik otthon nem kapnak és sokszor nem látogatás alkalmával sor ke­rült a testvérmegyei kapcso­latok eddigi tapasztalatainak megbeszélésére is. Mindkét fél megállapította: az eddigi ta­pasztalatok jók és a már be­vált úton haladva tovább bő­víthetők, eredményesebbé te­hetők ezek a kapcsolatok. Az elmúlt évben Karl-Marx- Stadt megyéből, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági titká­rának vezetésével jött kül­döttség megyénkbe. A kül­döttség megismerkedett me­gyénk mezőgazdasági üzemei­vel, a szövetkezeti demokrácia érvényesülésével és a község­politikai kérdésekkel. Kölcsönös előadócserék is voltak. Mindkét megyéből jöt­tek és mindkét megyébe men­tek előadók. A Tolna megyei előadók az MSZMP X. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtási tapasztalatairól tar­tottak előadásokat. A tambovi előadó Tambov megye kultu­rális életéről, a Karl-Marx- Stadt megyei pedig az NDK, azon belül megyéjük 25 éves fejlődéséről beszélt a nagy­számú érdeklődő hallgatóság előtt. Az előadások mindenütt sikeresek voltak és jól segí­tették a megyék dolgozóinak tájékoztatását, a testvérme­gyék jobb megismerését, a ta­pasztalatok kicserélését. Népszerű a esereüdültetés A tömegszervezetek is ered­ményesen fejlesztették kapcso­lataikat. Az SZMT tambovi küldöttséget fogadott, a KISZ küldöttsége pedig Karl-Marx. is kaphatnak meg ilyen for­májú segítséget, mert nem rendelkeznek a szülők sem könyvtárral, sem olyan fel- készültséggel, ami lehetővé teszi a gyerekek tájékoztatá­sát. Azon a bizonyos láto­gatáson, amit az osztállyal tesznek a könyvtárba, nem erőltetjük, hogy iratkozzanak be. Nem is lenne értelme, hogy aztán egy csomó üres kölcsönzőtasakot őrizzünk a fiókban. De már akkor lehet sejteni, hogy ki fog vissza­jönni és ki fog rendszeresen bejárni a könyvtárba. Ökörö. met éreznek a sok könyv lát­tán. Tapasztalatunk szerint a legtájékozottabb, legélénkebb fantáziájú és legolvasottabb gyerekek zöme közepes-né­gyes tanuló az iskolában. A kitűnők nem nagyon járnak ide, túlságosan leköti őket az iskolai feladatok eminens tel­jesítése, és többségük csak azt a könyvet olvassa el, amit a tanító néni vagy a szülő fontosnak tart. — Mit Jelent a könyvtárosok számára, tudni legszorgalmasabb kis olvasóikról, hogy irodalmi él­ményeik zömét itt kz érzikf — Komoly kötelességei Az érdeklődő és fogékony gyere­kek egy része az általános is­kola után nem tanul tovább. El kell érnünk, hogy az olva­sás szeretete, a szépre való fogékonyság tartós igénnyé váljék bennük. Az alapokat mindenkinek gyermekkorában Stadt megyébe látogatott. To­vább folytatódott az úttörők csereüdültetése mindkét me­gyével, amely mind az úttö­rők, mind a szülők körében nagy népszerűségnek örvend. Ennek hatására fokozódott az úttörők közti levelezés, mé­lyült az iskolák és a gyerekek közti barátság. 1974-ben a tanács is felvette a kapcsolatot a Tambov me­gyei szovjettel. A megyei ta­nács fogadta a Tambov me­gyei szovjet küldöttségét és to­vább fejlődött a tanács kap­csolata Karl-Marx-Stadt me­gyével is. A Hazafias Népfront megyei küldöttsége 1974-ben utazott első ízben a Karl- Marx-Stadt megyei Nemzeti Front Bizottságának meghívá­sára. Termelőüzemek kapcsolatai Tovább fejlődtek és bővül­tek az ipari és mezőgazdasági üzemek közvetlen kapcsolatai is. Az aparhanti tsz és a kir- szanovi Lenin kolhoz, a Dal- mandi Állami Gazdaság és a Tambov járásbeli Novaja Lja- da agráripari egyesülés, a Pak­si Konzervgyár és a Micsu- rinszki Konzervgyár közti kap­csolatok mellett újabbak jöt_ tek létre: a faddi Lenin Tsz és a zserdevi Marx Károly kolhoz, a mözsi tsz és a Karl- Marx-Stadt megyebeli eppen- dorfi termelőszövetkezet kö­zött. Az elmúlt évben járt először Tolna megyében a mo­ziüzemi vállalat meghívására a Tambov megyei Moziüzemi 2. Hátrányos helyzetben kell megszereznie. Nagy sze­repe van a könyvtárakban az esztétikai nevelésnek, hiszen nem egyszerűen az esztétikum befogadásának képességét ala­kítja ki, haiüm alkotásra, te­vékenységre, önmaguk töké­letesítésére ösztönzi őket. En­nek a formái is változatosak. Nemrégiben játszottunk olyat a gyerekekkel, hogy a Látod, amit én látok? című köny­vecskét olvastuk, ők pedig rajzolták közben, amit hallot­tak. Máskor meseillusztráció­kat készítettünk, rajzzal, meg színes rongyokból, amit rajz­lapra ragasztottak. A rajzolás, a festés vagy mintázás nem­csak élvezetes alkotótevékeny, ség, hanem értelmileg, erkölcsi­leg, politechnikailag egyaránt formálja a gyerekeket. De nemcsak emiatt törekszünk a komplex ismeretszerzésre, ha­nem mert tény, hogy az a legmaradandóbb élmény, ame­lyet auditív és vizuális be­nyomások együtt, egymást kölcsönösen kiegészítve és erő­sítve mélyítenek el. A sok­oldalú művészi hatás az él­mény szuggesztivitását növeli és tartósítja. — Megvannak a feltételei, hogy BZűndezt megvalósíthassák? ■— Rajzolni, énekelni, a vers ritmusára mozogni minden könyvtárban lehet Jó lenne, ha nagyobb helyünk lenne, de még sokáig ezzel kell beér­nünk. Vállalat igazgatója, aki részt vett a szovjet filmhét meg­nyitóján is. A végrehajtó bizottság, á tanácskozás résztvevői is meg­állapították: a közvetlen kap­csolatok eredményesek vol­tak, de a jövőben jobban ki kell aknázni a bennük rejlő lehetőségeket Tarista csoportok és kiadványok A turistacsoportok kölcsö­nös látogatása is folytatódott az elmúlt évben. Két csoport ment a Szovjetunióba négy­napos Tambov megyei prog­rammal és két csoport érke­zett Tambov megyéből Tolná­ba. A turistacsoportok tagjai az MSZBT-tagcsoportok és azon üzemek, intézmények képviselőiből kerültek ki, amelyeknek tambovi kapcsola­taik vannak. A turistaúton részt vevők élménybeszámoló­kat tartottak, így a dolgozók szélesebb köre tájékozódhatott a testvérmegyei kapcsolatok alakulásáról, Tambov megye társadalmi, gazdasági, kulturá­lis fejlődéséről. A megyék jobb megismeré­sét szolgálják a megyékről szóló kiadványok. 1974 első felében megjelent a „Testvér­megyénk Tambov” című ki­advány, az év második felé­ben pedig elkészült a Tolna megyét bemutató anyag, amely Tambov megyében jelenik meg. A testvérmegyék lapjai. — Hogyan lebet lemérni a cél- kitűzések teljesülését? — Látjuk a gyerekek váltó-; zásán, fejlődésén. — Gondolom, elsősorban a törzslátogatókról Tazx ázó. Hó» ny^n YéUUlílk? — Az összes gyermek olvasó fele, körülbelül hatszáz gye­rek. e Tolna megyei Népújság xg rendszeresen tájékoztatnak a megyék életéről, jelentősebb eseményeiről, vendégoldalakat jelentetnek meg és ezzel elő­segítik a testvérmegyék jobb megismerését. 1974. április 4-e alkalmából ^Tolna megye élő népművé­szete” címmel kiállítás nyílt Tambov megyében. Hogy mi. lyen nagy volt az érdeklődés azt jól mutatja az is, hogy a kiállítást, bár rövid ideig tar­tott nyitva, több mint tízezer ember tekintette meg. Bővülő lehetőségek A tanácskozás résztvevői mind hangsúlyozták: igen nagy az érdeklődés a testvérmegyei kapcsolatok iránt, újabb ipa­ri és mezőgazdasági üzemek kérik, hogy választhassanak testvérüzemet. Sőt, ma már egyre nagyobb az igény a szo­cialista brigádok közötti kap­csolat megteremtésére is. A tanácskozáson feltettek olyan kérdést is: megvalósítható len. ne-e, hogy a Tolna megyei szakközépiskolások Tambov, vagy Karl-Marx-Stadt megyé­ben, a testvérmegyék diákjai pedig Tolna megyében tölte­nék el az egyhónapos nyári gyakorlatukat A kérdések nyitottak, ezekre csak a testvérmegyék vezetői közötti megbeszélés adhat választ. Az viszont már biztos, hogy az idén újabb két ipari és mező. gazdasági üzem veheti fel testvérmegyei üzemmel a kap­csolatot Az elmúlt évi tapasztalatod egyértelműen bizonyították: a kapcsolatok eddigi formái be­váltak. azonban hogy még eredményesebbek legyenek a kölcsönös látogatások, tervsze­rűbbé, célratörőbbé kell tenni azokat — ? Hatszáz? Hogyan lebet ennyi gyereket egyáltalán Ismer­ni? — Ha nem a kölcsönzőpult mögött üldögél az ember, ha­nem a polcok között foglalko­zik velük, akkor lehet > A gondolat, hogy felkeres sem Mecseki Jánosnét, a me­gyei könyvtár gyermekkönyv­tárának hivatásszeretetéről is­mert vezetőjét, akkor született meg, amikor egy ismerős édes- i apa dilemmáját hallgattam, í Ha valami csínyt követ el a I gyereke, vagy rosszat tesz, el­. tiltja a könyvtárba' járástól. , Legutóbb hetekig nem járha­I tott kölcsönözni sem. Most már nem is érdekli, „örüljek, vagy szomorkodjak?" — kér­dezte az atya. Ezzel a beszél- , getéssel válaszoltunk. VIRÁG F. EV A Utazás a mesék birodalmába — azaz gyermekfoglalkozásoa a könyvtárban. Gyerekek a könyvtárban ÜSi MSSME TlS Fotó: Komáromi

Next

/
Thumbnails
Contents