Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-13 / 61. szám
1949 óta pártmunkás Kongresszusi küldőn Szakosról Íjból háztáji kocakihelyezési akció •— Háromszor is megnéztem a névsort, amikor a megyei pártértekezlet jelölő bizottsága szétosztotta a javaslatokat tartalmazó lapokat, első olvasásra nem akartam elhinni, hogy valóban én is szerepelek azok között, akik megbízást kapnak a Tolna megyei kommunisták képviseletére a XI. kongresszuson. Semmi kétség, Hajnal Lajos, az én vagyok. Nem mindenkinek adatik meg, hogy részt vegyen a pártkongresszuson. Engem pedig most már másodszor ér ez a megtiszteltetés. — Mikor volt az első? — 1951-ben, az MDP második kongresszusán. Ha jól tudom, az eddig megtartott tíz közül ez volt az ötödik, ötvenhat után ugyanis a párt ezen a téren is rendbe tette a dolgokat, hangsúlyozva a folytonosságot a KMP felszabadulás előtti két kongresszusa, az MKP 1946-os harmadik, az MDP 1948-ban megtartott egyesítő, az 1951-es második és az 1954-ben tartott harmadik kongresszusa, majd az ellenforradalmat követő MSZMP-kongresszusok között. — Szóval 1951-ben_ — Igen. Tudom. A „feszített terv” kongresszusa. Legalábbis ma már sokan ezt látják és hajlamosak egyértelműen hibásnak tekinteni az ott hozott határozatokat, állásfoglalásokat, noha néhányat közülük tényleg el kellett később vetni. De ez a kongresszus mérte fel, összegezte az 1948 óta bekövetkezett politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődést, értékelte azt a rendkívül gyors előrehaladást, ami nálunk ezekben az években végbement. Kimondta, hogy hazánkban megvalósult * munkáshatalom. És ezt ma Uj. ■L. ' sem szabad megtagadnunk) Nem szabad, annak ellenére, hogy az akkori vezetés néhány hibás következtetést vont le. Igenis, ki kellett mondani, hogy a magyar parasztság fel- emelkedésének egyetlen útja a szocialista átszervezés, a termelőszövetkezet. Irreális volt azonban elhatározni az átszervezés befejezését az első ötéves tervidőszak végére. Hajnal Lajos a szakcsi, öt alapszervezetet irányító csúcsvezetőség titkára. Immár tizenötödik éve. Pártmunkás pedig több mint negyedszázada, pontosabban 1949 óta. A mostani megbízatás, megtiszteltetés személyében egy régi harcost — és ne fukarkodjunk a jelzővel, veteránt — ért. — Kovács, vagy kereskedő szerettem volna lenni. De a sokgyerekes cselédeknél már az is luxusnak számított, ha inasnak mehet a fiú. így aztán ' ahogy kimaradtam az iskolából, kisbéres lettem, majd nagybéres, mígnem összekülönböztem a kulák gazdával. Tettlegességre került a sor és hát nem én húztam a rövideb- bet. Ott, a tanyán. De a bíróság előtt már igen. Akkor döntöttem úgy, hogy én többet parasztnál, földbirtokosnál cseléd nem leszek. Elszegődtem a malomba kocsisnak, majd amikor a fűtőt elvitték katonának, én léptem a helyébe. A békési Gulyás-féle gőzmalomban ért a felszabadulás... A Hajnal család 1945-ben nyolc hold földet kapott. Ez kevés is volt, de sok is. Mert saját ház, felszerelés nélkül • igen nehéz volt megművelni. 1946-ban települtek át Csib- rákra és megkezdték az új életet, a gazdálkodást tizenöt holdon. Itt lépett be a Magyar Kommunista Pártba. 1949-ben a huszonkét csib- ráki kommunista — köztük Hajnal Lajos — százhatvan hold földön — termelőszövetkezetet alakít. Ekkor már tagja a pártszervezet vezetőségének, majd tsz-elnöknek választják. 1951-ben a dombóvári járási pártbizottságon mező- gazdasági osztályvezető, 1952. augusztusában a paksi járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetésével bíz- zák_ meg. Közben kéthónapos, öthónapos pártiskolát végez, elvégzi az egyéves tsz-elnök- képző iskolát, 1958-ban pedig az egyéves pártfőiskolán kezdi meg tanulmányait. Az ellen- forradalom után hazamegy Csibrákra, dolgozik az erdészetben, nyáron arat és csépel. Táviratot kap, hogy várják vissza Paksra, de otthon marad. Két évig mezőgazdasági felügyelő Mucsiban és Kurdon, majd 1958-ban ismét tsz-elnöknek választják Csibrákon. 1960-ban fontos megbízást kap: pártszervezőként segíti- irányítja Szakcson a mezőgazdaság Szotialista átszervezését és amikor már a szövetkezetben van az egész falu, megválasztják pártalapszervezeti titkárnak. Egy év múlva már a csúcsvezetőség titkára. Tagja a járási pártvégrehajtó bizottságnak, majd most legutóbb, a járás megszűnése után a városi pártbizottságba és a végrehajtó bizottságba választották. Közben úgy kétévenként ..megkeresi” a honvédség is, bevonul szolgálatra, továbbképzésre, tartalékos tiszt. És még egy „apróság” a dióhéjban elmondott életrajzhoz: Három gyermekük van Hajna- léknak. ■— Sokat várok, vagy hogy pontosabban fogalmazzak, várunk mi a szakcsi, várongi és lápa- fői kommunisták és hadd tegyem hozzá, a pártonkívüliek is. a tizenegyedik kongresszustól. Szinte meglepő, hogy az irányelveket mennyire ismerik a pártonkívüliek is. És azt a politikát, amit a párt most már csaknem két évtizede folytat és amit a Központi Bizottság az irányelvekben ígér, jónak tartják. Ezt fogja megerősíteni a XI. kongresz- szus. Ami pedig az itthoni dolgokat illeti: Fejleszteni, erősíteni akarjuk a szövetkezeteket, lehetőségeink vannak különféle közös vállalkozásokra, ezék előkészítése, megszervezése — erre egyébként a járási pártértekezlet is felhívta a figyelmet — a közeli jövő feladata. j. j. Gyerekek a könyvtárban Ni AGVETES 1. Szemük rányílik a világra I A megyei könyvtár gyermek- részlegének vezetőjével, Mecseki Jánosnéval beszélgetünk. A gyarmekkönyvtárosokról azt tartják szakmájukban, hogy valamennyien megszállottak, hogy ■ ezt a munkát nem lehet hivatalnokmódra végezni. Aki erre vállalkozik, annak szabad Idejét, életét át- meg átszövi a törődés, a szándék, hogy a fogékony, betűhöz vonzódó gyermekekben elmélyítse a könyvek szeretetét, szemüket rányissa a világra. Mecseki Jánosné megszállott gyermekkönyvtáros, egyébként három gyermek édesanyja. — Miben különbözik a gyermekkönyvtáros munkája a felnőttek kölcsönzőjében dolgozó könyvtárosokétól? Miért kell ehhez a munkához „megszállottnak” lenni? — A gyermekkönyvtáros gyerekekkel foglalkozik. Ez az alapvető különbség... Pedagógusnak is, pszichológusnak is lennie kell, de a könyvtár kívánta módon. Büntetni, fegyelmezni, számon kérni nem szoktunk, nem is szabad. Iskolába kötelező járni. A könyvtárba látogató gyerekek saját maguk döntik el, hogy jönnek, vagy sem, és csak akkor jönnek, ha érdemesnek találják. A felnőttek nem vennék szívesen, ami nálunk természetes: mindenkivel külön-külön foglalkozunk. Minden gyereket ismerünk, és igyekszünk számon tartani, hogy mi érdekli, mivel foglalkozik. A gyerekek tudják, hogy meghallgatjuk őket, így aztán sok mindent megtudunk róluk. A könyvtár oldott légkörében olyasmit is «Imondanak nekünk, amit az iskolában, vagy otthon sem.:: Éppen ezért fontos számunkra, hogy kapcsolatunk legyen a szülőkkel és az iskolával is. A gyerekek szülei sokszor nem tulajdonítanak jelentőséget a könyvtárnak, és annak sem, hogy gyerekük mennyi időt tölt el nálunk. Az iskolákkal jobban állunk: hárman vagyunk a gyermek- könyvtárban, felosztottuk a város négy általános iskoláját magunk között. így mindig tudunk az iskolai eseményekről, és a hozzánk járó gyerekek dolgairól is. Most készülünk szocialista szerződést kötni az iskolákkal, amely rögzíti majd az iskolák és a könyvtár kapcsolatának részleteit — Milyen formában működik együtt a gyermekkönyvtár az iskolákkal? — Rendszeresen tartunk órákat a könyvtárban. Ilyenkor egy-egy osztályt fogadunk, és a könyvtáros veszi át a tanító tanár szerepét. Vagy a tananyag előkészítése történik ezeken az órákon — könyvekkel, vetítéssel — vagy pedig összefoglalás, amit játékos formában végzünk, vetélkedővel, totóval, teszttel. A gyerekek már azért is szívesen jönnek hozzánk órára, mert itt nem felelnek... Harmadik és ötödik osztályban olyan órát tartunk, ahol a könyvtárral ismerkednek meg a tanulók. Végigkísérjük őket az épületen és megnézhetnek mindent, ami érdekli őket. — A gyermekkönyvtár! plakátokon találkoztunk Bölcs Bagollyal, egy bizonyos varázsszőnyeggel. .. Mi a szerepük? — A gyerekek igénylik a változatosságot, az új ötleteket. Állandóan törni kell a fejünket, hogy ki tudjuk elégíteni az igényeiket. Bölcs Bagolyt már megunták, a varázsszőnyeget még nagyon szeretik. A napközis kultúr- foglalkozások főszereplője. A napközis csoportok időnként itt tartanak foglalkozást, és akkor kerül elő a nagy kék szőnyeg, ami „varázsszőnyeggé” válik, ha eljönnek a kicsik. .. A foglalkozás címe „utazás a mesék birodalmába”. Meghívó levelet kapnak, itt játékmestert választanak, kitöltik az útilaput, költenek egy varázsigét, úgy ülnek „fel” a szőnyegre és akkor jön a mese. — író-olvasó találkozókat Is rendeznek? — Legutóbb írő-„nem olvasó” találkozót tartottunk... Az iskoláktól hallottuk, hogy a gyerekek nem szívesen olvassák a Puskák és galambok című könyvet. A Móra kiadótól meghívtuk az egyik szerkesztőt, és olyan gyerekeket, akik nem ismerik a regényt. Történelmi hátteréről beszélgettünk. Úgy érzem sikerült a kísérlet, de ez majd később igazolódik... Van egy kezdeMecseki Jánosné gyermekkönyvtáros ményezésünk, aminek a * célja, hogy megtanítsuk a gyerekeket filmet nézni. Egy-egy könyv kapcsán, és nem a könyvektől elszakadva. Például Mándy Iván Locsolókocsi című művét elemeztük, és azután megnéztük a filmet. Rá szeretnénk vezeti a gyerekeket arra, hogy a film alkotója az élet mozzanatait úgy ragadja ki az idő folyamatosságából, úgy csoportosítja, hogy azok együtt új, önálló egészet alkossanak. Ha a gyerek tud arról, hogy a filmnek szerkezete van, és tudatosan keresi azt, közelebb jut a mondanivaló feltárásához is. Az ilyen filmnézés segít az olvasásban is: gazdagítja, színesíti a fantáziát, segíti az átélést, kedvet kelt az olvasáshoz. (Folytatjuk) VIRÁG F. ÉVA 1975. március 13. I Tárnok Lajos, a Tolna me-> gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója az új háztáji kocakihelyezési akcióról nyilatkozott a Tolna megyei Népújságnak. — Igazgató elvtárs* a termed lószövetkezetek és az állami gazdaságok vágóállat-termelése mellett számottevő az, amié Tolna megyében a háztáji dukál? — Ezt a kérdést én a szükJ ségletek oldaláról szeretném megközelíteni. A mezőgazda- sági nagyüzemek évről évre növelik a vágóállat-termelést, de változatlanul szükség van a háztáji gazdaságok és az egyéni termelők eladásra felkínált hízó állataira. Magyar- országon az egy főre jutó húsfogyasztás nő. Hogy számottevő-e az, amit a háztáji produkál? Sokan nem is gondolják, hogy tavaly a vállalataink által felvásárolt mennyi-) ség 40 százalékát a kisáruter- melők adták. Tekintettel a növekvő igényekre, feltétlenül fontos, hogy a termelési kedv ne csökkenjen, a sertéshizla- lás mennyiségileg tovább növekedjen, a minőségi árutermelés javuljon. Ehhez a vál-J lalat megfelelő segítséget ki-- ván nyújtani a kisáruterme- lőknek. Ismét „beindítottuk^ a törlesztéses kocakihelyezési akciót — Az akció nem ismeretlen a termelők előtt, 1973-ban már volt ilyen, s akkor a háztáji és az egyéni gazdaságok: 1290 kocát kaptak. Biztosra vehetjük: ennek eredménye^ hogy tavaly 96 ezer hízott sertést vásároltunk háztáji és egyéni termelőktől. L. ’1 — Jelenleg milyen u érdetek Kúé&t •H — A termelők a feltételeket ismerik. Élve a lehetőséggel február végén, március elején néhány hét alatt a kocaigénylés elérte a tavaly előtti kihelyezés mennyiségét. — A vállalat honáét adja » kocákat? . — A nagyüzem! gazdaságokból. A kihelyezés céljára vemhesített kocasertések darabjáért a vállalat 3500 forint alapvételárat, törzskönyvezett, illetve törzskönyvi előjegyzésbe vett állománnyal rendelkező gazdaságok részére 4 ezer forint alapvételárat fizet. Ezen felül, ha a kéthónapos vemhes kocasertések legkésőbb 1975. június 30-ig átadásra kerülnek, ötszáz forintot sürgősségi felárként számolunk el. Nos, ezeket a vem. hesített kocasertéseket kapják a fogadási szerződés megkötése után az egyéni ég a háztáji gazdaságok. — Hogyan, milyvn feltételekkel? Részletfizetésre? — Az akció június 30-ig tart. Garantáljuk a vemhessé, get, a hús jelleget. A kihelyezett kocák ára 3500 forint, illetve 4000 forint. A vételárat két részletben kell törlTszteni. Az első részlet 1976. március 31-ig esedékes, a második 1976. szeptember 30-ig. Ki-ki saját maga döntheti el, hogy természetben-e, vagy készpénzben egyenlíti ki a koca árát. A törlesztés természetben hízott sertéssel, süldővel, malaccal történhet. Az esetleges takarmánygondok enyhítésére kocák után darabonként 8 mázsa táptakarmány beváltására jogosító utalványt adunk. Az akció jól indult, az eddigi jelentkezések azt mutatják: az érdeklődés kielégítő. Az akció még tart, fogadási szerződést még lehet kötni a területi felvásárlónknál és a járási kirendeltsége- ínknéL
