Tolna Megyei Népújság, 1975. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’» TOLNA MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOL szó 15 SZOMBAT 1975. márc. 1. XXV. évf. 51. szám. ARA: 0.90 Ft New York A Biztonsági Tanács ciprusi vitája Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön folytatta a cip­rusi kérdés vitáját, majd kel­lő egyetértés és általános el­fogadható határozattervezet híján meghatározatlan időre elnapolta ülését. Az eddigi viták során kikris­tályosodott néhány vélemény, amelyek munkaokmányokban öltöttek testet. A ciprusi kül­döttség által felvázolt doku­mentum javasolja, hogy a Biztonsági Tanács követelje az ENSZ határozatainak végre­hajtását, különösen az idegen csapatok Ciprusról történő mielőbbi kivonását és vala­mennyi menekültnek szülőhe. lyére való visszatérését. Cip­rus ezenkívül javasolja, hogy a Biztonsági Tanács nevezzen ki saját kebeléből egy tárgyaló csoportot, amely közvetlenül részt venne a válság megoldá­sára irányuló tárgyalásokon. Törökország és NATO-körök azonban hevesen ellenzik ezt a javaslatot. A csütörtöki vitában felszó­lalt egyebek között Tanzánia. Románia, az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió képvi­selője. Ion Datcu román dele­gátus javasolta, hogy a BT ke­ressen új utakat az érdekelt felek tárgyalásai sikerének biztosításához. Felvetette azt a lehetőséget, hogy célszerű len­ne bevonni a balkáni és a földközi-tengeri országokat, mint amelyek közvetlenül ér­dekeltek a térség biztonságá­ban. John Scali amerikai fő­delegátus üdvözölte Waldheim főtitkár szándékát, hogy hozzájárul a tárgyalások új körülmények között való elő­mozdításához. Scali sajnálko­zását fejezte ki a ciprusi török közösség vezetőinek egyoldalú döntése miatt, ami a közössé­gek tárgyalásainak megszaka­dásához vezetett. Huang Hua kínai fődelegá­tus megpróbálta elvenni a BT figyelmét a tárgyalt probléma lényegéről. Ismét elcsépelt szovjetellenes koholmányokkal hozakodott elő, és támadta a Szovjetunió külpolitikáját. Ja- kov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője visszautasí­totta rágalmait, és rámutatott, hogy a kínai küldött ezekkel a kirohanásokkal csupán azt akarja leplezni, hogy nem óhajtja keresni a ciprusi kérdés igazságos megoldását. Peking örül a helyzet bármilyen ki­éleződésének, mert abban re­ménykedik, hogy összeütközés történik az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Ezek viszont hiú remények. A BT ciprusi vitájában a 15 részt vevő állam közül 11-nek képviselője szólalt feL Túlnyo­mó többségük kiállt a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi sért­hetetlensége mellett és támo­gatta a Makariosz elnök vezet­te törvényes kormányt. Fogadás az NDK nagykövetségén Bagdad Az ázsiai békeszerető erők konferenciája Az ázsiai békeszerető erők nemzetközi konferenciája há­romnapos munkáját befejezve közzétette az értekezlet záró- dokumentumait, amelyeket a részt vevő negyven ország, va­lamint tizennégy nemzetközi szervezet küldöttei a záróülé­sen jóváhagytak. A határozatok közül a leg­fontosabb az ázsiai békeszere­tő erők bagdadi nyilatkozata, amelyben sürgetik az Ázsia A Német Demokratikus Köz­társaság nemzeti néphadserege megalakulásának 19. évfordu­lóba alkalmából Heinz Barthel ezredes, az NDK budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja pénteken fo­gadást adott a nagykövetsé­gen. A fogadáson megjelent Pacsek Jóasef vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Rácz Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztra­tív osztályának vezetője, a magyar néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, a társ fegyveres testüle­tek több vezető beosztású mun­katársa. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője, katonai és légügyi attaséja. Ott volt V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnoká­nak magyarországi képviselő­je, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokságának több magas rangú képviselője. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a muzeális emlékek vé­delméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmé­ben a földben, a vizek med­rében, vagy máshol rejlő, ille­tőleg az onnan előkerülő mu­zeális vagy műemléki értékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tulajdont megillető védelemben része­sülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél, földmunkák­nál stb. feltárt muzeális érté­keket a helyi tanácsnál be kell jelenteni, A múzeá|is ér. ték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és érté­kétől függően elismerésben ré­szesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) „Sajnálatosnak” minősítette Bejrutban Faruk Kaddumi, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet politikai osztályának vezetője Anvar Szadat egyip­tomi elnök PFSZ-szel kapcso­latos döntését. Az egyiptomi államfő közölté, hogy nem fo­gadja a PFSZ VB küldöttsé­gét, s ehelyett azt követeli, hogy a teljes végrehajtó bi_ zottság, élén Jasszer Arafat elnökkel, utazzék Kairóba, ha tárgyalni kíván vele a Palesz­tina! problémáról, s a közös egyiptomi—Palesztinái politi­káról. „Szerettük volna, ha Szadat elnök előbb alaposan megfon­tolta volna e kényes dön­tést. . .* — mondotta Kaddu­mi. Egyetértett azonban azzal, bogy „a jelenlegi légkör nem alkalmas az egyiptomi—Pa­lesztinái párbeszéd megindítá­sára”, ezért a PFSZ maga is úgy döntött, hogy „későbbi időpontra halasztja a dialó­gust”. A WAFA hírügynökség je­lentette, hogy a PFSZ VB kon. zultációkra Bejrutba hivatta Szead Kamalt, a szervezet po­litikai osztályának helyettes vezetőjét, valamint Rabhi Avadot, a Fatah kairói képvi­selőjét. Az A1 Ahram című kairói napilap pénteken egyiptomi forrásra hivatkozva azt írtai Egyiptom alaptalannak tekin­ti és visszautasítja a PFSZ- nek a kissingeri közel-keleti politikával kapcsolatos bírá­latát, s szeretné tudni, mi rejlik „e bírálat hátterében”. A fejlemények előzményei­hez tartozik, hogy a PFSZ Végrehajtó Bizottságának a hét elején Bejrutban tartott ta­nácskozásáról kiadott közle. mény a kissingeri politikát „az arab üggyel szembeni bűnös összeesküvésnek” mi­nősítette, s figyelmeztette az arab kormányokat, „kerüljék el az amerikai csapdát”, vagy­is akadályozzák meg az Egyip­tom, Szíria és a PFSZ egysé­gének megbontására, a rész- megoldásokra, az arab terüle­tek izraeli megszállásának szentesítésére irányuló mes­terkedéseket. Hatékonyabb munka — magasabb bérszínvonal Mérlegzáró közgyűlés a tolnai GÉM-nél minden népére váró, halaszt­hatatlan probléma megoldá­sát: az ázsiai kontinens és az Indiai-óceán térsége tartós bé­kéjének és kollektív bizton­ságának megvalósítását A nyilatkozatban leszögez­ték, hogy az ázsiai biztonságot a békés egymás mellett élés elvére, a bandungi értekezlet szellemének fejlesztésére, az el nem kötelezettségi mozga­lomra, az erőszakról való le­mondásra, a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartására kell alapozni. A záróülésen határozatot hoztak a közel-keleti helyzet­ről, elítélve Izrael agresszív politikáját A küldöttek rá­mutattak, hogy a palesztinai arab népet támogatni kell törvényes jogai helyreállításá­ra indított harcában. Határo­zat született a ciprusi kérdés­ről is. A konferencián síkraszálltak az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítása mellett. Felhívást intéztek a nemzetközi közvé­leményhez, fokozza harcát az Indiai-óceánon lévő imperia­lista katonai bázisok megszün­tetéséért Eredményes esztendőről adott számot tegnap délelőtt a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet vezetősége a mö- zsi tsz művelődési házának nagytermében megtartott mér­legzáró közgyűlésen. A tag­ság a meghívóval együtt jó előre megkapta a vezetőség és a felügyelő bizottság írásos beszámolóját, benne a legfon­tosabb mutatókkal. így nem­csak a Biber László elnök ál­tal elmondottakból, hanem a beszámolók áttanulmányozásá­val már a közgyűlés előtt tá­jékozódhatott mindenki az el­múlt év eredményeiről, gond­jairól. Ha csak egyetlen számadat­ból kellene megítélni az 1974. évi gazdálkodást, mégoedig a most kiosztott nyereségrésze­sedésből. nem lenne ok az el­ismerésre. hiszen a részesedés mindössze nyolcnani munka­bérnek felei meg Ám — mint azt az elnök elmondta éa a mérlegadatok is mutatják — lehetett volna osztani egyhavi fizetést is, ha év közben nem emelik oly mértékben a béreket, mint ahogy emel­ték. A bérszínvonal 9 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, ezen be­lül a termelő dolgozók átlag­bére 10,2 százalékkal. A szö­vetkezet vezetősége ezzel az egy évvel korábban hozott döntést realizálta, amely sze­rint 1974-ben rendbe kell tenni a béreket, még akkor is, ha ez nagyobb összegű bér- fejlesztési befizetéssel jár. Ér­vényt szereztek többek kört annak a korábbi határozat­nak, hogy nem lehet havi 1500 forintnál alacsonvabb ke­resete annak, aki le^alábh 100 százalékra teljesíti normá iát A részesedési alapot így több mint 1.6 millió forinttal csökkentette a bérfatbeztéírt befizetés. Egy év múlva azon­ban — ha az idén js jól gaz­dálkodik a szövetkezet — már nem lesz szükség ilyen­arányú befizetésre, tehát a részesedési alap nagyobb há­nyadát lehet kiosztani a mér- legzáró közgyűlés után. Sok gonddal küzdött az el­múlt évben a szövetkezet, ennek ellenére kiemelkedő eredményeket ért el. Terme­lése 12,5 százalékkal nőtt. mi­közben csökkent a létszám. Az egy dolgozóra jutó bruttó árbevétel 13,4 százalékkal volt nagyobb. Annak ellenére, hogy -o.lamennvi termékek árát felülvizsgálták és a kooperá­ciós partnerek részére gyár­tottak közül 13-nak, a saját térré*'--ír közül kettőnek szál­lították az árát a korábbi évek'-^n ióváb-mvott árakhoz viszonyítva nőtt a szövetkezet nyeresége is. Ezt elsősorban üzem. és munkaszervezéssel, a kongresszusi és felszabadulási versenyvállalások teljesítésével érték eL A mérlegzáró közgyűlésen hagyták jóvá az ez évi terve­ket is. A szövetkezet — lét­számemelés nélkül — mintegy 10 százalékkal növeli terme­lését és jelentősen nő a la­kossági és közületi szolgálta­tás is. Az egész évre terve, sett közületi árutermelési ter­vet csaknem teljes egészében „kitöltik” a közgyűlés idő­pontjáig megkötött szállítási szerződések, így a tolnai GÉM több mint félezer tar iá­nak biztosítva van ez évi munkája. Habár 1974-ben minden eddiginél magasabb volt a nyereség, erre az év­re egymillió forinttal többet terveztek. Részt V«rtt a kö-ri-Slőcíir* őg felszólalt Szakái I,ászló. a ’á- rási Pártbizottság titkára, 'a- lamint Nagy István, a KI­SZÍV felügyelő bizottságának elnöki. Szadat döntése a PFSZ-szel kapcsolatban

Next

/
Thumbnails
Contents